Déli Hírlap, 1990. november (22. évfolyam, 253-278. szám)

1990-11-08 / 259. szám

A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 259. SZÁM 1990. NOV. 8., CSÜTÖRTÖK IS fist - 5.20 ff* €3 81 3 fii r Miskolcon is beszerelik Világmárka pgy /fis üzlptbpn Bankót vizsgál Se szeri, se száma a kü­lönféle másolóberendezéseket kínáló cégeknek, mégis a legtöbbször azt halljuk, ha másolatot készíttetnek: „csi­náltatnak egy xeroxot'’. Nyilván azért terjedt el ez az elnevezés, mert nálunk a Rank Xerox másolókat hozták legelőször fogalomba. Maga a cég 1968 óta van jelen Magyarországon, kéo- viseletét és szervizhálózatát a Volán Elektronika Válla­laton keresztül építették ki. Jó húsz éve már annak is, hogy Miskolcon a Tiszai pá­lyaudvaron, egy vonatban kialakított bemutatóterem­ben ismerkedhettünk meg a nyugati másolócsodákkal, a Rank Xerox készülékekkel. Most végre Miskolc belváro­sában., a sétálóutca közepén, a színházzal szemben vehet­jük igénybe a Xerox szolgál­tatásait. ahol a Volán Elekt­ronika Kft. nyitotta meg üz­letét. A legkorszerűbb, több- színnyomású. tervrajz-má­solatokat is készítő berende­zéseken lehet itt. másolato­kat kérni. A kirakatot nézegetve fel­figyeltünk egy bankjegyvizs­gáló automatára, amelynek segítségével azonnal megál­lapítható, hamis-e a bankó. Amint a kontroli-lámpa fé­nye megvilágítja, azonnal láthatók a valódiságot igazo­ló, szemmel nemigen észre­vehető megkülönböztető je­gyek, és á fémszálak. Jó hasznát vehetik mindenütt, ahol pénzváltással foglalkoz­nak. 4 CO-puszlítóírnoka Megvonnák a jogaikat A Vibrillről, erről az ér­dekes magyar találmányról í már írtunk lapunkban. A gépkocsikba beszerelhető, porlasztókba való fúvóka, 5—8 százalékkal csökkenti az üzemanyag-fogyasztást, de ami ennél is lényegesebb: 40 százalékkal mérsékli a szénmonoxid-kiboesátást. Az egyik legveszélyesebb leve­gőszennyező anyagról van szó, amelynek jelentős részét az autók termelik. A fúvóka egyszerű szerke­zet: egy rezgő nyelvecske bontja meg'és keveri a ben­zin sugarát levegővel. A ré­gi fúvóka helyére lehet be­csavarozni, bármelyik „szo­cialista” autótípusba. A gyártó — a TAU Kft. — közlése szerint a kétütemű- ekben fejti ki a legnagyobb hatást. A német szakértők által mért adatok kétütemű- éknél jóval alacsonyabb szénmonoxid-értékeket mu­tatnak, mint a négyütemű­jén csorbát. Ezt szokták avatottabb szakemberek a fúvókéba fűzött dróttal meg­oldani. amit aztán a vizsgát követően eldobnak. A Vibrill képes lehet ar­ra. hogy az öreg autóknál is, a még megengedett ha­tárérték alá szorítsa a CO- kibocsétást. Minderről azért írunk ismételten, mert ma­gáról a Vibrillről a volt vá­rosi tanács innovációs szak­emberétől hallottunk, aki szerette volna, ha valami­lyen módon — 3kár közpon­ti támogatással is — a moz­gássérültek Trabantjaiba, vagy a taxikba beszerelik a fúvókákat, hatékonyan ja­vítva ezzel a város levegő­jét. Az akciót még nem si­került tető alá hozni, de Lyukén Kétszázzal kevesebb bányász eft Üzemorvos ne gyógyítson: \em értenek egyet a minisztérium koncepciójával éknél. Mindez azért is lé­nyeges, mert jövőre a hírek szerint bevezetik az autók rendszeres környezetvédelmi ellenőrzését. Az egyik leg­egyszerűbben mérhető kör­nyezetvédelmi jellemző épp a szénmnnoxid-kibocsát ás. Az öreg autóknál meglehe­tősen nehéz, sokszor lehetet­len úgy iemritani a CO ér­tékét, hogy eközben az autó teljesítménye ne szenved­Meddig füstölnek még? Nincsenek könnyű helyzet­ben a lyukói bánya műszaki vezetői, fronibrigádjai, an­nak ellenére, hogy a Borsodi (Herényi felv.) arról kaptunk hírt, hogy van egy mozgó autójavító szolgálat, amelyik telefonhí­vásra a helyszínen beszere­li Miskolcon a Vibrillt, és rendelkezik is a megfelelő fúvókaválasztékkal. Közre­adjuk a nevét és címét — egyébként ügyeleti rova­tunkban is olvasható a hét­végék előtt. A Menő Mobil­ról van szó, amelynek címe, telefonszáma: Középszer u. 96. sz., 68-892. Ügy véljük, a fentiek köz­readásával nem egyszerűen ingyenes reklámot csaptunk. Inkább úgy látjuk: a Déli Hírlap ezzel hozzájárul a város levegőjének javításá­hoz... (k—ó) Szénbányák üzemei közül a termelést tekintve nincse­nek vészhelyzetben. Ám, amint Szőcs Elemér bánya­vezető főmérnöktől megtud- - tűk, e hónap elsejével több mint 200 fővel csökkent a létszám, akiket korkedvez­ményesen nyugdíjaztak. A bányavezető főmérnök megítélése szerint a létszám- csökkenést a bányán belüli átcsoportosítással kell majd áthidalni, hogy a szénterme­lő munkahelyeket optimáli­san telepíteni tudják. Ez a feltétele ugyanis annak, hogy az előírt szénmennyi- séget felszínre tudják szál­lítani. Ugyancsak a létszám­tól függ, hogy a jelenlegi hat plusz egyes munkaren­det továbbra is tartani tud­ják-e? A bányában jelenleg is három frontfejtésen termel­nek. A jó műszaki előkészí­tés eredménye, hogy a ,,sze- nelés” folyamatos. A többi feltétellel együtt, vizsgálva a lehetőségeket,. két hónappal az év vége előtt úgy tűnik, hogy sikerül az idén is elér­ni az egymillió tonnás ter­melést — ami valamivel kevesebb lesz az eredetileg tervezettnél. Az egészségügyi reformról tulajdonkeppen csak a men­demondák alapján lehet egyelőre képet alkotni. Az már biztos, hogy a szerve­zeti struktúra megváltozik — s ennek keretében már meg­történt a kórházigazgatók pályázat útján való megvá­lasztása —, ám az alapellá­tás, a rendelőintézetek hely­zete, vagy például az üzem­orvosi rendelők, az üzem­egészségügyi szolgálat sorsa legfeljebb a koncepció szint­jén kezd kirajzolódni, jól­lehet, január 1-tól már az új struktúrában kellene mű­ködniük. Különösen izgalmas az üzemegészségügyi szolgálat sorsa. Ennek reformját is felülről, a Népjóléti Minisz­tériumból indították el, s koncepciójának ismertetésé­re a közelmúltban hívták össze a 19 megye és a fő­város két üzemi szakfel­ügyelő főorvosát. A tájé­koztató, amit ez alkalommal kaptak, információink sze­rint ugyancsak furcsa vé­get ért. A szakfelügyelő fő­orvosok ugyanis nem fogad­ták el az eléjük terjesztett koncepciót. • A MUNKÁLTATÓK IGÉNYLIK Egy bizonyos: az üzemor­vosi rendelőket működtetni kell, az üzemegészségügyi tevékenységre a munkáltatók igényt tartanak. A Borsodi Szénbányák Vállalat sze­mélyzeti és szociális igazga­tója, Jesse Árpád kérdé­sünkre hangsúlyozta: ná­luk az üzemegészségügyre feltétlenül szükség van, hi­szen 180 helységből szállíta­nak a munkahelyekre bá­nyászokat, s az egészségüket érintő speciális ismeretek­kel csakis az üzemorvosok rendelkeznek. A vállalat ki­alakította és berendezte az üzemorvosi rendelőkéi, s ezekben az orvosoknak to­vábbra is ugyanúgy kell mű- -lödniük, ahogyan évtizedek óta teszik. Véleménye sze­rint mindennek változatla­nul kell maradnia az üzem­egészségügyi szolgálat kiala­kult rendszerében. Arról, hogy mi lenne jó, dr. Adorján Barna, a szén­bányák vállalat üzemegész­ségügyi szolgálatának veze­tő főorvosa legfeljebb csak saját tapasztalatai alapján, s a hallomások révén tud mopdani valamit. Részletes és hivatalos tájékoztatást ugyanis mindeddig nem kap­ták árról, hogy mi lesz a sorsuk, hogyan kell működ­niük a továbbiakban. Egy bizonyos: idén még nem vál­tozik semmi. • TÚLTERHELNÉ A KOLLÉGÁKAT Azon az értekezleten, ame­lyen a megyei üzemi szak- felügyelő. főorvosokkal is­mertették az üzemegészség­ügyi reform koncepcióját, dr. Matyi Mária, Borsod me­gyei üzemi szakfelügyelő fő­orvos vett részt, aki a Ma­gyar Üzemorvosi Társaság 11 tagú elnökségének is tag­ja. Mint elmondta, társai­val együtt, ő maga sem ért egyet a Népjóléti Miniszté­rium által kidolgozott el­képzelésekkel. Ezek ugyanis olyan formában kívánják le­szűkíteni az üzemorvosok feladatkörét, amely egysze­rűen érthetetlenné és majd­hogynem értelmetlenné ten­né az üzemorvosi munkát. Egyebek mellett szó van ar­ról is a koncepcióban, hogy az üzemorvosok csak a be­tegség megelőzésével foglal­kozzanak, gyógyító munkát ne végezzenek, ezzel együtt ' elvennék tőlük a táppénze- lési jogot is, de a receptírás jogát is. Ilyen körülmények között az üzemorvosoknak tulaj­donképpen azt a jogát von­nák meg, amelyre a hippok- ratészi esküjük is kötelezi őket: vagyis nem gyógyít­hatnának. A szakemberek szerint a betegségmegelőzés, tehát a prevenció elképzel­hetetlen a diagnosztizálás és a terápiás munka nélkül. Ha ezt az üzemegészségügyi szolgálat kénytelen lenne el­fogadni, olyan helyzet állna elő, amely részint túlterhe­lési válságot okozna a kis­települések orvosi körzetei­ben, részint felemás helyze­tet teremtene az üzemorvo­sok és a körzeti orvosok kap­csolatában. Hiszen az üzem­orvosok, akik a munkaalkal­massági vizsgálatokat és a szűrővizsgálatokat végzik, s a foglalkozási ártalmakat a legjobban ismerik környeze­tükben, diagnózissal és te­rápiás javaslattal küldenék tovább a körzetekbe a be­tegeket. Ez pedig sérti az orvosi szuverenitást éppúgy, mint ahogy etikai kérdése­ket is felvethetne. ® TELJES ELLÁTÁST NYÚJTANAK Dr. Matyi Mária szakfel­ügyelő főorvos tudomása szerint az üzemegészsegügyi szolgálatok országosan tíz­milliós betegforgalmat bo­nyolítanak le egy év alatt. Borsodban is több százezer — csaknem egymillió — azoknak a fizikai dolgozók­nak a száma, akiket például az elmúlt esztendőben vizs­gáltak, kezeltek, gyógyítot­tak. Megyénkben 1200 üzem és kisvállalkozás szerepel az üzemegeszségügyi lajstrom­ban. Hatvan főállású üzemi szakfőorvos foglalkozik ha­gyományosan a prevencióval, a gyógyító tevékenyseggel csakúgy, mint a gondozásra szoruló betegekkel s a __ re­habilitációval. Tulajdonkép­pen tenái teljes egészségügyi ellátást tudnak biztosítani az üzemi dolgozók számára. Ha az üzemegészségügy! reform koncepciója valósulna meg, ezt a teljességet lennek lehe­tetlenné. A koncepció készítőinek tudomásul kellene tehát ven­niük — állítják az üzemor­vosok —, hogy a betegség­megelőzést és a gyógyítást nem lehet különválás-tani.- Ahogyan eddig sem válasz­tották külön, jóllehet a pre­venció az 1946 óta létező üzemegészségügynek eddig is a legfontosabb feladatát alkotta. Tartanak tőle, hogy ha a gyógyítás jogát meg­vonják az üzemi orvosoktól, akkor a pályáról fognak el­távozni az érintettek. Ép-- pen ezért jó lenne, ha az üzemegészsegügyi szolgálat reformjának koncepcióját el­sősorban a gyakorló szak­emberek tapasztalatait meg­hallgatva módosítanák, ám az sem ártana, ha a mun­káltatókat is megkérdeznék ez ügyben. Az üzemorvosok véleménye szerint, ugyanis a felülről indított reform ép­pen az üzemegészségügy sa­játosságait hagyja figyel­men kívül. (r)

Next

/
Thumbnails
Contents