Déli Hírlap, 1990. november (22. évfolyam, 253-278. szám)

1990-11-08 / 259. szám

Ragadozó áldozatául esett Kék bölény a faoyott iszapban Az északi tundrákon ta­lált, jéggé fagyott mamutok már olyan nagy számban ke­rültek elő, hogy aligha je­lentenek szenzációt a közvé­lemény számára. A tudo­mánynak azonban minden egyes lelet hoz valamiféle újdonságot. Így történt ez akkor is, amikor jó egy év­tizeddel ezelőtt az alaszkai Fairbanks város közelében egy aranybányában egy kék­re színeződött bőrű bölény fagyott múmiáját ialálták meg. Már a lelőhelyen megál­lapították, hogy egy kifej­lett bika teteméről van szó. Az' is rögtön kiderült, hogy a tetem nem sértetlen; valakik már lakmároztak belőle. Két hétig tartott, amíg kiásták az iszapból. Ezután rögtön az Alaszkai Egyebem kutató- intézetébe vitték, és újból lefagyasztották, hogy szöve­tei ne károsodjanak. A radiökarbonos kormeg­határozás nyomán kiderült, hogy a bölény körülbelül 36 000 éve pusztult el. Szar­vainak elemzéséből megtud­ták, hogy mintegy 8—9 éves lehetett. A bőr mél ebb ré­tegeibe hatoló karcolást nyo­mok azt sejtették,, hogy az állat erőszakos módon pusz­tult el. Kizárásos alapon úgy vélték, a ragadozó egy nagymacska-féle, eisetleg oroszlán lehetett. A bölé­nyen, mintegy 20 kilogramm- nyi hús maradt. Valószínű, hogy az oroszlán előbb egy nagy adagot elfogyasztott ál­dozatából, majd újból meg­próbált enni belőle, de az addigra már teljesen átfa­gyott. Erre utaló nyom, hogy a bölénjy bőrében egy .raga-- dozó fogának maradványát is megtalálták. Ez volt az első eset, hogy ragadozó áldozatául esett pleisztocén kori (közkele­tűbb nevén jégkorszaki) ál­lat múmiájára bukkantak. A szóban forgó bölény —. mint hatalmas kortársai, a ma­mutok —, a sztyeppéken le­gelészett. A 11—12 000, év­vel ezelőtt gyorsan mele­gedni kezdő éghajlat lehető­vé tette, hogy az ember el­jusson az Üjvilágba. és be­hatoljon olyan területekre — az említett állatok élet­terébe —, amely számára korábban túlságosan zord volt. Kihalt állatfajok sora jelzi" a megjelenését. N. G. ldesfnk'dnpk n főzeléktől Vitamintól: vitalitás A zöldfőzelékek és zöld­ségek kalóriaértékű megle­hetősen csekély, legfeljebb 1—3 százalék hiányos ösz- szététélű fehérjét és 1—■> százalék szénhidrátot tartal­maznak. zsír pedig csak nyomokban fordul elő ben­nük. Gazdag ásvánvian-ag- és f yitp.minte: r k teszi őke), ér*éke-'S3, c - az. hogy na es- mevviségü r. ú-ma­gokkal a k' rtornára in­gerlőén natnak mozgásait és nedvelválasztását serken­tik. ÍA káposzta, zöldpaprika, paradicsom Mrönösen érté­ke? C-vit.-.min forrás. A C- vitamin ö'etiani szerepe a, oxigén fel., aszná’c folya­matok meggye: sításából áll A sejtközi állományra ki­fejtett hatása a kollagén szövetek életerejét növeli: fokozza a csontosod ást. gvo*‘<‘t';a a ‘ hatására a csont- és porc- szöt'et. a dentin és érts' épülése erősödi - ' a eyulla- dás viszont csökken. A káposzta, a zöldpapri­ka és a paradicsom 100 grammonként 30—HiO mg C-vitamint tartalmaz, emel­lett azonban figyelemre méltó a Káposzta 40—80, a paradicsom 50—100 milli­grammos B,- és B.