Déli Hírlap, 1990. november (22. évfolyam, 253-278. szám)

1990-11-19 / 268. szám

Most még döcögősen mű* ködik a miskolci önkormány­zat is — ez derült ki azok­ból a tudósításokból, ame­lyeket a városi képviselő- testület eddigi ülései nyomán közöltünk. Ha minden igaz, hamarosan gyorsabban és rugalmasabban intéződnek az ügyek. Az eddigi csikorgós műkö­dés legfontosabb okára Tóth Pál szocialista párti képvi­selő világított rá. Arról be­szélt, hogy nem volnának hosszadalmas viták, s nem mutatkozna még viszonylag jelentéktelen ügyekben is döntésre képtelennek a tes­tület, ha már működnének a különféle bizottságok. Ezek a képviselők tanácskozása előtt alaposan meghánynák- vetnék az időszerű ügyeket, s a testületnek már nem na­gyon kel’ene polemizálnia, gyakorlatilag csak az áldását kellene adnia a bizottságok által javasolt változatokhoz. • A FIDESZ SZERINT Csakhogy ilyen bizottságok eddig nem jöttek létre, jól­lehet a választások óta el­telt már több. mint egy hó­nán is. A legutóbbi önkor­mányzati ülésen célzott is rá Csoba Tamás. Miskolc pol­gármestere. hogy a bizottsá­gok összeállítása nem az ő feladata, hanem a frakcióké és a frakcióvezetőké. Lapunk értesülései szerint meglehetősen előrehaladott tárgyalások folvnak a pár­tok képviselőcsoportjai kö­zött. Hog” milyen eredmény­re jutottak eddig, arról vaj­mi kevés viszont az infor­mációnk. Ezekre az egyezke­désekre ugyanis nem hiva­talos a sajtó. De. hogy vala­mit mégiscsak elárulhassunk olvasóinknak, tájékoztatást kértünk a Fiatal Demokraták Szövetsége frakcióvezetőjé­től, Juga György képviselő Űrtől. Leszögezte, arra nincs fel­hatalmazása, hogy a pártok közötti tárgyalás menetéről nyilatkozzék a többi tárgya­lófél beleegyezése nélkül, ellenben azt elmondhatja, milyen álláspontot képvisel ezeken az eszmecseréken a Fidesz. A fiatal demokraták szerint Miskolcon 12 önkor­mányzati bizottságnak kelle­ne működnie. Ezek a követ­kezők volnának: ügyrendi, jogi és igazgatási, gazdasági, oktatási, szociális, kulturális, építési és városfejlesztési, városüzemeltetési, lakásügyi, pénzügyi ellenőrző (ez már megalakult, vezetőjét az SZDSZ adta), egészségügyi, környezetvédelmi. Persze az is lehet, eggyel kevesebb lesz, hiszen a Fineszesek sem tartják kizártnak, hogy a szociális és a lakásügyek­kel ne két, hanem csak egy bizottság foglalkozzék. • LÉTÜK MÉG NEM GARANCIA Hogy miként osztozzanak a pártok a bizottsági helye­ken, ezzel kapcsolatban a Fidesz elképzelése az volt, hogy ez a frakciók egymás­hoz viszonyított arányában történjék. A fiatal demokra­ták képviselőcsoportja a gaz­dasági, szociális és a város­üzemeltetési bizottság elnöki tisztét szeretné betölteni. To­vábbi részletekkel is szolgál­hatunk Hamarosan, hiszen Juga György szerint keddig 'kell eljuttatnia minden párt­nak a polgármester úrhoz a bizotttsági tagok listáját. A névsort pénteken erősíthetné Hogyan tovább 1991-ben? — erről rendezett kerékasz­tal-beszélgetést a napokban Miskolcon a Pénzügymi­nisztérium, az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium, valamint a Gazdaságkutató Intézet eg> -egy szakértője részvételével a Consulting- Szenzor Marketing és Pénz­ügyi Tanácsadó Kft. Mi vár ránk jövőre? — kérdeztük Vértes Andrást, a Gazdaságkutató Intézet igaz­gatóját. Elmondotta, hogy októ­berben közzétették az inté­zet idei, második prognózi­sát. Ebben megfogalmazták: úgy látják, hogy jövőre mé­lyül a válság. Ennek ellené­re kialakítható olyan gaz­daságpolitika, amellyel — igaz, hogy komoly áldoza­tokon, társadalmi, gazdasági, szociális feszültségeken ke­resztül, de — előre lehet lépni. Ami a válság mélyü­lését illeti: az gazdasági visz- szaeséssel, recesszióval, jöve­delemkivonással jár. Ma­gyarországot óriási nemzet­közi veszteségek érik, ezért jövedelmet kell kivonni az országból. Ez pedig azzal a következménnyel jár, hogy a külföldi felhasználás csök­ken, a lakosság életszínvo­nala elkerülhetetlenül süly- lyed. Hogy pontosan meny­nyivel, azt nagyon nehéz megmondani, de az biztos, hogy a lakosság fogyasztá­sa az ideivel egyező, vagy még annál is nagyobb mér­tékben csökken. Vértes And­rás 3 és 5 százalék közötti fogyasztáscsökkenést tart a legvalószínűbbnek. Az inflá­ció szerinte valamelyest gyorsul, az ideihez, képest 10—20 százalékponttal. Még akkor is, ha a kormány nagyon eredményes gazda­ságpolitikát folytat. B. A. Dolgozik az oíajütő Hagyományos módon, pör­köléssel készítik az étolajat az emődi Szabadságharcos Tsz olajütőüzemében. Bár az idén gyenge-közepes volt a napraforgótermés, az olaj minősége jó. A kis olaj ütőüzem egy óra alatt egy mázsa napra­forgót képes feldolgozni, amiből 25—30 liter étolaj és 40 kilogramm napraforgó­pogácsa lesz, amelyet takar­mányként hasznosítanak. A szövetkezet bérolaj sütést is vállal. Szervezeti változások az egészségügyben 1. Nővérkórház, térítési díjért Dr. Katona Zoltán főigazgató az elképzelésekről A közvélemény jó ideje felkészült már az egészség- ügyi reformra, jóllehet csak találgatások és félinformáci­ók láttak még napvilágot er­ről. A szervezeti és szerke­zeti változások első lépése­ként túl vagyunk a kórhá­zak orvosigazgatói választá­sain, s meghirdették a pá­lyázatokat a vezetőtestület két másik posztjának — a gazdasági-igazgatói és az ápolási-igazgatói státusnak — a betöltésére is. Ezen túl azonban édeskeveset tud a kívülálló arról, hogy végül is miiyen változásokkal kell majd szembenézniük a be­tegeknek. A közelmúltban a Népjó­léti Minisztériumba hívták össze a nagy egészségügyi intézetek vezetőit, hogy is­mertessék velük az ágazat koncepcióját arról, mi vár­ható, mire készüljenek fel a szakemberek. Dr. Katona Zoltán, a Borsod Megyei Kórház-Rendelőintézet fő­igazgatója az ott hallottakat foglalta össze kérésünkre. CSALÁDI ORVOSOKAT KÉPEZNEK Az egészségügyi kormány­zat elképzelése szerint a jö­vőben a kórházcentrikus egészségügyi ellátás helyett a családi orvoslást megva­lósító alapellátás kerül a középpontba. Ehhez termé­szetesen az orvosképzésben is változásra van szükség, az egyetemeken ezért családor­vosi tanszékeket létesítenek, a jelenlegi körzeti orvoso­kat pedig az új feladatokra átképzéssel készítik fel. Szük­séges, hogy újra megtanul­ják a nőgyógyászati, szemé­szeti, fül-orr-gégészeti, s egyéb olyan klinikai ismere­tet. amely elengedhetetlen a családi orvoslás megvalósí­tásához. Nem- lesz rövid ez a folyamat, hiszen a körzeti rendelőkben biztosítani kell az ehhez szükséges felszere­léseket is. A szakrendelőket is érinti a változás. Az önálló szak­rendelők ugyanis az új kon­cepció szerint fokozatosan megszűnnek, a kórházi bá­zison működők pedig az in­tézetek osztályainak ambu­lanciáivá válnak. Megszűnik a kettősség az üzemorvosi és a körzeti orvosi ellátás kö­zött is. Az üzemorvosoknak a betegségmegelőző munká­val kell majd foglalkozniuk. HATÓSÁGI JOGKÖRREL Alapvető változás várható az egészségügy irányításá­ban is: január 1-től orszá­gos, megyei és városi tiszti- főorvosi hivatalokat létesíte­nek, amelyeket a helyi ön- kormányzattól független, a kormányzat kihelyezett szak­emberei hatósági jogkörök­kel vezetnek majd. A tiszti- orvosi hivatalhoz tartozik azontúl a közegészségügyi és járványügyi feladatok köre, a tüdőszűrés, a nemibeteg­gondozás, és a szakhatósági munka. A hivatalnak joga lesz kórházi osztályokat, vagy akár egész kórházakat bezárná, ha azok a várható előírásoknak nem felelnek meg. A tisztiorvosi hivata­lok életrehívása után az ön- kormányzatokon megszűn­nek az egészségügyi osztá­lyok. Kórházainknak fel kell ké­szülni rá, hogy csökkente­niük kell az ágyszámokat, s az ápolási .napok számát. En­nek indoka az, hogy túl drá­ga a kórházi ágyak működ­tetése, legkivált azért, mert sokan szociális ellátásként veszik igénybe. Ezen a hely­zeten változtat az az elkép­zelés, amely szerint beteg­otthonokat és úgynevezett Nursing Hospitálokat, vagy­is nővérkórházakat alakíta­nak ki. Ezekben orvos nem dolgozik majd, noha orvosi konzultációt biztosítanak. A nővérkórházakban megfelelő térítési díj ellenében hosz- szabb-rövidebb időre bárki elhelyezheti hozzátartozóját, akár krónikus betegség, akár csak megőrz.éses gondozás miatt. Tarifája ennek egye­lőre nincs még, a fizetendő összeg attól függ, hogy a társadalombiztosító anyagilag képes lesz-e hozzájárulni működtetésükhöz. A megyei kórházban a ter­vek szerint két helyen tud­nak létesíteni ilyen nővér- kórházat, a kettő együttesen várhatóan 60—70 ágyas lenne. A kisebb pénzű és az igé­nyesebb páciensekre is egy­ként gondolnának, ami azt jelenti, hogy lehetne 10 ágyas, vagy 1 ágya® kórter­met igényelni a nővérkór­házban. A jelenlegi elgon­dolások szerint ezekben 3 naptól fél évig tartózkodhat­nának az idehelyezettek. ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONBAN Az egészségügyi intézetek egyébként önkormányzati tu­lajdonba kerülnek — a vá­rosi feladatokat ellátó a vá­rosé, a megyeiek a megyéé lesznek. Fejlesztésük és re­konstrukciójuk két forrás­ból volna biztosítható: ré­szint az önkormányzat anya­gi eszközeiből részesülné­nek, részint országos pályá­zatok útján nyerhetnék el a központi eszközöket. Műkö­dési költségeiket viszont vál­tozatlanul a társadalombiz­tosító finanszírozná, azzal a feltétellel, hogy 1992-től fo­kozatosan áttérnének a tel- jesítménv szerinti anyagi el­lenszolgáltatásra. A megyei kórházban erre a diagnosz­tikai osztályokon, a művese, az érsebészeti, és az uroló­giai osztályon folyik kísér­let már idén január 1-től. Az átálláshoz jelentős nénzeszköz kell, amelynek hitelezését a Világbank és a nyugati bankok ígérik azzal a feltétellel, hogy az inté­zetekben valóban csökkentik az ágyszámokat és az ápolá­si napokat. (Folytatjuk.) és távirat meg az önkormányzat, vagy is azon mód íelállhatnának a bizottságok. Lesz dolguk bőve.:, hiszen a képviselők is sűrűn üléseznek majd a kez­deti időkben. Mit tehetnénk ehhez hoz­zá? Reméljük, hamarosan az is t.'sztázr'd’k. hogy ponto­san mihez lesz joguk a bi­................... i r.im Telex A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXII. ÉVFOLYAM. 268 SZÁM I A R A 1 5.20 1990. NOVEMBER 19., HÉTFŐ | FORINT December 7-ére tervezik az új miskolci távíróközpont átadását, amely az új mis- ■ kolci telefonközpont (Régió- központ) épületében kapott helyet. Míg az újonnan át­adott telefonközpont elektro­mechanikus rendszerű, addig a távíróközpont már egy ge­nerációval fejlettebb techni­kával valósul meg. Tárolt programvezérlésű digitális rendszer fogadja , majd a te­lexelőfizetőket, és a postá­kon feladott táviratokat. A berendezések legnagyobb ré­szét a francia SAGEM cég szállította és szereli. A köz­pont — amely még bővíthe­tő is — 1400 előfizetőt tud majd fogadni. zottíágoknak, mekkora hata lommal ruházzák fel ezeket Hiszen emlékezhetünk bizottságok a közeimül rendszerben is működtek i Városházán. S bizony nen mindig a legépületesebb vi- ráknak adtak terepet. (bujdos) Meddig döcög még az önkormányzat? i oltozost hozhatnak a bizottságok Mélyül a válság, gyorsul az infláció

Next

/
Thumbnails
Contents