Déli Hírlap, 1990. november (22. évfolyam, 253-278. szám)

1990-11-28 / 276. szám

j(c .4 McDonell Douglas új típusú utasszállító gépe próbaútra indul. A pilóták nem szeret sk, nmt fkozn ?fe Nyomd meg a gombot, és repülj! Hol vannak már azok az j idők, amikor a repülőgép j pilótája fordított egyet a j kormányon, s erre különféle mechanikus módon működő drótok, karok, zsinórok se- j gítségéve! megmozdította a j gépszárny egyik-másik ele- ; mét. Bizony, ezek az idők nincsenek is olyan messze. A hatvanas évek polgári repülésének sztárja, a Boeing 707-es még ezen az elven működött. Ugyanezen gép­család egyik következő tag­ját a 727-est (amelyet nap­jainkban túlzott üzemanyag- fogyasztása miatt leselejtezni készülnek) már hidraulikus módon kormányozták. A mai legkorszerűbb gépek, így az Airbus 320-as, vagy a MeDo- neil Douglas(ezt a St. Lauis-i székhelyű cég gyártja a DC- családot) MD—U-ese szinte teljesen elektronikus. A képünkön látható, előre­láthatólag 1990 végén forga­lomba álló MD—11-es három A kormány mécsem vezetheti Kalapács alaft a Mustang Rosszul kezdődött az őszi árverési idény New York­ban. A lapok szerint ekkora érdektelenség sohasem fo­gadta a leghíresebb cégek kínálatát. Sikert, méghozzá szenzációsat, egy üzemi ár­verés jelentett. Érdeklődők ezrei utaztak a nevadai Sparksba, hogy valamit elcsípjenek a Mus­tang Ranch relikviáiból. Minden eladó volt: a 160 hektáros park, benne a 100 szobás épülettel, a rózsaszín kárpittal bevont munkater­mek, az áttetsző selyemfüg­gönyökkel elválasztott sze- parék, a hölgyeket formázó butéliák, a kerek ágyak. „Újsághirdetést adtunk fel, és százával telefonáltak az emberek, a tárgyak iránt érdeklődve. Az épületre egy magánkollégium és egy val­lási közösség jelentette be az igényét.,” — nyilatkozta az utolsó tulaj. Az üzem tehát átalakul, a berendezést széthordják, az alkalmazottakat szélnek eresztik. Csődbe jutott az Egyesült Államok legna­gyobb bordélyháza. Azaz a 13 milliárd dolláros adóhát­ralék fejében rátette a ke­zét az állam. S minthogy ezzel formálisan is az ame­rikai kormány vált tulajdo­nossá, Washingtonban úgy vélték, hogy bár Nevadában legális a prostitúció, még­sem helyénvaló, hogy a leg­nagyobb kuplerájt a kor­mány igazgassa. hajtóműves, széles törzsű gép, számítógépei például képesek arra, hogy diagnosz­tizálják a gép bármely rendellenességét, és automa­tikusan korrigálják is a hi­bát, még mielőtt annak puszta tényét a pilótával egyáltalán közölnék. A mér­nökök természetesen, rop­pant büszkék alkotásukra, de a pilóták állítólag nem ra­jonganak érte. Különösen a hosszú távú repülései; aiatt unatkoznak, nincs mit csi­nálniuk, lankad a figyelmük. Egyikük szkeptikusan meg is jegyezte: eljön az az idő, amikor csak beülnek a piló­tafülkébe, megnyomják a „repülj” feliratú gombot, és a gép felszáll. Az automati kának azonban vannak kétségtelen előnyei. Pár éve egy ‘kínai Boeing 747-es egyik hajtóműve 12 ezer méteres magasságban meghibásodott. A személyzet a robotpilótára bízta a re­pülést, és az mmden ener­giájával megpróbálta újra­indítani a hajtóművet. Eköz­ben a gép (mivel a robotpi­lóta nem kapott utasítást arra, hogy a hajtóműhiba miatt rendellenesen mozgó gép helyzetét korrigálja) egy­re inkább jobbra billent, s mire a kapitány észbe ka­pott, zuhanni kezdett. Há­rom perc alatt kb. 6000 mé­tert estek, a gép szárnyai megrongálódtak, de az uta­sok baj nélkül átvészelték, bár eközben a normális gravitáció 5,5-szörösét visel­ték el. Erre például az Air­bus 320-as alkalmatlan volt. Igaz, e típussal az említeti eset elő sem fordulhatna. Számítógépei azonnal korri­gálnák a gép rendellenes mozgását. As árak emelkedését nem fedi Többet keresünk, mint tavaly Az MNB adatai szerint megyénk lakosságának az év első kilenc hónapjában központi forrásokból szár­mazó folyó pénzbevétele 45,3 milliárd forint volt, 21 százalékkal tőbb„ mint ta­valy ilyenkor, olvashatjuk a KSH Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Igazgatóságának az év első három negyed­évéről készített jelentésében. Ez a növekedés elmarad az országostól, amely nagy­jából megfelel a fogyasztói árak emelkedésének (27,2%). A munka- és tagsági vi­szonyból származó bevételek 18%-kal haladják meg a ta­valy ilyenkorit, részarányuk (60,6%) csökkent. Ezen be­lül a munkások és alkalma­zottak bevételei 20%-kal, a mezőgazdasági szövetkezeti dolgozóké 3,5%-kal nőttek. A munka- és tagsági viszonyból származó jövedelmek 91%-át kitevő adóköteles rész 15%- kal több, mint tavaly ilyen­kor (munkabér, táppénz, gyed, prémium, jutalom), a nem adóköteles jövedelem- részek (napidíj, ösztöndíj, ét­kezési, utazási hozzájárulás stb.) ennél sokkal inkább, 68%-kal emelkedtek. A foglalkoztatás csökkené­se révén az egy főre jutó bruttó átlagbérek, illetve át­lagkeresetek az ilyen célú ki­fizetések összegénél némileg jobban emelkedtek. A me­gye anyagi tevékenységet végző, megfigyelt gazdálkodó szervezeteinél a teljes mun­kaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagbére 11279 Ft, havi bruttó átlagkerese­te 11 890 Ft volt, 22,3%-kal, illetve 22,8%-kal több az el­múlt év azonos időszakához képest. Ezen belül a szelle­miek bruttó átlagbére 25%- kai, a fizikaiaké 21%-kal nőtt, keresetük változása is hasonló. A bruttó átlagbé­rük és -keresetük közötti át­lagos különbség 54, illetve 64%, az előbbiek javára. Az egyes termelőágak kö­zül az ipari átlagbérek és -keresetek egyaránt 11%-kal meghaladják az anyagi árak megfelelő átlagát, a vízgaz­dálkodás kivételével a többi ágé, illetve ágazaté elmarad attól. A mezőgazdaság és er­dőgazdálkodás bruttó átlag­bérszintje a legalacsonyabb, 2600 Ft-tal (23%-kal) keve­sebb az anyagi ágak átlagá­nál. Ugyancsak jelentősebb mértékben (15%-kal, 1640 Ft-tal) elmarad a belkeres­Haldokló fókák a Baki- tengeren C „A Balti-tenger nem jut­hat az Arai-tó sorsára'" — jelentett ki Helsinkiben 3c rísz Laszkorin szovjet akadé­mikus, az idei Baltika—90 nemzetközi expedíció egyik vezetője. Az akadémiku- nem vélet­lenül hasonlította a BaUi- tengert az Arai-tóhoz, két évvel ezelőtt ő vezette a pusztuló Arai-tóhoz küldött tudományos expedíciót. Vé lemén> e szerint ma már a Balti-tenger is nagybeteg. Csak a iartáiyoajók balese­tei miatt, évenként körülbe­lül 50 ezer tonna olaj, olaj- származék borítja be a ten gér felszínét. A partvidékre telepített ipari és mezőgaz­dasági üzemekből minden esztendőben körülbelül egy­millió tonna nitrát, mintegy 70 ezer tonna foszfor kerül a tengerbe, továbbá 1,7 millió tonna kommunális szenny­víz a partmenti városok csa­tornáiból. Természetes következ­mény, hog3r pusztulnak a halak, és a haldokló fóka a Balti-tenger pusztulásának jelképévé válik. Fiatalok kezén gyakran látni a mostanában divatos vékony kis ezüstgyűrűket, többnyire olymódon, hogy egy-egy újjukra kettőt-hár- mat is húznak egymás fölé. Aki ügyes, ezüstszálból maga is megpróbálhat elké­Divatos gyűrűk szíteni a rajzon bemutatott fazonokhoz hasonlót. Ezeket gyönggyel, kővel variálva lehet díszíteni. A gyűrűfazon kialakításá­hoz ujjvastagságú tömör fémrúd és laposfogó szük­séges. Gyöngyöt, vagy fél­drágakövet pedig ékszerja­vító boltokban, vagy magán- kereskedőknél lehet vásárol­ni. kedelmi átlagbér is a ter­melőágak átlagától, annak ellenére, hogy az előző évi­hez képest 33%-kal növeke­dett. Az iparon belül a bányá­szat. a villamosenergia-ipar, a kohászat és a vegyipar 8 —28%-kal, az ipar 20—42%- kal, az anyagi ágak átlag- szintje fölötti bérszínvonalat biztosított. Ugyanezen ága­zatokban voltak a keresetek is a legmagasabbak. Az ipa­ron beiül a legalacsonyabb átlagbéreket, az ipari ágak átlagának alig 2'3-át, illetve felét, a könnyűiparban és az ún. egyéb iparban fizették. Nagyobb ütemű átlagbér-nö­vekedés (28—34%-os) a ko­hászatban, az építőanyag­iparban, a könnyűiparban és az élelmiszeriparban volt, s a könnyűipar kivételével az átlagkeresetek is ezekben az ágazatokban bővültek a leg­inkább (31--33%-kal). A ráfordítást és adót is tartalmazó mezőgazdasági termények eladásából szár­mazó bevételtömeg 1,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, súlya 4%-ról 3,4",u- ra csökkent. Csernobili is szenvedi a gazdaság 1 iliánl tiel 21-ig Hivatalos adatok szerint