Déli Hírlap, 1990. november (22. évfolyam, 253-278. szám)
1990-11-14 / 264. szám
Lendítettünk az ügyeken afc A perecesi bányavasút dízelmozdonya és új kocsijai 1957. szeptember 1-jén készültek el (Archív: Kozma István) Volt egyszer két alagút (I,) Pereces—Pálinkás Felnyúltak a fények 944 karácsonyán Az 1000 mm-es nyomtávú iparvasút építését 1868-ban kezdték meg a Vasgyártó) Pereces-banyatelepig, ..özei hét kilométer hosszúságban. A vasgyártáshoz viszonylag jó minőségű barnaszénre volt szükség, ezért folytatták a vasútépitést, méghozzá egy 2330 méter hosszúságú alagúttal 1870-ben, amelyet később Graenzenstein Gusztávról neveztek el. Ez az aitáró a következő évben készült el a pálinkás! völgyig, ahonnan a vasutat meghosszabbították a híres miniszterről elnevezett Ba- ross-aknáig. Ezen az ipar- vasúton kezdetben ló, később gőzir.ozdony, utoljára dízelmozdony segítségével közel 15 millió tonna szenet szállítottak a perecesi Űjak- náról, Pálinkás táróról, illetve Baross-aknáról a Vasgyárba. Szinte kezdettől fogva a munkásokat is ezen az úton juttatták el Perecesről a Vasgyárba, illetve Perecesről a környező bányákhoz. • A FRONT SEM KÍMÉLTE A történelmi Magyarország leghosszabb alagútjá- ban kezdetben az 1380-as években csak lóval lehetett szállítani, miután a szűk alagutat csak faacsolatlai biztosították. Az úgynevezett táróiveket a későbbiekben építették be az alagútba es csak ezután tértek át a gőzmozdony vontatására. A külön erre a célra, méretre Németországba;: gyártott két gőzmozdony sok baleset forrása volt, mivel a szűk ala- gútszelvényben nem lehetett kitérni: 1939-ben kettő, 1941- ben pedig egy vonalőr lelte halálát. A háború, a front az alagutat sem kímélte. Az egyik visszavonuló német egység egy négy tonna űrtartalmú vagont megrakva hadianyaggal, illetve robbanóanyaggal bevontattatott az alagútba, és. a perecesi bejárattól körülbelül 1800 méter távolságra felrobbantotta. A hadiesemények szempont iából ez tel'e«en értelmetlen és felesleges pusztítás volt. Az első szénszállítmány Baross- aknáról. illetve Perecesről 1944 karácsonyán érkezett meg a Vasgyárba, a mozdonyt Lendeczki László vezette. Az ebből a szénből nyert elektromos energiának köszönhető, hogy újra megindulhatott — ha szakaszosan is — a város villamosközlekedése és újra világíthattak a villanyégők. Bizonyos távolságokban voltak szűk beállók, de ezek sem akadályozhatták meg a baleseteket. Sokan szenvedtek gázmérgezést is, legtöbben 1919-ben, amikor a vonat az alagútban megrekedt. Hatvanan sérültek meg. Az egész bányatelepet megrázta az a katasztrófa, amikor 1947. május 2-án, nem sokkal éjfél előtt az alagútban kilenc bányamunkás, Domonkos Zoltán, Holly Dezső, Kalafusz Sándor, Kovács Lajos, Kovács József, Mát z Károly, Raiter József, Sallai Ernő és Vis- nyai Lajos szinte néhány perc alatt meghalt, megfulladt. Az egyik szenet szállító teherkocsi kisiklott, megrongálta. kidöntötte a biztosító táróíveket. Ez az alagútnak azon a részén történt. anol nagv mennyiségű futóhomok volt. Az akkor fából készült. 12 személyes személykocsikban 11-en ültél-.. hazafelé utazván a dél- utános műszakból. Csak ketten maradiak élye. akik a személykocsi erősebb részén a sarokban ültek: Kiss Károly vájár és Batta Benjamin bányakovács... A széncsaták ideje volt, május 8-ára már helyreállították a beomlott alagút- részt. Az áldozatok hátramaradottjai Miskolc város elöljáróságától élelmiszer- és pénzadományt kaptak. © UTASOK ÉS SZÉNTONNÁK A katasztrófa után röviddel megkezdték az alagút átfalazását, amely 1949-re készült el. Csak ezt követően tértek át dízelmozdony-, vontatásra. Az alagúti szállítást 1968 végén állították le. miután a baross-aknai után a pálinkási bánvászat is megszűnt. Az alagút életének 94 esztendeje alatt körülbelül 14 millió tonna szenet, sok, bányászathoz szül'séges anyagot, többek . között bányafát és személyt szállítottak, nemcsak bányamunkásokat, de civileket is, így elsősorban a Baross-ak- na környékén lévő falvak, Parasznya, Varbó lakosságát és iskolás tanulóit is. A második születésnapját is maga mögött tudó Élet- reform-klub csütörtöki rendezvényének Gorzó Andre az előadója. Az Ady Művelődési Házban 4 órakor kezdődő program címe: Az aura és a kézrátétes gyógymód. Az alagút a tervezőmérnöki számítások és a kivitelt irányító szakemberek munkáját dicséri több, mint 120 esztendő távlatából is. Karbantartásáról állandóan gondoskodtak, még arra is vigyáztak, hogy azt a kevés talajvizet, amely összegyűlt, külön erre a célra épített árkokkal elvezessék. Jellemző, hogy jó időjárási körülmények között „át lehetett látni” az alagúton. Lyukóbánya kiszolgálását segítette a másik alagút, amelyet az 1950-es években építettek, és pár év után a baross-aknai sorsára jutott: betemették. Erről írunk a sorozat 'második részében. (Folytatjuk) Török Gyuia és a rendszerváltás — Furcsa dolog ez a rendszerváltás — így morfondíroz Török Gyula. — Az ember azt gondolná, hogy a régi rendszer emberei meghúzzák magúkat. De nem ezt látom. Sőt! Igen sokan még mindig hatalmaskodnak közülük. Azt mondják a minisztériumban is, hogy rengeteg az olyan ügy, mint az enyém ... Hogy miféle „ügye” van Török Gyulának? Az arcpirító esetről szeptemberben már beszámoltunk. Akkoriban még az ónodi termelő- szövetkezet főkönyvelője volt a férfi. A tsz-ben többeket bántott, hogy elnökük, Horánszky István igen sok mindent megenged magának. Az ő intézkedésére adták el például azt a kombájnt, amelyiknek a lízing- díját még ki sem fizette a szövetkezet. Ugyanerre a sorsra jutott a tsz erőgépe is. Elnöki uta-ításra, a vezetőség áldásával, mélyen áron alul talált gazdára Mályiban egy olyan földterület, amelyik szintén a szövetkezeté volt. Az elnök használta a közös öntöző- berendezést, s nem fizetett érte, de nem adta meg az árát annak a tekercs drótnak sem, amelyet szintén hazavitt. A lajstromot csak mi fejezzük itt be, a valóságban még több kifogásuk is volt az embereknek. Mindenesetre tény, addig- meddig elégedetlenkedtek, amis alakult egy vizsgáló- bizottság, s az megállapította. hogy nem alaptalanok a vádak. A közgyűlés azonban a várakozások ellenére sem hívta vissza az elnököt. ö viszont arra használta fel újra megerősödött hatalmát, hogy megpróbálja eltávolítani a környezetéből mindazokat, akik ellene voltak. Táv Torok Cíviil a sorsa is megpecsételődött, bár — mint mondja — nem tartozott a kezdeményezők közé, csak később csatlakozott az elnök ellen fellépők táborához. A „orsa így is beteljesedett ... A vezetőség úgy döntött, hogy Török Gyulának mennie kell. Javasolták a közgyűlésnek, hog az mentse fel a főkönyvelőt, és szeptember 30-ával helyezze át pénzügyi csoportvezetői munkakörbe. Ám meg sem várták, hogy miként ítél a közgyűlés, közzétették a hirdetést, hogy új főkönyvelőt keres a termelőszövetkezet. Ami — több jogász véleménye szerint is — ellenkezik a törvények szellemével. Hiszen csak megüresedett állást lehet betölteni. S még ha visszaminősítené is a közgyűlés Török Gyulát, ő akkor is megpróbálhat jogorvoslatot keresni panaszára. Az ügy így akár a Legfelsőbb Bíróságig is eljuthat, vagyis idén már aligha került pont a végére. Szerettük volna annak idején azt is közreadni, miként reagál minderre Horánszky István, az elnök, ám ő nem kívánt nyilatkozni. Az események azonban nem álltak meg azóta sem. De adjuk át itt a szót ismét Török Gyulának, aki összefoglalja, mi is történt vele a legutóbbi híradásunk óta: — Szeptember 19-től táppénzen vagyok, megviseltek az események. Még abban a hónapban, 28-án összeült a közgyűlés. Engem — mondjuk igv — elfelejtettek meghívni. Pedig a szabályok szerint nekem is ott kellett volna ülnöm. Az én bőrömről volt szó. Hallomásból tudtam persze, hogy mire jutottak ezen a közgyűlésen. Ahogy ' számítani lehetett rá, nem enaepi támogattak. Még a bátrabbak Nagyban veszik, olcsóbban adják " láW Városunkban körülbelül egy tucatnyi cég verseng már. hogy különböző számítástechnikái eszközeivel megnyerje a vásárolni szándékozó vállalatokat, társaságokat, vagy vállalkozókat. Legutóbb az Innovációs Centrum (Park) Rt. szállt be ebbe a ringbe, s nyitott számítástechnikai szaküzletet az MSZB tér I. szám alatt. A profitérdekelt cég, mint minden területen, természetesen ezen az üzleten is nyerni akar, de olyan árpolitikával, amely a vevők számára is kedvező. A számítástechnikai igazgatóság ugyanis nagy tételben tud beszerezni készüléket, és emellett különböző híradás- technikai és irodatechnikai gépeket is. S mint nagybani beszerzők, megtehetik, hogy Miskolcon a kiskereskedelmi egységek közül ők adják a legjobb áron. azaz a legolcsóbban a készülékeket. Az árukészletükben a PC számítógépes kategóriában vincseszterrel, vagy anélkül, általános a kínálat, de olyan különlegességek is megtalálhatók, mint a CAF számítógépcsalád, a 386-os torony, vagy a hordozható laptop számítógép. Speciális kártyákat kínálnak a számítógép üzemeltetéséhez. Akinek még nincs, jó ha beszerzi az Accu Cardot, ami áramszünet idején őrzi meg a számítógép által fut+ Együtt a telefon és a telefax iatotf programokat. Hálózatban üzemeltethető, kisméretű, es szép kivitelű gép a Hawk, de sok irodában helye lenne a Videowryter számítógépes szövegszerkesztő írógépnek is. A telefon napjaink egyik legfontosabb munkaeszközévé lett, vagy kellene, hogy legyen. A legújabb típusok, a 10— 20—60 memóriásak könnyí(Szabán felvétele) tik és gyorsítják a munkát, S ezeket is kedvező áron vehetik itt meg. A számítógépes készülékeket még ritkán kínálják akció formájában. Itt viszont az üzlet nyitása alkalmából körülbelül 20 százalékkal olcsóbb a Fujitech AT 286 16 típusú számítógép mono- és EGA kivitelben egyaránt. is csak az.zal mertek tüntetni. hogy távol maradtak a közgyűlésről. Telt-múlt az idő. Gondoltam, majd csak értesítenek róla, hogyan döntöttek. írásban is megerősítik, amit az elbeszélésekből amúgy már tudhattam. Amikor láttam, hogy hiába várok, én magam kértem, hogy küldjék el a határozatot. Egy kétmonda- tos levél érkezett vissza, amiben a puszta tényt közük: felmentettek. Az ügyvédemmel úgy döntöttünk: fellebbezek. Harcolni fogok az igazamért. Mert ha azt mondjuk: rendszerváltás van. azt is el kellene érnünk, hogy ne legyünk ugyanolyan kiszolgáltatottak, mint eddig voltunk ... A munkaügyi döntőbizottsághoz és a munkaügyi döntőbírósághoz is benyújtottuk a papírokat. Még egyik sem hívott, de remélem. már erre sem kell soká várni. Azért mind a kettőhöz. mert a szakemberek véleménye is megoszlik róla, hogy az én esetemben ki az illetékes. Hogy csak egy „apróságot” említsek: a munkaügyi döntőbizottságot a tsz közgyűlése választiá. Vagyis azok az emberek, akik engem felmentettek ... Török Gyula ügye egyébként már az elejétől több volt, mint egyszerű munkajogi vita. A férfi komolyan hiszi, amit a rendszerváltásról mond. Ezért helyi i ?- szággyűlési képviselők segítségét is kérte. Balázsi Tibor (MDF), Rajkai Zsolt és dr. Iván Géza (mindketten kisgazdapártiak) azonban nem túl sokra jutottak. Az aktákat tologatta egymás között az Igazságügyi és a Földművelésügyi Miniszté-i riúm. Távol álljon tőlünk, hogy túlértékeljük a saját szerepünket, de az ügyben akkor következett be fordulat, amikor a Déli Hírlao foglalkozni kezdett a történtekkel. Riportunkat elolvasta dr. Isépy Tamás igazságügyi államtitkár úr (szintén miskolci honatya), s innen kezdve meglódultak az események. Az államtitkár levelet is írt, és beszélt is a földművelésügy egyik államtitkárával. Dr. Iván Géza közbenjárásával Török Gyula is találkozott az FM három magas rangú munkatársával, s a minisztérium egyik embere a napokban Miskolcon járt. Volt az illető a megyeházán, az APEH-nél, az ügyészségen — ahol Horánszky elnök ellen eljárást kezdeményezett a kisgazdapárt és a cégbíróság is —, a munkaügyi döntőbíróságon. Amikor aznap délután ismét találkozott Török Gyulával, azt mondta neki: amiket hallott ezeken a helyeken, alátámasztják a főkönyvelő által felsoroltakat. Hát most nagyjából itt tartanak a dolgok. Ül a szerkesztőségben a főkönyvelő, s egy cseppet sem nyugodtabb, mint amikor először találkoztunk. Nézem ezt az embert, aki néhány évvel az ezredforduló elölt vállalta, hogy mint valami újmódi Don Quijote, szélmalomharcba kezd az igazságáért. Hogy mire számíthat? Nincsenek valami nagy illúziói. A minisztériumban is azt közölték vele, hogy még ha a végére is tudnak járni az ügyének, ők elintézni semmit sem tudnának, nincs hozzá jogkörük. Egyéni ügyekkel amúgy sem foglalkozhatnának. Csakhogy, mint Török Gyula az elején már elmondta: igen sok ilyen egyedi ügyről tud a tárca. Vagyis valahol az ilyen történetek tipikusak. Mit lehetne ehhez hozzátenni? Valószínűleg csak akkor remélhetünk változást, ha egyre többen lesznek a Török Gyulák is, akik nem dobják be a törülközőt... Bujdos Attila Az aura és a feáíéíes ppi
