Déli Hírlap, 1990. november (22. évfolyam, 253-278. szám)
1990-11-27 / 275. szám
Ma este koncert as ifiházban 60, 40, 19 esztendeje Miskolcról írták, irtuk Idegenforgalom, ismeretierjesztés, természetvédelem ^ REGGELI HÍRLAP, 1930. NOVEMBER 30. A külföldiek tulajdonképpen kötelesek jelentkezni a rendőrségen, es így, aki kíváncsi Miskolc külföldi iae- geniorgalmára, az percek alatt tiszta képet nyerhet arról hány idegen országbeli fordult meg az Avas-al- jan. Éppen most állítják össze az 1930. évi statisztikát, amelynek adataiból megállapíthatjuk, hogy Mis- komon, ebben az esztendőben, jóval több külföldi for- üu.t meg, mint az előző években, és ebben az emelkedésben nagy szerepet játszott a lillafüredi Palota- szallo megnyitása. A miskolci külföldi idegenforgalomról igen érdekes soatok juiottaK birtokunkba a rendőrségen. Megállapíthatjuk belőle, hogy a város idegenforgalmának a y legnagyobb részét az utódállamokból érkezett magyarok teszik ki. Kifejezetten külföldi csak igen kevés ;a;t Miskolcon. Ezek közin vezet Ausztria és Olaszország. Nyomukban következik Németország, de Franciaországból, Angliából már igen kevés vendége volt Miskolcnak. Amerikából szintén sokan jártak Miskolcon. de ezek is elszármazott amerikas magyarok. Miskolc idegenforgalma számokban így néz ki: 1930 • ban januártól november végéig rövidebb-hosszabb tartózkodásra Miskolcra érkezett Csehszlovákiából 3800, Romániából 416, Olaszországból 70, Németor- szágból, 50, Bulgáriából 25. Franciaországból 17, Ami- fkából 12, Kínából 5 és Angliából 3 vendég, össze sen tehát mindössze 7225 külföldi idegen fordult meg tizenegy hónap alatt Miskolcon. Az előző esztendőben 5000 körül járt ez a szám, mig az ezt megelőző években 3—4900 körül mozgott a külföldi vendégek száma. A jelek tehát amellett mutatnak, hogy Miskolc a külföldiek látogatása szempontjából egyre nagyobb jelentőségre tesz szer. ÉSZAK-MAGYARORSZAG, 1950. NOVEMBER 19. Az újjáalakult Természettudományi Társulat célkitűzéseinek jó megvalósítása érdekében, az ország különböző központjaiban helyi csoportokat alakit. Rövidesén sor kerül, Miskolc székhellyel, a mi területünk lermészecTudomanyos oktatását átfogó és szervező helyi csoport megalakítására is. Az eddig tartott természettudományos e-iöadasok nagy sikere bizonyítja azt a hallatlan érdeklődést, amivel a város és falu dolgozói egyaránt a természettudományos ismeretek elsajátítása fele fordulnak. Pártszervezeteink vezetésével elsőrendű feladat legyen az, hogy a dolgozók részéről megnyilvánuló hatalmas érdeklődés kielégítését, szervezett formában biztosítsuk, hogy minél több tagja legyen a Természettudományi Társulat helyi csoportjának, hogy az a Szovjetunió hasonló intézményeinek mintájára „a tudományos előadók tömegszervezetévé’' váljék. Meg kell magyarázni a dolgozóknak, hogy a tudomány felszabadult hazánkban az ő szövetségesük a szocializmus építéséért, a béke megvédéséért folytatott küzdelemben. Bíró Zoltán elvtárs. pártunk központi vezetőségének tagja, a Természettudományi Társulat újjáalakuló közgyűlésén megállapította: „Most, amikor az imperialista gyújtogatok egyre újabb provokációkkal fenyegetik szabadságunkat, függetlenségünket, kultúránkat, a természettudományos felvilágosítómunka is szövetségese kell, hogy legyen népünknek a békéért. hazája függetlenségének megvédésére folyó küzdelmében.” Ennek a meggyőződésnek szellemében járuljunk hozzá mindannyian legjobb képességünk szerint ahhoz, hogy a Természettudományi Társulat körzeti csoportjának megalakítására irányuló szervező munka sikerre vezessen, segítsük elő mindenben a természettudományos előadások számának növelését és minőségi színvonalának emelését. DÉLI HÍRLAP. 1971. NOVEMBER 4. Nem kell szakembernek lenni, az erdőt járó turista is észreveszi, hogyan kopasztották le a lillai út mentén emelkedő hegyeket. Kopár, kietlen tájon jár a Csanyik-völgyön át a Farkasgödörig közlekedő erdei vasút. Elhanyagoltak, tengelytörők a bükki utak, a „leborotvált” hegyek termőtalaját lemossák az esők, gaz, gyom ritkítja a csemetéket. Nem lehet olyan mélyre elbújni a rengetegben, hogy el ne kísérjen a fűrészgépek zúgása — ma a Bükk erdeiben soha nem látott ütemű fakitermelés folyik. Fában szegény ország vagyunk, nagy szükségünk van az eroök kincsére. Fában szegény ország vagyunk, nagyon fontos, hogy vigyázzunk erdeinkre! A természetes környezet védelme világszerte — nálunk is — egyre inkább a gazdasági, gazdaságossági feladatok mellé zárkózik fel. Igaz, ohgy még több fára van szüksége az iparnak, de most már arra is gondolni kell, hogy legalább annyi élő fára, erdőre van szüksége az embereknek, a városlakóknak. Miskolc levegőjének szennyezettségéről ma még hiányos adataink vannak, de aki délután 5-kor mélyet szippant a villanyrendőrnél, az tudja, miről jván szó. Meredeken emelkedik a szennyezett levegő okozta légzőszervi megbetegedések görbéje, a miskolci tüdőkórházban már két osztályt szerveztek gyógyításukra. Völgybe szorított, gyárak köré és gyárak közé épült városunkban tiszta, oxigéndús levegőt lehelnek a Bükk fái, létkérdés, hogy legalább megmaradjanak, de inkább még szaporodjanak ezek a fák. Megalakult a megyei természetvédelmi bizottság, a Mátra és a Bükk távlati fejlesztési terve is e pótolhatatlan kincsek védelmét szolgálja. De akik ma döntenek erdeink sorsáról, azok elsősorban gazdasági szakemberek. akik forintban, köbméterben, és nem tiszta levegőben számolnak, ök döntenek azokról az erdőkről, amelyeknek lombokoronái alatt gyermekeink, unokáink is szeretnének hűsölni majd. Lilla nem akar a múltból élni Kant és a magyar lelviláoosodás Cy Kant hatása a felvilágosodás kori magyar szellemi életre címmel dr. Gyárfás Ágnes tart előadást szerdán délután a Miskolci Bölcsész Egyesület épületében. A programot — amely 3 órakor kezdődik — a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tagozata és a TIT megyei szervezet irodalmi szakosztálya rendezi. Az előadásra a tagozat tagjain kívül minden érdeklődőt várnak. Komputer a politikában A stuttgarti egyetemen olyan számítógepe« programot készítettek, amely képes bizonyos kijelentések igazságtartalmának megítélésére. A nyugatnémet kutatók előzőleg reprezentatív embercsoportok reakcióját vizsgálták bizonyos helyze tekoen, es azt a komputerben tárolták. Különös figyelmet szenteltek a politikusok választási beszédeit és elemzéseit bemutató filmeknek. Azután kiválasztották a különböző helyekről összeszedett kormányzati kijelentéseket, amelyek a viszonyok jövőbeli javulására vonatkoztak, és összevetették a később ténylegesen kialakult helyzettel. A gyakorlati kipróbálás a kormány üléseken megmutatta, hogy a program még nem elég érett, de a számítógép némely kommentárja alig különbözött a politikusok igazi közbekiáltásaitól. A komputer eddig csak sjtó'ag.-a nyomtatva adta ki. reakciói 1. de egv emberi hang1 utján töiténő kije Izőren&szeiTel akarják öcz- szekapcsolni. Ezenkívül a gép programján is változtatni keli, mert jelenleg pontosan ugyanolyan kifejezésekkel szidalmazza a miniszterelnököt, mint az ellenzék szónokát. A hazai popberkekben tavasszal bombaként robbant a hír: Vincze Lilla kivált a Napoleon Boulevardból. Akkor mi is beszámoltunk erről egy interjú keretében. Azóta eltelt több, mint egy fél év. Lilla és társa, Czigi (Cziglán István} a napokban jelentette meg új nagylemezét. Ma este a Molnár Béla Ifjúsági Házban lépnek fel. Ebből az alkalomból a művésznőtől egy kis előzetest kértünk.- Tavasszal, amikor beszélgettünk, azt mondtad, ha sikerül megállapodnod a hanglemezgyár illetékeseivel, akkor az MHV-nál adjátok ki a lemezt. Végül is nem ők gondozzák az albumotokat. Miért? — Egy másik cég, az Unió Kiadó jobb lehetőségeket kínált. Három hete a boltokban van már a lemez.- Szerinted hogyan sikerült? — Nagyon nehéz erről beszélni, hiszen az elmúlt hónapokban szinte csak ezzel foglalkoztunk. Istvánnal ketten készítettük az anyagot, csak egy' igen tehetséges külső szövegíró segítségét vettük ’génybe. Sokan megkérdez ieK már. hogy mennyiben más a lemezünk, mint a Napoieon Boulevardéi voltak. Ügy gondolom, hogy ér- zelemcentrikusabb lett, és jobban előtérbe került a gitár. A koncerteken is a klasz- szikus három gitár, dob, ének felállásban lógunk játszani. A mostani fellépéseink — így a miskolci is — még nem ilyenek. •- Mire számithalnak azok. akik ma este elmennek megnézni, meghallgatni benneteket? — Tulajdonképpen ez egy előadóest lesz. A lemez dalain kívül lesznek irodalmi betétek is. Burns, József Attila, Weöres Sándor művei* Ma este Miskolcon, Czí- givel. (Mocsári László felvétele) valósítani, és nagyon örülök, hogy olyan kitűnő partnerrel, zenésszel dolgozhatom, mint Czigi.- Hallottad már az új Napoleon Bid.-lemezt? Mi a véleményed róla? — Igen, már kölcsönösen megismertük egymás új anyagát. Most valami diplomatikusát fogok mondani. Amikor még együtt játszottunk, voltak bizonyos dolgok, amiket nem szerettem. Végül is ezek miatt a zenei nézeteltérések miatt is került sor a szakításra. Nem tudtunk kompromisszumot kötni. Szóval, az más világ, amit ők játszanak. — Végül egy más jellegű kérdés. Régebben nagyon szép szőke hajad volt. Mostanában azonban vörös hajjal jelentél meg mindenhol. Mi ennek az oka? bői válogattunk. A zene természetesen élő lesz.- Honnan jött az ötlet, hogy verseket is előadjatok? — Már gimnazista koromban szívesen adtam elő megzenésített verseket. Nagyon szeretem a költészetet.- Miért riem az említett zenekari felállásban járjátok most az országot? — Ennek nagyon egyszerű oka van. Nem találtunk szponzort ilyen rövid idő alatt. Egy koncertkörút nagyon költséges, és a pénz előteremtése nem könnyű feladat. Remélem, tavasszal már zenekarral jöhetünk újra Miskolcra.- Fogtok majd Napóleon Bid.-dalokat játszani? — Nem. Az egy lezárt kor- j szaka az életemnek. Renge- j teg szép emlék, és sok ta- ] nulság maradt abból az idő- . bői. Nem a múltból akarok : megélni. Most már a saját | elképzeléseimet tudom meg- < — Az ember életében min- ! dig jön egy pillanat, amikor j úgy érzi, hogy változtatni S kell. Egy kicsit meguntam ! magam. Ez egy játék. Úgy I gondoltam, a vörös haj jól áll, és kipróbáltam. Remélem, a közönségnek is tetszeni fog.- Terveztek személyes találkozást a miskolci közönséggel? — Igen, nagyon fontosnak tartjuk az élő kontaktust a fiatalokkal, vagy egyáltalán azokkal, akik eljönnek. Lesz dedikálás, a helyszínen árulni is fogjuk az új lemezt és a kazettát. Ennek az érdekessége az lesz, hogy a bolti árnál olcsóbban fogjuk adni, hiszen. irű rnem jszáijjpljük fel a terjesztési díjat. A találkozón minden kérdésre szívesen válaszolunk. * A koncert ma este hét órakor kezdődik. Horváth Szabolcs Négy év szovjet földön, a halál árnyékában 12. Német precizitással és sovinizmussal (Egy volt hadifogoly visszaemlékezései) Kihasználtam az alkalmat, amikor feljavult, munkára jelentkező embereket kerestek. így kerültem el Kun László falumbeli társammal az első hadifogolytáborba. A tábor számara már nem emlékszem, de az bizonyos, hogy a II. világháborúban rész vett japánok, finnek, bolgárok, jugoszlávok. lengyelek, csehek, románok, magyarok