Déli Hírlap, 1990. november (22. évfolyam, 253-278. szám)

1990-11-02 / 254. szám

>)c A munkatábor és a lőszergyár makettjén a miskolciak is jelismerték, hol dolgoztak negyvenöt évvel ezelőtt. gonokba zsúfolva dolgoztat­ni vitték őket a távoli né­met kisvárosba, Allendorf- ba. Ebben az időszakban ezer magyar nő végzett a lőszergyárban kényszermun­kát — állítja az 1933—1945 közötti stadtaliendorfi törté­nettél foglalkozó egyesület, amelynek munkáját a városi • képviselőgyűlés valamennyi pártja támogatta. Kötelességünk, hogy éb­ren tartsuk a „Harmadik Birodalom” alatt a fasiszták által elkövetett rémtettek emlékét — mondta a hes- seni miniszterelnök, Walter Wallmann —, s ezt a törté­nelmi igazság nevében tesz- szük, hogy figyelmeztetés le­gyen a következő nemzedék számára is. Csak ez adhat­ja meg az esélyt, hogy ami történt, soha ne ismétlőd­hessen meg. A visszaemlé­kezés a német nép történel­mének sötét foltjáról, a jö­vőbe vezető jobb utat mu­tatja meg. Mélv benyomást tett ránk mindaz a fájdal­mas dokumentum, amit a kutatások feltártak. Brutális erőszakot, cinizmust tapasz­taltunk az allendorfi kon­centrációs táborban. Csodá­nak tűnik, hogy ennek elle­nére olyan sok ember túl­élte — talán azért is. mert másutt még rosszabb körül­mények voltak —, s most visszatérhetnek meghívá­sunkra Allendorfba. 45 esz­tendő múltán, a világ min­den részéből. Az elmúlt hó­napokban forradalmi esemé­nyek zajlottak le Európá­ban — nyilatkozta a hesse- ni tartomány miniszterelnö­ke —. s új kezdet előtt ál­lunk Európában. A békés jövő pedig csakis a múlt bevallásával képzelhető el. Elgondolni is nehéz, meny­nyi szorongással indult út­nak háromszáz volt kény­szermunkás — többségük gyermeke kíséretében —, hogy az emlékezet morzsái­ból újra összerakja az al­lendorfi tábor képét, hogy újra találkozzon fogolytár­saival, akikkel együtt mene­tének hatalmas facipőkben, egy szál ruhában akkor is, amikor az amerikai csapa­tok elérték a tartományt. Gondoltál-e arra, hogy mi­ért lettél a társam, s hogy többé soha nem jössz el Al­lendorfba? — tette fel a kérdést az egykori kényszer- munkások közül a mostani találkozó egyik szervezője, Jolsvai Marika és Pusztai Éva. Azt hiszem, arra ál­modban sem gondoltál . fo­golytársam. hogy egvszer a város vendégeként, jössz el Allendorfba, ahol csak a szörnyű időszak végén éb­redtünk rá arra, hogy élő csontvázak vagyunk, s talán már csak megszokásból élünk... ■ ■ Miskolcról kilenc assmny vállalta, hogy újra szembe­sül az emlékekkel, remélve; hogv még megismer valakit azok közül, akik ma Ame­rikában, Brazíliában, Argen­tínában, Londonban, vagy Izraelben élnek. Közöttük volt Lázár Olga is — aki ma kozmetikus Miskolcon —, és nemrégiben könyvben je­lentette meg a megyei le­véltár segítségével, a mun­katáborban vezetett napló iát. Mindaz, amit leírt, szinte valamennyi volt táborlakó emlékezetében ma is él . (Folytatjuk) Vadas Zsuzsa Száguldó halál Állítsátok meg az utakon száguldó halált! — figyel­meztetnek 46 ország közle­kedési szakemberei a közel­múltban rendezett tanácsko­zás után, melyet azért hív­tak össze, hogy — ha már az egyenkénti erőfeszítések hatástalanok maradtak — megpróbáljanak közösen cselekedni. A motorizáció fejlődéséről rajzolt kép úgy­szólván hadijelentésként is értelmezhető: évente 90 ezer ember hal meg az európai utakon. Az átlagosan napi 250 áldozat csakugyan kö­nyörtelen mozgóháborúra vall. (A sebesülteket 2 mil­lióra becsülik.) „Olyan tö- rnegáldozatról van szó, amely már a népirtás fo­galmát is kimeríti, hiszen egy közepes nagyságú város tűnik el évente” — nyilat­kozta az ENSZ egyik szak­értője. A megbékélés titka az emlékezés! — Ez olvasható a