Déli Hírlap, 1990. december (22. évfolyam, 279-300. szám)

1990-12-27 / 298. szám

Két gramm es öt centiméter Eltüntetett utcaneveink tűk is csupán néhány má­sodpercig tart. Amilyen ki­csik, olyan harciasa!) védik életterüket, ádáz légicsatát folytatnak m kolibrikkel. Teáókaná'.nyir.i; alig na­gyobb méretű fészkükbe a nőstények két kávésszemnyi nagyságú tojást raknak. A kolibrik a legkevésbé „ener­giatakarékos” állatok közé I tartoznak. Testsúlyukhoz i képest nagy mennyiségű táp- I lálékra van szükségük. Fő eledelük a virágok kejyhé- ből kiszippantott nektár, amelyet apró pókokkal, le­gyekkel egészítenek ki. Ké­pünk a rekorder madarat egy ceruzavég, mint méret­arány társaságában ábrá­zolja. Egyelőre nem reng Jeles polnármesferel isin 85 éve hunyt el Soltész Nagy Kálmán Nem dongó! Hadár! A hírhedt kubai Disznó- ftbd: krokodiloktól hemzse­gő mocsarai egy különleges élőlényt rejtenek. Itt él a világ legkisebb madara, egy nektárgyűjtő kolibri. Súlya mindössze két gramm, a hím nagysága a fejétől a farkáig éppen csak 5 cen­timéter. Egy amerikai természetfo­tósnak első ízben sikerült fényképfelvételeket készíte­ni róla, ami mind fotog­ráfiai, mind íermészetbúvári szempontból figyelemre mél­tó teljesítmény. A parányi állatot igen nehéz felfedezni, hiszen nagyon könnyen ösz- szetéveszthelő egy nagyobb fajta mézelő rovarral. Mivel körülbelül 80 szárnycsapást tesz meg másodpercenként ezzel a módszerrel, mint egy helikopter lebeg a virá­gok előtt, nem egyszerű a lefényképezése. A szárny­mozgást szabad szemmel képtelenség érzékelni, na­gyon nagy zársebességű, rö­vid expozíciós időt lehetővé tevő fényképezőgéppel azon­ban igen. A kolibrik jellegzetesen magányos életmódot folytató madarak. Még a házaséle­i Népszerű ; Jánosok i Azt tartja a szólás­í mondás, hogy ,az ls- I ten is János", annyi \ van belőlük, azaz i évnte több ezren kap- ! jak ezt a nevet a ke- I resztsegben, vagy a • névadáskor. Hogy hon- I nan van ez a nagy • népszerűség? Talán onnan ered, hogy nem­I csak a magyar, de az európai nyelvekben i is közkedvelt s szá- J mos alakban él. A né- I met Johunntól az aii- ' goi Jackig spanyol, i román, szerbhorvát és • még számos más vál- j tozata ismert Hazai i népszerűségét mutatja. , hogy évente 13 alka- I lommal ünnepelhetik I nevűk napját. Az év i nyolc hónapjában ta- 1 lálkozhatunk a János- I sál, legutoljára az év • végén, december 27-én ! A nagy népszerűség ­í nek talán egyik oka az *. is, hogy ezt a nevel viselte a Jézus elö- I hírnökének tartott i Szent János, de ezt a nevet, a János napot i ünnepük a nuamdá- J szók is. Kevesen gon- I dóinak arra, hogy a 1 János névcsaládba tar- I tozik a ma már igen- I csak ritka keresztnév. ' a2 Ivó is, amely azon- i ban annál gyakoribb más vonatkozásban ... • Így aztán nem cso­dálkozhatunk, hogy i János napján a szőlős­gazdák bort szentel- I tek, s abból cseppen- J kint a hordóba táp- I láltak, hogy a nedű meg ne romoljon. A i többit pedig „gyógy­• szerűi” tették el és ! használták. Főként a i legények, akik nem [ mulasztották el a já- I nosolást, szaporán ] emelgetve Szent János i poharát. Miként a ] vendégek teszik búcsú- I záskor, amikor meg- ' húzzák a János-poha- ! rat. befejezve a vi­• dámkodást a Szent ! János áldással. A hazai sajtó is hírül ad­ta, hogy az amerikai Mis­souri állam New Madrid ne­vű kisvárosában december 3-ra fokozott óvintézkedése­ket vezettek be, mert egy Browning nevű úr erős föld­rengést jósolt a jelzett idő­re. Bár eddig még sosem sikerült pontosan előrejelez­ni egy földrengés kipattaná­sát, a hatóságok mégsem merték vállalni a kockáza­tot. Browning ugyanis ráhi­bázott a tavaly októberi San Francisco-környéki földren­gés időpontjára. Mostani előérzetét arra alapozta, bogy a jelzett napon a Nap, a Hold és a Föld együttállá­sa következtében erősen megnövekszik az árapály­keltő erő, amely a Föld kér­gében is feszültségeket kelt. New Madridra azért esett a választása, mert olyan szer­kezeti törések járják át a vidéket, amelyek mentén hosszú időn át feszültségek halmozódtak fel. A szakér­tők — merthogy a jós bio­lógus és üzletember — első­sorban azzal cáfolják, hogy soha egyetlen földrengésről sem bizonyosodott be, hogy Csíp, de nem árt New Orleansban, ahol köz­ismerten előszeretettel fo­gyasztanak méregerős étele­ket, azt vizsgálták, hogy az érzékszervi hatáson kívül károsítja-e a gyomrot az erős fűszer. Egyidejűleg azt is megvizsgálták, hogyan vethető össze a hatásuk az aszpirinével. Azt tapasztal­ták, hogy az aszpirint és a hagyományos, nem csípős ételt fogyasztók gyomrában látható károsodás keletke­zett, míg azoknál, akiknek gyomorfalára közvetlenül erős paprika oldatát fecs­kendezték, s endoszkóppal vizsgálták, semmiféle elvál­tozást nem észleltek. az árapálykeltő erők meg­növekedésének szerepük lett volna a kipattanásukban. A katasztrófa a jelzett időben egyébként elmaradt. A kiegyezés évében vá­lasztották meg „Miskolc/, szabadalmazott város” főbí­rójának Losonczy Farkas Ká­rolyt. A közjogi tisztsége el­ső évében alkották meg a város „Szépítészeti szabá­lyok” néven ismert szabály- rendeletét. Később, a város jogállásának megfelelően, a főbírói cím helyett, a tiszt­séget polgármesterként lát­ta el. Hosszú kényszerű szü­net után ő kezdeményezte a város további közjogi fel­emelkedését, a királyi vá­rosság elnyelését. A polgár- mesteri időszakának vége felé határozták el a Népkert kialakítását. Ezért is kapta róla 1908-bau a Népkert dé­li szegélyén húzódó utca a nevét. Miskolc utoljára volt főbírójának munkásságát 194C-tól utcanév nem őrzi. Az 1878. év nyarán tar­tott városi tisztújítás alkal­ma val L. Farkas Károly váratlanul kisebbségben maradt a megyei tisztviselői karból, Miskolc város pol­gármesteri székébe pályázó Soltész Nagy Kálmánnal szemben. A választás után hamarosan, 1878. augusztus 31-én, a 19. századi Miskolc legnagyobb elemi csapása ál­lította próba elé a frissen megválasztott, 35 éves pol­gármestere Ahány korabeli leírást találunk a tragikus eseményről, az mind elis- j merően szól a polgármester ! s-v.r/ező, irányító munkájá- \ ról. Soltész Hegy Kálmán, a ! polgármesteri tisztséget — a | város történetében egyedül- i állóan — hosszú ideig töl­tötte be. Állásáról 1901. de­cember 30-án mondott lé, mivel 1901. október 3-éi: Miskolc déli választókerüle­tében országgyűlési képvise­lőnek választották meg. Aa írásban benyújtott lemondó­levelét 1902. január 3-án tartott közgyűlésen dr. Kun József főjegyző olvasta fel. Ebből idézünk. „Mi volt nekem a polgár- mesteri állás? Nem csupán hivatal, tisztség volt nekem. Egy nagy család fiának érez­tem magam, ki e család minden jólétét, boldogságát előmozdítani, s ezért mun­kálkodni kötelességének tartja. És úgyis tekintettem ez állásban Miskolcz váro­sát, mint fiú az édesanyját, ki az ettől nyert életet csak a legmelegebb szeretettel és odaadóbb ragaszkodással, s tőle telhető legnagyobb ál­dozattal hálálhatja meg. Ily törekvésekkel és gondolatok­kal foglaltam el annak ide­jén a polgármesteri állást, s ugyanilyen érzelmek vezet­tek engem pályám egész fo­lyamán ... Ha visszatekin- .tek polgármesteri első és utolsó esztendőmre, ha meg­figyelem azon változást, mely Miskolcz város életé­ben ez időközi évek alatt beállott, ha látom, hogy Mis­kolcz városát népességének száma, kulturális emelkedé­se és intézményeinek soka­sága, í> a város külső képé­nek megváltoztatása, Ma­Rolumbusx és matrózai »agyon meglepődtek, ami­kor az Újvilág partjaira lépve pöfékelő bennszülöttek fogadták őket. Nem tudták elképzelni, mi az, am ív szív­nak. Kipróbálták, és való­színűleg ízlett nekik, mert néhány zsák dohányt haza­hozlak magukkal Európába. Portugáliából egy francia dípíomata, Jean Nicot (ne­vét a dohány súlyosan mér­gező anyaga, a nikotin őr­zi), vitte Franciaországba, kezdetben nemcsak élvezeti szerként, hanem különböző betegségek gyógyszereként. A dohányzás igen hamar elterjedt, noha egyes orszá­gokban egyházi kiátkozás, sőt halálbüntetés fenyegette a füstölésnek hódolókat. Ha­zánkban is a 17. században parasztot és nemest, egy­aránt pénzbüntetéssel sújtot­tak, ha dohányzáson kapták. De miért is olyan vesze­delmes a dohányzás? Aki életében először gyújt rá, enyhe nikotinmérgezést kap. Tünetei: hányinger, hányás, szédülés, fejfájás, hasmenés, verejtékezés stb. A nikotin hamar felszívódik az emész­tő- és légzőszervek nyálka­hártyájából, de még a bőr­ről is. Elsősorban a tüdő, a szív-, az érrendszer és az emésztőrendszer betegszik meg. A nikotin gyorsan ölő méreg! Tanúsítják — külö­nösen a század elején — a dohány kifőtt levét megivó öngyilkosok. Nemcsak nikotin, hanem még sok — egyes becslések szerint 500, mások szerint 3000 — vegyület lelhető fel a dohányfüstben (szén-mo- noxid, nirogén-oxidok stb.), közöttük mintegy 15 jól is­mert rákkeltő anyag. A dohányzás egyik legsú­lyosabb fenyegetése a légző­rendszer rákja. Sokan nem hiszik el, mert vannak, akik egész életükben erős dohá­nyosok voltak, és mégsem tüdőrákban haltak meg, míg mások, akik soha életükben nem dohányoztak, ebben a betegségben pusztulnak el. Senki — egyetlen orvos gyarország egyik igen jelen­tékeny helyévé emelték, azon jóleső, érzet tudatára jutok, hogy ebben nekem részem van, hogy nem volt czéltaian munkálkodásom...” A lemondása után is el­nöke maradt a népkerti Vi­gadó építési bizottságának, amely működését 1903. áp­rilis 24-én fejezte be a fel­épült Vigadóban, annak át­vételével. Nyolcvanöt éve, 1905. de­cember 5-én hunyt el Bu­dapesten, de holttestét haza­hozták: Miskolcra. A város­háza udvarán felállított ra­vatalánál a gyászbeszédet dr. Szentpáli István polgár- mester tartotta; koporsóját a gyászolók sokasága kísér­te a temetőbe. Soltész Nagy Kálmán ne­vét viselte 1945-ig az az ut­ca, amely az általa meg­rendelt városszabályozási terv alapján épült ki a ha­lála utáni években. Rövide­sen, ha visszakapja utcája a nevét, közóhaj teljesedik be. Ugyancsak a közakarat he­lyeslésével találkozik majd az a döntés, amely Szent- páli István polgármester emlékét utcanévvei is újból megörökíti. Iglói Gyula sem állítja, hogy minden do­hányzó valamilyen légzőszer­vi rákban fog meghalni. Da azoknak, akik naponta húsz, vagy ennél több cigarettát szívnak el, hússzor nagyobb az esélyük, hogy ilyen be­tegséget kapjanak, mint a nem dohányzóknak! Ezen­kívül bizonyított, hogy a do­hányzás súlyosbítja a már fennálló érelmeszesedést, elősegíti a szív és a többi szerv ereinek szűkületét, görcsét, vagy elzáródását; hozzájárul gyomorfekély ke­letkezéséhez, garat-, gége- és hörghurutot, tüdőtágulást okoz. A dohányos azonban nem­csak önmagának árt, hanem a környezetében élő nemdo­hányzóknak is, akik akara­tuk ellenére szintén beszív­ják a füstben levő károsító anyagokat. Azt tanácsoljuk tehát — fiataloknak, közép- korúaknak és időseknek egy­aránt —, hogy próbáljanak leszokni a dohányzásról! (Vagy legalább mérsékeljék az elszívott mennyiséget.) Soha nem késő szakítani ez­zel az ártalmas, rossz szo­kással! Dr. Katona Edit 00 Önkormányzat és iskola önkormányzat és iskola címmel szervez konferenci­át és fórumot az Oktatás- kutató Intézet, 1991. febru­ár 11-én Budapesten, a te­lepülési önkormányzatok oktatással foglalkozó képvi­selői és a most alakuló ok­tatási bizottságok tagjai szá­mára. A konferenciát az in­tézet kutatói, a Művelődési, a Belügy- és a Pénzügymi­nisztérium szakértői tarta­nak előadást. A rendezvény részvételi díja 250 forint. Je­lentkezni 1991. január 15-ig lehet levélben, az Oktatás- kutató Intézet címén: 1395 Bp. Pí.i 427. A privatizáció útján hál! üzletágai a Inai Jóval kevesebb árut szállí­tottak az idén az ország va­lamennyi közlekedési válla­latánál, s nem volt kivétel a Borsod Volán sem. Ennek ellenére nem zárja majd veszteséggel az évet a válla­lat. Ugyanakkor jelentős szervezeti átalakulásra ké­szülnek, amely gyökeresen megváltoztatja a vállalat ed­digi gazdálkodását. Erről kérdeztük dr. Sárközi Györ­gyöt, a Borsod Volán vezér- igazgatóját. — Valóban kisebb lesz az eredmény, mint amire szá­mítottunk, de legalább 20— 30 millió forintos nyereség­gel zárhatjuk az évet. No­vember elsejétől saját erő­ből fejlesztettünk bért, s ez az autóbusz-vezetőknél leg­alább 20 százalékos emelést jelent. Így talán érzik az emberek, hogy érdemes bíz­ni ebben a vállalatban. A jövő év elejétől három új üzletág alakul nálunk. Az egyik az autóbusz-, a másik az árufuvarozási, a harma­dik pedig az autójavító-üz­letág. Az üzletágak egymás­sal is üzleti kapcsolatban lesznek, s döntően profitér­dekeltségben működnek. Még a vállalatunk részét ké­pezik. de már önállóan gazdálkodnak. Így válhatnak mérhetővé a teljesítmények még a legkisebb szervezetek­ben is. ők dönthetnek arról, milyen ösztönzési módszere­ket alkalmaznak, s így bizo­nyára eredményesebben is működnek majd. A későbbi­ekben ezekhez az üzletágaik­hoz adhatja tőkéjét egy-egv nagyobb külföldi cég, s ez­zel veheti kezdetét a priva­tizáció, vagyis a társaságok alapítása. Mindez elsősorban a teherfuvarozásnál valósul­hat meg. Gondjaink lesznek továbbra is a személyszállí­tási üzletágban, hiszen még a februártól várható tarifa- emelések sem tehetik igazán, gazdaságossá a helyközi au­tóbuszjáratok közlekedteté­sét. Különösen a kevésbé forgalmas vonalakon. Tár­gyalnunk kell az önkor­mányzatokkal arról, ' hogy milyen kompromisszumok köthetők ennek érdekében. El kell fogadni, hogy egy profitérdekelt vállalat nem vállalhat fel népjóléti fel­adatokat. Ám a tarifaárakat sem lehet tovább emelni, hisz a lakosság már így is tűrőképessége határán van. Viszont számunkra nemcsak az energia, de minden al­katrész, és az autógumi ára is megdrágult. — Az autójavító-üzlet­ágaknak is van jövőjük, hi­szen jól felszerelt műhe­lyeink, mosóberendezéseink vannak. Jó példa erre a Par­tizán utcai volt taxi-főnök­ségünk, ahol már személy- gépjárművek javításával, mo­sásával foglalkoznak. A ké­sőbbiekben itt egy olyan részvénytársaság kialakítását tervezik, ahol az autójavítás mellett új gépjárművek el­adásával is foglalkoznak. Ehhez azonban társulnunk kell a külföldi céggel. Mindenképpen az ön­állóság jelentheti a fejlő­dést valamennyi üzletágban, amelyekből egy megyei há­lózatot hozunk létre. Elen­gedhetetlen a járműpark fejlesztése, ám ennek az anyagi feltételeit először sa­ját magunknak kell megte­remtenünk. (vadas) Mindennapi mérgeink Veszedelmes füstkarikák

Next

/
Thumbnails
Contents