Déli Hírlap, 1990. október (22. évfolyam, 228-252. szám)

1990-10-13 / 239. szám

Épük reiÉzni a Maist a dalai Százmillió lóimtól ígértek a társadalombiztosításnak Nagy riadalmat okozott \ társada'omliizíositásnak (; tozók körében az a hu. amely az országos napila­pokban jelen* meg. A fő­igazgatóság ' 'ölte hogy azoknak a \ -tatoknak a nevet, amelyek tartozásukat nem fizetik ki. vagy ame­lyekkel nem tudnak meg­egyezni október 25-ig, köz­zéteszik. A híradás nyomán a Bor­sod Megyei Társadalombiz­tosítási Igazgatóságot jó né­hány vállalat, termelőszövet­kezet kereste fel — tudtuk meg Juhász János gazdasá­gi igazgatóhelyettestől —. s többen jelezték pénzügyi rendezési szándékukat. Né- hányan vállalták, hogy még e hónapban kifizetik a tar­tozást, legalábbis az 1989. december 31-ig felhalmozó­dott összeget. Mások rész- teljesítést vállaltak, úgy, hogy a jövő év március vé­géig a fennálló hátralékukat is rendezik. Kapcsolatba léptünk a nagyhátralékosa­inkkal, s közülük hat nagy­vállalat tett ígéretet arra. hogy rendezi fizetési kötele­zettségét. Ez összesen 100 millió forintot jelent. Mi­után Borsod megyében 1.8 milliárd a tartozás összege, ebből következik, hogy so­kan — bár keresik a lehe­tőséget a fizetésre — egysze­rűen képtelenek megadni a tartozást. A legsúlyosabb a helyzet az aszálykár sújtot­ta termelőszövetkezeteknél, mert ott már a régi tarto­zást sem tudják emiatt meg­fizetni. Mint ismeretes, a Vállalkozók Országos Szö­vetsége tiltakozását fejezte ki. a tartozók listájának közzététele miatt A leg­főbb ügyésznek kell majd döntenie ebben az ügyben. Mindenesetre Borsod me­gyében" elenyésző azoknak a magángazdálkodóknak a száma, akik 1 millió forint felett tartoznak a társada­lombiztosítási járulékkal Inkább a nagyvállalatokra jellemző — a téeszek mellett — a nagyobb tartozás (vadas) A súlyos bronz a szobor fejtetői részénél sérült meg, zuhantában megtörte a talap­zatot is, de most már biztosan áll. A többi gyors megerősítésével a további pusztítást sze- ; retnék elkerülni. (Szabán felvételei) Következik Jókai és a betűk A MISKOLCIAK XXII. ÉVFOLYAM, 239. SZÁM 1990. OKTÓBER 13., SZOMBAT A Tompa-portré tolvajai A R Ct: 4,20 FORINT Két építész ötlete a hajdani pártszékház környékére Nemcsak nevet kell változtatni! A miskolciak kesernyés humorral Szentháromság tér­nek nevezték a Mindszenti templom előtti teret, arra célozván, hogy itt állt a pártház, a szakszervezetek központja és a katolikus templom. Azután a rendszer, váltás első napjaiban fel­röppent egy javaslat, hogy a hivatalos nevet — Ma­gyar—Szovjet Barátság tér — változtassák meg Október 23. térre. Mások azt mond­ták, hogy ne ünnepekről ne­vezzük el terünket, hanem ragaszkodjunk a város ha­gyományaihoz, cs legyen a név: Mindszenti tér. A dön­tés joga az új önkormány­zaté lesz. Két építész — Kelemen István és ’ Sári István — azonban úgy vélte: legalább ennyire fontos az, hogy vég­re valóban tér legyen a vá­rosnak ez a fontos része, mert ma nem tér, hanem egy rosszul szervezett közle­kedési csomópont. ' • A MA: KÉNYSZER- MEGOLDÁS A két építész kidolgozott egy javaslatot, amelyet Mis­kolc város lakossága és az új önkormányzat szíves figyel­mébe ajánl. Lényege ennek az, hogy megváltoztatva a forgalmi rendet a téren, visszakerülhetne méltó he­lyére a templom mellé szo­rított „csupros madonna” szobor, amely valaha a ke­reszteződés közepén állt. Azt mondják .a szakemberek: a mai forgalmi rend itt, a templom előtt egy régebbi kényszerhelyzet eredménye, mert akkor volt szükség ar­ra, hogy a Hejőcsaba felől érkező autósok balra kanya­rodva, a Papszer majd a Szamuely utcán át közelítsék meg a déli terelőutat, ami­kor még nem épült meg a déli terelő „áttörése”, azaz a Szemere utca és a Szamuely utca torkolata közötti sza­kasz. Most már azonban semmi sem indokolja, hogy ez a tekervényes és rengeteg hátránnyal járó megoldás ma­radjon továbbra is. Ehelyett azt ajánlják, hogy az autó­sok ne jöjjenek be idáig a Térig, Hejőcsaba irányából, hanem a Korvin O.ttó utcán hajtsanak tovább, majd az Uitz Béla utcára fordulva, balra ínár ott is vannak a déli terelőúton. Egyetlen vál­toztatás kell még a jó for­galmi megoldás létrejötté­hez: mégpedig az, hogy bal­ra lehessen kanyarodni a Vörösmarty utca irányából érkezőknek a Szemere utcá­ra is, vissza Hejőcsaba irá­nyába, az OTP megyei igaz­gatóságának sarkánál. Ha ez a változtatás meg­történik — azzal együtt, hogy elbontják végre a hajdani pártbizottsági székház előtti „protokoir’-útsávot is — szükségtelenné válik a jelző­lámpás irányítás a templom előtt. A drága berendezése­ket át lehet telepíteni más­hová, ahová éppen pénz hiá­nyában nem tudnak jelző­lámpákat telepíteni. A Pap­szer utcán parkolóhelyeket lehet kialakítani — amire itt nagy szükség lenne — a Sze­mere utcán pedig négy sáv­ban kellemesen lehet majd autózni Hejőcsaba irányába, megszűnik annak az egyet­len sávnak a zavaró és ve­szélyes szembeforgalma... ^ • MIT NYERHETÜNK? í Nyerhetünk egy szép és jól használható belvárosi te­ret. Ehhez a nyereséghez hozzátartozik az is, ami csak áttételesen kapcsolódik a két építész ajánlatához. Arról van szó ugyanis, hogy már az Interplan Kft. tervezőasz­talain fekszenek azok az el­képzelések, amellyel a haj­dani pártszékházat szeret­nék egy kicsit jobban a kör­nyezetébe illeszteni. Ez a ház ugyanis, betöltve hajdani funkcióját, uralkodik kör­nyezetén, szoborként terpesz- kedve a téren, nem illesz­kedve semmihez. Azzal a megoldással, hogy egy kiegé­szítő épületrésszel toldanák meg a házat — élelmiszer­áruház létrehozásáról van szó, amelyre vállalkozó is lenne — egy, a jelenleginél sokkal kellemesebb városkép jöhetne itt létre, nem be­szélve arról, hogy hasznosul­hatna a mindmáig üresen, kihasználatlanul álló terület, hasznot hajtva a városnak. Lapunk szívesen fogad minden kiegészítő vagy bí­ráló javaslatot a két- épí­tész ötletével kapcsolatban, amelyet különösen azért tartunk figyelemreméltó­nak, mert a mai pénzszűke világban olyan kedvező vál­tozást ígér, aminek a meg­valósításához minimális pénz kelli úgy nisszük, hogy az efféle ötletek révén előre­mozdulhat a városfejlesztés az elkövetkezendő hét szűk esztendőben is... (kiss) Ahogy a daruskocsi meg- ( emelte, kiderült, hogy a Népkertben lévő szoborport­ié legalább négy mázsa. A szakemberek szerint ezért menekült meg; nem bírták elvinni Tompa Mihály nem Is olyan régen egészen más céllal felállított arcmását. Gyakori a közterületi ron­gálás, néhány hónapja az ország számos részéről pa­naszoltak szoborrongálásokat is. Olyan jelenségek mutat­ták magukat és múltak el mindannyiunk megkönnyeb­bülésére viszonylag gyorsan, amelyre sem a rendszervál­tásnak, sem az Európa felé igyekvő országnak nincs szüksége. De dűtöttek, borí­tottak Miskolcon az elmúlt évtizedekben is; sehol annyi tőből kicsavart facsemete, frissen összetört kerámia­szobor, pad, köztéri virágtar­tó, lámpabura nem esett ál­dozatul, mint ebben a vá­rosban. Aki ért hozzá, most is megállapította (mint a Technika Háza előtt levő, újra meg újra elhordott ke­rékvetők esetében). hogy csupán kis haszonlesésről van szó. Ott könnyebb be­hajtani, ha nem akadályoz az okvetetlenkedő betonda­rab, ezért a jókora bronzért meg csak ad valamit a MÉH — az elkövetők gondolták. A Népkert egyik sétányára tervezett szoborparkból ed­dig négy, valamilyen módon Miskolchoz kötődő író, mű­vész portréjára volt pénz. Az urbánus jelzőre áhítozó vá­ros további szobrokat is ter­vezett, ha lesz miből, nyilván újabb bizonyítékait is látjuk a történelmet őrző emléke­zetnek. Addig a múzeum res­taurátoraiból álló, betéti tár­saságként működő fiatal szak­emberek véleménye szerint a meglevő megóvásával is a pénzhiány az akadálya. Ahogy Bistey László, a nevükben elmondta, nem érkezhet a városgondnokságtól' olyan felkérés, amelynek a legrö­videbb időn belül ne tenné­nek eleget. A Tompa-szob­rot napokon belül visszatet­ték a helyére, egyszersmind helyrehozták azt a pusztítást is, amit az idő rovására le­het írni. A posztamensbe j|e Ilyen lehetne a tér és Sári István elképzelése a Mindszenti templom előtt a két építész, Kelemen István szerint befúrt, a szobrokat tartó fém­rúd ugyanis nem bizonyult sem elég erősnek, sem elég­gé időtállónak. Korrodáló­dott, ki kellett cserélni, mint ahogy — a további erőpróbá­kat elhárítandó — kicserélik a másik három szobor ta­lapzatában is a fémet, és kellőképpen megerősitik a felületet. Jókai például ve­szélyesen inog, és bár vélet­lenül sem akarunk ötletet adni az éjszaka erős legé­nyeinek, könnyen ledönthe­tő. Amióta beszéltünk, .megér­kezett a városgondnokság jóváhagyása a másik három szobor megerősítéséhez, mint ahogy visszaállítják a szom­szédos munkásmozgalmi emlékmű letördelt betűit (itt. szintén a korrózió segített a rongálásban) is. Amit. .el­pusztítanak a városlakónak nemigen nevezhető randalí­rozók, azt helyrehozzák. De a restaurátorok véleménye szerint sokkal több figyelem szükséges a megelőzéshez. Az ország számos városában fo­lyamatosan karban és rend­ben tartják az emlékműve­ket, szobrokat, erre Egertől Kőszegig mindenhol áldoz­nak. Nyilván abból a meg­fontolásból is. hogy a kör­nyezet alakítja a viselkedés- kultúrát: az Operában bárki csak egyszer hajíthatná el a cigarettacsikket. De nem is kerül ez olyan rengetegbe. Korábban egymillió körüli összeget szántak a köztéri szobrok felújítására, megújí­tására évente, aztán elvitte a város más gondja-baja. A szívesen dolgozó fiatalok szerint évi hat-nyolcszázezer is elég lenne. M— Keresztény értelmiségiek G A Keresztény Értelmisé­giek Szövetsége miskolci csoportja október 15-én, (hétfőn) 1? órai kezdettel tartja -szokásos havi össze­jövetelét a Miskolci Nagy­boldogasszony (minorita) templom oratóriumában. Az összejövetelen aktuális té­mákat tárgyalnak meg. Min­den tagot és érdeklődőt szí. vesen lát a, helyi csoport vezetősége.

Next

/
Thumbnails
Contents