Déli Hírlap, 1990. november (22. évfolyam, 253-278. szám)

1990-11-05 / 256. szám

XXII. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM 1990. NOVEMBER 5., HÉTFŐ essen - 5.20 FOÍ8IMT Fiatalok a drogról Drogellenes plal.átpálvá- zatot hirdetett meg a Bor­sod Megyei Bűnmegelőzési Alapítvány. Olyan 12—18 éves diákok pálvaműveit várják, akik vizuálisan be tudják mutatni a kábító­szer-fogyasztás. a dohányzás, az alkohol és a felelőtlen gyógyszerszedés veszélyeit. A szervezők ezen témákban várnak grafikákat, festmé­nyeket, fotókat, fotómontá­zsokat. A plakátméret: 50X 70 centiméter. A legjobban sikerült munka készítője 10 ezer forintot, a pályázat második helyezettje 8 ezer, a harmadik pedig 6 ezer fo­rintot kap. A plakátokat no­vember 23-ig a Borsod Me­gyei Bűnmegelőzési Alapít­vány címére. Miskolc, Zsol- cai kapu 32. szám alá vár­ják. * Ez a kép ugyan nem az Iparos-tömb hátsó traktusáról készült, de a Széchenyi út bár­melyik, még rehabUilálallan részéröl helytálló a fotó. Az épületek állapota mindenütt aggasztó. (Kerényi felvétele) Nyomoznak a miskolci joaoiy zendülés ügyében ígéret maradt a büntetlenség? lecsaendö hűtütle a kedélyeket Sok a bi/onvlataihái1, bár a lenek készen albak j 1 Mi lesz az Iparos-tömbb ígéret szép szó. ha meg­tartják. úgy jó — gyakran emlegetik ma ezt a közmon­dást. akik annak idején részt vettek a miskolci l'ogolyzen- dülésben. Mint ismeretes, május végén azzal az ígéret­tel szerelték le őket, hogy amennyiben „felhagynak cse­lekményükkel”, nem lesz velük szemben eljárás. Május 27-én véget is ért az előző nap kezdődött zen­dülés. Június 5-én azonban a Borsod-A.baúj-Zemplén Megyei Főügyészség mégis­csak elrendelte a nyomozást — tudtuk meg dr. Magyart Sándor alezredestől, a B.-A.-Z. Megyei Rendőr-fő­kapitányság vizsgálati osz­tályvezetőjétől. A be nem tartott ígéret akár nyolc évébe is kerülhet a zen dű­lőknek. Ennyivel is sújthat­ják őket az érvényes jog­szabályok szerint. — Ä megyei főügyészség a Btk. 246. §-ának I. és II. bekezdése alapján fogolvzen- dülés bűntettének alapos gyanúja miatt rendelte el a nyomozást K. I. és társai el­len, — válaszolta lapunk kérdésére dr. Magyari Sán­dor. — Mivel az illetők május 26-án a miskolci bör­tön különböző zárkáiban ál­talános amnesztiát követel­tek, s másnap hajnalig a földszinten és a második emeleten töriek-zúztak. Kö­rülbelül 100 ezer forinl kárt okoztak. Mi az eljárást meg­indítottuk, a vizsgálat a be­fejezéséhez közeledik. No­vember közepén vádemelési javaslattal adjuk át az ügyet a főügyészségnek. — Mit állapítottak meg? — Úgy tudnám összefog­lalni a dolgot, hogy a helyi börtönben feszült volt a hangulat. Főleg az előzetes letartóztatásban lévők — akik nagyjából 350-en lehet­tek — várták, hogy miként dönt az Országgyűlés, meg- kaják-e az amnesztiát. A feszült légkört még tovább srófolta, hogy naponta vál­toztak az ezzel kapcsolatos hírek, illetve, hogy ezeket az információkat a f■'g'.atartot­tak eltérően értelmezték. Még az is előfordult, hogy például akit emberölésért tartottak előzetesben, öt-hat év büntetés elengedését re­mélték az amnesztiától. Vé­gül is megállapíiottuk: a zen­dülés abból indult ki, hogy az egyik előzetesben lévő „tréfásan” fcikiabált az őr­nek. „Meghosszabbítjuk a munkaidejét és a többiekét is. Amnesztiát akarunk. Már Tökölön és Balassagyarma­ton is volt ilyen balhé. Ha az egész országban ezt tesz- szük, akkor mit tudnak csi­nálni?” A zendülésben kö­rülbelül ,350-en vettek részt, de szép számmal voltak, akik nem csatlakoztak hoz­zájuk. Közülük csak azokat vontuk be az eljárásba gya­núsítottként, akik nemcsak hogy bekapcsolódtak a zen­dülésbe. de a rongálásból is kivették a részüket. Har­mincöt embert hallgattunk ki bűncselekmény elköveté­sének alapos gyanúja miatt. Volt köztük olyan is, aki azóta már szabadult, tehát szabadlábon várja a folyta­tást. — Miféle rongálásról van szó? — Ablakokat, úgynevezett látásgátlókat vertek ki és zúztak be. Kitörték a vas­ágyakból a merevítőket, ez­zel püfölték a zárkaajtókat, s közben egymást biztatták a kitörésre. Összetörték a csaptelepeket is. szétfeszítet­ték a vécéket. Égő papír­darabokat dobáltak ki a zár­kaajtó ételbedobóján. Volt olyan, aki kitörte az öntött vas vécékagylót és azzal tá­madt a őrökre. Hajnalra konszolidálódott a helyzet. A kedélyeket a tűzoltófecs­kendőkkel hűtötték le. — Ezek szerint amikor a helyszínre érkezett a kor­Bánffy Györgyöt láthatják csütörtökön, este 6 órától a Művészeti és Propaganda Iroda Kossuth utcai színpa­dán a miskolciak. A neves színművész Újra itthon cí­mű előadóestjén Faludi many megbízottja, már semmit sem kellett volna megígérnie? — Engedje meg, hogy ez­zel kapcsolatban is csak a tényeket közöljem. Dr. Koz­ma Pál büntetésvégrehajtási vezérőrnagy közölte a zár­kafelelősökkel, hogy sem ő, sem a börtön parancsnoka nem tud-amnesztiát adni a raboknak. Ígéretéit tétt ár­ra, hogy ha abbahagyják a fogvatartottak, nem lesz: ye- lük szemben büntetőeljárás. — De hát mégiscsak megindították a nyomo­zást ... — Ismétlem, a megyei fő­ügyészség elrendelte a vizs­gálatot, nekünk kötelessé­günk nyomozni. Ami a bün­tetlenséget illeti: a Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint a köztársaság elnöke ígérhet és gyakorolhat egyé­ni kegyelmet. Másnak ez nem áll módjában. Akik részt vettek a zendülésben és most gyanúsítottak, még mindig kérhetik a köztár­sasági elnök urat, hogy gya­koroljon egyéni kegyelmet. Ha tart még az eljárás, ak­kor ezt eljárási kegyelem­nek hívjuk. Ha van már jogerős ítélet, akkor végre­hajtási kegyelemért folya­modhatnak. — Volt azóta általános amnesztia. Ez rájuk nem vonatkozik? — Az általános közkegye­lem alól kivétel a zendülés is. Akiről bebizonyosodik, hogy ebben részt vett, ket­tőtől nyolc évig terjedő sza­badságvesztéssel sújthatják. Ilyen zendülés egyébként az utóbbi 40 évben nem történt Miskolcon, sem az ország­ban. ; (bujdos) György és Márai Sándor müveiből összeállított válo­gatását mutatja be. Jegyek elővételben a Filharmóniá­nál, illetve az előadás előtt, a helyszínen válthatók. . Az új önUrmánvzat Nem is olyan régen még úgy tűnt: a Centrum Áru­házzal szemközti belvárosi tömbben, Munkácsy, Szé­chenyi, Korvin Ottó, Arany János utcák határolta terü­leten megkezdődhet a reha­bilitáció, azaz a házak fel­újítása, átépítése, és ami ez­zel jár, a lakók kiköltözte­tése. Tartottak is erről e té­mában egy fórumot még 1989-ben a lakók számára, azonban már ott is azon tört ki a vita, hogy a tanácsi tisztségviselők nem tudták megmondani, pontosan, mi­kor ’kell majd kiköltözni, mikor indul meg a munka. Ma kiderült, hogy jobb volt tartózkodniuk az elhamar­kodott ígéretektől, mert a szakértők által „Iparos­tömbnek” nevezett belvárosi terület sorsa nem oldódik meg máról holnapra. • LEÁLLÍTOTT MUNKÁK Karabinszky Tibortól, a városháza belvárosi rehabi­litációt felügyelő megbízott­jától tudjuk: való igaz, hogy az Iparos-tömb teg­nap és ma is azon terüle­tek közé tartozik, ahol ren­delkezésre állnak a tervek az azonnali munkakezdés­hez. Csakhogy egy-két év alatt nagyot fordult a világ, mert elfogyott a pénz. Oly­annyira elfogyott, hogy a belvárosban már megkezdett munkálatokat is — finoman fogalmazva — lassítani kel­lett, ami gyakorlatilag le­állítást jelent. Még olyan házak is beletartoznak ebbe a körbe, ahol már ki is köl­töztették a lakókat. A lis­tán akadnak Széchenyi úti, Madarász Viktor és Kazin­czy utcai házak. Ez azt jel­zi, hogy új rehabilitációs munka megkezdésére bizony nem túl nagy az esély — ha­csak az önkormányzat más­képp nem dönt. • NEM MARADHAT FÉLBE De mit lehet mondani az Iparos-tömb lakóinak? Ami egészen bizonyos lépés a tömbbel kapcsolatiját., az az iparosház megépítése. Ez a ház a tömb peremén állna, la lábasház háta . mögötti te­rületen, a most még üres telken. A vállalkozás az iparosok tőkéjéből történik, és érinti magát a tömböt is. Ugyanis lebontják miatta a Széchenyi út 76. számú ház hátsó frontját, ahonnan már ki is költöztették a lakókat. doulésérc vár ez is Hogy pontosan mikor fog­nak munkához az iparosház építői, azt i a városházán nem tudják: részükről a fel­tételeket ehhez, azaz a meg- ielelő területen, biztosítják. Az iparosház építésének másik következménye az, hogy a Széchenyi út 76. számú ház utcai frontját fel kell újítani, mert nem ma­radhat „télbe” az épület egy lebontott udvari szárnnyal. De, hogy erre milyen gyor­san, és miből kerülhet sor, az új önkormányzatnak kell eldöntenie. • TÁLÁN MEGKEZDIK A TÁRGYALÁSOKAT Mi lesz vajon a tömb töb­bi lakójával? Erre Kara­binszky Tibortól azt a vá­laszt kaptuk, hogy megpró­bálják beindítani a tervek­ben lebontásra ítélt udvari épületszárnyak kiürítését. Ehhez talán meg is lenné­nek a városháza lehetőségei, mert van már a belváros­ban egy jól használható, fel­újított lakásokból álló cse­realap. Az azonban minden valószínűség szerint nem megy, hogy a házakat, bele­értve a Széchenyi úti fron­tokat is, rövid határidőn be­lül teljesen kiürítsék. Ter­mészetesen az udvari szár­nyakban lakók számára csak azt jelenti a fenti hír, hogy majd megkeresik őket a ta- nácsiak, és megkezdik a tárgyalásokat a kiköltözést illetően. Sokan mondhatják, hogy mindabban amit leírtunk, túl sok a „ha”, rengeteg a bizonytalanság, és kevés a konkrét válasz. Jelenleg azonban az a helyzet, hogy készül egy javaslat a bel­városi rehabilitáció folytatá­sára, amit még a régi taná­csi vezetés állított össze szakemberekkel együtt. De azt. hogy mit, és főleg mi­kor dönt majd az. önkor­mányzat, ma aligha tudja megjósolni bárki is. Minden esetre a szakemberek azt mondják: nem szabad a bel­városi rehabilitáció folyama­tát megtörni. A folytatás pedig egyértelműen ezt az Iparos-tömböt jelentheti, hi­szen itt adottak a feltételek. De ahhoz, hogy itt valóban történjen valami, kiemelt programként kell kezelnie a városházának ezt az ügyet. Hogy lesz-e erre pénz és szándék, az csak a jövőben derülhet ki. (kiss) Törtek, zúztak a foglyok. Amnesztiát követeltek. A kár több, mint százezer forint. r Újra itthon

Next

/
Thumbnails
Contents