és természetesen zömmel németek „képviselői” itt mind megtalálhatók voltak. Ezt a lágert is településektől távol, egy felrobbantott erőmű közelébe telepítették azzal a céllal, hogy az erőmű felépítéséhez biztosítsák a munkaerőt. A tábor körülbelül egy négyzetkilométer területű volt, ötsoros drótkerítéssel körülvéve, sűrű őrtornyokkal, jól megvilágítva. A hosszú, harminc méteres barakkokban a foglyokat általában nemzetiség szerint osztották el. kivéve ahol én is tartózkodtam, ott románok is voltak. Ebbe a lágerbe 1945. februárjában kerültem. A körülbelül 2—3 ezer táborlakó zöme német volt, ennek megfelelően a lágerparancsnokság is. Feladatú-. kát az orosz követelményeknek megfelelően (bizonyos autonómia formájában) német precizitással és német sovinizmussal végezték. A parancsnokok magas rangú tisztek voltak, akik jól tudták. hogy csak addig maradhatnak funkciójukban, amíg maradéktalanul eleget tesznek a követelményeknek. A lágeren belül működött egy konyha, egy fürdő, egy elsősegélynyújtó- hely, a láger egyik sarkában volt a latrina, a másikban pedig a huilakamra. A kijárati kapunál volt felfüggesztve két darab sínvas. ezen koiompolták az ébresztőt, p célungot (a létszámellenőrzést), az étkezést és a takaródét. A láger területén viszonylagosan rend és tisztaság uralkodott. A havonként egyszeri fürdés, a teljes szőriéi enítés, fehérneműváltás és fertőtlenítés mindenki számára kötelező voit. Télre vattaruhát, fatalpú cipőt és kucsmát kaptunk. A nyári időszakra pedig német és magyar katonaruhával láttak el bennünket. Háromszor ettünk naponta, az ebédet délben a munkahelyre szállították ki. Létfontosságú szerepe volt a „rendszeres” étkeztetésnek, ami nyáron általában fél liter csalánvagy disznódudvalevesből, és két deciliter burizskásából állt, 20 dkg kenyérrel. Télen káposztaleves, sózott tyulka (apróhal) volt a menü. A legértékesebb valutának a 2—3 cigarettára való ma- horka (őrölt dohánycsutka) számított, ennyi volt a napi fejadag. Az ellátás, ismerve a civil lakosság akkori helyzetét, viszonylag jónak volt mondható. A barakkokban mindvégig ágyak és takaró nélkül feküdtünk. A padlózaton abban a ruhában feküdtünk le, amiben napközben munkánkat végeztük. Annyi ember volt egv-egy szobában, amennyi fekvő helyzetben egymás mellett elfért. A fűtést úgv oldottuk meg. hogy a gyárból mindenki annyi tüzelőt lopott, amenv- nyit ruhánk alatt el tudtunk rejteni. A havonkénti fürdéskor rendszeres orvosi vizsgálat volt, ez abból állt. hogy az orosz orvosnő bőrünket több helyen meghúzgálta és kategorizálta munkaképességünket: disztrófiás (munka- képtelen). ókás (csak lágermunkára alkalmas) és munkaképes. Lágeréletünk legkellemetlenebb eseménye volt a több ezer ember számbavétele reggel és este. Ez különösen télen volt nehezen elviselhető. Rendszeres, napi tisztálkodásról, különösen télen, nem lehetett szó, mivel egyetlen vízcsap állt a rendelkezésünkre. Egyetlen vagyontárgyunk az „étkészlet” volt, ami egy félliteres konzervdobozból és egy magunk gyártotta kanálféleségből állt, ami állandóan velünk volt. oldalunkra akasztva. Este folyt a bazárélet: dohányért, kenyérért ruhaneműt lehetett cserélni vagy venni. Én, mivel nem dohányoztam, fejadagomért egy húszdekás kenyeret tudtam venni, ami előnyösen befolyásolta fizikai állapotomat. A kenyéreladással általában a németek foglalkoztak. A céljuk az volt, hegy mint munkára alkalmatlanok, hazakerülhetnek. Többeknek ez a számítása nem vált be, mert annyira legyengültek, hogy különféle betegségeket szerezve ott pusztul*"' el. Olyan is volt, hogv "'k a latrinába esett, íg' let- ni se kellett, és leírták a láger létszámából. (Folytatjuk) Lévai Kálmán