-vitamin értéke. A paraj, a saláta, a paradicso n. a sárgarépa és a piros paprika a C-,. Bi- és B,rviiamin mellett még sok karolint is tartalmaz, ami az A vitamin előanya- ga. A magyar konyha általá­ban nem cok változatban 'smeri a zöldségféléket, s így bizony nem szívesen fogyasztják a legtöbbször a jó sűrű rántással elkészített főzeléket. Kevesen kedvelik a kelkáposzta- karalábé-, tök- és sárgarépa főzeléket. ; mások a spenótot vagy a sóskát kifogásolják ley nem ' csoda, ha ezek a t'onios táp- i lálékok lassan-lassan telje- ; sen elmaradnák nagyon sok I család asztaláról.. GyópiivéiiylÉ, a babánaK A Kabulon bébikozmetiku­mok nagy sikert arattak az őszi BNV-n, ahol már a ki­állítás ' látványát is kisgye­rekeknek és szüleiknek ter­vezték. Az új kozmetikumo­kat ugyanis kivonatokon szállították az alagutak kö­zött. A babaolaj és -krém. a -fürdető hatóanyaga több gyógynövény, többek között a kamilla és a kalenduia, valamint a búzacsíra kivo­nata. Ezért keresi a patikai körülmények között készülő babaápolókat a legtöbb kis­mama a miskolci Fabulon mintaboltban is. (Herényi László felvétele) Ha as önkormányzat tesz a tulajdonos... Csőbe húzva? A közeljövőben el kell hogy dőljön, hova tartoznak majd a városi közműháló­zatok, ki lesz mondjuk a víz- vagy a távfűtő hálóza­ti rendszerek birtoklója. Ha az önkormányzat lesz teljes- körűen ezen hálózatok tulaj­donosa, akkor azzal is szá­molnia kell: a számszerűen, forintban kifejezve tetemes vagyon mellé átvesz renge­teg gondot is. Nemrég pél­dául a Miskolci Vízművek egyik elemzésében nem túl derűs képet festettek az ivóvízhálózat helyzetéről. • AZ ÚJAK SE MINDENÜTT JÓK Bár az elmúlt években végrehajtott gyors tempójú rekonstrukciós munkák ered­ménye ma jótékonyan meg­mutatkozik, mégiscsak el­gondolkoztató: a száz kilo­méternyi vezetékhálózatra jutó csőtörések és meghibá­sodások száma hét-nyolcszo­rosa Miskolcon az országos átlagnak. Az okokat sorra véve megemlítik, hogy bár a vezetékhálózat jelentős része viszonylag fiatal — hiszen a lakótelepekkel egyidőben fektették —, ennek ellenére sok a hiba. Például az Ava­son a horgany bekötőveze­tékeken rengeteg a teljes csőcsere, és itt ráadásul a ialaj- és domborzati viszo­nyok miatt rendkívül drága minden munkálat. • A FELTÉTELEK NEM VILÁGOSAK Összességében a teljes ve­zetékhálózat — dacára a fia­talabb lakótelepi részeknek, — az országos átlagnál öre­gebb, huszonnégy éves. Ma azt mondják a szakemberek: a vállalatnál jelenleg éven te rendelkezésre álló pénz arra sem elég, hogy ezt a hálózatot szinten tartsák, nem jut az elkerülhetetlen­nek látszó rekonstrukciós feladatokra. Az, a tény a közvélemény előtt is ismert, hogy Miskolcot hátrányos helyzetbe hozta egv főható­sági intézkedés a víz terme­lői áráról. Az emiatt kelet­kező anyagi veszteségek ter­mészetesen abban is meg­mutatkoznak, hogy kevesebb jutott a hálózat fenntartásé, ra. Hogv mindez miért lénye­ges információ a városi pol­gárok számára? Mert. ma- naoság természetesnek vesz- szük. hogy nincs ; vízhiány Miskolcon, pedig aszályos évek sora áll mögöttünk. Ezt az állapotot azonban csak úgy lehet fenntartani, ha jut elegendő pénz a jövőben az ivóvízellátó rendszerekre. Az önkormánvzati törvény a helyi önkormányzatokhoz rendeli a vízellátási felada­tokat. Nem látni azonban tisztán, hogy milyen tulaj­doni, anyagi, szervezeti fel­tételek mellett. • ARAK ÉS ÉRVEK Víznek lenni kell. ha drága is — mondták leg­utóbb egy találkozón a pol­gármesternél. a városi kép­viselők frakcióvezetői. Azért került szó erről az ügyről, mert a polgármester jelezte: a vagyonátvételebnél az ön- kormányzat törekszik arra, hogy a város vízellátását biztosító rendszer városi tu­lajdonba kerüljön. Az az ér­zésünk, hogy a vízszámlák a jövőben komoly fejtörést fognak okozni a városatyák­nak és a városlakóknak is. Hiszen ez is olyan , terület, Idáin Rinyu sem hitt benne Ufók Miskolc felett? Várjuk a szemtanúkat Különös látványban volt része Rinyu Ferencnek, a Quali-Top Kft. ügyvezetőjé­nek, kedden este Szirmán, 7 óra 5 perckor. Beregszászi István ácsmesterrel beszél­gettek a kapuban, amikor egy ismeretlen fényes repü­lő tárgyat pillantottak meg Miskolc fölött. Rinyu Ferenc így emlék­szik a látottakra: — Délről északi irányba úszott nagyon magasan egy aranyszínű fényes tárgy. Mindössze 15 másodpercig látszott, ám jól kivehető kondenzcsíkot húzott maga után. Egy ideig fénycsövét bocsátott ki magából előre, s a fénysugárban csiUogó.göm- bök szikráztak. Bizonyára valamilyen repülő csészealj lehetett, mivel vízszintesen haladt, nem úgv, mint a hul­ló csillagok. Néhánv másod­percig aranyló gömbök tűn­tek fel az ufó előtt. — Hisz az ufók létezésé­ben? , , . , — Idáig nem nagyon fog­lalkoztatott ez a téma, és most sem szeretnék nevet­ségessé válni. Ám amit ak­kor ketten láttunk, bizonyít­ja: léteznek ufók, azaz is­meretlen, számunkra azono­síthatatlan repülő tárgyak. Valószínű, hogy az adott időben többen is észlelték ugyanezt a fényjelenséget, őszintén örülnénk, ha vala­ki fényképen vagy videón is megörökítette volna a lát­ványt. Ezzel is bővíthetnénk a karácsonyig tartó Ufó­expót, amely az Avas Szálló Lőcsei termében tekinthető ■ meg. Mi sem lenne jobb és hatásosabb bizonyíték a föl­dönkívüli civilizáció létezé­séhez, mint ha maguk a Mis­kolc fölött lebegő ufonauták is megszemlélnék a kiál­lítást. Így adjuk tudtára mindenkinek; ha már itt vannak, díjmentesen látogat­hatnak el az Ufó-expóra ... (szántó) A szesz középre hajt Az alkohol hatása alatt álló autóvezetők jobban el­távolodnak az úttest jobb oldalától, mint gondolják. A következmény: frontális ütközés. Kisebb követési tá­volságot tartanak, mint ami­lyet éreznek /ráfutásos bale­set veszélye/. Gyakran elfe­lejtik bekapcsolni a fényszó­rót. Látóterük beszűkül, s az „alagút-effektus” megnehe­zíti az oldalirányú akadá­lyok, járművek észlelését. Ez főleg az útkereszteződések­ben okoz sok balesetet. f/eo elektromos szakember sincs Kihallak a hóhérok A mesterség a hiányszak­mák közé sorolható. Ennek ellenére nem szerveznek gyorsított tanfolyamokat. Nem csábítanak a nyugdí­jas állás lehetőségével, és nem hivatkoznak az elhiva­tottságra. Amerika megérte a hóhérválságot, akkor, amikor növekszik a halálos ítéletek száma. A New York Times sze­rint az USA 16 államában egyazon személy az ítélet- végrehajtó, nevezetesen Fred A. Leuchter, ám akit közön­ségesen csak Doktor Halál néven említenek. Washing­ton állam tavaly fizetett cikkben keresett „villamos- szék-kezelőt”, de néhány munkanélküli is csak alka­lomszerűen vállalta volna. A baj nem jár egyedül, hi­ányzanak a karbantartó elektromos szakemberek is, és nincs jelentkező, hogy beadja a méreginjekciót, ahol így írja elő a törvény. Kihaltak a régi, híres szak­emberek — panaszkodik az újság — pancserok kerültek a helyükbe. Texas egyik börtönében Raymond Land­ry 40 percig lebegett élet és halál között, mert szakérte­lem híján rosszul helyezték el a méregcsövet. Jesse Ta- ferő — kétszeres rendőrgyil- hos — alatt kigyulladt a villamosszék. Mindazonáltal a hóhérhiányt a rendszerte­len és rosszul fizetett mun­kával magyarázzák. Louisia­na állam 49 esztendős ango­lai származású hóhéra pél­dául 400 dollárt kap azért, hogy az adott napon 10 má­sodpercre benyomja a 2400 voltos, 20 másodpercre pe­dig az 500 voltos kapcsoló­gombot. Az elítéltet azonban nem látja, lévén tisztes pol­gári foglalkozása: villany- szerelő. Átképezni pedig nem kívánja magát. ahol a fogyasztói árak nem a valódi költségeket tükrö­zik. Ezek a költségek oe- dig egyre nőnek, s a város­nak. és minden polgárnak is takarékoskodnia kell — ez kényszerűség. A polgárok ezt tudomásul is vették már, amit az is bizonyít, hogv a la­kásonként felszerelhető olasz vízórák úgy fogynak a bolti raktárakból, mint a cukor, felvásárlás idején. Nem kevés pénzért elér­ték az elmúlt években, hogy itt, Miskolcon mindig van víz. és egvre ritkábban za­varos. vagv sárga. Ügy tű­nik azonban, hogv a víz­ügyekben hátra van még a tisztulás! Nemcsak nagy ügyekről van szó hanem olvan apróságokról is. mint például, hogv a városban több száz kilométer hosszú­ságban lefektetett azbesztce­ment csövek gyártásai a gyártó cég leállította, s he­lyette egyelőre nincs import- termék. Ha ezeken a szaka­szokon lesz csőtörés, egy idő után nem lesz mivel ki­javítani ... (kiss) Borhó A novembert a Zo­diakus naptár szerint a Nyilas, avagy Szent András havának is mondják. Talán azért is, mert a „nyilas”, mint fegyver, a vadá­szat képzetét kelti. Így aztán nem vélet­len, hogy őseinknél, akiknek a vadászat életelemük volt, a kora középkorban meghono­sodott és elterjedt a vadászat védószentje- nek, Szent Hubertust- r’ nak a kultusza, aki a hónap elején ünnepli névnapját. Már a 12. században monostort alapítottak tiszteletére. Ebben István, ifjabb király is megfordult, ágasvári vadászata al­kalmával. E hónap számos je­les nappal teszi emlé­kezetessé magát. Ki­forrt már az újbor. Ez igen kívánatossá teszi a pinceszerezést. azaz az idei termés ízlelését, kóstolását, minősítését. Aztán a hajadonok is találnak okot a vidám társas összejövetelekre. Ha másért nem, hát hogy megtudják: ki lesz a jövendőbelijük. Ennek kitudására pedig szá- tnos módszer adódik, melyek az évszázadok során alakultak ki. S mondani sem kell, „egyik biztosabb, mint a másik”. Ám e hónap nem­csak jeles napjaival írta be magát a ka­lendáriumba. Megih­lette a nyelvújítókat is. Az viszont igaz, hogy az általuk adott „keresztnevek” nem kerültek be sem a köztudatba, sem pedig a naptárakba. Pedig nem kisebbek foglal­koztak a latin nyelvű hónap nevének meg- magyarításával. mint például mindjárt kez­detben Erdösi Sylves­ter János. Ő már a 16 században ajánlotta, hoay az egyes hóna­pokat nevezzék szőlő- érlelő hónak, szőlő­szedő hónapnak, bor­vető hónapnak, vagy mint a novembert, borlátogató hónak. De javallottak mások a ..mustos”, vagy szintén a szn'észettel-borá- stattal összefüggésben a „szőlőérlelő” és a . borhó” elnevezést is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents