Déli Hírlap, 1990. december (22. évfolyam, 279-300. szám)
1990-12-27 / 298. szám
\ Az épület modern homlokzata fogja a pillantást. A7. ország legkorszerűbb műveseosztálya lesz Összkomfortos kórtermekkel Még azon sem lepődhetnénk meg, ha jövőre némely pártok hajléktalanná válnának Miskolcon. A legtöbbjük irodájának bérleti szerződése december 31-én ugyanis lejár. Jövőre pedig annyira borsos árat kérhet az önkormányzat, hogy azt már nem mindenki tudná befizetni. Az előzményekről érdemes tudni, hogy eleinte csak az MSZMP-nei; voltak irodái a v árosban. Azután egyszer- C^ak a többpártrendszerre eoredtünk. Az újonnan jelentkező pártok pedig mégsem készülődhettek az utcán a választásokra. A mű'ködé- sükiióz szükségük volt helyisegekre. Ezt nagy nehezen meg is kaptak. Azért nem ment könnyen a dolog, mert a városi tanácsnak nem voltak iroda céljára alkalmas ingatlanai. Végül mindenkinek jutott tető a feje tőle. Akadtak persze, akiknek jobban össze kellett húzniuk magukat, mint másoknak. Az akkoriban feltörekvő szervezetek például kénytelenek voltak megelégedni tízegynéhány négyzet- méterrel. Igaz, ezért legalább nem kellett valami irdatlan ösz- szeget fizetniük. Egy központi rendelkezés ugyanis úgy szabályozta, hogy kedvezményesen kapják meg az irodákat. Valószínűleg azért, hogv nagyjából egyenlő esélyeket teremtsenek ezek között a pártok között. Az MSZP ugyanis nem fizetett bérleti díjat a kezelésében lévő ingatlanok után, csak rezsit, ezért méltánytalan lett volna a teljes összeget elkérni a többiektől — magyarázza dr. Somosi Ede a városháza osztályvezetője. Azt is tőle tudjuk, hogy december 31-én a legtöbb szerződés lejár. Január elsejétől viszont már a normális helyiségbérleti díjat kellene kiszabni. Ingatlana válogatja, de lenne olyan pártiroda. amelyikért havonta akár 50 ezer forintot is ka- szírozhatna az önkormányzat. Márpedig a pártok pénztárcája nem egyformán vastag. Lennének, akik eny- nyit nem tudnának fizetni. Működniük viszont azoknak vezmény. a kormánynál kellene elérni. Annyit megtehetnek, hogy március 31-ig meghosszabbítják a szerződéseket a magasabb bérrel, de hogy azután mi lesz? Erre ma még nincs válasz. Miskolcon egyébként 10 párt és néhány szervezet — elsősorban karitatív csoport — jutott irodához. A nagyobb pártok jelenleg többet is használnak. Egy vitás kérdés azért mégiscsak Űj pavilonnal gazdagodott a Borsod Megyei Kór- ház-ltendelőintézct: felépült a régóta várt műveseosztálya, amelynek tervezője a néhai Csízi Klára volt, kivitelezése pedig a Borsod Megyei Állami Építőipari Vállalat szakembereit dicséri. Az osztályra 250—260 millió forintot fordított a megye, amely már a berendezkedés, az orvosi technika ér technológia költségeit is tartalmazza. Az épület műszaki átadása a közelmúltban rendben megtörtént, s már csak a komplett felszerelés. a gépek, műszerek elhelyezése, s a bebútorozás igényel némi időt. Az országban ez lesz a legkorszerűbb műveseosz- tály, amely kis műtővel, ambulanciával. 40 ágyas fekvőbetegrészleggel is rendelkezik. A 2—3 ágyas kórtermek összkomfortosak, minthogy valamennyihez fürdőszoba is tartozik. A vesebetegek dializálásá- ra 18 (kezelőegységet állítanak munkába itt, ezek is a legmodernebb készülékek: Fresenius márkájú, NSZK- gyártmányok A dialízishez használt vizei angol előkészítő-rendszerrel teszik baktériummentessé, biztosítják ioncseréjét, vas- és klórtala- nítását. A Az új osztályon több mint háromszor annyian dolgoznak majd, mint a jelenlegi barakképületben elhelyezett, ideiglenesként felállított művese-állomáson. Több mint százan dolgoznak majd az új osztályon. — a jelenlegi létszám 30 fő —, 10 orvossal rendelkeznek majd, mert most. csupán 4 orvos foglalkozik a vesebetegekkel. Az új osztály vezető főorvosa, dr. Zakar Gábor az önálló pavilon adottságait, s az önálló osztály lehetőségeit felhasználva biztosítja, hogy megyénkben csökkenthessék a dialízisre várakozók sorát. A megyei kórház új