Déli Hírlap, 1990. november (22. évfolyam, 253-278. szám)

1990-11-27 / 275. szám

Ma este koncert as ifiházban 60, 40, 19 esztendeje Miskolcról írták, irtuk Idegenforgalom, ismeretierjesztés, természetvédelem ^ REGGELI HÍRLAP, 1930. NOVEMBER 30. A külföldiek tulajdonképpen kötelesek jelentkezni a rendőrségen, es így, aki kíváncsi Miskolc külföldi iae- geniorgalmára, az percek alatt tiszta képet nyerhet arról hány idegen országbeli fordult meg az Avas-al- jan. Éppen most állítják össze az 1930. évi statiszti­kát, amelynek adataiból megállapíthatjuk, hogy Mis- komon, ebben az esztendőben, jóval több külföldi for- üu.t meg, mint az előző években, és ebben az emel­kedésben nagy szerepet játszott a lillafüredi Palota- szallo megnyitása. A miskolci külföldi idegenforgalomról igen érdekes soatok juiottaK birtokunkba a rendőrségen. Megálla­píthatjuk belőle, hogy a város idegenforgalmának a y legnagyobb részét az utódállamokból érkezett magya­rok teszik ki. Kifejezetten külföldi csak igen kevés ;a;t Miskolcon. Ezek közin vezet Ausztria és Olaszor­szág. Nyomukban következik Németország, de Fran­ciaországból, Angliából már igen kevés vendége volt Miskolcnak. Amerikából szintén sokan jártak Mis­kolcon. de ezek is elszármazott amerikas magyarok. Miskolc idegenforgalma számokban így néz ki: 1930 • ban januártól november végéig rövidebb-hosszabb tartózkodásra Miskolcra érkezett Csehszlovákiából 3800, Romániából 416, Olaszországból 70, Németor- szágból, 50, Bulgáriából 25. Franciaországból 17, Ami- fkából 12, Kínából 5 és Angliából 3 vendég, össze sen tehát mindössze 7225 külföldi idegen fordult meg tizenegy hónap alatt Miskolcon. Az előző esztendőben 5000 körül járt ez a szám, mig az ezt megelőző évek­ben 3—4900 körül mozgott a külföldi vendégek szá­ma. A jelek tehát amellett mutatnak, hogy Miskolc a külföldiek látogatása szempontjából egyre nagyobb jelentőségre tesz szer. ÉSZAK-MAGYARORSZAG, 1950. NOVEMBER 19. Az újjáalakult Természettudományi Társulat célki­tűzéseinek jó megvalósítása érdekében, az ország kü­lönböző központjaiban helyi csoportokat alakit. Rövi­desén sor kerül, Miskolc székhellyel, a mi területünk lermészecTudomanyos oktatását átfogó és szervező he­lyi csoport megalakítására is. Az eddig tartott termé­szettudományos e-iöadasok nagy sikere bizonyítja azt a hallatlan érdeklődést, amivel a város és falu dolgo­zói egyaránt a természettudományos ismeretek elsajá­títása fele fordulnak. Pártszervezeteink vezetésével el­sőrendű feladat legyen az, hogy a dolgozók részéről megnyilvánuló hatalmas érdeklődés kielégítését, szer­vezett formában biztosítsuk, hogy minél több tagja legyen a Természettudományi Társulat helyi csoport­jának, hogy az a Szovjetunió hasonló intézményeinek mintájára „a tudományos előadók tömegszervezetévé’' váljék. Meg kell magyarázni a dolgozóknak, hogy a tudo­mány felszabadult hazánkban az ő szövetségesük a szocializmus építéséért, a béke megvédéséért folytatott küzdelemben. Bíró Zoltán elvtárs. pártunk központi vezetőségének tagja, a Természettudományi Társulat újjáalakuló közgyűlésén megállapította: „Most, ami­kor az imperialista gyújtogatok egyre újabb provoká­ciókkal fenyegetik szabadságunkat, függetlenségünket, kultúránkat, a természettudományos felvilágosítómun­ka is szövetségese kell, hogy legyen népünknek a bé­kéért. hazája függetlenségének megvédésére folyó küzdelmében.” Ennek a meggyőződésnek szellemében járuljunk hozzá mindannyian legjobb képességünk szerint ahhoz, hogy a Természettudományi Társulat körzeti csoportjának megalakítására irányuló szervező munka sikerre vezessen, segítsük elő mindenben a természettudományos előadások számának növelését és minőségi színvonalának emelését. DÉLI HÍRLAP. 