Déli Hírlap, 1990. december (22. évfolyam, 279-300. szám)

1990-12-04 / 281. szám

■BHBBBBi fagyos december Csípős idővel köszöntött be a december, a hőmérő az ország nagy részén mínusz fokokat mutatott. Ugyancsak nagy hideg volt 1933-ban, ám 1934-ben már jóval melegebbet, plusz 4 fokot mértek december el­ső napjaiban. Ha visszatekintünk az el­múlt hónapra, akkor el­mondhatjuk, hogy 4 héten át többnyire borongós. nyirkos voit az idő. A kontinens kö­zépső területeinek időjárá­sát anticiklon irányította, és erősödött az éjszakai lehűlés. A hónap második felében már több csapadék hullott, s egyre hidegebb lett. A de­cember is így kezdődött, ám az előrejelzések szerint a havi középhőmérséklet a sokéves átlag körül marad, és a csapadék sem lesz sok. Napközben plusz 3 fokra is számíthatunk! Januárban több csapadék várható, amely a síelők örömére több havat is jelent. A február mele­gebb és szárazabb lesz, míg a március csapadékosabb időt, enyhe tavaszt hozhat. Csak egy fötdigénytő akadt A búzálól a Bácsliiis Aft.il Létszámcsökkentés, bérfejlesztés a ftaoymiskolci A. G.-ban ír recept alapján, Miskolcon Nem munkái , esélyt teremtenek Fennállásának közel fél év­százada alatt egyszer, 1989- ben volt ráfizetéses a Nagy­miskolci Állami Gazdaság — tájékoztatott Zsiga Gábor vezérigazgató. A 37 millió forint veszteségnek a tőlük független okai mellett — aszály, belvízkár, a bank­kamatok nagyarányú növe­kedése — a belső okok is alaposan hozzájárultak az eredménytelenséghez. Az időközben meghozott intéz­kedések. átszervezések hatá­sára azonban az idén már várhatóan 4—5 millió forint nyereséggel zárhatják az esz­tendőt. A gazdaság a több, mint 5 ezer hektáros területével a jelenleg meglevő 151 állami gazdaság, kombinát, kft. me­zőnyében a közepes nagysá­gúak közé tartozik. Ennek megfelelő termelési értéket is produkál. Fő ágazatai a növénytermesztés, az állat- tenyésztés és a kereskedelmi tevékenység. A kerületi szer­vezeti rendszert az idén át­alakították ; most az öt üzem- igazgatóság teljes önállóság­gal és felelősséggel gazdálko­dik. Az eddig termelt 9—10- féle növény számát csökken­tették; már csak búzával, ár­pával, kukoricával, naprafor­góval és cukorrépával foglal­koznak. A növénytermesztési ágazat ugyanis elsősorban az állattenyésztés takarmány- igényét szolgálja, az idén si­került összesen 1200 vagon­nyit tárolni. • MEGÉREZTÉK AZ ASZÁLYT A tejhasznosítású tehené­szeti telepeket, amelyek vesz­teségesek voltak, vállalkozási formában adták ki, amelyet a telepek felújítása és kor­szerűsítése előzött meg. Most ezektől is szerény nyereséget várnak. Fontos termékük az étkezési tojás, a gazdaság tu­lajdonképpen már régen er­re szakosodott. Mint a vezér- igazgató elmondta, elsősorban Borsod megyét, Miskolcot kívánják ellátni ebből a fon­tos és viszonylag olcsó nép­élelmezési cikkből, de szállí­tanak az ország más vidékei­re, sőt, nyugati exportra is. Az idén 200 ezerre csökken­tették a tojóállományt, így megszüntették a zsúfoltságot is. A számítások szerint 52 millió darab étkezési tojást értékesítenek. A telepen kor­szerű (Nyugat) német táp­sort helyeztek üzembe és megszigorították a technoló­giai fegyelmet. A broyler- esirketenyésztést 700 ezer fo­rint kár érte azáltal, hogy a debreceni feldolgozó vál­lalat nem szállított időben és rendszeresen. (Az ügyet az illetékesek vizsgálják.) A kedvezőtlen időjárásnak több, mint 20 millió forint árbevétel-kiesés lett a követ­kezménye a gazdaság 233 hektáros kertészeti üzemé­ben. A tervezettnél sokkal kevesebb alma, körte, cse­resznye, meggy és zöldbab termett. Szerencsére, a gaz­daság kereskedelmi tevé­kenysége jól prosperál. A miskolc-repülőtéri húsüze­müket, amely veszteséges volt, az idén korszerűsítet­ték, és Bácshús Kft. néven már nyereséget várnak in­nen is. Nagy forgalmat bo­nyolít ie a Búza téri és a diósgyőri mintaboltjuk, ahon­nan szintén szerény haszon­ra számítanak. • A DOLGOZÓKNAK KEDVEZMÉNNYEL Egyre nagyobb gond, hogy kevés pénz jut a műszaki fejlesztésre, pedig a gép­parkjuk öreg, elhasználódott, felújításra szorul. Már elké­szítették azoknak az erő- és munkagépeknek, gépkocsik­nak a listáját, amelyet elad­ni szándékoz: ak. De szándé­kukban van eladni a műkö­dési területükön levő 19 köz­ségben levő szolgálati laká­sokat és egyéb épületeket is. Még szerves trágya eladásá­val is foglalkoznak, méghoz­zá a helyszínre szállítva, amiből 1,5 millió forint be­vételt várnak. A műszaid fejlesztés, a korszerűsítés, átszervezés le­hetővé tesz bizonyos lét­számcsökkentést. Az év eleji összesen 640 dolgozóból je­lenleg alig több, mint 500 van. Bár a piacgazdaságra való áttéréssel egyesek sze­rint ellentétes, továbbra is fenntartják üzemi konyháju­kat, s az üzemorvosi ellátást, változatlanul folytatják a jogsegély-szolgálatot. Ha az időjárás kedvező, ha nem okoz kárt a gazdaságnak az aszály, a belvíz, ha nem emelik váratlanul és kiszá­míthatatlanul a kamatokat, 20—30 millió forintos nyere­séget érhettek volna el. Így a várhatóan 4—5 millió fo­rintos nyereség ellenére, 20 százalékos bérfejlesztést haj­tanak végre. Emellett a gaz­daság dolgozói továbbra is igénybe vehetik á kedvezmé­nyes vásárlási lehetőséget. A tulajdonreform, a föld­törvény késedelme természe­tesen a gazdaságban is bi­zonytalanságot okoz. A fiatal vezetőgárda számol a priva­tizációs következményekkel is. Érdekes, hogy ez idáig csak egyetlen volt földtulajdonos jelentette be igényét egészen minimális területre. Nyilván­való, hogy a Földművelési Minisztérium által három kategóriába sorolt állami gazdaságok, privatizációs fo­lyamata csak évek múlva és alatt bonyolódhat le. Addig azonban a lehetőségekhez mérten legcélszerűbben kí­vánják megoldani termelési feladataikat. (oravec) Végy egy külhoni autógyá­rat, állapodj meg vele egy lehetőleg hosszabb távú együttműködésben, szállíts neki alkatrészeket, s ő ad érte cserébe gépkocsit. Ezt aztán árulhatod a magyar autópiacon. E receptet alkalmazza a Borsodi Gépkocsi Részvény- társaság (melynek több bor­sodi cég a tagja), s a terí­tékre kerülő étek a Yugo. Annak is négy típusa: a Ko­rai 45, a Korai 55, a Korai 55 VAN és a Skala 101 Poli. (Ez utóbbi kettő áruszállító alkalmatosság, és az eddigi tapasztalatok alapján nem nagyon keresik.) Az első Miskolcon értékesített Yugo gépkocsit ez év október 25- én adták át. Azóta még hat­vanak Ezentúl szeretnék, ha továobi 160 igénylőnek is át tudnák adni ebben az esz­tendőben, mármint azok­nak, akik korábban kifizet­ték. Az 55-ös 350 ezer, míg a kisebb 45-ös 335 ezer fo­rintba kerül. Hogy ezt tudják-e teljesí­teni, az még a közeljövő tit­ka, mert a szerződések biz­tosítják ugyan ezt a meny- nyiséget, ám mindig közbe­jöhet valami. Éppen ezért Lapunk meghívására Mis­kolcra érkezett Vitalij Gri- Qorjevics Jevtusenko profesz- s/or, aki terv?' — és ter­veink — szerint hosszabb időt szándékozik eltölteni Magyarországon, Miskolcon. Szerdán este a Rónai Sándor Művelődési Központban ta­lálkozhatnak vele először az érdeklődők. Jegyek lapunk szerkesztőségében, a DH Centrum Aruházb m levő hirdetésfelvevő helyén, a színház jegyirodájában és a Rónai elővételi pénztárában vásárolhatók. Képünkön: a hipnotizőr orvos — bár nem kedveli a színpadias produk­ciókat — kérésünkre kata- leptikus hídba merevíti egyik lapterjesztőnket. Az ukrán orvos képességeiről, tudomá­nyáról bővebbet lapunk 3. oldalán olvashatnak. (Kerényi László felvétele) jelenleg szüneteltetik a ren­delésfelvételt. Mindenesetre Pázsit János, az rt. vezetője bízik, és bízik az üzlet ké­sőbbi sikerében is, hiszen, — mint mondotta — van és lesz kereslet a kis kategóri­ájú (903, illetve 3116 köb­centiméteres motorú) Yugok iránt. Az már más kérdés, hogy kinek mennyire tetszik ez a jugoszláv kisautó. Ha az utóbbi egy-két év fejle­ményeit nézzük, a valutás és forintos nyugati autók kí­nálatának bővülését, a már megvalósulás útjára lépett hazai összeszerelő üzemeket, akkor bizony sokan a sor vé­gére teszik ezt a típust. Ennyi pénzért egy ilyen ki­csit? És a korszerűsége is sokak szerint megkérdőjelez­hető. Igaz ami igaz: a vár­ható gépkocsi áremelések tükrében a „miskolci” Yugo előnyben lesz, mert itt nem kell törődni a dollárelszámo­lásra való áttéréssel. Az rt. kezdettől világpiaci árakon bonyolítja le az üzletet a jugoszlávokkal. Nemsokára egy másik szerződés kerül az asztalra, a Fiat céggel terveznek üz­letet. M. I. Tim Tynan Írországból ér­kezett Miskolcra. Nemhogy Magyarországon, üe egyetlen más néhai szocialista ország­ban sem járt eddig. Pedig amiért most idejött, szoro­san összefügg politikai és gazdasági rendszerváltásunk­kal, múltunkkal és jele­nünkkel, hiszen Tim Tynan a munkanélküliség ellen küzd hazájában, és áttétele­sen most itt nálunk is. Mis­kolcon a világbanki támoga­tással létrehozott Észak-ma­gyarországi Regionális Mun­kaerő-fejlesztési és Átképző- központ programját segít ki­alakítani. Nem jótékonyság­ból: a cége, a F. A. S. nyer­te el azt a nemzetközi pá­lyázatot, amit erre kiírtak. Tim szerint talán azért is sikerült ez így, mert a két nemzet mentalitása, gondol­kodásmódja jól összeillik... Az ír szakembert arról kérdeztük elsőként: vajon szerinte mit képes nyújtani majd az átképzés itt Miskol­con, ha a jövő év szeptem­berében megkezdődik? — Semmilyen átképzés nem garantálja, hogy az át- képzett ember munkát is kap majd. De azt nyújtja, hogy ha munkaalkalom te­remtődik, azt az eddiginél sokkal jobb eséllyel szerezhe­ti meg. Az átképzés haté­konyságát két oldalról is mérni lehet: egyrészt vizs­gálva azt, hogy eljönnek-e az emberek a központba, azaz jónak tartják-e az itte­ni munkát. Másrészt az is fontos, hogy vajon az ipar mennyire fogadja el majd az átképzetteket. Hozzáten­ném: az átképzés mindig az ipar, a gazdaság igényeit igyekszik kielégíteni! — Magyar mértékkel mérve meglehetősen rövi­dek a központ programjá­ba illesztett átképzési kur­zusok. Nem egyfajta „gyorstalpalást” jelent ez? — Itt csak az ipar, a gaz­daság követelményeinek megfelelő mértékig képezzük az embereket. Egyszerűbben fogalmazva, nem kell, hogy a munkás átlássa a teljes termelési folyamatot. Elég ha csak azt a részt ismeri amit el kell végeznie. Manapság amúgy is sok az iparban a manuális, ismétlődő, egysze­rű, monoton munka. — Vajon átültethető-c a kinti gyakorlat a hazai kö­rülmények közé? — Arra vállalkozunk, hogy azokat a módszereket átad­juk, amiket huszonöt év alatt sok kínlódás árán kikísérle­teztünk. Mi is sok hibát követtünk el eleinte — pél­dául rosszul becsültük meg melyik iparág fejlődik majd a közeljövőben — és ez itt Magyarországon is előfordul­hat majd. De azért a mi ki­forrott tapasztalatainkkal könnyebb lesz Miskolcon el­kezdeni a munkát. Én pél­dául a kisvállalkozásoknak szóló tanácsadással foglal­kozom. Most itt Miskolcon négy magyar munkatárssal együtt próbálok olyan rend­szert létrehozni, ami alkal­mas a magyar kisvállalkozá­sok segítésére. — Csak a válságos gaz­dasági helyzetekben van szükség a miskolcihoz ha­sonló átképzési központok­ra? — Egy példával világíta­nám meg, hogy milyen szé­les körű szerepe lehet egy ilyen központnak. Ha mond­juk a Mitsubishi üzemet akar telepíteni Miskolcon, el­várja, hogy legyen megfele­lően képzett munkaerő is ehhez. Mások is szeretnék, ha a japán cég odavinné az üzemet városukba. De a te­lepítés eldöntésénél igen fon­tos szempont a már említett munkaerőkérdés... — Segítik majd a mis­kolci központot jövő évi startja után is? — Mi eddig dolgozunk itt, amíg az Önök minisztériuma ezt fizeti, azaz nem rajtunk múlik. Azt azonban szeret­nénk, ha ez az üzleti kap­csolat a későbbiekben bará­ti szakmai kapcsolattá mé­lyülne, és abban már helyet kaphat az ingyenes szakmai eszmecsere, a kölcsönös se­gítés is... (kiss) Kezdettől világpiaci áron Yugo után Hat? Hipnotizőr orvos, Ukrajnából

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents