Déli Hírlap, 1990. november (22. évfolyam, 253-278. szám)

1990-11-10 / 261. szám

Francia módra ■ Valóságos ostrom alatt ál­ját; a nyílás utáni napok- ,DÁn. . á BajcsyrZsilinszky úton található francia pék­ség.' \7, " -let . dolgozóit, az elmúlt l é hét első tapasz­talatairól kérdeztük. . — Naivon örülünk a szép ómnak. V'^onta öt- havszáxan béresnek fel ben­nünket. s még nem fordult élő, ho'sv bármih-en termé­künk megmaradt. volna fniy termékek a 1-n- jfío szer "■'.''ék a vásárlók körei- " 1 ? veszik a rozsos cipót, francia cipót, a légnép- „tzevűbb mégis a francia ke- h(yér. A 21 forintos fogyasz­tói-.'fúnát volt aki először so­kallta.. de most már általá­nos'a vélemény: a minőség megér ennyi'. 'A’íáuv vevővel beszéltünk, egyönte űcn az; mondták: tetszik ez az úi. színvonalas sgoígáltatás. A termékek frissek, finomak, bár az áruk szerintük kicsit borsos. A világszép Claudia Az angol trónörökös magyar őse Az angol trónörökös bu­dapesti látogatásakor a tele­vízió nyilvánossága előtt „bevallotta”, hogy ereiben magyar vér (is) csordogál. Egyik őse ugyanis Rhédey grófnő volt. E bejelentés megmozgatta az IBUSZ ide­genvezetőinek fantáziáját. Egyikük. Ivánné Pluhár Emília utánaéredt a dolog­nak. Ez év nyarán a ..Ma­gyar emlékek nyomán” el­nevezéssel szervezett társas- ntazás IBUSZ-kísérőiéként tett egy kis kitérőt a Maros vidékén található Eröő- szentgyörgyre, a Rhédeyek ősi fészkébe, s felkutatta történetüket. A múlt század legismer­tebb genealógusai a Rhé- deyeket egyhangúig a XI. században uralkodó Aba Sá­mueltől származtatják, áld Szt. István halála után 1041 - ben került a magyar trónra. A királyi származóstudat évszázadokon át élt a Rhé- dey családban, melynek el­ső megte’epedési helye az észak-magyarországi Rhéde község volt. A • családi ok­mányok tanúsága szerint 1420-ban Luxemburgi Zsig- mond német—római császár és-magyar királytól jelentős birtokot kaptak Eleves vár­megyében. 1639-ben a két Rhédey testvér István és János a családi örökséget kettéosztotta, az előbbi ma­gyarországi, az utóbbi erdé­lyi földesúr iett. 1744-ben Rhédey Mihály grófi rangot kapott. Tőle származott a rendkívüli szépségű Claudia, akire Károly, herceg hivat­kozott budapesti látogatása­kor. Az 1924-ben megjelent Révay-lexikon 16 kötetében azt olvashatjuk Claudia grófnőről, hogy Sándor württembergi uralkodó her­ceg felesége lett. Károly her­ceg Claudiára, mint magyar származású Rhédey grófnő­re, és nem mint württem­bergi hercegnére hivatkozott, . aminek jó oka *’olt. Morga- natikus házasságról volt ugyanis szó., szerelmi házas­ságról, melynek nem a rang, hanem az > érzelem volt a fontos; A herceg egy far­sangi bálon ismerkedett meg a szép Claudi.ával, is.. a bál után kérőként jelentkezett Rhédey Lászlónál, aki azon­ban elutasította a kérőt, mert nem tud magvarul, s mert a frigy a Rhédevek, számára rangon aluli.- hiszen ereikben királyi vér folyik! (Remek huszárvágás : volt a Württemberg jel; esetleges vádjára, hogy uralkodó he&­Lefplé lejtő mozgást végzett Utó Miskolc belvárosában? Többen telefonáltak szer­kesztőségünkbe, hogy ufót littak az utóbbi napokban. Pappné Hubi Mária 14 éves fia pajtásaival együtt figyel­te meg !a fényes repülő tár­gyat hétién este. — A 14 éves nagyobb fi­am barátaival játszott este 7 óra után a Bihari és a Bocskai utca sarkán. Arra lettek . figyelmesek. . hogy mintegy 20 emelet magas­ságban egy ovális tárgy le­beg fölöttük. Mintegy 2 per­cig láthatták.' amint a kivi­lágított repülő tnrgc fénycsó­vával pásztázza a környé­ket. Bizonygatják, hogy né­hányszor lefelé lejtő moz­gást végzett az ufó. Időn­ként villogó fényjelzést adott, majd elsuhant a Mar­tintelep irányába. A Papp család korábban nem nagyon hitt az. isme­retlen eredetű repülő tárgyak létezésében. Nem is gondol­ták komolyan, hogy Földön kívüli ' civilizáció küldöttei föl Kereshetik Földünket. Ma már. legalábbis hétfő este óta megváltozott a vélemé­nyük. S már kétszer is „vé­gigtanulmányozták” a Déli Hírlap Ufó-Expóját. az Avas Szálló Lőcsei termé­ben. Mint ismeretes, ez az egyedülálló dokumentum-fo­tókkal fllus 'teáit bemutató karácsonyig tekinthető meg. Nevelés a kereslténv családban > A Keresztény Értelmisé­giek Szövetsége szülői mun­kacsoportja a legközelebbi összejövetelét a miskolci Nagyboldogasszony (minori­ta) .templom oratóriumában tartja november 12-én (hét­fői) 17 órai kezdettel. Az összejövetelen dr. Boros At­tila tart előadást Neveiés a keresztény családban cím­mel. Minden érdeklődőt — különösen a szülőket — szí­vesen lát a helyi csoport vezetősége. cégük számára rangon alu­li házasság Claudia). A sze­relem azonban legyőzte az akadályokat: Sándor herceg rövid időn belül megtanult magyarul, s 1836-ban létre­jött a házasság. Három gyermekük szüle­tett, két fiú és egy lány, akik német környezetben nevel­kedtek, de minden nyarat a Rhédey kastélyban töltöttek. Az egyik fiú, Ferenc benő­sült az angol királyi család­ba. 1863-ban Teck hercege lett. Az ő fia' Adolf Marqu­ess of Cambridge címet ka­pott, s az 1867. május 26-án született nővére. Mária pe­dig V. György angol király feleségé- left,- 'RövidéWen’ űg«ö ÍS^móndhatnáhk, fiögy á csodálatos szépségű Claudia Mary nevű unokájából V. György , angol király hitvese lett, akifiek Ii. Erzsébet, vagyis a mai brit áilamfő az unokája. Rhédey Claudia az erdő- szentgyörgyi református erődtemplomban van elte­metve. ‘ 1905-ben Mary ki­rályné márvány táblával örö- íette meg nyugvóhelyét, majd 1931-ben a templomot is renoválhatta. Sérthetetlen a jog az élethez és az emberi méltósághoz _________________________; ......... ....................................... A halálbüntetés alkotmány ellenes Megsemmisített paragrafusok „A Magyar Köztársaságban minden embernek vele szü­letett joga van az élethez, és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani”. Az Alkotmánybíróság alapvető­en ennek az alkotmányban rögzített alapelvnek a figye­lembevételével mondta ki október 31-én. hogy a halál­büntetés alkotmányellenes. Ezért mindazokat a Bünte­tőtörvény könyvbe foglalt pa­ragrafusokat. amelyek a ha­lálbüntetést. mint kiszabha­tó büntetést rögzítik, hatá­rozatával megsemmisítette. Egyben elrendelte azoknak a jogerős határozattal lezárt büntetőeljárásoknak a felül­vizsgálatát. amelyekben a hozolt ítéletet még nem haj­tott ák végre. Az Alkotmánybíróság ha­tározatának indoklásában ki­fejtette, hogy a halálbünte­tést etikailag nem igazolha­tó, az emberi jogokkal össze­férhetetlen, jóvátehetetlen és visszafordíthatatlan bünteté­si eszköznek tekinti., amely a súlyos bűncselekmények megelőzésére, az ilyen cselek­mények elkövetéséiül való elrettentésre alkalmatlan és célszerűtlen büntetési nem. Erkölcsileg nem indokolha­tó. nem szolgálja a büntetés célját, nem alkalmas sem a társadalom védelmére, sem a társadalom tagjainak a bűncselekmények elkövetésé­től való 'visszatartására. A testület -tagjai a, határo­sa t' 'indoklásában utaltak ar­ra is, hegy a halálbüntetés megszüntetése nálunk össz­hangban van az európai jog­fejlődéssel. A nyugat-európai országokban vagy teljesen megszüntették a halálbünte­tés lehetőségét, vágj- csak kivételesen, katonai bűncse­lekményekre és háború ide­jén alkalmazható. A Btk. szerint az Alkot­mánybíróság határozatának közzétételéig — amely már megtörtént — a halálbünte­tés az emberiség elleni bűn- cselekmények közül a nép­irtás, esetében a polgári la­kosság elleni erőszak úgy­nevezett minősített esetében, TÁJÉKOZTATJUK TISZTELT ÜGYFELEINKET, HOGY meg/elenf AZ OJ BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI telefonkőny Eladási ára: 285 Ft A teleíonkönyv megvásárolható Miskolc város területér ♦ a távközlési Igazgatóság Ugy'élszolgálaü Irodájában, Régiposto u. 9 sz. alatt, ♦ o Városi Távközlési Üzem Kötvényiroúcióbon, Jókai u. 12. szám alatt, ♦ valamint a postahivatalokban és a hirlapórusokuá. Borsod megye területén ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ❖ Kazincbaicikón Leninvárcsban izétencsen Ozdon Mezőkövesden Sárospatakon Sáioroljaú'áe'yor Encsen a Borsod Megyei Távközlési Üzem távbeszélé-szolgáltotási osztályain ét o postahivotaiokbon Heves megye területén ♦ Heves Megyei Távközlési Üzem Ügyfélszolgálati liodáiában Eger, Fellnei J. u. 1. sz. alatt ♦ Egerben ♦ Hevesen o Heves Megyei Távközlési Üzem ♦ Gyöngyösön távbeszéíö-szoigáltotási ♦ Hatvanban osztályain ♦ Füzesabonyban és o postahivotaiokbon MISKOLCI TÁVKÖZLÉSI IGAZGATÓSÁG a bűnös hadviselés és a ha­dikövet elleni erőszak minő­sített esetében, valamint a személy elleni bűncselekmé­nyek közül az emberölés minősített eseteiben, a köz­rend elleni bűncselekmé­nyek közül a terrorcselek­mények minősített eseteiben és a légi jármű hatalomba kerítésének minősített ese­tében, valamint a katonai bűncselekmények minősített és különösen minősített ese­teiben volt alkalmazható. Az Alkotmánybíróság a halálbüntetést lehetővé tevő jogszabályok alkotmányelle­nességét kimondó, s azokat megsemmisítő határozatá­nak indoklásául hivatkozott az alkotmány általános ren­delkezései között kinyilvání­tott tételre: „a Magyar Köz­társaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthe­tetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védel­me az állam elsőrendű köte­lessége”. De hivatkozott ar­ra az alkotmányjogi rendel­kezésre is, amely szerint az élethez és az emberi méltó­sághoz való jog gyakorlása rendkívüli állapot, szükség- állapot, vagy veszélyhelj'zet idején sem függeszthető fel, s nem korlátozható. Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a halálbün­tetés az életnek és az embe­ri méltóságnak s az ezt biz­tosító jognak a teljes és helyrehozhatatlan megsem­misítését engedi meg. Ezért állapította meg alkotmány- ellensöégét és semmisítette meg az ezekkel kapcsolatos paragrafusokat. . .. . A nemzetközi jog — ame­lyet a Polgári és Politikai \/ÁRQS/ MISKOLC VTV ^Lev»'d Vasárnap reggel háromne­gyed héttől sugározza ma­gazin-műsorát a városi tele­vízió. A hatvan perces adás­időben megismerkedhetnek a nézők városunk egyik újon­nan kinevezett kórházigaz­gatójával, valamint a Ma­gyar Gazdasági Kamara el­nökének mai gazdasági hely­zetünkről kifejtett nézeteivel is. A szerkesztőség kíváncsi volt, hogy a földtulajdonlás körül kialakult meglehetősen bonyolult jogi és politikai helyzetben mire számíthat­nak jövőre. Azaz lesz-e a piacon és az üzletekben en­nivaló, avagy jóízűen fo­gunk jövőre mindenről ..po­litizálni”? Állítólag ufók repkednek körülöttünk, több helyen már le is szálltak. Vajon mit akarnak, mire készülnek a benne hajózok? Erről is szól lesz a műsor­ban. Érdekes vállalkozásba kezdtek miskolci művészek és műkedvelők. Alapítványt hoztak létre, meseszínház működtetésére. Terveikről — a gyerekek örömére is — sok információt tudhatnak meg. A vasárnap reggel ko­rán ébredők sok más hasz­nos tudnivalót is hallhat­nak, észrevételeiket pedig a 63-859-es telefonszámon vár­ják a műsor szerkesztői. Jogok Nemzetközi Egyez­ményokmánya is deklarál, fl amelyet Magyarország is el­fogadott — olyan fejlődési folyamattal számol általában is, amely a halálbüntetés el­törlésére irányul. Ennek az egyezmény-okmánynak egy 1983-ban elfogadott kiegészí­tő cikkelye egyebek között úgy rendelkezik, hogy: „senkit sem lehet halálbün­tetésre ítélni és halálbünte­tést nem szabad végrehajta­ni.” A magyar alkotmány fejlődés is abban az irányba halad, amely az emberi élet­hez és az emberi méltóság­hoz való jogot sérthetetlen­nek deklarálja. Az Alkotmánybíróság ha­tározatának indoklásában megfogalmazta: mivel a Büntetőtörvénykönyvben meghatározott büntetéseit összefüggő rendszert alkot­nak, a halálbüntetésnek mint e rendszer egyik elemének megszüntetése szükségessé teszi az egész büntetési rend­szer felülvizsgálatát, amely azonban már nem az Alkot­mánybíróság, hanem az Or­szággyűlés hatáskör be tar­tozik. Jeles nap: Márton Ködös-zegernyés idő­vel köszönt be neve napján, november ,11- ' érv parton, de aligha érkezik jeliér lobon. Azaz a . jelejt szerint elmarad a novemberi hóesés. A népi kalendárium Mártont a téli évne­gyed kezdő napjaként tartotta számon, s mint ilyen, fontos időjárás­jósló nap volt. De jó­soltak a Márton-napi liba mellcsontjának színéből is. Ha az je­her, akkor havas tél­re, ha viszont barna, akkor esős, sáros hó­napokra következtet­tek. A Márton-napi lúd- pecscnyéhez római le­genda fűződik, de át­vette ezt a szokást a keresztény vallás is. Nem maradt el a la­koma a reformáció után sem, lévén ez a nap a nagy vallás- reformer, Luther ne­ve napja. Régebben szokás volt, hogy a li­bából egy darabot a pap is kapott — s ez nem a leghúsosabb falat volt, hanem c csontosabb püspökfa­lat. Pompás receptet ad a Márton-napi lúd el­készítésére az élet örömeit olyan nagyon élvező Csokonai, mi­kor igy ír: „A májat pirítva add fel kevés lével, / Fel­eresztvén egy kis édes tejfelkével. / Fahajat, szekfüve t, rozmarint vess bele. / Hadd le­gyen a papnak egy kedves étele. / Apró­lékja, zúza kásával jó leszen, / Maga pecse­nyének . hadd süljön egészen----” Ezekre a finom fala­tokra bizony jólesett az új bor, amely erre az időre már kifor­rott, és amelynek Már­ton volt a bírája. Ezt a „borbírálást” pedig a szőlősgazdák napjaink­ban sem mulasztják el sem a Bükkalján. sem Hegyalján.

Next

/
Thumbnails
Contents