Déli Hírlap, 1990. november (22. évfolyam, 253-278. szám)

1990-11-09 / 260. szám

A máltaiak javasolják: ★ Az egykori aknaház az áldozatainak nevével. aknatoronnyal; homlokzatán az 1909-es bányaszerencsétlenség Ki, liovy nieoy át a zebrán? A zebrán történő átkelés közben a gyalogosok 16uo-a nem figyeli a forgalmat. En­nél rosszabb a helyzet a gyermekek körében. 40''o-uk nem figyel a forgalomra az úttesten való átkelés köz­ben. Noha az idősek 91%-a figyel a forgalomra, dönté­seiket már az átkelés előtt lassan, és olyan időpontban hozzák, amikor az áthaladás számukra már nem bizton­ságos. Átkelés közben, noha figyelik a forgalmat, átke­lésük tempóját a járművek közeledése már nem befo­lyásolja. Egyedül: csak lassabb sávban Amerlkeiialr, kocsi nélkül? Amíg a kelet-európai or­szágokban egyre növekszik a személyautókra várók száma, az amerikaiak azon. gondol­kodnak, hogy ideje lenne át­térni a tömegközlekedési esz­közök használatára. Az ok: a gyorsan növekvő környe­zetszennyezés, a túlterhelt utak elképesztő forgalmi du­gói, valamint az úthálózat növekvő építési és fenntar­tási költségei. A kaliforniai ,,zöld?k” tö- megszervezete, a „Club Si­erra” felmérései szerint ra­dikálisan bővíteni kell a tö­megközlekedési hálózatot, el­lenkező esetben az autók kipufogógázai elpusztítják a legnagyobb amerikai állam lakosait. Az autók számának roha­mos növekedésében a kor­Hajdani Éli A múlt században még rengeteg vándor­iparos, vándorkereske- dö és házaló járta Pest—Buda utcáit. Az Árvából, Liptúból, Zó - lyoniból, Trencsénből érkező felvidéki szlo­vákok faputtonyból al­mát, kök orsókból bo­rovicskát mertek. A fenyömadarasok Bu­dán, a Széna téren kí­nálták szíjakra fű­zött portékáikat. A „könyves tótok” bibli­át. álmoskönyvet, nó- táskönyvet. rémregé­nyeket árultak, a má­ra már teljesen elfe­ledett nevű kereske­dők a ..vozárik” pedig egérfogót, tormaresze- lőt. vasalótartót, drót­ból font kosarat, vagy­■ is háztartási cikkeket • kínáltak eladásra. A kiegyezés után jelent meg Pest és Buda ut­cáin az olasz geszte­nyeárus, aki három • nyelven kínálta a sült gesztenyét. Napjaink lengyel piacának tehát van előzménye ... mányzat is nagy veszélyt lát. Több éve léteznek pél­dául az autópályákon külön sávok a legalább két sze­mélyei közlekedő gépkocsik számára. A magányos veze­tők komoly bírságot kockáz­tatnak. A rádióban, televí­zióban és az újságokban fo­lyamatosan hirdetik azokat a telefonszámokt, amelyek partnereket keresnek, hogy jogot szerezzenek a gyorsabb sávok használatára. Mindez azonban nem sokat ságit. Előfordul, hogy Los Angeles közelében a kétszer három­sávos 5-ös autópályán két óra alatt sikerül megtenni harminc kilométert. Az au­tók sokszor három végelát­hatatlan sorban cammognak. Síin akna A feljegyzések szerint Má­ria Terézia 1766-ban rende­letileg 100 arany jutalmat engedélyezett annak, aki fa helyett szenet használt a vasolvasztáshoz, s ha valaki kutatás közben vagy véletle­nül széntelepre lelt, 24 arany ütötte a markát. Lett is foganatja, hiszen néhány év alatt 17 bejelen­tést regisztáltak. Ennek elle­nére majd száz év telt el a magyarországi vasútépítések kezdetéig, amíg az ipari célú széntermelés és felhaszná­lás erőteljesebben megindult. Ajka közelében a Csinger patak völgyében 1865-ben bukkantak jó minőségű kré­ta korú szénképződményre, s mivel a budapest—grazi vasútvonal egyik leágazása ezt a területet is érintette, no meg Ajkán létesült a már sáónfütésű üveggyár, a felvevő piac szinte kielégí­ti etetlennek tűnt. Aknák so- . rát mélyítették, köztük Í9Ó0- ban az Ármin aknát, amely az itteni bányászkodásnak emléket állító múzeum alapkő-letételeként is fel­fogható. Az Ármin aknát valószínűleg nemcsak 90 éves kora miatt hagyták meg eredeti állapotában, ha­nem az 1909-ben bekövetke­zett tragédia mementójaként is; amikor 55 bányász lelte halálát egyetlen nap alatt. Az Ajkai Bányászata Mú­zeumban — amelyben a haj­dani bányászt:odás emlékei mellett ásvány- és Őslénytár is található — évente több ezer érdeklődő fordul meg. Szociális kerékasztal kell Miskolcnak! Az- ügyeskedők ellen, az éleseitekért A nyomor lépéselőnyben van a szociális gondoskodás, sál szemben, hiszen miköz­ben a szociális védőhálóról többnyire csak beszélnek a politikusok, addig gyors tempóban növekszik a lét- fenntartási gondokkal küsz­ködök száma. Legutóbb ar­ról írtunk, hogy a Városhá­zán hogyan látják a szociá­lis segélyezés helyzetét, kik­nek és hogyan tudnak segí­teni. Szerencsére most már nemcsak a Városháza és a Vöröskereszt az egyetlen forrás, amelyből merítve le­het valamit tenni a nyomor enyhítéséért. Itt van például a Máltai Szeretetszolgálat, amely gyorsan gyökeret vert Miskolcon is, és nemrég olyan javaslatot dolgozott ki, amely alapvetően megvál­toztatná a szociális gondos­kodás helyzetét Miskolcon. Dr. Csiba Gábor, a Máltai Szeretetszolgálat miskolci képviselője: — Amikor az új polgár- mesterrel a Tiszai pályaud­varon jártunk a hajléktala­nok között, átadtam neki egy levelet, amelyben egy miskolci szociális kerékasz­tal mielőbbi létrehozását indítványozza a szolgálat. Arról van ugyanis szó, hogy bár most már elég sokan foglalkoznak szociális ügyek­kel a városban, ez a munka mégsem eléggé szervezett, összefogott. Ennek következ­tében sok tekintetben pa­zarló, nem elég hatékony és gazdaságos. Tudjuk, hogy a pénz mindig kevés, de épp ezért kellene a meglevő le­hetőségeket a mainál sokkal ésszerűbben kihasználni. 4 A szociális kerekasz­ta] nem lenne más, mint egy fórum, ahol a szociá­lis gondoskodással foglal­kozók közösen vitatnák meg a mindenkit érintő ügyeket? — Nem, ennél többről van szó. Ki kellene építeni egy információs központot és há­lózat ot, megfelelő számító- gépes háttérrel. Ez 'ehetővé tenné, hogy a szociális gon­doskodás minden lehetséges IMahiíron ria«ztószerviz a Kiss Ernő utcában Harcban az autótoh a jókkal A fővárosban 25 percen­ként lopnak el egy autót. Mint hallottuk a rendőrség szinte tehetetlen a kccsiel- kötésekre specializálódott gengszterekkel szemben. — A létszámhiánnyal is birkó­zó rendfenntartók képtele­nek gátat vetni az ilyenfajta bűnözési hullámnak. A szomszédos országok bűnszö­vetkezetei már felvehették a kapcsolatot magyarországi társaikkal. Mi sem egysze­rűbb, mint hogy a Magyar- országon elkötött új Ladát osztrák rendszámmal kint adják el, a Nyugaton elkö­tött Mercedeseket. BMW-ket pedig átütött motorszámmal itt sózzák a gyanútlan vá­sárlóra. Sajnos, városunkban sem biztatóbb a helyzet, mint Budapesten. A mozik kör­nyékén nem érdemes őrizet­lenül hagyni a jó állapotú autókat. Értékes négykere­kűt könnyelműség csillagga- rázsban hagyni éjszakára. Vajon mi, autótulajdonosok tehetünk-e valamit a drágán vásárolt autó megóvása ér­dekében? Házi József, a Ma- hitron Betéti Társaság ügy­vezetője, a legismertebb mis­kolci autórádió- és riasztó- szervi* tulajdonosa: — Sajnos, a milliókat érő jármüv ek gazdái még az au­tó értékének egy százalékát sem fordítják a riasztórend­szerek felszerelésére. Túlsá­gosan bíznak a szerencsé­jükben és a biztosításban. Nehéz elképzelni, hogy ve­lük is megtörténhet ugyan­az, mint a szomszéddal. A tapasztalat az, hogy a leg­többen már csak akkor vá­sárolnak biztonsági berende­zést az autójukba, amikor pórul jártak. Az előrelátók teszik okosan, amikor az új kocsi megvásárlásakor rög­tön kiválasztják a nekik tet­sző riasztókészüléket. Mis­kolcon a Széchenyi út 4. szám alatti úgynevezett Kék Házban olyan speciális riasz­tókat kínálunk, amelyeket korábban csak nyugaton le­hetett látni. Mi árusítjuk a Wolf és a Piranha típusú készülékeket. Ezek a min­dent tudó szerkezetek au­tomatikusan, távirányítóval működtetik az ajtókat, és il­letéktelen behatolásra éles szirénázásba kezdenek. Van olyan típus is, amely a szó­rakozott autós után Kiteke­ri az ablakot, és bezárja a napfénytetőt. Intelligenciájuk még arra is kiterjed, hogy rádióhullámok útján jelzik a kocsifeltörést a néhány száz méterre tartózkodó tulajdo­nosnak. A Mahitron cég nemcsak árusítja az autóriasztókat, antennákat, egyéb autós ext­rákat, hanem garanciával vállalja a beszerelésüket. Olyan tágas műhelyt építet­tek a Kiss Ernő utca 9. szám alatt, ahol egy-két órán be­lül minden úgynevezett au­tóextrát beszerelnek. Bár a biztosítók még semmilyen kedvezményt nem nyújtanak azoknak az autósoknak, akik riasztórendszerrel védik ko­csijukat, a Mahitron cég fordítva ugyanezt már vál­lalta. A Hungária biztosítás­sal rendelkezőknek 10 szá­zalékkal olcsóbban építik be a tolvajriasztókat. A válasz­tékról, a szerelésről a 41- 931-es telefonszámon adnak tájékoztatást. A Mahitron készülékek választékáról a Déli Hírlap Kft. Fehértermi karácsonyi vásárán is meg­győződhetnek, ha megtekin­tik a Quali-Top Kft. pavi­lonját. forrása és minden támoga­tásra váró terület együtt le­gyen áttekinthető. De azt is mondhatom, hogy így ki tudnánk szűrni az ügyeske­dőket, akik itt is, ott is fel­veszik a segélyt, miközben másnak nem jut. A Máltai Szeretetszolgálat vállalná a számítógépes rendszer létre­hozását, annak életrekelté- sét. ♦ örülnének-e a többi szervezetek egy ilyen egy­ségesítésnek? Nem félte- nék-e önállóságukat? — Ebben a rendszerben mindenki teljesen önálló lenne, pusztán a műszaki, ügyviteli háttért szerveznénk közösen, ami nagyon jelen­tős megtakarításokkal jár­na. Arról már nem is beszél­ve. hogy specializálódni le­hetne, hiszen van, aki első­sorban anyagi támogatást képes szerezni, szervezni, más pedig inkább a terüle­ten működne közre a szoci­ális munkában. De az is megoldódna, hogy specialis­ták foglalkozzanak a drogo­sokkal. az öregekkel, a mun­kanélküliekkel, a hajlékta­lanokkal. Ma fennáll az a veszély, hogy egyes terüle­tekre aránytalanul sok támo­gatás jut — például minden­ki ingyenkonyhát csinál —, más területek meg felderítet­lenül, elhanyagoltan marad­nak. Nem kell egyébként feltalálni semmit: a szeretet­szolgálat segítségével meg­kaphatjuk a nyugaton már működő szociális munkát segítő számítógépes prog­ramokat. 4 A kerekasztal szó hazánkban egybekapcsoló­dik a konfliktusmegoldás tárgyalásos óljával. Ügy gondolja, hogy ez a szo­ciális kerekasztal képvisel­hetné a szociálisan nehéz helyzetben levő rétegeket az önkormányzatban? — Természetesen a kerék­asztal véleményt nyilvánít­hatna minden szociális ügyben. Ilyen például a la­káspolitika kérdése .is, hi­szen azt részben itt, helyben kell kialakítani. Jó lenne, ha ez a kerékasztal beleszól­hatna abba, hogy az önkor­mányzati vagyon azon részei­nek — például a kiürülő laktanyáknak — mi lesz a sorsa, ameiyék alkalmasak szociáis problémák megoldá­sára. Meggyőződésem, hogy annak idején, az emlékeze­tes miskolci „gettó-ügy”, a Sajó-partra tervezett csök­kentett komfortfokozatú te­lep sem ér olyan dicstelen véget, ha már akkor létezik egy ■ ilyen érdekegyeztető, szakértőket társadalmi akti­vistákat tömörítő, komoly ranggal rendelkező szociális kerekasztal. (kiss) Görcsoldó és sebgyógyító Forgókúra, kamillával A kamilla, egyik legré­gibb gyógynövényünk je­lentősége az utóbbi évtize­dekben megnőtt a termé­szetgyógyászatban. Más gyógynövényekhez hasonlóan, Dél- és Kelét- Európából származik, de ma már egész Európában elterjedt, sőt Ausztráliában és Észak-Amerikában is megtalálható. A középkor­ban hascsikarás, sárgaság, láz és fejfájás gyógyítására használták. Gyulladást csökkentő ha­tása miatt elősegíti a sebek gyógyulását a bőr felületén, de a gyomorban, bélben és a hólyagban is. Gyomorhu­rut. gyulladás, vagy gyo­morfekély esetén bizonyított kedvező hatása, különösen az ún. forgókúrával. Ez azt jelenti, hogy a kamillateát, vagy más kamilla tartalmú gyógykészítményt éhgyo­morra megisszuk, fekvő ál­lapotban, és hogy a nyálka­hártya minden részével ta­lálkozzon, 3—4 percenként egy-egy negyedfordulatot teszünk. Ezt a kúrát több hétig, esetleg hónapokig is folytatni kell. Tejcukorral, vagy tejsavval kombinálva a kamilla elpusztítja a mér­gező, idegen bélbaktériumo­kat. A kamillát külsőleg is használják: fürdővízhez ke­verve, borogatásnak, inhalá­lásra, és győgykrémeket is készítenek belőle. Ezeknek is gyulladáscsökkentő, görcs­oldó hatása van. Erdészek, vadászok, ter- mészetkedvelők megfigyel­ték, hogy a beteg állatok ösztönösen megtalálják és fogyasztják a betegségük­nek megfelelő gyógynövé­nyeket. A kamillavirágból a kö­vetkezők szerint készítjük a teát: 1 púpozott evőkanál kamillateát 1 csésze forró vízzel leöntünk, és negyed­óráig lefedve állni hagyjuk. Melegen, kortyolgatva igyuk meg. Többhetes kúránál na­pi 3—4 alkalommal 1—1 csésze teát fogyasszunk el. A kamilla nemcsak a gyógyászatban, hanem — kozmetikában is fontos sze­repet kapott. Krémeket, arcvizeket, szappant készíte­nek belőle, jó bőrnyugtató és -tápláló hatása miatt. Elszól a bujakór elől A tudomány állás­pontja szerint a szifi­liszt a tengerentúlról Kolumbusz matrózai és katonái hurcolták be Spanyolországba, s onnan terjedt el az európai kontinensen. A magyar történetírók közül elsőként Gyu- laffy Lestár tett em­lítést a betegségről, majd az 1535—1615 között élt Istvánffy Miklós ír az első ma­gyar szifilisz-járvány­ról. Szerinte a beteg­ség 1496-ban dühön­gött Budán és környé­kén. úgyhogy Ulászló király Zsámbékra vo­nult vissza, az egész nyarat ott töltötte, s csak akkor tért vissza Budára, amikor már szűnőben volt a jár­vány. Egyébként a szifilisz magyar áldo­zatai között tartja nyilván az orvostudo­mány Bakócz Tamás esztergomi prímást is aki jobbágysorból küz­dötte fel. magát e ma­gas egyházi beosztás­ba.

Next

/
Thumbnails
Contents