1971. NOVEMBER 4. Nem kell szakembernek lenni, az erdőt járó turista is észreveszi, hogyan kopasztották le a lillai út men­tén emelkedő hegyeket. Kopár, kietlen tájon jár a Csanyik-völgyön át a Farkasgödörig közlekedő erdei vasút. Elhanyagoltak, tengelytörők a bükki utak, a „leborotvált” hegyek termőtalaját lemossák az esők, gaz, gyom ritkítja a csemetéket. Nem lehet olyan mélyre elbújni a rengetegben, hogy el ne kísérjen a fűrészgépek zúgása — ma a Bükk erdeiben soha nem látott ütemű fakitermelés folyik. Fában szegény ország vagyunk, nagy szükségünk van az eroök kincsére. Fában szegény ország vagyunk, nagyon fontos, hogy vigyázzunk erdeinkre! A természetes környezet védelme világszerte — ná­lunk is — egyre inkább a gazdasági, gazdaságossági feladatok mellé zárkózik fel. Igaz, ohgy még több fá­ra van szüksége az iparnak, de most már arra is gon­dolni kell, hogy legalább annyi élő fára, erdőre van szüksége az embereknek, a városlakóknak. Miskolc levegőjének szennyezettségéről ma még hiá­nyos adataink vannak, de aki délután 5-kor mélyet szippant a villanyrendőrnél, az tudja, miről jván szó. Meredeken emelkedik a szennyezett levegő okozta légzőszervi megbetegedések görbéje, a miskolci tüdő­kórházban már két osztályt szerveztek gyógyításukra. Völgybe szorított, gyárak köré és gyárak közé épült városunkban tiszta, oxigéndús levegőt lehelnek a Bükk fái, létkérdés, hogy legalább megmaradjanak, de inkább még szaporodjanak ezek a fák. Megalakult a megyei természetvédelmi bizottság, a Mátra és a Bükk távlati fejlesztési terve is e pótol­hatatlan kincsek védelmét szolgálja. De akik ma dön­tenek erdeink sorsáról, azok elsősorban gazdasági szak­emberek. akik forintban, köbméterben, és nem tiszta levegőben számolnak, ök döntenek azokról az erdők­ről, amelyeknek lombokoronái alatt gyermekeink, uno­káink is szeretnének hűsölni majd. Lilla nem akar a múltból élni Kant és a magyar lelviláoosodás Cy Kant hatása a felvilágo­sodás kori magyar szellemi életre címmel dr. Gyárfás Ágnes tart előadást szerdán délután a Miskolci Bölcsész Egyesület épületében. A programot — amely 3 óra­kor kezdődik — a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Tagozata és a TIT me­gyei szervezet irodalmi szakosztálya rendezi. Az elő­adásra a tagozat tagjain kí­vül minden érdeklődőt vár­nak. Komputer a politikában A stuttgarti egyetemen olyan számítógepe« progra­mot készítettek, amely ké­pes bizonyos kijelentések igazságtartalmának megíté­lésére. A nyugatnémet kuta­tók előzőleg reprezentatív embercsoportok reakcióját vizsgálták bizonyos helyze tekoen, es azt a komputer­ben tárolták. Különös fi­gyelmet szenteltek a poli­tikusok választási beszédeit és elemzéseit bemutató fil­meknek. Azután kiválasz­tották a különböző helyek­ről összeszedett kormányza­ti kijelentéseket, amelyek a viszonyok jövőbeli javulá­sára vonatkoztak, és össze­vetették a később ténylege­sen kialakult helyzettel. A gyakorlati kipróbálás a kormány üléseken megmutat­ta, hogy a program még nem elég érett, de a szá­mítógép némely kommen­tárja alig különbözött a po­litikusok igazi közbekiáltá­saitól. A komputer eddig csak sjtó'ag.-a nyomtatva ad­ta ki. reakciói 1. de egv em­beri hang1 utján töiténő ki­je Izőren&szeiTel akarják öcz- szekapcsolni. Ezenkívül a gép programján is változ­tatni keli, mert jelenleg pon­tosan ugyanolyan kifejezé­sekkel szidalmazza a mi­niszterelnököt, mint az el­lenzék szónokát. A hazai popberkekben ta­vasszal bombaként robbant a hír: Vincze Lilla kivált a Napoleon Boulevardból. Ak­kor mi is beszámoltunk er­ről egy interjú keretében. Azóta eltelt több, mint egy fél év. Lilla és társa, Czigi (Cziglán István} a napokban jelentette meg új nagyleme­zét. Ma este a Molnár Béla Ifjúsági Házban lépnek fel. Ebből az alkalomból a mű­vésznőtől egy kis előzetest kértünk.- Tavasszal, amikor be­szélgettünk, azt mondtad, ha sikerül megállapodnod a hanglemezgyár illetékeseivel, akkor az MHV-nál adjátok ki a lemezt. Végül is nem ők gondozzák az albumoto­kat. Miért? — Egy másik cég, az Unió Kiadó jobb lehetőségeket kí­nált. Három hete a boltok­ban van már a lemez.- Szerinted hogyan sike­rült? — Nagyon nehéz erről be­szélni, hiszen az elmúlt hó­napokban szinte csak ezzel foglalkoztunk. Istvánnal ket­ten készítettük az anyagot, csak egy' igen tehetséges kül­ső szövegíró segítségét vet­tük ’génybe. Sokan megkér­dez ieK már. hogy mennyi­ben más a lemezünk, mint a Napoieon Boulevardéi vol­tak. Ügy gondolom, hogy ér- zelemcentrikusabb lett, és jobban előtérbe került a gi­tár. A koncerteken is a klasz- szikus három gitár, dob, ének felállásban lógunk ját­szani. A mostani fellépése­ink — így a miskolci is — még nem ilyenek. •- Mire számithalnak azok. akik ma este elmennek meg­nézni, meghallgatni bennete­ket? — Tulajdonképpen ez egy előadóest lesz. A lemez da­lain kívül lesznek irodalmi betétek is. Burns, József At­tila, Weöres Sándor művei­* Ma este Miskolcon, Czí- givel. (Mocsári László felvétele) valósítani, és nagyon örü­lök, hogy olyan kitűnő part­nerrel, zenésszel dolgozha­tom, mint Czigi.- Hallottad már az új Na­poleon Bid.-lemezt? Mi a vé­leményed róla? — Igen, már kölcsönösen megismertük egymás új anyagát. Most valami diplo­matikusát fogok mondani. Amikor még együtt játszot­tunk, voltak bizonyos dol­gok, amiket nem szerettem. Végül is ezek miatt a zenei nézeteltérések miatt is ke­rült sor a szakításra. Nem tudtunk kompromisszumot kötni. Szóval, az más világ, amit ők játszanak. — Végül egy más jellegű kérdés. Régebben nagyon szép szőke hajad volt. Mos­tanában azonban vörös haj­jal jelentél meg mindenhol. Mi ennek az oka? bői válogattunk. A zene ter­mészetesen élő lesz.- Honnan jött az ötlet, hogy verseket is előadjatok? — Már gimnazista korom­ban szívesen adtam elő meg­zenésített verseket. Nagyon szeretem a költészetet.- Miért riem az említett zenekari felállásban járjátok most az országot? — Ennek nagyon egyszerű oka van. Nem találtunk szponzort ilyen rövid idő alatt. Egy koncertkörút na­gyon költséges, és a pénz előteremtése nem könnyű feladat. Remélem, tavasszal már zenekarral jöhetünk új­ra Miskolcra.- Fogtok majd Napóleon Bid.-dalokat játszani? — Nem. Az egy lezárt kor- j szaka az életemnek. Renge- j teg szép emlék, és sok ta- ] nulság maradt abból az idő- . bői. Nem a múltból akarok : megélni. Most már a saját | elképzeléseimet tudom meg- < — Az ember életében min- ! dig jön egy pillanat, amikor j úgy érzi, hogy változtatni S kell. Egy kicsit meguntam ! magam. Ez egy játék. Úgy I gondoltam, a vörös haj jól áll, és kipróbáltam. Remé­lem, a közönségnek is tet­szeni fog.- Terveztek személyes ta­lálkozást a miskolci közön­séggel? — Igen, nagyon fontosnak tartjuk az élő kontaktust a fiatalokkal, vagy egyáltalán azokkal, akik eljönnek. Lesz dedikálás, a helyszínen árul­ni is fogjuk az új lemezt és a kazettát. Ennek az érde­kessége az lesz, hogy a bolti árnál olcsóbban fogjuk adni, hiszen. irű rnem jszáijjpljük fel a terjesztési díjat. A talál­kozón minden kérdésre szí­vesen válaszolunk. * A koncert ma este hét óra­kor kezdődik. Horváth Szabolcs Négy év szovjet földön, a halál árnyékában 12. Német precizitással és sovinizmussal (Egy volt hadifogoly visszaemlékezései) Kihasználtam az alkalmat, amikor feljavult, munkára jelentkező embereket keres­tek. így kerültem el Kun László falumbeli társammal az első hadifogolytáborba. A tábor számara már nem emlékszem, de az bizonyos, hogy a II. világháborúban rész vett japánok, finnek, bolgárok, jugoszlávok. len­gyelek, csehek, románok, magyarok és természetesen zömmel németek „képvise­lői” itt mind megtalálhatók voltak. Ezt a lágert is települé­sektől távol, egy felrobban­tott erőmű közelébe telepí­tették azzal a céllal, hogy az erőmű felépítéséhez biz­tosítsák a munkaerőt. A tábor körülbelül egy négy­zetkilométer területű volt, ötsoros drótkerítéssel körül­véve, sűrű őrtornyokkal, jól megvilágítva. A hosszú, harminc méteres barakkok­ban a foglyokat általában nemzetiség szerint osztot­ták el. kivéve ahol én is tartózkodtam, ott románok is voltak. Ebbe a lágerbe 1945. februárjában kerültem. A körülbelül 2—3 ezer tá­borlakó zöme német volt, ennek megfelelően a láger­parancsnokság is. Feladatú-. kát az orosz követelmé­nyeknek megfelelően (bizo­nyos autonómia formájában) német precizitással és né­met sovinizmussal végezték. A parancsnokok magas rangú tisztek voltak, akik jól tud­ták. hogy csak addig ma­radhatnak funkciójukban, amíg maradéktalanul eleget tesznek a követelmények­nek. A lágeren belül műkö­dött egy konyha, egy für­dő, egy elsősegélynyújtó- hely, a láger egyik sarká­ban volt a latrina, a má­sikban pedig a huilakamra. A kijárati kapunál volt felfüggesztve két darab sín­vas. ezen koiompolták az ébresztőt, p célungot (a lét­számellenőrzést), az étke­zést és a takaródét. A láger területén viszony­lagosan rend és tisztaság uralkodott. A havonként egy­szeri fürdés, a teljes szőr­iéi enítés, fehérneműváltás és fertőtlenítés mindenki szá­mára kötelező voit. Télre vattaruhát, fatalpú cipőt és kucsmát kaptunk. A nyári időszakra pedig német és magyar katonaruhával láttak el bennünket. Háromszor ettünk naponta, az ebédet délben a munkahelyre szál­lították ki. Létfontosságú szerepe volt a „rendszeres” étkeztetésnek, ami nyáron általában fél liter csalán­vagy disznódudvalevesből, és két deciliter burizskásából állt, 20 dkg kenyérrel. Té­len káposztaleves, sózott tyulka (apróhal) volt a me­nü. A legértékesebb valutának a 2—3 cigarettára való ma- horka (őrölt dohánycsutka) számított, ennyi volt a napi fejadag. Az ellátás, ismerve a civil lakosság akkori hely­zetét, viszonylag jónak volt mondható. A barakkokban mindvégig ágyak és takaró nélkül feküdtünk. A padló­zaton abban a ruhában fe­küdtünk le, amiben napköz­ben munkánkat végeztük. Annyi ember volt egv-egy szobában, amennyi fekvő helyzetben egymás mellett elfért. A fűtést úgv oldottuk meg. hogy a gyárból mindenki annyi tüzelőt lopott, amenv- nyit ruhánk alatt el tud­tunk rejteni. A havonkénti fürdéskor rendszeres orvosi vizsgálat volt, ez abból állt. hogy az orosz orvosnő bőrünket több helyen meghúzgálta és ka­tegorizálta munkaképessé­günket: disztrófiás (munka- képtelen). ókás (csak láger­munkára alkalmas) és mun­kaképes. Lágeréletünk leg­kellemetlenebb eseménye volt a több ezer ember számbavétele reggel és este. Ez különösen télen volt ne­hezen elviselhető. Rendsze­res, napi tisztálkodásról, különösen télen, nem lehe­tett szó, mivel egyetlen víz­csap állt a rendelkezé­sünkre. Egyetlen vagyontárgyunk az „étkészlet” volt, ami egy félliteres konzervdobozból és egy magunk gyártotta ka­nálféleségből állt, ami ál­landóan velünk volt. olda­lunkra akasztva. Este folyt a bazárélet: dohányért, ke­nyérért ruhaneműt lehetett cserélni vagy venni. Én, mi­vel nem dohányoztam, fej­adagomért egy húszdekás kenyeret tudtam venni, ami előnyösen befolyásolta fizi­kai állapotomat. A kenyér­eladással általában a néme­tek foglalkoztak. A céljuk az volt, hegy mint munká­ra alkalmatlanok, hazake­rülhetnek. Többeknek ez a számítása nem vált be, mert annyira legyengültek, hogy különféle betegségeket sze­rezve ott pusztul*"' el. Olyan is volt, hogv "'k a latrinába esett, íg' let- ni se kellett, és leírták a láger létszámából. (Folytatjuk) Lévai Kálmán

Next

/
Thumbnails
Contents