műveseosztálya várhatóan februárban kezdi meg működését. (r) A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 298. SZÁM I ARA: 5.20 1990. DEC. 27., CSÜTÖRTÖK | FORINT Honnan ered a nyomor? I. Rezervátumok a szegényeknek A munkásszállásoktól a fekete vonatöltig lakosság véleménye igencsik megos7Ük O O v_ Harmadszori vita a tapolcai panzióról is kell. Világos, hogy valamit tenni kell az ügyben. A városházán már meg is tették az első lépéseket. Összegyűjtötték az összes, pártirodákkal kapcsolatos információt, s tájékoztatják majd a ,f kialakult helyzetről a mis- I kolci közgyűlést. Nyilván .tárgyalniuk kell majd a y pártokkal is. Persze a kép- . viselők keze eléggé meg van kötve ebben a dologban. . j Január 1-től a magasabb ta- 7 rifát kell megállapítani. Azt, hogy megmaradjon a kedEgyüttműködés, köszönet A Miskolci Rendőrkapitányság három járőrét jutalomban részesítette a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat. Éliás László, a MÉK igazgatója, a múlt hét végélj adta át a pénzjutalmat azoknak a rendőröknek, akik az egyik kiliáni ABC-be való betörés tetteseinek kézrekerítésében közreműködtek. Egyébként ezen példaértékű tett mellett dr. Tuza László kapitánytól hallottunk arról is: az év során még jó pár cég segítette a kapitányság munkáját. Telefaxot, az információk feldolgozását könnyítő számítógépei, valamint a bűnmegelőzésre fordítható komoly összegeket utaltak át. Megrázó, és aggodalomra okot adó jelenségek áradatával találjuk magunkat szemközt nap mint nap. Hajléktalanok a pályaudvarokon, a mindent elöntő bűnözési hullám riasztó hírei és valósága, az ingyenkonyhák újbóli feltűnése, az ingyen libáért verekedő tömeg látványa. a mindennapi érintkezés durvaságai, és a mindezekről tudósító hírözön éppen elegendő ahhoz, hogv töprengésre késztessen és kérdések megfogalmazására ösztönözzön. Miként lehetséges az, hogy egyik napról a másikra ilyen nyomasztó mennyiségben tolulnak elő a nyomor és a bűn tünetei? Honnét ered mindez? Erre keresett választ Tóth Pál szociológus. • REJTETTEN IS LÉTEZETT Nagyon nehéz az imént feltett kérdésekre elfogadható válaszokkal szolgálni. Először arra kellene valamilyen választ adni, hogy miért nem találkoztunk ezekkel a dolgokkal korábban? Ezek a gondok, amelyekről fentebb szóltunk, ugyanis nem újkeletű jelenségei a magyar társadalomnak, nem most keletkeztek, hanem mindig is „benne voltak”. De rejtetten, eldugva, rezervátumokba csukva. E jelenségek „rejtettsége” mindenekelőtt a korábbi rendszer politikai berendezkedéséből, illetve az ehhez a rendszerhez illeszkedő gazdaság struktúrájából következett. A diktatúrák, akármilyenek is legyenek, nem szeretik, ha a társadalom „csúnya” arca is látszik. Ezért nem beszélnek róla: hosszú éveken keresztül még szakmai publikációkban sem volt szabad leírni olyan szavakat, mint a szegénység, vagy a nyomortelep, a köz- biztonság többnyire „szilárd” volt, noha már régen nem volt az stb. É ezekről a jelenségekről legfeljebb szűk értelmiségi elitcsoportokhoz eljutó dokumentumfilmek, irodalmi alkotások, vagy kifejezetten szakmai publikációk számoltak be — többnyire nagyon visszafogottan. Ez azonban csupán az egyik mozzanata volt a „rejtettség- nek”. • AZ APRÓFALVAK IS Minden diktatórikus rezsim (olykor a nem diktatórikus rendszerben is van erre hajlandóság) igyekszik valamilyen módon rezervátumokba visszaszorítani, „bezárni” a szegénységet, az emberi nyomorúságot és mindent, ami zavarhatja a társadalom szerencsésebb részének nyugalmát és lelkiismeretét. Ilyen rezervációk voltak a munkásszállások, a fekete vonatok, a világtól elzárt aprófalvak, a munkahelyek alvilága, a kültelki kocsmák nyomorúsága, és a nagyvárosok peremére szorult nyomortelepek változatos sokfélesége. Arról pedig a szigorú „ellenőrzés” gondoskodott, hogy mindez benne is maradjon a nyomor és a bűn rezervációiban. Természetesen pusztán rendőri eszközökkel ezt nem lehetett elérni. Ehhez szükség volt egyéb eszközökre is. • 80 EZRES LÉGIÓ A gazdaság volt az, amelyik ezeket a rendőri eszközöket szolgáltatta. Bármilyen furcsán hangzik most, de ebben az ügyben óriási szerepe volt annak, amit teljes foglalkoztatottságnak nevezünk. A teljes foglalkoztatottság politikájához ugyanis hozzátartozik (mindenütt a világon, ahol ezen elve a gazdaságpolitika síkjára emelkedik) a közveszélyes munkakerülés intézménye is. Pusztán a kmk-el sikerült az utcáról a munkahelyek „alvilágába” bezárni olyan emberek tömegeit, akik egyébként önszántukból soha sehova sem szegődtek volna el. Az ingázás tömeges volta és tartós fennmaradása veit az a másik, gazdasághoz kapcsolható eszköz, amely révén a társadalom csúnya arcát — legalábbis részben — el lehetett fedni. Az ingázás egyik, bár korántsem egyetlen következménye volt az úgynevezett munkásszállás, szubkultúra. 1982-ben állandó . munkásszállásokon közel 80 ezer ember lakott. És ezen belül a legnagyobb számú csoportot azok az emberek alkották, akiknek a munkásszállás lett az ..otthonuk.” E csoporthoz tartozó emberek egvharmada 18 éves koráig állami gondozott volt. 20 százalékuk 30 éven felüli, többségük mindenfajta szakkénzettség. külső emberi-családi kapcsolatok nélkül élt. Amíg voltak munkásszállások. (Folytatjuk) Tapolcán, a Zója utcai, egykori párthelyiség immár harmadszor adott helyet az elmúlt héten az építendő— épülő Paliasz panzióról szóló lakossági vitának. Többször írtunk már lapunkban e kérdésről, hiszen a tapolcai közvéleményt élénken foglalkoztatja az ügy. Mint ismeretes, a panzióellenes tábort két csoport képviseli. Az egyik környezetvédelmi okokra hivatkozik, bizonyítva, hogy a levegőszennyezés következtében rohamosan pusztul a tapolcai park, a növényzet. Márpedig — vélik néhányan — az újabb vendégfogadó jelentősen megnövelné a gépkocsiforgalmat, ezzel még inkább nőne a levegőszennyezés. A másik ellen- vélemény alapja, hogy egyes feltételezések szerint a panzió helyén, illetve közvetlen közelében található az egykori bencés monostor romja, mely hatalmas értéket képviselne, ha megtalálnák. Igencsak megoszlanak azonban a tapolcaiak, hiszen ugyanitt élnek a panzió építését támogatók is, akik az előbbi érveket nem fogadják el, mondván: Tapolca közlekedési rendjét egyébként is át kell szervezni (például csak busszal lehessen az üdülőterületen belül közlekedni), a monostor romjaira pedig a legutóbbi lakossági vita után felkért szakértők, a Herman Ottó Múzeum munkatársai nem bukkantak rá a panzió alapjainak ásásánál, teljesen máshol feltételezik a történészek. Jóval vonzóbbnak találják ellenben a Pállasz panziót építtető vállalkozó ajánlatát: közérdekű alapítvány formájában megépít a tapolcai általános iskola számára egy tornatermet, mely a mai árakon is minimum 25—30 millió forintba kerül. Az építkezés további folytatásának azonban az is alapfeltétele, hogy a vállalkozó megkapja azt a telekrészt, mely jelenleg még állami tulajdon. Igaz, januárban a tanács végrehajtó bizottsága elkötelezte magát ennek eladására, azonban nyáron, az állami vagyon eladását tiltó rendelet megakadályozta. Most pedig az önkormányzat kezében a döntés. Csoba Tamás polgármester, valamint Tapolca önkormányzati képviselője, dr. Molnár Pál a lakossági vitán tájékozódva, egy szakértői bizottság létrehozását javasolja, mely az 1500—2000 négyzetméteres telek eladásáról döntene, értékbecslések alapján. Remélhetően még januárban eldől a kérdés. Annál inkább. mert jövőre dollárban kell fizetni a vállalkozónak, aki csehszlovák kivitelezőkkel építteti a panziót. N. Zs. megoldódni látszik iroda- ügyekben. Korábban a Fidesz kérte volna a Munkáspárt Tokaj Vendéglátóházban lévő irodáit. Az MSZMP akkoriban nem akart kiköltözni innen. Most úgy tűnik, mégis ráálltak. A Marx Károly utcában kapnak helyet, a Fidesz pedig — várhatóan jövőre — mehet a Győri kapu 57-be. (bujdos) Hajléktalanná válhatnak a pártok is? A Fidpsz és a Munkáspárt új hplyrp költözik
