Déli Hírlap, 1990. november (22. évfolyam, 253-278. szám)
1990-11-20 / 269. szám
Miijén, nverskek Soha jobb tornaórát, mint az ilyen! A tanárnő „jégre vi- síi” a gyerekeket, akiknek csak egy ugrás a műjég, hiszen innen, a szomszédból, a 7-es iskolából jöttek. De évek óta tart jeges testnevelésórákat a még közelebbi szomszéd, a 11-es is. És jönnek a gyerekek — együtt, egyenként és osztálykötelékben — a város távolabbi pontjairól is. Mert korizni jó. (Herényi László jelvételei) MM • 'I 1'* .* -:ía •** fe b A MISKOLCIAK NAPILAPJA Szervezeti változások az egészségügyben 2. A betegek ne éressék meg Dr. Katona Zoltán főigazgató az elképzelésekről XXII. ÉVFOLYAM, 269. «ZÄM 1990. NOVEMBER 20„ KEDD 5,20 FORINT A közelmúltban a Népjóléti Minisztériumba hívták össze a nagy egészségügyi intézmények vezetőit, hogy ismertessék velük az egészségügyi reform koncepcióját, A TVK és a privatizáció A változás vonalában Beszélgetés az új vezérigazgatóval Néhány nappal ezelőtt új vezérigazgató mcliett döntött a Tiszai Vegyi Kombinát vállalati tanácsa. A négy pályázó közül Pálfi Sándort választották a kombinát első emberévé, aki fiatal kora ellenére csaknem harminc éve dolgozik a vállalatnál. Leginkább közgazdasági szemléletével, új gondolataival vált ismertté a kombinátban, ahol legutóbb vezérigazgató-helyettes volt. Pálfi Sándnr november 15-től tölti be a vezérigazgatói munkakört, s első munkanapja után kérdeztük arról, ami sokakat foglalkoztat: hogyan tud továbbra is mindenkinek biztos kenyeret nyújtani? — Valóban ez volt ar egyik központi gondolata annak, amit pályázatomban a TVK jövőjével kapcsolatban megfogalmaztam, ám ez összefüggésben van egy sor, a TVK jövőjét alapvetően meghatározó célommal. Egységes egészként lehet kezelni a TVK munkaerő- megtartó erejét, és azt, hogy a kombinát eddig elért eredményei, jó hírneve köteleznek bennünket. Szoros összefüggésben van mindez azzal a privatizációval, amely saját feltételrendszerünkből adódóan, jobb a népgazdasági átlagnál. A termelőeszközök színvonala magas, az itt dolgozó munkatársak tapasztalatai igen gazdagok, amihez, ha külföldi tőke társul, akkor igen magas szinten jöhet létre a vállalkozás. Semmiképpen sem kiárusításról van tehat szó, hanem olyan külföldi működő tőkebevonásról, amivel egy igen hatékony, nagy nyereséget hozó vegyes vállalat, vagy vegyes vállalatok jöhetnek létre. Mindehhez társulhat a biztos külföldi piac, s ezáltal magának a vegyes vállalatnak is nagyobb lesz majd a bevétele, következésképp az itt dolgozók jövedelme. Igaz, hogy újabb munkahelyeket nemigen teremtünk, ám azok, akik a kiváló minőségű munkára képesek, nézetem szerint eddigi élet- színvonalukat megtarthatják, s a gazdasági körülményektől függően akár emelkedhet is az életnívójuk. A TVK speciális helyzetben van, s ebből kell kiindulni akkor, amikor a külföldi felekkel tárgyalunk. — Ez azt jelenti, hogy a fejlesztési elképzelések is akkor kerülnek nyilvánosságra, ha létrejön a megállapodás a privatizációról? — A külföldiekkel való tárgyalásoknál az első és a legfontosabb, hogy egyeztessük stratégiai fejlesztési elképzeléseinket. Egyébként a korábbi beruházásokról szólva elmondhatom, hogy jól halad a kissűrűségú polietiléngyár bővítésének beruházása, s minden bizonnyal a jövő év tavaszán megkezdődhet a próbaüzem. Az olefingyári bővítés után pedig több etilén gyártására vagyunk képesek. — S a több etiléngyártáshoz lesz elegendő benzin is? — Megítélésem szerint a Szovjeci oíoöóI a meglévő csővezetékeken keresztül, devizáért megkaphatjuk a szükséges mennyiségű benzin egy részét, hiszen ez következik gazdaságföldrajzi helyzetünkből is. Persze más forrásokból is kell vásárolnunk alapanyagot, de a beszerzésben a térség érintett nagyvállalatainak ösz- szefogására is számítunk. — A TVK az új reklámkampányának szlogenje szerint a változás vonalában áll. Valójában mit tehetnek a környezet védelme érdekében? — Eddigi gyártelepítési szempontjaink között első helyen állt. a környezet védelme, s mindén esetben fontosnak tartjuk ezt. Határozott elképzeléseink vannak a műtrágyagyári nitró- zusgáz megszüntetésére is, ám ez nemcsak tőlünk függ. Népgazdasági szinten kell átgondolni a mezőgazdasági és az agrokémiai felhasználás helyzetét, a műtrágyafelhasználás kérdését. Ha ebben döntés születik, csak akkor lehetséges számunkra is annak a döntésnek a meghozatala, hogy érdemes-e hosszú távon működtetni a gyárat, tehát a csaknem kétszázmillió forintos beruházást is csak akkor érdemes megvalósítani. Ezzel szüntethetnénk meg a légtér szeny- nyezését. Ez viszont a műtrágyagyár jövőjétől is függ. Ez is azt jelenti, hogy egyrészt meg kell felelnünk az új követelményeknek, másrészt ezeket a körülményeket számunkra megfelelően kell alakítanunk. Vadas Zsuzsa Tegnapi számunkban már írtunk róla, hogy az alávető változás az elképzelések szerint az egészségügyben az lesz: a kórházcentrikus betegellátás helyett a családi orvoslást megvalósító alapellátás kerül a középpontoa. Az orvostudományi egyetemeken ezért családorvosi tanszékeket létesítenek, a jelenlegi körzeti orvosokat pedig átképzéssel készítik fel az új feladatokra. Az önálló szakrendelők fokozatosan megszűnnek, a kórházi bázison működők pedig az intézetek osztályainak ambulanciáivá válnak. Az üzemorvosoknak betegségmegelőző munkával kell majd foglalkozniuk. Az egészségügy irányítására január 1-től országos, megyei és városi tisztifőorvosi hivatalokat létesítenek, az intézetek önkormányzati tulajdonba kerülnek, a kórházakban csökkentik az ágyszámokat és az ápolási napokat, s létrehozzák az intézeteken belül a betegotthonokat és az úgynevezett nővérkórházakat, amelyekben csak orvosi konzultációt biztosítanak, s megfelelő térítési díj ellenében ezekben hosszabb-rövidebb időre bárki elhelyezheti megőrzéses gondozásra, ellátásra szoruló hozzátartozóját — hallottuk dr. Katona Zoltántól, a Borsod Megyei Kórház-Rendelőintézet főigazgatójától, aki kérésünkre összefoglalta a minisztériumban hallottakat. Az elképzelések szerint nyugati mintára változtatják meg a jelenlegi betegbiztosítási rendszert is. Ez három- lépcsős megoldást ígér, amelyben ki-ki pénztárcája szerint vehetné igénybe a szolgáltatásokat. Az első ilyen biztosítási forma a közgyógyellátás lenne, amely állampolgári jogon biztosítaná mindenkinek a gyógyító és gondozó ellátást. A második körbe azok tartoznának, amelyet a társadalombiztosító a meghatározandó jogosultság szerint finanszírozna, s a harmadik kategória lenne az, amélyben külön, egyéni biztosítással vásárolhatnák meg az állampolgárok az extra kívánságaiknak megfelelő szolgáltatásokat. Ebbe tartoznának az úgynevezett összkomfortos hotelellátások, a különszobák és a legkülönfélébb egyéni igények. ® PAZAROLJÁK A GYÓGYSZERT Az új egészségügyi koncepcióban sarkalatos kérdésként kezelik a gyógyszerügyet. A kórházvezetőknek elmondták: jelenleg a gyógyszerellátás 30 milliárd forintba kerül évente a társadalombiztosítónak. Ezenkívül két és fél milliárd forintot fizet érte a lakosság, térítés címén. Évek óta mondogatjuk, hogy hatalmas pazarlás folyik a gyógyszerekkel, s ez a szakemberek véleménye szerint — noha sokféle árváltozás történt már — mindmáig igaz. Kiszámították, hogy, ha a gyógyszerfogyasztást 10—15 százalékkal lehetne csökkenteni, oly mértékben nagyarányú lenne a megtakarítás, hogy akár ingyen lehetne adni a zöldséget, a gyümölcsöt és a cukrot, melyekből az évi forgalom öt és fél milliárd fo0 Színház született o múlt hét szombatján. A neve: Dióbél. Az húz első bemutatója a Babszem Jankó volt. A címszerepet (is) Ok azok, képeinken: Tóth Zoltán és Hajnal Gábor. (Cikk az 5. alapítvány által létrehozott szín- kettős szétosztásban játsszák, oldalon.) rint. Ezek a számok azt mutatják, hogy olyan érdekeltségi rendszert kell megvalósítani az egészségügyi intézetekben és az alapellátásban, amely garantálná, hogy csak az kapjon gyógyszert, akinek szüksége van rá, és csak azt kapja, amire szüksége van. % ÚJFAJTA NÖVÉRKÉPZÉS Alapvető változás várható az ápolási munkában is. A koncepció szerint az ápolási tevékenységet a gyógyítás szintjére kell emelni. Ezért teljesen új nővérképzést valósítanának meg: az érettségizettek hároméves alapképzés után kapnának jogosítványt az ápolómunkára, ily módon biztosítanák a felnőtt, a gyermek és az idegelme szakápolói gárda hozzáértését. A hároméves alapképzés után, úgynevezett rá- képzéssel főiskolai végzettséget is szerezhetnének a szakápolók. A távlati elképzelések ugyan rokonszenvesek, ám a közvetlen jövő szorító gondokat ígér kórházainknak. Az 1991. évre várható költségvetés rendkívül szűkösnek tűnik. A Népjóléti Minisztérium szerint az idei, januárban megállapított pénzügyi keretre összesen 10 százalék többletet tudnának biztosítani, ami azt jelenti, hogy sem az ez évi, sem a várható jövő évi magas infláció hatásával nem számolhatnak. Legfeljebb abban reménykedhetnek, hogy — miután a működtetési költségek a társadalombiztosító bevételeinek függvényei — nem kell majd pénzhiány miatt esetleg osztályokat, netán egész ! ' á- zakat bezárni. © FESZÍTETT GAZDÁLKODÁS A pénzügyi helyzet mindenesetre rendkívül feszített gazdálkodást és ezzel együtt naponkénti „kézi vezérlést” követel egészségügyi intézeteinktől. Nehezíti a helyzetet, hogy a kórházak új, testületi vezetéséhez egyelőre még hiányoznak a pályázat útján megválasztandó gazdasági igazgatók és ápolási igazgatók. A vezérkarok várhatóan december közepére lesznek teljesek. Az intézetek vezetőinek, a kórházak dolgozóinak felelőssége ugyanakkor jelentősen megnő, hiszen mindezeket a nagyszabású változásokat, a kevesebb pénz mellett úgy kell végrehajtaniuk, hogy gondjaikat a betegek ne érezzék meg. (Vége) r. c.
