Déli Hírlap, 1990. november (22. évfolyam, 253-278. szám)

1990-11-27 / 275. szám

Ha nem harcra, csatára jó Tilánruha hölgyeknek Szegény nőket még a fém it húzza — mondhatnánk a képek láttán. Ezeket a mé­rés- alapanyagú modelleket a moszkvai Szeree.j Mi- kulzkij tervezte, aki a re­gi harci fegyverzet és fel­szerelés szakértőjeként kosz­tümös filmekhez készít lel­nie eket. Műtermében egész gyűj­teni íny van páncél ingekből, rég; tőrökből, díszes fémsi­sakokból. A moszkvai Kreml fegyverszakértői szerint ezek a tárgyak semmiben sem különböznek a hajdani mes­terek munkáitól. A fémhá'.ós anyag kézi megmunkálásában Mikulsz- kij utolérhetetlen. Igaz. rég­óta foglalkozik a fémszövés technológiai tökéletesítésé­vel, mert meggyőződése, hogy a fém előkelő helyet kao majd a jövő divatjá­ban. A szövött fémből a mester először csupán egy- egy modellt készít el, majd ezekből állítja össze a tel­jes kollekciót. Első pillan­tásra a modellek anyaga olyan, mint a régi harci ru­házatoké. Csakhogy a kor­szerűsített anyag szerkezeti elemei, a fémgyűrűk nem acélból, hanem könnyű ti­tánból és duralumíniu inból készülnek. így még a legtö­rékenyebb manökent sem kell attól félteni, hogy ösz- szeroskad a súly alatt. Egy-egv bemutató után természetesen senki nem várja, hogy azonnal kitör a fémruha-iáz. De a lelemé­nyes mester kollekciói iránt — főképp külföldön — már­is igen nagy az érdeklődés. Újszülöttek napi kilenc cigarettája A márványt is elkoptatja Néhány évvel ezelőtt az amerikai Time magazin megállapította, hogy „a második világháború után New Yorkban világrahozott újszülöttek olyan mennyi­ségű ártalmas anyagot léle­geztek be, ami egyenértékű azzal, mintha napi kilenc szál cigarettát szívtak vol­na el.” Az autógyárak igyekeznek gyártmányaik toxikus hatá­sát csökkenteni, de az öko­lógiailag tiszta gépkocsik létrehozásától még távol vagyunk. Szakemberek szá­mításai szerint egy közép- kategóriájú személygépko­csi 15 000 kilometer lefutá­sa során „elfogyaszt” 4503 kg oxigént, melynek ,.elleneve­kéként” a levegőbe juttat 3250 kilogramm széndioxidot és S3 ’tólcfefsjhfm külpßfee mérgező széngáz termékei Az 1952-es „nagy londoni köd” négyezer ember életébe került. Szakemberek szerint a párizsiak olyan levegőt szívnak, amely „a márvány rombolására is alkalmas”. Sajnos, mindez igaz. Régen megállapított tény, hogy a kipufogógázok nemcsak az ember egészségére ártalma­sak. A szennyezett levegő a fémek idő előtti elkopását, korrodálódásáí, szennyező­dését, megrepedezését és szilárdságuk csökkentését eredményezi. A városi levegő tisztasá­gának védelme nem-új ke­letű probléma. A XVII. században Londonban pél­dául tilds volt tüzel gyúj­tani a parlamenti ülésszak ideje alatt. Mire as alkohol felszívódik.,. Az alkohol felszívódása már a szájüregben megkez­dődik és általában 60—90 perc múlva fejeződik be. (Ez idő alatt a véralkohol-kon- centráció emelkedik.) Az al­Amikor a ti/ harminchat A sebesség helyes megvá lasz'.ásához jó tudni, hogy azonos intenzitású fékezést feltété ezve azon a helyen, ahol a .30 km óra sebes.- égú gépkocsi teljes fékezés után már áll. ott a 40 km óra sebességű még 36 km óra <ebr halad A magva­;ázs 3 és a "i' p-'ed 'm! idő j,;lt meg et: út ’?ö’*nb?é-?rs?' r ;li'< 10 km ó"3 sebesség-VÍV ön b ség tehát korántsem 10 km óra ütközési sebesség-kü­lönbséget jelent. kohol kiürülésének sebessé­ge kb. 100 mg/'kgóra. Ez azt jelenti, hogy egy 70 kg súlyú ember szervezete óránként kb. 7 g alkoholt képes lebontani. Ez a meny- nyiseg kb. O,15°00-kel csök­kenti a véralkohol-koncent- rációt. A leggyakoribb szeszes italok alkoholtartalma a kö­vetkező (az alkohol töme­ge 100 g [kb. 1 dl] italban): sörök 2,4—4 g bor, pezsgő 8 g desszertbor 12,8 g vvermouth 16 g kommersz likőr 24 g rum, whisky, gin 32 g kisüsti pálinka 40 g portoricó rum 4? g A Daleset] kórházat az el- f' gyasztott alkonol meny- nviségével együtt rohamosan növekszik. Az emelkedés 0.5“» felett nő hirtelen. O.CVnél már kétszer akko­ra, mint józan állapotban, 0,8-0,H,nél négyszeres. 1,5%- néi már 25-szörös a baleseti kockázat. Só és vérnyomás A magas vérnyomásban szenvedőknek célszerű kor­látozniuk konyhasófogyasz­tásukat. Ám a túl alacsony káliumfelvétel kedvez a ma­gas Vérnyomás kialakulásá­nak -*-i; állapította meg egy kaliforniai kutatócsoport. Több száz idősebb férfin és nőn rendszeresen vizsgálták a táplálékkal bevitt nátri­um- és káliummennyiség ha­tását a vérnyomás alakulá­sára. Az életkornak megfe­lelően korrigált vérnyomás- érték a szívizom elernyedé­sekor — szemben a szívizom összehúzódásakor mért vér­nyomásértékkel — mind a férfiaknál, mind a nőknél fordított arányban volt az elfogyasztott ételek kálium­tartalmával. Ami a nátrium—kálium aránynak a vérnyomásra gyakorolt hatását illeti, ki­derült, hogy az idősebb fér­fiak fokozottabban érzéke­nyek a nátrium és a káli­um egymáshíz viszonyított arányára. A nátriumfelvétel 10 százalékos csökkentése 2 —4 higanymilliméterrel csökkenti a vérnyomást, s ez a keringési rendszer meg­betegedésének kockázatát 10 —20 százalékkal csökkenti. így látják az ingatlankezelők Lakáspenészfsedés, pro és kontra Megfúrták a panelt, szigetelést keresve... Bár az utóbbi időben ke­vesebb szó esik erről, a pe­nészes lakások ügye még nem oldódott meg sem az országban, sem Miskolcon. Városunkban csak az álla­mi bérlakások között öszáz- ra tehető a penészes ottho­nok száma. Most, hogy egyetlen év alatt ötezer bér­lakást vehettek meg bérlőik Miskolcon, a penészesedés ügye újra előkerült, hiszen a penész árcsökkentő ténye­ző. Lapunk október 11. szá­mában Gergely Béláné, Kö­zépszer u. 40. VIII/3. szám alatti lakos panaszával fog­lalkoztunk. Erre írt egy meglehetősen részletes vá­laszt a Miskolci Ingatlanke­zelő Vállalat igazgatója. Következzen tehát a vá­lasz, amely nemcsak Ger­gely Béláné ügyével kapcso­latos. Bizonyosak vagyunk benne, hogy lesznek olyan lakók, vagy szakértők, akik nem értenek egyet a MIK véleményével. Természete­sen mi sem tekintjük a MIK válaszát az egyedül lehetsé­ges nézőpontnak, vélemény­nek, ezért ha valaki vitat­kozni kíván, tegye meg azt lapunk hasábjain. íme tehát a válasz. • ÖRDÖG! KÖR Panasza, röviden: jelen­legi lakásába 1975-ben köl­tözött, amely ’83-ban kez­dett penészesedni. Ezután az IKV végzett utólagos beiső hőszigetelést, először úgy lát­szott, eredményesen, de az­után a penész ismét megje­lent. Ezt követően, ’89-ben az úgynevezett 3 F gomba­ölővei kezeltük a penészes részt, de nemsokára megint penészesedés volt tapasztal­ható, a falak állandó ned­vesedése közben. Ezután az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet javaslatára ígéretet tettünk úgynevezett termő- dinamikus hőszigetelés el­végzésére, de ez nem tör­tént meg, viszont megvétel­re ajánlottuk fel a lakást, bár csökkentett áron. Bér­lőnk nem érti: ha mi éve­kig nem tudtuk a penésze- eedést megszüntetni, hogyan tudná ő? Ha pedig meg le­Búlor, faház lesz belőle ii I I f ff ii ii Gí'ors növekedésű listai A vörösfenyő törzsének metszetén 16 évgyűrű volt világosan kivehető. Ez még nem lett volna meglepő, ha mindegyik évgyűrű vastag­sága nem érte volna el az 1—2 centimétert, a metszet átmérője pedig a több, mint 30 centimétert. Ezt a gyors növekedésű vörösfenyőt r.övénynemesí- téssel a litván Erdőgazdál­kodási Tudományos Intézet fásítási laboratóriumának tudósai kísérle azték ki. A köztársaságban a fate­lepek majdnem 600 ezer hektárnyi területet foglal­nak el, de az ipari célú fa- kitermelés állandóan növek­szik. Az ipar, az építők évente mintegy 4 millió köbméter fát igényelnek. Hogyan lehetne növelni az erdők termőképességét? A gyors növekedésű vörösfe­nyők, a tudósok véleménye szerint, felválthatják azokat az értékes fafajtákat, ame­lyeket bútorgyártáshoz és falusi házak építéséhez használnak fel. Girionisz helységben, ahol az erdőgazdálkodási intézet található, 1300 különböző fajtájú, az egész köztársa­ságból összeválogatott fát nevelnek. A magokat vető­magbankba irányítják, amely ellátja Litvánia erdő- gazdaságait facsemetékkel Az ügyes szelektálás ered­ményeképpen az új ültetvé­nyek a jó minőségű fák va­lamennyi tulajdonságait öröklik. hét szüntetni, miért nem vé­gezzük el azt mi? Miért ajánlunk fel megvételre ilyen lakást? Elcserélné, de ki cserél vele így lakást? Bérlőnknek alapjában vé­ve igaza van: bekerült egy ördögi körbe, de ugyanilyen helyzetben vagyunk mi. IKV, illetve szinte minden szerv, amely penészes lakás­sal foglalkozik. Ennek meg­értése bővebb magyarázatra szorul. Ahhoz viszont, hogy bér­lőnknek választ adjunk, már itt le kell rögzíteni (még a magyarázat előtt) és kérem, addig is higgyék el: jelenleg a penészesedés oka­inak megszüntetésére a gaz­daságosság határán helül nincs kidolgozott, elfogadott megoldás, bár elég sok rész- megoldás ismert. Ha fentieket az olvasó — egyelőre! — elfogadja, meg­érti válaszunkat, igazából azonban szülcséges hozzá a már említett bővebb ma­gyarázat” ismerete. • ROSSZAK A PANELEK A Középszer u. 40. számú épület 1975-ben épült. Az épületen a Távhő 1982-ben végzett utólagosan nyílás­záró-tömítést az akkori energiatakarékosság jegyé­ben. A lakás 1983-ban kez­dett penészesedni, s emiatt a lakásban még az évben a — belső — falon hőszigete­lést alkalmaztunk, kísérleti jelleggel. Ez eredményesnek tűnt, de 1988-ra újra jelent­kezett nedvesség és a pe­nész, a szigetelésen, illetve mellette, és mögötte is. Ezt követően a penészes részeket az általánosan al­kalmazott gombaölő szerrel kezeltük —, amely termé­szetesen a nedvességet nem szüntette meg, de, mivel a gombaölő szer hatása 2—4 évig tart (tapasztalatunk, és a minősítése szerint is), bíz­hattunk annak eredményes­ségében. Sajnos, a penész néhány hónap múlva ismét megjelent. Vállalatunk az Építésügyi Minőségellenőrző Intézetet bízta meg a penészesedés okának kivizsgálásával. A vizsgálat szerint a belső hő­mérséklet a lakás különbö­ző pontjain mérve általá­ban megfelelő (17—21,5 °C) volt. A falak felületi hőmér­séklete viszont 7,8—17,7 kö­zötti, tehát alacsony, ami a falpanelek nem megfelelő hőszigetelésével magyaráz­ható, s ezt támasztja alá, hogy a panel megfúrásakor ott csak részben találtunk hőszigetelő réteget. ^Ennek alapján az ÉMI el­sősorban a külső hőszigete­lést tartotta célszerűnek, de annak magasabb költségei miatt javasolta a belső ol­dali. úgynevezett termodi- namikus hőszigetelést. Ez­után tettünk ígéretet bér­lőnknek — sajnos, elhamar­kodottan —, hogy lakásában ilyen hőszigetelést alkalma­zunk. Az ajánlatkéréskor derült ki ugyanis, hogv azt a lakásban nem lehet minden helyen alkalmazni (ni. a konyhában). Elhamarkodott volt ígéretünk azért is. mert ezt a módszert konkrétan sem mi, sem az azt javaso­ló ÉMI nem ismerte. A konkrét árajánlat szerint a lakásban végzendő munka értéke 202 ezer Ft lett vol­na. Könnyen belátható — még talán panaszosunk ré­széről is —, hogy ha egy la­kásban ekkora költséggel végrehajtunk egy „nem biztos” módszert, azt joggal követelhetné a többi mis­kolci penészes tanácsi lakás bérlője is — körülbelül 500- an vannak. Ez pedig 100 millió Ft költség, ami egy­éves — amúgy is kevés — karbantartási keretünk fele! Ezért kellett úgy döntenünk — tűnjék bár lelketlennek —, hogy e munkát nem vé­gezzük el. • ÉRVEK ÉS FORINTOK Mivel a külső hőszigete­lés hasonló nagyságrendű költséggel jár — sőt. azt a mintegy 20 cm-re inelléépüit lakóépület miatt csak rész­ben tudnánk elvégezni —, úgy döntöttünk, hogy a la­kás fűtőfelületeit növel iük meg. E munka feltételezhe­tően még e hónapban elké­szül. Bérlőnk panaszolja, hogy bár írásban bejelentette, hogy a lakást nem akarja megvásárolni, mi mégis küldtünk árajánlatot, amely szerint a 263 500 Ft-os la­kásár mellett még javítani kell a tetőt, lépcsőházat, aj­tót stb., illetve a penész miatt 4% értékcsökkenést állapítottunk meg. Az aján­latot minden esetben, még lemondás esetén is megküld­jük, mert bérlőink — ta­pasztalatunk szerint — nem­ritkán meggondolják magu­kat, és mégis megveszik a lakást. (Legalább ezt a kis előzékenységet ne hányják szemünkre!) Különben is: amíg a fix árat nem tudja valaki, nem is tud igazán dönteni. Bérlőnk téved: a felsorolt hibákat nem kell kijavíta­nia! Mi soroltunk fel a„Tá- jékoztató”-ban bérlőinknek a meglevő hibákat! Ezután gondoljuk végig az árkép­zést (függetlenül attól, hogy bérlőnk nem vásárolja meg a lakását). E 60 m2-es, össz­komfortos lakás értéke: 1 225 000 Ft. Az épület avult- sága miatt az árat 10%-kal csökkentettük, azaz: 122 500 Ft-tal. A lépcsőházban 30 lakás van, így az összes en­gedmény 3 660 000 Ft lenne. A kisebb lakások miatt ve­gyünk csak 3 millió Ft-ot. Abból pedig egy lépcsőhá- zat — tetővel, szellőzőberen­dezéssel, lifttel együtt — rendbe lehetne hozni! Bér­lőnk 4% csökkentést kapott a penész miatt. Ez plusz 49 ezer Ft. Ez az összeg több­szöröse annak, amibe a pe- nészgátló-kezelés kerül! Bér­lőnk, ha ilyen lakást akar­na vásárolni, azt 1 225 000 Ft-ért vehetné meg. Mivel azonban a lakását — a bent­lakó jogán — 263 ezerért veheti meg. ha még a kija­vítás magas — 200 ezer Ft- os — költségét is hozzávesz- szük. igencsak jutányosán kapná meg a lakást, s ha azután eladná, több. mint félmillió nyeresége lenne! Természetesen, ez csak eszmefuttatás, mivel bérlőnk a lakását (egyelőre) nem akarja megvenni. Viszont el­képzelhető. hogv. ha az em­lített radiátor-bővítés ered­ményes lesz, bérlőnk felül­vizsgálja a jelenlegi állás­pontját. S végül, hogy e hibát mi­ért nem javítottuk ki a sok­éves befizetett lakbérből? Az utóbbi időben ilyen kérdés többször elhangzott, s mi, különböző sajtóorgánumo­kon keresztül arra — szám­szerűsítve bérbevételeinket és kiadásainkat — válaszol­tunk is. Most csak annyit erről: mert a lakbér még az üzemeltetésre is kevés! Ezért járul — jelenleg még — az állam a lakóházfenn­tartáshoz hozzá, megközelí­tőleg a lakbérnek megfelelő nagyságú összeggel.

Next

/
Thumbnails
Contents