Déli Hírlap, 1990. november (22. évfolyam, 253-278. szám)

1990-11-03 / 255. szám

Iskolapárioíó egyesület A Kossuth Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola Igazgatósága, tantestülete és tanulóifjúsága november 10- én délelőtt fél 11-kor tartja a Kossuthosok Iskolapárto­ló Egyesületének alakuló közgyűlését. Az egyesület alapszabályának ismertetése után ajánlást tesznek a ku­ratórium tagjaira, majd vá­lasztás következik. A Kos­suth Gimnázium várja mind­azokat, akik szívesen emlé­keznek diákéveikre, az isko Iára. és az egyesület tagja­ként kívánják segíteni a most tanuló diákok munká­ját. Huszonegy lakás a lobbijukban UH a jari és a I Úgy döntöttünk, megszűnik a klub ..'* Hiába a lelkesedés, ha lapos a pénztárca Bármilyen különös, a mar- tintelepi ifjúsági klubul ta­valy augusztusban még az MSZMP hozta létre, talán utolsó próbálkozásként, hogy valamiféle utánpótlást je­lentsen a párt számára a későbbiekben. A fiatalok az egymásra találás örömét kö­vetően. alig két hónap múl­va már saját útjukat szeret­ték volna járni — meséli vezetőjük, Kriston László —, melyet a „szülőatyák” nem vettek jónéven. Hama­rosan közölték is: — Ügy döntöttünk, hogy megszűnik a klub ... — Lehet, hogy úgy dön­töttek, de mi nem — volt erre a válasz, hiszen a'fia­talok teljesen komolyan vet­ték. hogy sivár és lehetősé­gekben szegény lakótelepü­kön szükség van egy ilyen klubra. Se művelődési ház a környéken, se szórakozóhely — a kocsmákon kívül —, egyébként is a két hónap elegendő volt arra, hogy bi­zonyítsák: bízhatnak egy­másban. s értelmes időtöl­tést tudnak nyújtani korosz­tályuk számára. A válaszlé­pés azonban nem maradt el. Az addigi ingyenes ott-tar- tózkodás helyett havi 4800 forintra ugrott fel a párt­helyiség használati díja. Ez sem kedvetlenítette el azon­ban a fiatalokat. Érvényes igazolvánnyal látták el tag­jaikat — 169-en vannak je­lenleg —. bevételes diszkó­kat és műsorokat szerveztek. Nem volt drága a jegv. 20 —30 forint, de sokan jöttek el nemcsak a környékről, hanem a város más részei­ből is, így maradt némi zsebpénzt. - Ebbpl sikerült ki­rándulásokat, gyermeknapi programokat létrehozni Oly­annyira, hogy az utóbbin például a kicsiket a rajzver­senyen, a táncversenyen el­ért eredményeiken túl, ven­dégül tudták látni a klubo- sok. Szülők és gyerekek szinte első alkalommal érez­ték, hogy azon túl, hogy egy helyen laknak, más kap­csolatuk is lehet egymással. Ugyancsak nagy sikert ara­tott az a március 15-ére meghirdetett sportvetélkedő, melyen a martintelepieken kívül Szirma és Kistokaj fiataljai mérhették össze tu­dásukat. Tudatosan alapí­tottak erre vándorserleget a klub szervezői, hiszen ha­gyományt szeretnének te­remteni ezzel a városszéli települések, lakótelepek kö­zött. De nemcsak belső ügyeik izgatják őket. A romániai forradalom idején az első segélyszállítmány Ma­gyarországról a martintele­pi fiatalok segítségével ér­kezett Nagyváradra, minden felszólítás és kérés nélkül segédkeztek a sofőrködés- ben, nem kis kockázatot vál­lalva ezzel... Szokatlan manapság dics­himnuszt zengedezni bármi­ről, bárkiről. A fentieknek azonban azért adunk helyet, hogy olvasóink lássák: min­denféle felső irányítás nél­kül is szerveződhetnek ér­telmes célokat maguk elé kitűző fiatal csoportosulá­sok. S más oka is van en­nek. Mára otthontalanná vált az ifjúsági klub, tagjai lakásokban igyekeznek tar­tani a kapcsolatot. Ennek azonban hosszú távon csak a széthullás lehet az ered­ménye. Az eddigi keresgé­lésük nem járt sok ered­ménnyel, hiszen volt, ahol 470 ezer forintért kínálták a bérleti jogot számukra egy évre. Igaz, hamar feltalálják magukat, sok mindent ki­találnak, hogy élni tudja­nak, de erre még ők sem tudják előteremteni a pénzt. Megértő segítséget várnak. N. Zs. Várják a kertbarátokat Zöldség- és gyümölcsfélék fajtaismeretéről tartanak elő­adást az Ady Endre Műve­lődési Házban hétfőn dél­után öt órai kezdettel a kertbarátok. Bemutatót ts szerveznek ez alkalomból, így arra kérik a résztvevő­ket, hogy termelvényeikből 2—3 mintadarabot vigyenek oktatási célra. Az este folya­mán az időszerű őszi mun­kákról, a tápanyag-utánpót­lás lehetőségeiről is hallhat­nak majd az érdeklődők. 1990. NOV. 3., SZOMBAT XXII. ÉVFOLYAM, 255. SZÁM Minden rosszban van va­lami jó — tartja a mondás, s ez néha a nehezen elvi­selhető gazdasági helyze­tünkre is áll. Az ugyanis aligha kétséges, hogy sokan örülni fognak annak a hír­nek : a Városháza anyagi okok miatt az építési tilalmak eltörlését fontolgatja. Az in­formáció egészen pontosan így szól: az új polgármes- mester arról is szólt az ön- kormányzati testület frakció- vezetőivel tartott mebeszé- lésén, hogy a város kényte­len nagyon gyorsan felül­vizsgálni az építési tilalmak körét. Az érvényes jogsza­bályok szerint a tilalmak évente több tízmilliós ki­adást ' jelentenek a he­lyi költségvetésnek. Ezért ezt a témát a soron követ­kező önkormányzati ülésen — azaz november 10-én szombaton — napirendre szeretnék tűzni. • PÉLDÁUL A RUZSINSZÖLÖ A hír hallatán rögtön eszünkbe jutott az az ügy, amivel többször is foglalkoz­tunk a lapunkban. Azokról a családokról van szó, akik az Egyetemváros mellett, a Ruzsinszőlőben, a déli tere­lőút mellett laknak. Ott épí­tési tilalom van érvényben, talajcsúszásokra és levegő­szennyezettségre való hivat­kozással. Nos a lakók talaj­mechanikai szakvéleményt is csináltattak, hogy bebi­zonyítsák: nem állja meg a helyét a tilalom indoklása. Azt pedig egyenesen nevet­ségesnek tartják, hogy a le­vegőszennyezettségre hivat­4% R fi : 5,20 kozzon a városháza, amikor házaiktól néhány méterre található az egyetemváros, másik irányban pedig szin­tén közvetlen szomszédság­ban az, avasi lakótelep is­kolákkal. óvodákkal. Ha ott nem szennyezett a levegő, nehezen hihető, hogy légvo­nalban pár száz méterrel on­nan már az ... A tilalom léte azok szá­mára akiket sújt, súlyos kö­vetkezményekkel jár. Nem tudják házaikat bővíteni, nem tudnak újat építeni, telkük, házuk forgalmi ér­téke alacsony. (Csak záró­jelben jegyezzük meg, hogy a Ruzsinszőlőben is akadt, azért olyan, aki mégis tu­dott engedélyt szerezni — mondják a lakók.) # VAN, AHOL KELL Az elöljáróban említett rendelkezések épp azt céloz­zák, hogy ne lehessen az állampolgárok kárára kor­látlanul fenntartani, építési tilalmat, hanem a város fi­zessen érte. Így talán job­ban megfontolják a jogsza­bályalkotók, hol rendelnek el tilalmat. Kétségtelen tény, hogy a városfejlesztésnek szüksége van az építési, ti­lalom intézményére. Kép­zeljük csak el, mi lenne, ha egy tervezett út vonalá­ban nem rendelnék el. Azon­nal megindulna a telekspe­kuláció, ami hatalmas káro­kat okozna a város kasszá­jának. De az is tény, hogy nem lehet fenntartani azt a kényelmes álláspontot, amely minden szóba jöhető terü­leten tilalmat rendel el, ott is, ahol csak húsz év múlva Hamarosan építkezés kez­dődik Miskolcon, a Dózsa György utón. A munkálatok miatt hét fának új helyet kell keresni. épül valami. Azt is mond­hatjuk, hogy rákényszerül majd a Városháza, hogy ez ügyben is a réginél ökono- mikusabb, a piachoz igazodó szempontok szerint gondol­kodjon. $ RENDEZÉSI TERV SZABÁLYOZZA Azt azonban tudni kell, hogy az építési tilalmakat nem úgy rendelik el, hogy a hasukra ütnek, hanem a város Általános Rendezési Terve értelmében. Ez az alapdokumentum határozza meg, hogy a város egyes te­rületeinek milyen funkciót szánnak a jövőben, azaz, kell-e ott építési tilalmat el. rendelni, vagy sem. Tehát a tilalmak sorsáról gondolkod­va egyúttal azt is számba kell venni, merre és hogyan fejlődhet a város a jövő­ben. Az általános rendezési tervet ugyan időről időre felülvizsgálják, az azonban teljesen bizonyos, hogy most fel kell gyorsítani. Amikor a kiadásokat, be­vételeket lontolgatják majd a képviselők, két dolgot még mindenképpen mérlegre kell tenniük: egyrészt azt, hogy ahoi fe szabadul a terület, az építési tilalom alól, ott kivirágzik a negyed, megin­dul az átépítés, mint a So­mogyi Béla utcán, az Avas- alján. De ez sok esetben azzal, is járhat, hogy ahol nincsenek meg a megfelelő közművek, ott közművet kell fektetni, és erre már a vá­rosnak is áldoznia kell — ha van miből. (kiss) . Az ügy részleteivel kap­csolatban Nagyné Novak Éva, miskolci polgármesteri nivatal — újabban így ne­vezik a valamikori vátosi tanácsot, legalábbis a hiva­talos leveleket már ilyen címen postázzák — csoport- vezető főmérnöke elmondot­ta, hogy a Dózsa György úton kőt foghíjtelek talál­ható. Most. mindkettőt be­építik. Huszonegy lakást- hoznak tető alá a Dimag Rt. dolgozói, akik lakásszö­vetkezetet alakítottak. Az építkezés miatt több változásra is számítani kell a környéken. A Fazekas— Dózsa György utca sarkán például jelenleg három sor­ban lerakott járdalapokon közlekedhetnek. Hogy ne le­gyen az építkezés útjában, most felszedik a gyalogjá­rót, és a jelenlegi átlós irány helyett derékszögben rakják majd le. Ez kényelmetlen­séget okoz azoknak, akik mindennap megfordulnak errefelé, hiszen némi kerü­lővel érhetnek csak célhoz. A Fazekas utca 1—3. szám­nál lévő járda szintén meg­szűnik. Az új járdán nem a Dózsa György utcára lyu­kadunk majd ki, ez az imént említett járda lapos gyalogjáróba torkollik majd. De nemcsak a járdáknak a helye változik meg. Hét fa is költözni kénytelen, öt platánról, egy harsról és egy vadgesztenyéről van szó. Az öt platánt a Fazekas utca 1 3. szám előtti zúzalékos parkolóba ültetik át, a má­sik kettőt az épület mögé helyezik. Az építkezés a hí­rek szerint két héten belül elkezdődhet. Kíváncsiak voltunk egy másik szakember vélemé­nyére is, hogy vajon sike­res lehet-e a fák átültetése. Dr. Gyurkó Péter agrár­mérnök (MDF), önkormány­zati képviselő lapunk kér­désére válaszolva annak a véleményének adott hangot, hogy Miskolcon minden fá­ra szükség van, vigyázni kell ezekre a növényekre. Szerinte ha elég nagy föld­labdával emelik ki a hársat, a vadgesztenyét és az öt platánt, és visszametszik ezeket, elképzelhető, hogy túlélik a költözködést. B. A. FORINT Pénzszűkében a Városháza Maradnak-e az építési tilalmak? A spekulációra is gondolni kell ★ Nemcsak a járda, a hét ja is költözik hamarosan. A szakember szerint túlélhetik a helycserét a növények. A MISKOLCIAK NAPILAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents