Déli Hírlap, 1990. november (22. évfolyam, 253-278. szám)

1990-11-02 / 254. szám

* Az énekes: Wayne Houssey és Simon Hinkler gitáros. (Tyukodi László felvételei) Ereje teljében lévő sztárcsapat fi MlssioitariusoN Ültetést Hogy egyetem lehessen az egyesületből A miskolci bölcsészek levele a miniszterhez Az elhivatott, tehetseges ifjúságért Egy végtelenül feszült na­pon, október 2C-án tátoga­tott Budapestre az angol Mission zenekar. Szerencsét­lenségükre egy felbolydult országgal és lezárt utakkal találkoztak. Ez a koncert biztos emlé­kezetes marad a Mission tagjai számára, ha másért nem, hát azért, mert met­róval voltak kénytelenek el­jutni az előadás helyszíné­re. Végre nem olyan híressé­get fogadott a Budapest Sportcsarnok, aki már a fog- hullatás időszakában jár, hanem egy ereje teljében le­vő sztárcsapatot. A leedsi srácoknak négy éve jelent meg az első nagylemezük, ez alatt a négy év alatt si­került bebizonyítaniuk, íiosy lehet igazi, tiszta muzsikát alkotni még ebben a műfaj­ban. Zenéjük a ’80-as, s im­máron a ’90-es évek under­ground zenéje. A „bemelegítő” csapat egy könnyen felejthető ha­zai kópia volt. Utánuk kö­vetkezett az eredeti, az eta­lon. A bevezető szimfonikus betét alatt sejtelmes füstbe borították a színpadot, majd megszólalt a várva várt mu­zsika, elsőként az Amelia, a '89-es Carve Dinsand című lemez nyitószáma. A négy zenész egy kisegítő vendég­gitárossal érkezett Budapest­re. A kezdő motívumok hal­latán a küzdőtéri tömeg hömpölygő ringatózásba kez­dett. A feszes ritmusokhoz nagyszerűen illeszkedő gi­tárhangzás, főleg tisztán csengő akkordbontások, eh­hez kapcsolódik V/ayne Houssey misztikus, máskor meg erőteljes éneke. A má­sodik dal a Butterfly on a wheel volt, monoton dob- géphangok és programozott szintetizátorok vezették be a kompozíciót. A lámpák ötle­tes elhelyezésével érdekes fényhatást sikerült elérni. A koncert első részében úgy festett, mintha egyhuzamban akarták volna végigjátszani gz lS38-esv lemez . anyagát, de aztán“jéttek Tégebbí. majd a legújabb« Szerzemények. Jött az Into the blue, majd a Sea of love, melyben Wayne némi keleties hatást idéző szintetizátorkíséretet játszott énekéhez. Nem volt virtuózkodás, mindenki a muzsika alá rendelte játékát, megejtő volt ez a zenei alázat. Szé­pen csengő vokálok. dübör­gő dob-basszus párhuzamok Mick Brown és Kraig Adams jóvoltából, visszafo­gott. mégis széles skálájú gi­társzólók Simon Hinkler ré­TAJÉKOZTATJUK TISZTELT ÜGYFELEINKET, HOGY megjelent AZ ÚJ BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI lelefonkönfv Eladási ára: 285 Ft A telefonkönyv megvásárolható Miskolc város területén ♦ a Távközlési Igazgatóság Ügyfélszolgálati Irodájában, Régiposta u. 9. sz. alatt, ♦ a Városi Távközlési Üzeni Kötvényirodájában, Jókai u. 12. szám alatt, ♦ valamint a postahivatalokban és a hírlapárusoknál Borsod megye területén ♦ Kazincbarcikán ♦ Leninvárosban ♦ Szerencsen ♦ Úzdon ♦ Mezőkövesden ♦ Sárospatakon ♦ Sátoraljaújhelyen ♦ Encsen a Borsod Megyei Távközlési Üzem távbeszélö-szolgáltotasi osztályain és a postahivatalokban Heves megye területén ♦ Heves Megyei Távközlési Üzem ügyfélszolgálati Irodájában Eger, Fellner J. u. 1. sz. alatt ♦ Egerben ♦ Hevesen ♦ Gyöngyösön + Hatvanban ♦ Füzesabonyban a Heves Megyei Távközlési Üzem távbeszélő-szolgáltatási osztályain és a postahivatalokban MISKOLCI TÁVKÖZLÉSI IGAZGATÓSÁG szérűi. A csúcs azonban a fekete napszemüvegben, tér­dig érő fehér ingben le, s föl mászkáló Wayne Hous­sey volt. Senkivei össze nem téveszthető énekhangja még akkor is tisztán szólt, mi­kor lemerésskedett a közön­séghez, ahol rajongói és két testőre civakodott érte. Mar­kában tartotta közönségét, akik megtanulhatták, mi is az a In-a-gaddada-vida-iz- rr.us. A gótika és az új hul­lám sikeres ötvözete volt ez a zene, a hippik szellemisé­gével övezve, üzenet a rég­múltból a jelennek. Ráadás a Delliverance. majd véget ért alig másfél óra után egy kellemes révü­let, s ismét ki kellett lép­niük a zord valóságba ... Hímer Bertalan Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter úrnak Budapest Tisztelt Miniszter Úr! Szimpátiával és együttér­zéssel kísérjük tevékenysé­gét és Önnel együttgondol­kodva éljük át a nemzet megpróbáltatásait. A kibon­takozási programban éppúgy szeretnénk részt vállalni, miként vállaltuk a múltban a nemzeti tudat ápolását hol nyílt, hol burkolt ellenzéki voltunkkal. Mi, a Miskolci Bölcsész Egyesület tanárai tudomá­nyos és oktatómunkánk fon­tos állomásának tekintjük a leendő miskolci bölcsész­egyetem megalakulását. Meggyőződésünk, hogy az északkelet-magyarországi országrész népessége az el­terebélyesedő lelki és szelle­mi környezetszennyezés el­len csak a lélek erejével és a tudást birtokló, számban is tetemes művelt réteggel veheti fel a küzdelmet. Mi ebben a munkában támogat­ni kívánjuk a miskolci ön- kormányzatot, az adakozó polgárokat, a türelmes és mindnyájukban bízó szülő­ket és a tanulásra elhivatott, tehetséges ifjúságot. Mun­kánkat az ifjúság és a tu­domány szeretete motiválja elsősorban, s úgy érezzük, e téren is találkoznak gondo­lataink az Ön nemes céljai­val. Az október 29-i rádió­adásból jutott tudomásunk­ra, hogy a minisztérium nem támogatja a bölcsész­egyetem gondolatát. Kérjük önt, vegye figyelembe a tu­dományok tagolódását, mely képessé teszi egy területen belül is a komplexHást. Kérjük, nézze meg, hogy a leendő miskolci bölcsészet természetes, erőszakos szer­veződéseket kiszűrő felépíté­se az ifjúság széles körének érdeklődését elégíti ki, s magában hordozza az uni­verzitás feltételeit. Azt is tudjuk, hogy a mi­nisztérium már most szeret­né megteremteni Miskolcon a több karú egyetemet, melyben a bölcsészetnek is helyet szán. Meggyőződé­sünk, hogy ennek megvaló­sítása a különböző szerve­zettségű és gazdasági alapon álló felsőoktatási intézmé­nyek ekvivalens partnervi­szonyából bontakozhat ki, akkor, amikor a szubjektív és objektív feltételek világo­san tükrözik a nézetazonos­ságot. Mi egyrészt miskolciak va­gyunk, másrészt az ország különböző pontjáról járunk ide, egyaránt a miskolci nép szeretedének védőhálójában folytatjuk tevékenységün­ket. Hallottuk, hogy a nagy lét­számú egyetem esetében kül­földi bankhitelt lehetne fel­venni a felsőoktatásra. Mi a hazánk és a saját helyze­tünket megítélve, nem a kölcsönben, hanem a befek­tetésben látjuk a kibonta­Székelyföld történetéből38. Erdély ország utolsó fejedelme Kőrös: Csorna Sándor és Gá­bor Áron után a harmadik nagy székely gróf Miké Imre, akinek szülőfaluja a Hátoin- széki havasok lábánál Zabo­lán vek, közel Csomakórös- höz és Eereckhei. Ami a ma­gyaroknak Széchenyi, az a székelyeknek Mikó Imre, akit népe Erdéiyország utolsó feje­delmének nevezeti. 1849. au­gusztus 13-án Görgey tábor­nok Világos községnél, Ka­zinczy Lajos tábornok Zsibó- nál augusztus 16-án és Beke József ezredes augusztus 18- án Dévánál kényszerült fegy­verletételre az orosz túlerő miatt. A székely határőrséget az osztrákok feloszlatták és a volt honvédeket besorozták hadseregükbe. A huszárok törzsménesét áruba bocsátot­ták. A Kossuthbankókai pe­dig hivatalosan mindenütt el kellett égetni az orosz kato­naság előtt. A Székelyföldön is ráil- lett a közállapotokra Tom­pa Mihály költői sora: „Az élet fagyva van, s megder- medett” ........Sokra sír, tok­ra vak börtön borul. Kik élünk, járunk búsan, szótla­nul.” A közigazgatás élén osztrák tábornokok váltot­ták egymást 10 éven át. Az elnyomás ellen a székelyek összeesküvést kezdtek szőni 1851-ben Maros és Udvar­helyszék területén. A csá­szári hatóság azonban fel­derítette, és 1854. március 10-én Török Jánost, Horváth Károlyt háromszéki, és Gál- fi Mihály udvarhelyszéki ve­zetőket, majd Váradi Józse­fet és Bartalis Istvánt Ma­rosvásárhelyen bitófán kivé­gezték. Csak 1855-ben eny­hült a helyzet, amikor gróf Mikó Imrének sikerült el­érni, hogy elindíthatta „Er­délyi történelmi adatok" cí­mű gyűjteményének kiadá­sát, 1858-ban megalakíthat­ta az Erdélyi Gazdasági Egyesületet, majd 1859-ben az Erdélyi Múzeumi Egye­sületet. Berde Áron pedig újságot indíthatott „Kolozs­vári Közlöny” címen. A románok nemzetük el­ismerését és nyelvük sza­bad használatát követelték a közigazgatás minden terüle­tén, a többi nemzetekhez ha­sonló jogokkal. A román többségű területekből — sze­rintük Erdély, Bánság, Kö­rös-vidék, Máramaros es Bukoviából — autonóm tar­tományt akartak. Követelésüket a császári miniszterelnök Anton Schmerling 1860-ban eluta ■ sitotta, és megtartotta a ro­mán nemzet megosztottsá­gát. Ugyanakkor visszaállí­tották a főkormá:.yszéket és elnökéül gróf Mikó Imrét bízták meg Mikó visszaál­lította az ős: székely köz- igazgatási egységeket és ott királybírókat választottak. az erdélyi nemzetségek 1861. február Jl-frn Gyula- fehérváron konferenciát tar­tottak. Ezen a románok az elutasított követeléseiket hangoztatták. A székelyek pedig Erdély és Magyaror­szág unióját akarták. Az el­lentét úgy kiéleződött, hogy Mikó Imre tisztségéről le­mondott 1861. november 24- én. A császár keresve az el­lentétekre a megoldást, 1863. július 1-re országgyűlést hí­vott össze Szebenbe. A szé­kelyek megtagadták a rész­vételt, és ötszöri próbálko­zás után sem voltak haj­landók tevékenykedni az or­szággyűlés munkájában. Vé­gül feloszlatták az ország- gyűlést 1865. szeptember 1- én és újabbat hívtak össze Kolozsvárra, ahol újra meg­szavazták Erdély és Magyar- ország unióját. Mikó Imre 1805-ben szü­letett. Fiatalon, 32 éves ko­rában lett Erdély főkor- mányszéki tanácsosa. Mint királyi biztos, ott volt 1848- ban a székely nagy nem­zetgyűlésen, ahol egyhangú­lag einökké választották. 1848. decemberében Olmütz- be utazott, hogy az uralko­dó elé terjessze a főkor­mányszék folyamodványát. Onnan azonban nem enged­ték hazatérni csak közel egy év múlva, amikor családját már szétszórva és feleségéi holtan találta. Zaklatott helyzetében megtanult esz­tergálni és fényképezni. Min­dig a nemzeti öntudat éb­rentartásán fáradozott. 1843- tól 1875-ig az Erdélyi Nem­zeti Színház élén állott. Irá­nyította a nagyenyedi és sepsiszentgyörgyi kollégium ú;i jászervezését. V agyonából alapítványokat létesített a kollégiumok, a Magyar Tör­ténelmi Társulat, a Múzeu­mi Egyesület, az Erdélyi Gazdasági Egyesület, a Ma­gyar Tudományos Akadémia, a református egyház és teo­lógia részére. Nyaralóházát átadta az Erdélyi Múzeum­nak. Könyvtárának jelentős részét a nagyenyedi kollégi­umnak ajándékozta. Elvál­lalta 1867-ben az Andrássy- kormányban a közmunka és közlekedési tárcát. Tárgyalt Budán és Bécsben az Erdé­lyen áthaladó vasútvonalról. Irt történeti és tudományos munkákat. Mikó Imre 71 évet élt. Szellemével és cse­lekedetével példát adott a Székelyföld és Erdély önzet­len szeretettéből és szolgála­tából. (balázs) kozás feltételét. A mi mű­ködésünket a miniszterel­nöki szándéknyilatkozat ado­mányok, adóalap-elvonásból származó alapítványok tá­mogatásával írta elő. Ame­rikai menedzserünk felaján­lását szíves figyelmébe ajánljuk, s javasoljuk — mint alternatívát —, hall­gassa meg az ő javaslatait is. Kérjük, járuljon hozzá je­lenlegi székhelyünk véglege­sítéséhez, a Miskolc, Mind­szent 1. sz. alatti, volt MSZMP-székházban, amely minden felsőoktatási intéz­ménnyel szemben támaszt­ható elvárásnak megfelel, és semmiféle átépítést nem igényel. Ennek minden re­zsiköltségét hiánytalanul ki­fizettük, beleértve a sze­mélyzet (35 fő) díjazását is, csak a négyzetméterenként kirótt teremhasználati díjat nem térítettük meg. mivel a miniszterelnöki szándéknyi­latkozat. amelynek értelmé­ben a házat megkaptuk, nem albérlői viszonyt jelölt ki számunkra, hanem világo­san megírta, hogy a böl­csészegyetem „működjék ál­lami épületegyüttesben”. Az ön jóindulatú megnyi­latkozása a miskolci böl­csészet ügye mellett kétmil­lió ember szimpátiájával ta­lálkozna, és hozzájárulna a környék politikai stabilizá­ciójához, és a nehéz hely­zetben is jó közérzetet te­remtene. önt, mint minisztert és mint műveit, nagyhírű és nagytudású kollégát egy­aránt nagyrabecsülve, közös ügyünk támogatására kér­jük, és tolmácsoljuk a hall­gatók, szüleik, a város né­pe és elöljárósága őszinte tiszteletét: az MBE tanári kara Pedagógus­vitakör A B.-A.-Z. Megyéi GYIVI és a Megyei Pedagó­giai Intézet Edelényben, az ifjúsági házban a Bódva- völgyi pedagógusoknak peda­gógus-vitakört szervez no­vember 6-án 14 órától. Vi­taindító előadást dr. Loránd Ferenc, az Országos Közok­tatási Intézet Iskolafejlesz­tési Központjának tudomá­nyos főmunkatársa tart. A téma: Az iskola autonómia értelmezése. A miskolci és kazinbarcikai pedagógus kollégákat is szeretettel vár­ják a szervezők. a voll páíÉzii A Nemzeti Filharmónia november 5-én, hétfőn este 7 órakor rendezi meg „A” kamarabérieti hangverse­nyét a volt pártházban (MSZB sér 1.) A hangver­senyen Decsényi János ze­neszerző munká’t szólaltat­ja meg a Miskolci Szimfo­nikus Zenekar Selmeczi György vezényletével. Köz­reműködik: Csengery Adri­enn (ének). Kincses Margit (zongora) és Ella István (orgona).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents