Déli Hírlap, 1990. november (22. évfolyam, 253-278. szám)

1990-11-01 / 253. szám

Több is elkelne belőlük WWW»' Postacím: Déli Hírlap. Miskolc. 3501. Pf.: 39. — Telefon: 42-666. — Kérjük olvasóin­kai, levelezőinket, hogy panaszaikkal, észrevételeikkel hétfötöi péntekig, lehetőleg 8—14 óra között keressenek fel bennünket. Pulton innen és túl Ha azzal keresik meg szerkesztőségünket olvasóink, hogy közöljük sérelmüket, ami valamelyik üzletben érte őket, mindig azzal szokták befejezni: higgyük el, nekik van iga­zuk, Különben nem jöttek volna panaszkodni. Általában nem is kételkedünk állításukban, de nekünk is higgyék el, aligha van jogunk ahhoz, hogy egyoldalúan ítéljük meg a történteket. Mert ha a másik oldalon érdeklődünk, ott is kitartanak igazuk mellett. A napokban hasonló sérelemmel keresett meg bennünket H. Istvánná miskolci olvasónk. Elmondta, hogy városunk egyik legnagyobb ABC-jében becsapták. Szavai szerint 500 forinttal károsították meg. Olvasónk kérte, írjuk meg, hogy ö ezer forinttal fizetett, a pénztáros viszont csak ötszáz fo­rintig adott vissza. Váltig bizonygat \ igazát, és azt, hogy a pénztáros tévedett. Panaszát a vásárlók könyvébe a helyszínen be is írta. És hogyan vélekedett az üzlet dolgozója? Természetesen ő is védte igazát, mármint hogy egy fillérrel sem károsítot­ta meg a vevőt. Az üzlet vezetője pedig elmondta, hogy a panaszosunk reklamálására azonnali pénztárzárást csinál­tak. S mivel a szabályszerűen lefolytatott ellenőrzés a ve­vő jelenlétében történt, és a pénztárban egyetlen forinttal sem volt több, mint aminek ellenőrizhetően lenni kellett, a pénztáros becsülete sem szenvedett csorbát. Ezek után nem kívánunk véleményt nyilvánítani még olyan formában sem, hogy latolgatnánk bárki igazságát. A pult másik oldalán is emberek dolgoznak. Ök is munkával keresik meg kenyerüket, és nem is könnyen. Amikor pedig kilépnek a pult mögül, vevő lesz belőlük. Kétszeresen is megkívánja az érdekük a tisztességes munkát. Egyébként ezt bizonyítja az az eset is, amely a hétfői rovat-összeállításunkban jelent meg. Egy miskolci ABC-ben valaki ottfelejtette a pénztárcáját, amiben jelentős összeg volt. Az üzlet vezetője lapunkon keresztül tudatta ezt, hogy minél előbb jogos tulajdonosához kerüljön a tárca. És e so­rok írójával is megtörtént, hogy a Bükk Áruház élelmi­szerrészlegén ezer forintossal fizetett, és millió gondja mi­att a visszaadott aprópénzzel távozott is. A pénztároskislány szólt utána, hogy még csak száz forintig adott vissza... Ilyen is van! Kölcsönösen rászorulunk egymásra, de sajnos, a vásárlási kultúránk még sok kívánnivalót hagy maga után. Hangos, durva szavakkal pedig aligha jutunk előbbre. H.-né A PANASZOS MEGVETTE A BÉRLAKÁST Horváth Dezső, Felszaba­dítók út 24. szám alatti ol­vasónk levelét közöltük ok­tóber 4-i rovatösszeállítá­sunkban „így falaz a MIK” címmei. Levelében egy, sok éve húzódó vitás ügyről ír, amely közte, mint bérlő, és a MIK, mint üzemeltető kö­zött folyik. A levelében el­mondottakra az alábbi vá­laszt kaptuk Nyíri István­tól, a Miskolci Ingatlanke­zelő Vállalat igazgatójától. „Többszöri levélváltás tör­tént már a Déli Hírlapon keresztül Horvath Dezső (Felszabadítók útja 24.) bér­lőnk és vállalatunk között. Ennek lényege, hogy az épü­let mellvédje kihajlott, s részben emiatt is a vakolat hullik, illetve azon több he­lyen repedés található. Ezt már 1976-ban is tapasztal­tuk, akkor olyan tájékozta­tást adtunk, hogy a téglából készült mellvédet lebontjuk, és újrafalazzuk egv éven be­lül. Hogy ezután, akkor mi történt, 14 év uián az iratok hiánya miatt „kinyomozni” nem tudjuk. És azért sem, mert az akkori ügyintézőnk már tíz éve nincs a válla­latunknál. Valószínűsíthető azonban, hogy a munka megkezdésekor derült ki. hogy a kérdéses mellvéd nem téglából, hanem vasbetonból készült. Ezt szemrevételezés-, sei, megbontás nélkül meg­állapítani nem lehetett. Fel­tehetően szakértő bevonásá­val megállapították, hogy a Jelentkező hiba olyan, amely beavatkozást nem igényel Ezt bizonyítja az is. hogy 1990-ig. a hiba észlelését kö­vető tizennégy éven belül, nem is kellett ott javítást végezni. Ekkor ismételten bejelen­tés érkezett a kihajlö mell­védfalról, ezért az arra vo­natkozó szakértői véleményt és a kijavítási tervet meg­rendeltük az Északtervtől Ezt követően a Déli Hírla­pon keresztül adtunk tájé­koztatást, hogy: „a fal je­lenlegi állapotában nem bal­esetveszélyes”. „Végleges megoldást a fal elbontása és újjáépítése jelent, amit szakembereink 1990. augusz­tus 31-ig elvégeznek.” Saj­nos, hiányzott a tájékozta­tásból, hogy a javítást az Északterv tervei alapján vé­gezzük el aug. 31-ig. Az elkészült terv szerint: „ ... a mellvédfalnál... mindkét végén a falhoz való csatlakozásnál rongálódás ta­pasztalható. A D-i végén a burkolótéglákat bontotta meg... A balesetveszély mi­att a meglazult részeket el kell távolítani.” Végül: „Ter­vezési szempontból azt vet­tük figyelembe, ogy az épí­tés a legkevesebb rombolás­sal járjon.” Ezt követően a terv sze­rint, a mellvédfal megerősí­tését, kihorgonyozásót elké­szítettük, a laza részeket is eltávolítottuk. A panaszos levél kapcsán a vállalatunk igazgatóhelyettese és főüzem­vezetője felkereste a pana­szost, rendezendő a még fel­vetett problémákat. Akkor úgy tűnt, hogy ez sikerült is, de mint kiderült, nem. Bérlőnk azt sérelmezi leg­inkább, hogy az általa szi­lárdnak hiti valójában meg­lazult burkolatot egy „otrom­ba markolóval kimartuk”, és most olyan, mint egy ki­sebbfajta ágyúlövedék helye. Részünkről a vitát, ma­gyarázatot befejezettnek te­kintjük, De egy dolog még ide kívánkozik: vajon nem azért harcol bérlőnk, az új­ságot is igényűé véve, mert rövidesen megvásárolja a 744 ezer forint forgalmi ér­tékű lakást, annak 25 szá­zalékáért, 186 ezer forintért? S ha az egész vételárat egy összegben kifizetné, az emi­atti vételár-kedvezménnyel a 744 ezer helyett már csak 100 ezret keliene kifizetni?" „Utóirat: Horváth Dezső az állami bérlakást 1990. ok­tóber 15-én megvásárolta A szerződés aláírásával egy idejűleg kifizette a vételái 10 százalékát, 18 600 forintot’ — fejezte be levelét a MIK igazgatója. Hulló iaíevél... Sokan és sokszor megénekelték már az ősz szépségét, a búcsú­zó évszak színes vilá­gát. Csodálatos ilyen­kor az erdő. És milyen szép egy-egy séta a le­vélszőnyegen. Ám amilyen szép az ősz kint a kegyekben, . olyan kellemetlen le­het a városban. Külö­nösen ott, ahol a le­hullott leveleket nem takarítják el. A Kiü­li n-déli lakótelepen például ebben az őszí, esős időben egészen veszélyes a közlekedés. A fák levelei többnyi­re Lehullottak a gya­logjárdákra. S mielőtt letisztították volna azokat, rájuk zúdult a bőséges csapadék. Na­gyon csúszóssá váltak az utak. Kedden reggel töb­ben is tanúi lehettünk, amikor egy fiúcska óriásit szaltózott a vi­zes avaron. Csupán mozgékonyságának kö­szöni icite, hogy nem esett el. Viszont az idősebbek már nehe­zebben mozognak. Jó lenne megtisztítani vá­rosszerte a gyalogjár­dákat a vizes, sáros falevelektől. Addig, míg ránk nem köszönt egy fagyos reggel, ami­kór még nehezebb, ve­szélyesebb lesz a járás a falevelek ii ital borí­tott gyalogjárdákon. H.-nc Azok az utasok, akik az Avason, az Ifjúság utcában szállnak buszra, nem panasz­kodhatnak. Tető alatt várakozhatnak, amit nemrégiben szereltek fel. A Leszih A. utcá­ban viszont még mindig n szabad ég alatt kell várni a forgalmas megállóban. Több autóbusz jár erre, bizony ide is elkelne egy hasonló, tetővel ellátott egyszerű várakozó. Sz. G. A lakáscseréről (1.) Kulcscsomót találtak Kulcscsomót találtak az elmúlt hét péntek este a Lévay József utca elején. Jogos tulajdonosa szerkesz­tőségünkben, A miskolciaké a szó rovatnál átveheti. Az infláció, az anyagi hely­zet fokozatos és állandósuló romiása miati a lakások fenn­tartása egyre nagyobb terhet ró a családokra. E terheket csökkentheti a lakáscsere, amennyiben a család, meg­vizsgálva a pénztárcája tar­talmát, úgy dönt, hogy a ma- I gyár viszonyok közötti na­gyobb szobaszámú lakását ki­sebbre cseréli. Ehhez kívánok segítséget nyújtani a lakások cseréjé­re vonatkozó joganyag be­mutatása vai, a hangsúlyt a tanácsi bérlakások cseréjére helyezve. (Jogszabály: a többször módosított 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet, és a végrehajtására kiadott ;i;i97L..ai,,8.),.ÍÉVM: sz. ren delet.) " ' ! A lakásgazdálkodás1 kon­cepció fokjzott szé: epet szán a lakáskérdés megoldásában a lakáscserének, ezért a jog­szabályok is széies kórben nyújtanak erre lehetőséget. A lakáscserének két alapve­tő formáját lehet megkülön­böztetni: az egyik az úgyne­vezett parineres lakáscsere, a másik pedig az úgyneve­zett hivatalból végrehajtott, amely a lakásügyi hatóság­hoz benyújtott lakáscsere- igénylés alapján történik. Partneres cseréről akkor be­Plakáfok a friss falon Alig száradt meg a festék az Állami Biztosító megyei 'jazgatóságának nemrég átadott, Széchenyi úti székházán, a zemfüles plakálragasztók példás gyorsasággal látták el a lejárati kapu két oldalán a fehér falat különböző hirdet­ményekkel. Senki nem vitatja a reklám szükségességét, de miért kell elcsúfítani a felújított, szép épületet... Szobán Gabriella felv. szélünk, ha a tanácsi bérla­kás bérlője maga kutatja fel a cserepartnerét, A bérlő a lakását bármilyen típusú (pl. OTP-lakás, csa­ládi ház stb.) lakásra elcse­rélheti, sőt a jogszabály le­hetőséget nyújt arra is, hogy egy lakást akár többre is el­cseréljenek. A lakáscsere­szerződést minden esetben írásba kell foglalni, és álla­mi lakás esetében a lakás­sal rendelkező szerv, nem állami lakás esetében a bér­beadó, tartási szerződés ese­tében pedig az eltartó hoz­zájárulása is szükséges a szerződés érvényességéhez. A szerződésben fel kell sorol­ni a bérlővel együttlakó va­lamennyi személyt, a lakás- használati jogcímükkel együtt (pl. családtag), továbbá fel kell tüntetni, hogy kik köl­töznek a bérlővel együtt, il­letve kik, és milyen jogcí­men maradhatnak esetlege­sen a lakásban. Ha egy lakást több lakás­ra cserélnek, akkor ponto­san meg kell jelölni, hogy ki, melyik lakásnak lesz a bérlője. Fontos tudni azt, hogy a csere folytán nem válhat bérlőtárssá az, aki a cserét megelőzően nem volt bérlő, illetőleg bérlőtárs. Ez azonban nem vonatkozik a bérlő közeli hozzátartozóira és a vele legalább öt éve együttlakó. más személyekre, továbbá ezek házastársára. (A jövő héten folytatjuk.) Dr. Sz. S. Gubanc a közlekedésben A város egyik igen forgal­mas utcája hónapok óta az Arany János utca nyugati része a Szemere utca és a Royai köz között. Amióta a Forgóhíd javítása folyik, a négy beállóra méretezett ta­xiállomás gyakorlatilag el­foglalja az említett utcarészt. A délelőtti csúcsforgalom idején két sorban állnak sok­szor a taxik, utasra, rádió- irányításra várva. Néhány hete megkezdődött az Állami Biztosító előtti épületegyüttes negyedik ol­dalának a beépítése. Nagy­méretű tehergépkocsik for­golódnak, alig férnek el az utcán. A kihelyezett forgalmi jelzőtáblák feleslegesen mu­tatják, hogy megállni, vára­kozni tilos, senki sem for­dít rájuk figyelmet. A taxi­sorba beállnak magánkocsik, tehergépkocsik, de gyakran autóbuszok is, gondolván, ha azoknak szabad, miért ne lenne szabad nekik is a be­állás. Az Arany János utcáról nyíló Mártírok utcája zsák­utca volna, a beálló gépko­csiktól alig lehet a biztonsá­gos járdára kijutni. Az ott forgolódó taxik — igénybe véve forduláshoz a gyalog­járdát — állandó életveszélyt jelentenek a gyalogosoknak, akik más lehetőség hiányá­ban az úttestre kényszerül­nek lelépni, Ideje lenne valamilyen rendet kialakítani, érvényt szerezni a fogalmi táblák előírásának a taxiállomás jobb elhelyezésével, az utca egyirányúsításával, míg ez a közlekedési gubanc balesetet nem idéz elő. Dr. Kamody Miklós Uj telefonközpont — régi gondok A nemrégiben üzembe he- j Iyezett új telefonközpontot a város valamennyi íakója örömmel fogadta. De még nagyobb lenne az örömünk, ha egyes vállalati alközpont- kezelők is gyorsak, udvaria­sak, és tájékozottak lenné­nek egy-egy mellékapcsolás­kor. Közel húsz éve dolgozom a kereskedelemben, és mun­kám telefon nélkül elképzel­hetetlen. Október 15-én. fél 11-kor a Mátra Fűszert te­lefonközpontját hívtam. Húsz perc csengetés után vegre felvették. Elmondtam, hogy kivel, milyen ügyben, szeretnék beszélni. A tele­fonkezelő közli, hívjam a mályi telepüket. Keresem a Fiiszért mályi raktárát, ahol visszaküldenek a miskolci központhoz azzal, hogy ott melyik melléket kérjem. Most már csak tíz percig csengetek, majd kérem a melléket. Amikor megkapom az ügyintézőt, mindössze két percbe telik a dolog elinté­zése. Sajnos, tél órámba ke­rült ez a kétperces ügy. S erre azt a meglepő választ kaptam: ők is tudnak róla. Azt viszont jó lenne tudni, kik az illetékesek abban, hogy a vállalati, intézményi telefonközpontok kezelői gyorsak, udvariasak, és fő­leg tájékozottak legyenek vállalatuk ügyeinek intézé­sében. Azért soroltam el ilyen' részletesen telefonálásom történetét, mert bizony egy félóráig lefoglaltam egy tele­fonvonalat, míg ügyemet két perc alatt elintéztem. És ha a vállalatok többségénél is ilyen a telefonközpont ke­zelése, akkor bizony még egy százezer vonalas újabb te­lefonközpont sem lesz ele­gendő, hogy a lakossági igényeket kielégítse... Endrei József, Miskolc a miskolciaké a sző

Next

/
Thumbnails
Contents