a csernobili atomerőmű ka­tasztrófája okozta kár 8 milliárd 591 millió rubel. Jurij Korjakin szovjet tudós megkísérelte egyedül kiszá­mítani, mennyi lesz a kár 2000-ig, és megdöbbentő végeredményre jutóit: a tel­jes kár 170—215 milliárd rubel. A termőföld veszteséget 57,5—94 milliárd rubelre te­szi. A baleset következmé­nyeinek elhárítására fordí­tott összeg 30—40 milliárd rubel. Az energiablokkok leállításából és az építkezés abbahagyásából eredő beru­házási veszteségek elérik az 5 miíliárdot. A villamos­energia-termelés megszűné­se 30 milliárdos kárt okoz. Az atomerőművek energia- termelésének gazdasági mu­tatói megváltoztak, emiatt 66,85 milliárd rubel kár érte az országot. A működő blokkok berendezéseinek és építészeti megoldásainak biztonságosabbá tételére fordított többletköltség 3,9— 5,1 milliárd rubel. A nem­zetközi intézkedések meg­szervezése és a különböző központok létrehozása 600 millió rubelbe került. A csernobili katasztrófa komoly tényezője az ország romló gazdasági helyzetének. Sokkal komolyabb, mint a bányászok sztrájkjai, vagy Örményország blokádja. A próféta intelmei Botütéses növényvédelem „Mondjátok a gyermekei­teknek, és mondjak a gyer­mekeitek az o gyermekeik­nek, és ezek a gyerekek az ő utódaiknak; hogy amit a hernyó hátrahagy, azt meg­eszik a sáskák, és amit a sáskák meghagynak, azt megeszik a bogarak, és amit a bogarak meghagynak, azt megeszik a férgek.” így ta­nította Joel próféta. Mon­dása ma is érvényes; ez a sok évszázados természeti törvény napjainkban sem változott. A vadászó életmódot foly­tató emberősöknek még semmiféle gondot nem oko­zott az egyes növények be­tegsége, de a Kr e. 4. év­ezredben a Tigris és az Eu- frátesz vidékén már ismer­ték a növényzet legtöbb élősdijét, kártevőjét: a sás­kákat, a bogarakat, a fér­geket és a repülő rovaro­kat. Ami nagyon érdekes, tudtak arról, hogy egyes gombák milyen károsak, ha­sonlóan a rozsdához, égés­hez és üsztbogárhoz. Az ókori Egyiptom népe már ismert bizonyos házi- szereket, mint. azt az Ebers papíruszteKercsből megtud­juk (Kr. e. 1550 körül). Ér­dekes módon ez a háziszer nátrontartalmú víz volt, amely bizonyos védelmet nyújtott a repülő rovarok ellen. Kínában, Kr e. 1075-ben 100 vagy 125 botütés járt annak, aki nem semmisítet­te meg az útjába kerülő kártékony bogarakat, főleg a sáskát és a hernyót. An­nak a kínai parasztnak fe­jét vették, aki elhanyagolta földjét, hogy az elgazoso­dott és <=lboaarasodott. Démokritosz (Kr. e. 5. sz.) a nagy görög filozófus, a következő összetételű szert ajánlotta a növényeket ká­rosító paraziták ellen: „sok vörös ráirot és másféléket is tartsunk vízben, majd főzzük meg őket, és ezzel a lévséggel hintsük meg a ve­szélyeztetett növényedet.” Az ókorban a görögök és a rómaiak nagyon sokat tud­tak a növények betegségei­ről. A természeti megfigye­lések mellett felvilágosító előadásokat tartottak, még akkor is, ha a mesék vilá­gába tartozó, naiv' elképze­léseket hirdettek. Így Plini­us még azt hitte, hogy a tagomba a fa váladékából keletkezik, és a férgek a fa gyökerén át kerülnek a gyü­mölcsökbe. A szántóföldeket úgy védték, hogy állati te­temeket függesztettek ki, például denevért, hogy el­űzzék a károsító bogarakat. Ez a szokás a középkor vé­géig fennmaradt A görög-római korban igen nagy gondot okozott a gabona megbetegedése, melyre nedves kezelést al­kalmaztak: urinnak vizes oldata, vagy trágyáié bor­ban oldva (Démokritosz), ürülék-ki vonat vizes oldat­ban, szénsavas víz olajjal keverve. A tehéntrágyát vízzel hígították, és ahol a marha legelt, ott időnként ezzel a lével locsolták a te­rületet. A rómaiak ismerték már az arzént és az ennek olda­tával készült növényvédő­szereket is. melyeket úgy alkalmaztak, hogy a kert kerületét lepermetezték, hogy ezáltal meggátolják a bogarak bevonulását a gyü­mölcsösökbe. Az enyves-ar- zénes vászon alkalmazása a gyümölcsfákon ugyancsak a rómaiak találmánya volt. Gabonaraktáraikat a rágcsá­lóktól arzénes hússal védel­mezték, és ezek a módsze­re’- "úo-iedtek az egész bi. roc lom területén.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents