Déli Hírlap, 1990. november (22. évfolyam, 253-278. szám)
1990-11-16 / 266. szám
Miskolcon lehetne a honi szilíciumvülgy. Erről nyilatkozott lapunknak a közelmúltban a város polgármestere, Csoba Tamás. Az ügy szóba került a napokban az önkormányzat ülésén is. Az ottani felszólalásokból kiderült: sok még a kérdőjel a dologban, de a beruházással kapcsolatos tárgyalások folytatódhatnak. ‘ A .testület. ülésének vége felé a polgármester úr bemutatta azt a szándéknyilatkozatot, amely szerint egy dél-afrikai üzleti szaktanács- adó cég 150 millió dolláros beruházással technológiai parkot. pontosabban egy chip- és robotgyártó üzemei akarna létrehozni Miskolcon. Csoba Tamás ahhoz kérte a képviselőtársai áldását, hogy tovább tárgyalhasson az illető céggel. • VÉLEMÉNYEK, PRO ÉS KONTRA Hogy miért éppen a borsodi megyeszékhelyre esett a befektetők választása? Erről a város vezetője korábban úgy nyilatkozott, hogy olvau települést kerestek a tőkések, amelynek a közelében van műszaki egyetem. Ebben ugyanis az üzem szükségleteinek megfelelő kutatásokat, fejlesztéseket is elvégezhetnék. Maga az üzem Miskolc déli kapujában épülhetne meg. A Sárga Csikó fogadó mögött levő, Szirma felé nyúló területen húzhatnák fel az igényelt épületeké. A képviselők vélemény* megoszlott róla, hogy szabad-e tárgyalni a beruházásról, vagy sem. Bányai Lajos (SZDSZ) például azt a cseppet sem elhanyagolható tényt ajánlotta képviselőtársai figyelmébe, hogy az ominózus terület a borsodsziráki termelőszövetkezet tulajdonában van. — az ő képviselőjük is ott ül majd a tárgyalóasztalnál —, ám információi szerint egyszerű könyvjóváírással kapta meg annak idején ezt a földet a tsz. Nem tudni még, hogy milyen földtörvényt fogad majd el a parlament. Amíg nem tisztázódnak a tulajdonviszonyok, nem voina célszerű tárgvalni. Lényegében ezt az indítványt támogatta dr. Csukás Zoltán. a Független Kisgazdapárt városi képviselője is. Az MDF, a KDNP és a Fidesz frakciójából viszont azon voltak, hegy folytatni kell a megbeszéléseket. Méltányolták a polgármester úr azon kijelentését, hogy amíg egy szándéknyilatkozatból üzleti szerződés lesz, aduig akár kétszer is megalkothatja a földtörvényt a képviselőhöz. Az egyik SZDSZ-es városatya csodálkozásának adott hangou Manapság, amikor számtalan munkahely szűnik meg. nem volna szabad vitatkozni arról, hogy kell-e tárgyalni egy ilyen beruházásról. A polgármester úr ugyanis azt is elárulta, hogy ha sikerül nyélbe ütni az üzletet, az több ezer munkahelyet jelentene. 9 SOKBA KERÜLNE A PORTALANÍTÁS Dr. Förster Gyula, a Zöld Párt képviselője gazdasági és környezetvédelmi szempontból közelítette meg a kérdést. Szabad-e komolyan venni azt a vállalkozót, aki 150 millió dolláros beruházással akar ennyi munkahelyet teremteni? Ráadásul pont itt akar chipgyártó- üzemet építeni, ebben a városban, ahol köztudottan igen nagy a porszennyeződés. Szerinte csupán az üzem porszűrésének megoldása jelentősebb summát igényelne, mint az a 150 millió, amit az üzem . létrehozására szánnak. A képviselő úr aggályaira végül is nem hangzott el semmilyen válasz. De nyilván ezek a kérdések is terítékre kerülnek majd a további üzleti tárgyalásokon. A testület ugyanis — mint ahogy a bevezetőben már elárultuk — úgy döntött: folytatódjanak a megbeszélések. (bujdos) A MISKOLCIAK NAPILAPJA Kevesebb kohászati berendezést javítanak. így többek között a szöggyártásra álltak rá. u De ez is hazai huzalból készül. Nem élnek meg karbantartásból A Komplex próbál szerencsét XXII. ÉVFOLYAM, 266. SZÁM 19*0. NOVEMBER 16., PÉNTEK ARA: 5.20 FORRMT Közismert, hogy a kohászat lényegesen csökkentette termelését, s modernizálja üzemeit. Ebből adódóan kevesebb karbantartási feladatra, és minőségében is másra van szükség. Az is nyilvánvaló, hogy a cégek pénzügyi helyzetük miatt sorban állnak, ott spórolnak, ahol tudnak, így a karbantartási munkákat is elodázzák, ha lehet. A kohászat karbantartó gyáregységéből alakult Tudni kellene, ki milyen okból adós... Nemfizető lakók, milliós tartozások Szerencsére a jövőben nem a kormány, hanem önkormányzatok dolga lakbérügyekben dönteni — mondta a rádióban egy pénzügyminisztériumi vezető, érezhető megkönnyebbüléssel a hangjában. No igen: a lak- béremelés roppant népszerűtlen feladat, ezt mindenki túrija. Mindenesetre az új városatyáknak ha tetszik, ha nem, a lakbérek mértékéről, rendszeréről dönteniük kell majd a jövőben, elhatározva azt is, mi legyen a tartozásokkal. Most már ugyanis tetemes az az összeg, amivel a bérlők tartoznak az ingatlankezelő vállalatoknak. A lakbértartozások ügye | mindig szenvedélyeket ka- [ var, hiszen a közvélemény szeretné elkülöníteni, kik azok, akik önhibájukból nern fizetnek és kik .azok, akik nem tehetnek erről. Csakhogy a megítélés sokféle lehet, és a vélemények a szélsőségektől sem mentesek; van aki azonnal' kilakoltatásokat sürget, mások Kiállítás a bányászatról Az első magyar nyelvű bányászati szakkönyv tiszteletére rendeznek kiállítást' november 24-től a Miskolci Egyetem régi aulájában. Dr. Benke László a bélyegeken található bányászati ábrázolásokat, dr. L énárt László ugyancsak e témában képeslapjait állítja ki, míg dr. Zsámbok László a Magyarországon megjelent bányászati szakkönyvei közül mutat be néhányat. Remélhetőleg, nem csak a bányamérnöki kar hallgatóinak nyújt érdekességeket a tárlat, mely széles korú segítséggel jött létre, hiszen az egyetemen túl a bányamérnöki kar, a bélyeggyűjtő kör, a könyvtár, a közművelődési bizottság, a levéltár, valamint a Zempléni Múzeum is hozzájárult az anyag teljessé válásához. A kiállítást 24-én, délelőtt 10 órakor nyitják meg, s ezen a napon 10—14 óra között emlékbélyegzéssel gazdagabban térhetnek haza a íilatelisták. ezt nem tartják megoldásnak. Mi most annak próbáltunk utánajárni, mi ma a helyzet, mi az, amivel az önkormányzatnak számolnia kell... TÖBB A LAKOSSÁGI Jelenleg a Miskolci Ingatlankezelő Vállalatnál kishí- ján huszonkilenc millióra rúg a lakbértartozások ösz- szege. Ebből több, mint tizenhét és fél milliót tesz ki a lakosság tartozása, de meghaladja a tizenegy milliót az intézmények, vállalatok kifizetetlen bérleti díj- számlája is. A teljes tartozás összegéből majdnem hat és fél milliót sikerüli jogi úton, törvényes bírói ítélettel behajthatóvá tenni. (Az más kérdés persze, hogy egy behajtás mennyire sikeres, és mennyi időbe kerül.) Megkérdeztük azt is. hogy a tetemes lakbértartozás millióit miből fedezi most az ingatlankezelő? Az igazgató úr lakonikusan válaszolt: ennyivel kevesebb jut a lakóház-felújításokra Miskolcon. Mellesleg külön nyilvántartják a notórius nemfizetőket. A több, mint nyolcezer nemfizető család közül kettőezer-kettőszázötven a hosszú idő óta tartozó. A vállalatok, jogi személyek közül — itt 196 címet tartalmaz a lista — 24 a notórius adós. KI DÖNTI MAJD EL? Itt meg kell állnunk egy pillanatra, hiszen a számok nem mondanak el mindent. Ugyanis lehet valakinek viszonylag nem túl nagy ösz- szegű lakbértartozása, mert egy kisösszegű havi lakbért hosszú évek óta nem fizetnek ki. Elsősorban a város nyomornegyedeiről, lerobbant lakásairól van szó. A másik nézőpontból vizsgálva viszont igaz, hogy egy nagyobb összegű tartozás lehet egy intézmény egy-, vagy kéthavi késedelmes fizetésének következménye is.' Számunkra az elmondottakból az következik, hogy a lakbérí arlozások ügye nem oldható meg csak jogi úton még akkor sem, ha lenne elegendő olyan lakás, ahova az érvényes bírói ítélet után ki lehetne költöztetni a nemfizető bérlőket. Mert valóban nem mindegy, hogy ki miért nem fizet. Ma, amikor tömegek csúsznak a nyomorba, persze valóban nem nehéz nyomós érvet találni a nemfizetésre. De mégis valahogy differenciálni kell, muszáj. Van, ahol azonnali szociális segítség- nyújtásra van szükség, hiszen a nemfizetés egv család végső kétségbeesett lépése, másutt pedig valóban be keil hajtani a lakbért. Hogy ki képes ezt eldönteni? Amíg nincs igazán zsinórmértékül szolgáló helyi és országos szociaipolitika, és az ehhez kapcsolódó lakásgazdálkodási koncepció, a lakbérektől, az ingatlan- kezeléstől kezdve a lakás- juttatás rendszeréig, addig minden, erre a feladatra életrehívott testület igen nehéz helyzetben lesz. Van. aki abban reménykedik, hogy ha létrejöhetne a Máltai Szeretetszolgálat által javasolt miskolci szociális információs központ, akkui a lakbérnemfizetések és más adatok sorából behatárolod na az a városi réteg, ameiy úgymond minden szempont ból „problémás”. Ha csali idáig sikerülne eljutni, akkor legalább azt tudnák hogy hol kell beavatkozni. (kiss) Az automata gépsort a svéd cég szállította a Komplex Kft.-nek (Kerényi László felvételei) Komplex Kft.-nek egyébként sem könnyű az öröksége. A vezető szakemberek szerint több olyan pénzügyi hátizsákot kell cipelniük, amelyek miatt nem mindig tudják felvenni a versenyt például egy kisvállalkozóval az áraik miatt. Hiába a megkötött szerződés a Dimag Rt.-vei, hogy saját kft.-itől rendeli meg a különböző alkatrészeket, ezek a megbízások rendre elmaradnak. Mindenki keresi az olcsóbbat. Azt is látják, hogy nem mindig az az olcsó, ami annak látszik; mert különböző közvetítőkön keresztül, végül is idejutnak és visszaköszönnek azok az alkatrészek, amelyeket a kohászatnak eddig is gyártottak. Sajnos, az áraikat gyárkapun belül lévén, kénytelenek minden olyan költséggel megterhelni, ami a rendészettől kezdve, a különböző , díjakon át őket is terheli. Ks a Dimag Rt.-nek, valamint kft.-inek megoízásá- ból, vagy más hazai vállalatoktól nem kapnak biztos és tartós munkát, van-e más megoldás, hogy életben maradjanak? A munkásoka kérdésre nyilván úgy válaszolnak, hogy a vezetőik dolga megtalálni a kiutat. De az ő feladatuk meggyőzni a munkásokat is arról, hogy más és új típusú feladatokat kell vállalniuk, ha éppen kohók, hengersorok, vagy más nagy berendezések javítására, felújítására nem papnak megbízást. Tehát ha a kapun belül, kapun kívül sem kínálkozik a megszokott a begyakorlott munka, így országhatáron túl próbáltak mást keresni. Ebben a „szerencsepróbáló” korszakban jutottak több nyugati megbízáshoz. Százmillió forintos beruházást igényelt a cégtől, hogy építőipari állványokhoz tartóbilincseket készíthessen. De az ötéves exkluzív szerződés biztos hasznot ígér. hiszen a gyártósor teljes kapacitását visszavásárolja a tőkés cég. A másik adandó lehetőségét is kihasználták, amiről korábban már beszámoltunk lapunkban. Eszerint egy svéd céggel hasonló konstrukcióban kötöttek üzletet, és egy szöggyártóüzemet létesítettek. ■ ■ Megfogtak minden más adandó, egyedi megbízást is: repülőtéri hálófeszítő-szerkezeteket készíttetnek, majd gyufagyártó gépsor alkatrészeit. Közismerten igényes a japán piac, mégis itt készülhetett el. egy leímzhenaer- sor 60 tonna .súlyú állvány- szerkezete. Ami pedig merőben új és szokatlan feladatnak ígérkezik, azt izraeli megbízás alapján kapták. A bevándorlók lakásgondjait ideiglenesen lakó- konténerekkel akarják ugyanis megoldani. A Komplex Kft.-nek 9x3x3 méteres, jól szigetelt, igen nagy méretpontosságú elemeket kell gyártani. A lakókonténerek első harminc darabjának szerkezete december 15-ig elkészül, s ez lesz a próbaszállítmány. Ha megfelel a megrendelőnek, három évre szóló szerződést kötnek, és évente ezerkétszáz lakókonténer elemeit készítik el. Ez a mostani árakon számítva, körülbelül 400 miilió forint árbevételt jelent a kft.-nek jövőre. A munka a hengercsap- áavhoz szokott munkásoknak teljesen újat jelent. Nem ken ugyan hozzá magasan kvalifikált szaktudás, de annál nagyobb precizitás. S el kell felejteni az olajos munkaruhát, hiszen egy csarnokban, szinte bútoripari körülmények között dolgoznak. A külföldi megrendelők a kft. műszaki hátterének ismeretében bízzák meg mindezekkel őket, elfogadva az áraikat is, hiszen közismert, hogy még mindig olcsóbbak vagyunk, mint a legtöbb tőkés cég. (oláh) löbb ezer munkahely, 150 millió dollárért üskslci sziiciuiölf, HiÉkke!
