Déli Hírlap, 1990. november (22. évfolyam, 253-278. szám)

1990-11-10 / 261. szám

Európai színvonalon Az új miskolci távíróközpont esetén). A központ progra­mozható lesz, így minden éjszaka az összes telex-elő­fizetői berendezést automa­tikusan megvizsgálja. Az előbb említett információt a tesztvizsgálathoz küldheti el, valamint a telexelőfizető vo­nalának állapotát regisztrál­ja. A telex-előfizető a levele­zés befejeztével azonnal kérheti a levelezés díját. A központ automatikus hívás- továbbítást is végez, vala­mint automatikusan történik a hívás-átirányítás, ha a hívott telex-előfizető egyik gépe foglalt vagy üzemen kívül van, és az előfizető ezt beprogramozta. A hívás a foglalt, vagy üzemen kívüli gépről átmegy a másikra. De az új központ lehetőséget nyújt az automatikus hívás- ismétlésre, valamint az ösz- szekötő áramkörök automa­tikus vizsgálatára is. A szám­lázás szintén automatikusan történik, és lehetőség van arra is, hogy a hívó kíván­ságára a díjat adott esetben a hívott telex-előfizető ter­hére számlázzák. Egy előfi­zető egyszeri továbbítás so­rán akár 14 előfizető részé­re küldhet üzleti levelet, vagy felhívást. A karbantartók a köz­pont forgalmi állapotáról, terheltségéről folyamatos jelzést kapnak. Lehet úgy­nevezett konferenciahívást is kezdeményezni 7. hívott részére. Az új távíróköz­pont korszerű műszaki meg­oldásokkal a karbantartók munkáját nagyban könnyíti és biztonságosabbá teszi. A központ áramellátását fran­cia, az akkumulátort Varta német, a helyiség megfelelő hőmérséKletét és szellőzését pedig osztrák klímaberende­zés biztosítja. A központ kapacitása in­duláskor 1400. ami a jelen­leginek kétszerese, és a to- vábbikban egyszerű műsza­ki megoldással — az igé­nyeknek megfelelően — bő­víthető. Monoszlóy- előadás a Lévayban Kedden délután 5 órai kezdettel tartja a Kossuth utca 17. sz. alatti székház­ban soron kívüli rendezvé­nyét a Lévay-kör. Dr. Mo­noszlóy Dezső Bécsben élő író-költő tart előadást a szórványmagyarság helyzeté­ről. Fiatalokat is szeretettel vár a vezetőség. Aki eddiír tétovázóit, az is venni akar A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 261. SZÁM 1990. NOV. 10., SZOMBAT ARA: 5.20 Elsők lellek Passautan . Néhány napja rendezték . meg Németországban — Passauban — azt a nemzet­közi rézfúvós-versenyt, ame- < lyen a miskolci Bartók Bé- ! la Zeneművészeti Szakközép- iskoja is képviseltette ma­gát — rézfúvós quintettjé- ' vei. A harmadikos diákok az iskola költségén utaztak ki a versenyre. Azzal érdemel­lj ték.ki ezt a támogatást, hogy í a nváron kitűnő rádiófelvé- 5 tel készült velük, ami adás- t ba is került. Méltók voltak I a bizalomra. Ember Péter, ‘ Gál Péter (trombita), Feny- I vési Attila (kürt), Tóth Zol­it tán (harsona) és Budavári Gábor (tuba) korosztályuk jj kategóriájában elsők lettek ( quintettjükkel. Az együttes Sj felkészítő tanára Nemes Fe- rencné. A sikeres szereplés eredményeként a versenyt rendező német cég kapcsola­tot keresett a miskolci ze­neiskolával. A lakásvásárlók rohama Bér lakásügye kbcn is dönteni kell Miskolcon Még senki sem tudja, va­jon mi lesz a tanácsi laká­sok eladásával a jövőben Miskolcon. Nyilvánvaló, hogy a T, önkoimányzat elöbb- utóbb kénytelen lesz ezzel A kérdéssel is foglalkozni, ám ezt remélhetően csak úgy teszi meg, hogy egyúttal az egész lakásgazdálkodást te­kinti át. és nem szakítja ki ezt az egyetlen szeletét az egésznek. . Ma egyébként Miskolcon sorra érkeznek az eladási kérelmek a lakóktól a ta­nácsi bérlakások eladásá­val megbízott MIK Ingatlan- közvetítő Irodához, de vá­laszként csak annyit kaphat­nak a kérelmezők, hogy szíves türelmüket kérik mindaddig, míg az új ön- kormányzat nem határoz az állami bérlakások eladásá­nak ügyében. • AZ ÁTMENET IDEJÉN A parlament nemrég fog­lalkozott az üggyel, legalább­is annyiban, hogy kimondta: bár az önkormányzati tör­vény érteimében a tanácsi bérlakások önkormányzati tulajdonba mennek át, amíg nincs új, átfogó lakásügyi jogi szabályozás, addig az átmenet idején a régi lakás­ügyi rendelkezések marad­nak érvényben, Tehát „de jure” folytatódhatna a la­káseladás Miskolcon, hiszen érvényben vannak az ezt le­hetővé tevő központi és he­lyi jogszabályok is. Az más kérdés persze, hogy a berla- kás-eladásnoz címsorokat kellene jóváhagynia az új önkormányzati testületnek, de hát amíg a testület nem tisztázza álláspontját lakás­ügyekben, ezt aligha teszi meg. • AKI OKTÓBER 31-IG CÍMSORRA KERÜLT Érdeklődtünk arról, hogy egészen pontosan hol tart Miskolcon a bérlakások el­adása, hiszen azoknak az ügyét el kell intézni, akik eladási címsorra kerültek október 31-ig. Már régebben kaptuk azt az információt az INKÖZ-től, hogy december 31-ig ötezer tanácsi bérla­kásnak lesz Miskolcon a bérlő a tulajdonosa. Októ­ber 31-éig 3800 ügyet zártak le, tehát ki lehet számolni, mennyi van még hátra. Az eladások egy részét a Mis­kolc; Beruházási Vállalat intézi. (Zárójelben jegyez^ zük meg: tavaly 2200 taná­csi bérlakást adtak el Mis­kolcon.) Tehát, aki október 31-;g címsorra került, az a régi, mindenki által ismert felté­telek mellett megveheti a lakását. Az INKÖZ-nél azt nyilatkozták: csak és kizá­rólag lakossági, azaz lakói kezdeményezésre kezdődhe­tett meg bárhol is az eladá­si procedúra. • SOK A FENYEGETŐ HÍR Érdekes, hogy továbbra sem lankad az ügyfeleit ér­deklődése, most már majd­nem ezer lakásra, bérle­ményre vonatkozóan nyúj­tottak be újabb vételi kérel­meket, pedig tudják, hogy ügyükben az önkormányzat kezében van a döntés., A szakértők szerint a nem csiliapuló roham az általá­nos bizonylalanságnak tud­ható be, hiszen aki még a nyáron vacillált, hogy vegye vagy ne vegye meg a laká­sát, az is veqni akar most lilái’. Túl sok a homályos szóbeszéd, a fenyegető-hír az állami lakásgazdálkodás ter­vezett intézkedéseiről. Könnyen lehet, hogy aki mégiscsak vásárol, mégsem jár igazán jól, hiszen a sa­ját tulajdonú lakás terhei is állandóan nőnek a fenn­tartási költségek miatt. A tulajdonnak azonban, úgy tűnik, változatlanul nagy a varázsa, az emberek nem szeretik kiszolgáltatni magu­kat, rendelkezni akarnak lakásuk felett. Megtudakoltuk azt is, ho­gyan fordulhatott elő: né­hány esetben azután is szab­tak lakbérkiértesítést a la­kóknak, miután megkötötték az adásvételi szerződést. Az INKÖZ-nél egyszerűen té­vedésnek, hibának nevezték az ilyen esetet, amelyért el­nézést kértek. Elmondták: az adásvételi szerződés meg­kötésének pillanatáig kell csak lakbért fizetni, olyany­Politikusaink botcsinálta politikusok, akik jobban lennék, ha megpróbálnák megérteni, mir. is akar a társadalom — így summáz­ható a híres szociológus, Szelényi Iván véleménye. A neves társadalomtudós né­hány időszerű jelenségről fejtette ki véleményét a Déli Hírlap munkatársának. — Nemrégiben együtt utazott a metrón két ri­vális párt egy-egy vezető személyisége. Azon kese­regtek, milyen nagy árat fizethetünk érte, hogy még mindig nem jött lét­re Magyarországon az, amit a szakemberek egy­szerűen csak civil társa­dalomnak szoktak nevez­ni. Ön egyetért ezzel? — Én azt hiszem, hogy civil társadalom igenis van, és október utolsó hetében cselekedett is. Inkább úgy jellemezném a helyzetet, hogy a civil társadalom és a politikai .társadalom moz­gásai nincsenek egymással összhangban. Megtörtént egy demokratikus átalakulá­si folyamat, de a kialakuló új politikai rendszer, a po­litika intézményrendszere, a pártoknak a szerkezete nem fedi le a társadalom valósá­gos érdekviszonyait. A poli­tika önálló életet él a társa­dalomban... — Mi lehet ennek az oka? — A legnyomósabb ok, hogy a politikusok érthető módon még csak tanulják a politikát. Mi mást is tehet­nének? Egy-két évvel ez­előtt még múzeumigazgatók, szamizdat-újságok kiadói, egyetemi tanárok voltak. És most botcsinálta politiku­sok, akik tanulják, mit. is jelent politikusnak lean!. Az új miskolci régióköz­pont épületében — a Köz­ponti Távíróhivatal beru­házásában — rövidesen üzembe helyezik az új. euró­pai színvonalú távíróközpon­tot. Ahogy azt Boda Pálnétól, a Miskolci Távközlési Igaz­gatóság illetékes fejlesztési előadójától megtudtuk, a be­kussá válniuk. Ez oonyolult átalakulási folyamai, amely­ben még nem túl messzire jutottak. A magánfuvarozók polgári engedetlenségi moz­galmára legalábbis az egész magyar hivatalos politika szférája képtelen volt rea­gálni. De a megmozdulás nemcsak ezt jelezte világo­san a számukra, hanem azt is, hogy Magyarországon van egy civil társadalom, van egy polgári társada­lom, amelyik akcióra képes, amelyik igenis érdekvédő, informált, cselekszik és a hivatalos politikát rá tudja kényszeríteni, hogy odafi­gyeljen az ő sérelmeire. Ezt látva optimistább va­gyok. És azt gondolom, hogy nem teszi jól a poli­tikus. ha a társadalmat hi­báztatja a politikai rend­szer érezhetően csikorgós működéséért. Én inkább a politikusokat tenném ezért felelőssé. Meg kell monda­nom ugyanis, hogy a tár­sadalom a magánfuvarozók akciója során éretten, oko­san, megfontoltan, pragma­tikusan viselkedett. Ehhez képest a Parlamentben fo­lyó viták sokszor személyes- kedőek, ideologisztikusafc, túlfűtöttek. A honatyák gyakran mutatkoznak ke­vésbé megfontoltnak, mint amilyen megfontoltnak egyébként az embereket lát­tuk ezekben a nagyon ne­héz napokban a barikádo­kon. — Vagyis ön nem olyan borúlátó, mint a metróbeli politikusok? — Természetesen bizako­dó vagyok; reménykednünk kell. Számomra október utolsó hete a magyar törté­nelem igen fontos hete volt. Félreérthetetlenül kiderült: nem igaz, hogy a társada­ruházás összege mintegy 145 millió forint. A távíróköz pontot ez év augusztus ele­jén kezdték szerelni. Maga a távíróközpont francia gyártmányú. Lehetőség lesz közérdekű,- vagy más jelle­gű információk egyidejű to­vábbítására több előfizető részére (pl. újévi üdvözlet vagy más szolgáltatással kapcsolatos közlemények lom passzív. Áprilisban 55 százalék nem voksolt, a helyhatósági választásokon 70 százalék. Ennek a tény­nek a pártideölógiai értéke­lése az volt, hogy ez egy közömbös társadalom. Nem erről van szó. A társada­lom úgy képzelte, hogy a politika ágendája (elvégzen­dő feladata) nem az ő ér­dekeit fedi le. és ez iránt a politikai agenda iránt fe­jezte ki a bizalmatlanságát. Á politika mint úri huncut­ság iránt volt bizalmatlan ez a nép. Az emberek in­kább azt kívánják, hogy egy olyan politikai rend. szer alakuljon ki, amelyik­ben a politikusok nem nagy társadalmi sémákat akarnak kitalálni, nem . vezérek, nem tanítómesterek akarnak len­ni, nem felhívnak arra, hogy tegyük ezt ' vagy azt, hanem odafigyelnek a tár­sadalomra. Azt tartják a dolguknak, hogy kérdezze­nek, hallgassanak, megért­sék és kifejezzék a társa­dalmi érdekeket. Tehát ahe­lyett. hogy ideológiai kér­désekkel foglalkoznának, személyeskedő harcokat folytatnának a parlament­ben, ütköztetniük kellene a társadalom valóságos érdek- viszonyait az Országházban. És akkor mindjárl elmen­nek majd szavazni az em­berek. Azért is optimista vagyok, mert a magyar tár­sadalom október utolsó he­tében bebizonyította, hogy ha a politika nem cselek­szik. akkor ő majd a saját kezébe veszi a saját sorsát. Remélem, hogy a politikai pártok — kormányzók és ellenzékiek — egyaránt megtanulják ezt a leckét, s a jövőben odafigyelnek majd, mi az oka annak, hogy nem nyerték meg iga­zán a választóik bizalmát. . (bujdos) nvira. hogy ha valaki kifi­zetett egy teljes hónapot, ak­kor a töredékidót is vissza­térítik. (kiss) 4 nép nem vezéreket akar - mondja Szelénvi Iván Botcsinálta politikusok, cselekvő társadalom Értelmiségiből kell politi-

Next

/
Thumbnails
Contents