jeruzsálemi Jad Vashem emlékműben, ahol a máso­dik világháború, a Holo­caust áldozataira emlékez­nek. Ide utazik majd hama­rosan Antall József minisz­terelnök. hogy fát ültessen az emlékezésért. Az emlé­kezés a kulcsszava annak a világtalálkozónak, amelyet a történelem során először ren­deztek az elmúlt héten Né­metországban. Szomorú memento az allendorfi fogolytábor bejáratánál Boldo 2, aki uleast'prő lehet A bizonyítványosztások még oly nevelő szándékú bölcselkedése, miszerint: „Ut­caseprő lesz belőled!”, úgy tűnik, nem fenyegetés már, inkább buzdító dicséret. Leg­alábbis Amerikában. A New York Times szolgált a meg­lepő hírrel: New Yorkban 101 ezer ember . jelentkezett arra a pályázatra, melyet 2 ezer utcaseprői állásra hir­dettek meg. Ilyen súlyos lenne a mun­kanélküliség? Egyáltalán nem. Ennyire torz a jelent­kezők önértékelése? Ellenke­zőleg. Nagyon is tudják, mit akarnak. íme: Frank Moos. 30 éves, volt bankár (évi 26 ezer dolláros fizetés) elha­lasztotta esküvőjét, csakhogy le ne maradjon a pályázat­ról: Most bankja csődbe ju­tott, és ez a veszély • a ma­gánvállalkozásoknál minden­kit fenyeget. Ezzel szemben a . városi státuszban levő ut­caseprő irigyelt biztonság­ban dolgozik, senki sem sür­geti, .és a szabad levegőt szívja. Ez az utóbbi még ak­kor is ígéretes, ha benzin­gázzal telített. Mert csak ez az egvetlen veszély leselke­dik rá. Amit ékesen bizo­nyít, hogy rendőrnek és tűz­oltónak évek óta lényegesen kevesebben jelentkeznek, mint utcaseprőnek. Ám ha még azt - is hozzátesszük, hogy a 23 ezer dolláros évi kezdőfizetés tíz esztendő múltán ‘40 ezerré emelkedik, érthetővé válik, hogy miért vonzóbb a söprűnyél. mint a gumibot. Végül is az utca­seprőre nem lőnek, és a csőd is csak azokat fenye­geti, akik szemeteinek, és nem azt, aki eltakarítja. A fogkefe kétezer éves Mohamedánoknál: Maiseprű A fogkefe nem új talál­mány, már több mint 2000 évvei ezelőtt ^merték. Idő­számításunk előtt 272-ben A szépségről szóló előírások című kinai könyv említést tesz egy fogkeféről. í Az első kínai fogtisztítók ki* -hegyes pálcikák voltak, melyekkel a fogakat kapar­ták. Később megjelent egy rudacska, melynek végére sertéssörtét ragasztottak. Ez a „szájseprűnek” nevezett szerkezet valószínűleg fele­désbe merült, és más orszá­gokban nem terjedt el. Másutt száj- és fogtisztí­tás céljából különféle gyö­kereket rágtak. Törökország­ban például diófagyökeret, másutt fakérget .használtak erre a célra. Ázsiai törzsek' durva ros­tos növényeket é* falevele­ket rágtak, vagy pedig nö­vényekkel törölték ki a szá­jukat. A szájápolást . több or­szágban törvény írta elő. Például a mohamedánoknál előírás volt, hogy mindig legyen pót „fogfeke” tarta­lékban. Ez a „fogkefe” a következőképpen készült: egy bokor ágát levágták, és meg­tisztították, a végéről eltá­volították a fikérget, és né­hány óra hosszat vízben áz­tatták. Ezután kalapácsüté­sekkel megpuhították és fog­kefének használták. Nem 4 1>S71 íó és a Hortobágy környékén + üdülőingatlan forgalmazásával, illetve üdülők építésével, ■ , , , + továbbá falusi turizmussal kapcsolatos v ingatlanforgalmazással, * + bármely jellegű épület, kulcsrakc-j , átadásával áll ügyfelei rendelkezésére a PUSZTA KFT. 5362 Tiszaörs, Lenin út 92, csoda, hogy ezt a növény- rostköteget „szájseprűnek” nevezték. A fogkefe formája és anyaga az idők folyamán változott. 1.800 körül jelent tneg Angliában a maihoz ha­sonló fogkefe, és a s.ziget- országból. indult el diadalút- jára, Európába és Ameriká­ba. A fogkrém és a szájvíz használata sokkal később jött divatba. Évekkel ezelőtt középisko­lás diákok vetették fel a kérdést Allendorfban és környékén, hogy kiket és miért dolgoztattak kényszer- munkán az allendorfi lőszer­gyárban? Hogyan lehetséges, hogy a minimális életfelté­telek mellett, férfiak számá­ra is igen kemény munkát végeztek Európa egyik leg­nagyobb robbanóanyag-töltő gyárában fiatal asszonyok? Az allendorfi tanulók kö­nyörtelenül igaz válaszokra vártak, s a múlt megszépí­tése helyett, a legapróbb részletekről is, korabeli do­kumentumokkal bizonyított feleletet adtak. A kutatást dr. Harald Horn történész irányította, s lassan össze­állt a kép. Allendorfban és környékén több mint tizen­hétezer embert dolgoztattak, azoknak a helyére, akik elpusztultak, mindig „friss” munkaerőt hoztak. így tör­tént, hogy 1944-ben Ausch­witz krematóriumainál elvá­lasztották szüleiktől a még munkaképes fiatalokat, sva­Mi mennyi, avagy ki nyerte meg Miskolcon a választást? Miskolcon a Fidesz nyerte meg a választást — jelentette ki a hét elején egy sajtótájékoztatón a fiatal demokraták helyi képviselőcsoportjának vezetője, Juga György. Az új­ságíróknak leesett az álluk. S hogy min csodálkoztak el ennyire a zsurnaliszták? Mos­tanáig úgy tudták, hogy az SZDSZ győzött, s a Fidesszel együtt ok alkotják majd a többséget a helyi önkormány­zatban. A szabad demokratákat 18, a fideszesekeí 13 man­dátumhoz juttatták a választóik. Ez annyi mint 31 szabad­elvű kcpviséló ott. ahol egyébként 59 városatya és -anya kormányozza a várost. Joggal irtuk tehát le már a válasz­tások másnapján, hogy liberális többségű képviscló-testüle- te lett Miskolcnak. Csakhogy a Fidesz ismert helyi vezetőjének szavaiból most az derült ki, hogy politikus berkekben létezik más­féle számtan. Ebben nem olyan egyszerű a dolog, hogy egy meg egy az kettő. S hogy miféle logika eáfolja a matema­tika szábályait? A magyarázat a következő. Az SZDSZ 18 képviselője közül 10 a Fidesz támogatásá­val győzött. A nevük mögött a saját pártjuk után a Fiatal Demokraták Szövetségének manapság köztudottan jól csen­gő neve is ott szerepelt a szavazólapon. A Fidesz 13 ön- kormányzati képviselője közűi pedig ketten a szabad de­mokraták támogatásával nyertek. Ha a közösen támogatott jelölteket fél képviselőknek vesszük, akkor azt találjuk, hogy a Fidesznek 17, az SZDSZ-nek ellenben csak 13 kép­viselője ülhet az önkormányzatban. A fideszesek azt is mondják, hogy az SZDSZ-nek az általuk is támogatott je­löltjei közül azért szerepelhettek annyian sikeresen, mert a választók az ö személyükben is a Fideszt támogatták, a Fidesz politikáját, arculatát találták vonzónak. A szabad demokraták tagadják, hogy így volna, s határozottan vall­ják: a választást itt ők nyerték meg, az övék a legnagyobb képviselőcsoport a városban. Nem árulunk el igazán nagy titkot, ha azt mondjuk, emiatt a polémia miatt futottak zátonyra a két párt közötti tárgyalások a polgármester- választással kapcsolatban. S emiatt a tárgyalási fiaskó miatt kopogtattak támogatásért a fideszesek a kormány­pártok helyi szervezeteinél. Azóta tudjuk: a támogatást megkapták, a Fidesz jelöltje, Csoba Tamás lett Miskolc polgármestere. S hogy van-e valamilyen alapja az imént vázolt logiká­nak? A Városházán, jogi szakértőktől úgy értesültünk: a közös, a több párt által támogatott jelöltekkel kapcsolat­ban, illetve, hogy azoknak melyik frakcióban kellene he­lyet foglalniuk, nem rendelkeznek a jogszabályok. Lesz-e belőle még vita. hogy hová szavaznak a közös je­löltek. azt ma még nem tudhatjuk. Az viszont tény: az ön- kormányzat alakuló ülésén az ülésrend szerint a Fidesz képviselőcsoportjában csak 13 embert láttunk. A szabad demokraták többen voltak ... (bujdos) A% ft II end or fi munhntnhor lolóf voUnh (1.) II megbékélés titka az emlékezés

Next

/
Thumbnails
Contents