Déli Hírlap, 1990. október (22. évfolyam, 228-252. szám)
1990-10-08 / 234. szám
Miskolci parfék az Mkinrái«zít linaiva’íiríl Szeretnénk segíteni olvasóinknak, hogy eligazodhassanak az önkormányzati választáson indult politikai erők tervei, zán- clékai között. Ha megismerik a miskolciak, mit is akarnak a pártok, mit kívánnak tenni az önkormányzati testületben, bizonyára könnyebben választanak majd október 14-én a jelöltek közül. Az összeállításunkban szereplőknek ugyanezt a kérdést tettük fei: mit tartanak az uj miskolci önkormányzat öt legfontosabb tennivá’ó jának? Mindenkit arra kénünk, hogy konkrét válaszokat fogalmazzanak meg, mert az emberek erre kiváncsiak. A beérkezett írásokat abban a sorrendben közöljük, ahogy kézhez kaptuk őket. Az j egye'; válaszok eltérő terjedel- » mérői nem mi tehetünk, m:n- denkitöl két gépelt oldal szöveget kértünk. Volt, aki méltányolta e kérést, volt, aki nem. A ZÖLDEK VÉLEMÉNYE A választások után fölálló önkormányzat első tennivalóit ugyanúgy meghatározza az önkormányzatokról szóló törvény, mint alapvető feladatait. Ezek nem képezhetik vita tárgyát a leendő helyhatóságon, a képviseleten belül. E feladatok mellett a következőket tartjuk sürgősen megkezdendő és megvalósítandó tevékenységnek, célkitűzésnek. 1. Teljes, mindenre kiterjedő városrendezési, rekreációs terv kidolgozása, a jelenlegi helyzet felmérése után. 2. A város ivóvízbázisainak védelmére végrehajtandó beruházások — csatornázás a városon belül és környékén, a teljes szennyvíztisztítás megvalósítása, a környező önkormányzatokkal együttműködve. Anyagi források: OECD (a fejlett tókés országok szervezete) fejlesztési, környezetvédelmi támogatása, környezetvédelmi alap, pályázatok útján. 3. A közlekedési infrastruktúra átalakítása, a tömegközlekedés fejlesztése — célja a lég- szennyezés és a zaj csökkentése, az átmenő forgalom háttérbe szorítása. Eszközei: trolibusz, kerékpárutak, forgalomkorlátozás, megkerülő útvonal. Anyagi források: világbank kedvezményes fejlesztési hitelei, saját erők, OECD-íámogatásck. 4. A város nagy légszennyezőinek megfékezése — a rendelkezésre álló jogi eszközök érvényesítése mellett a beavatkozásokhoz szükséges anyagi alapok megszerzésének támogatása. Szóba jöhető források: környezetvédelmi alap, Világbank, OECD. 5. Komplett „szemétprogram” kidolgozása és megvalósítása: — szelektív gyűjtés, differenciált szállítási díjakkal, ■— újrafelhasználási lehetőségek kutatása, erre épülő vállalkozások támogatása, — a szemét energiaforrásként való felhasználása lehetséges módszereinek alkalmazása, illetve támogatása. 6. Az érvényes környezetvédelmi és természetvédelmi előírások maradéktalan végrehajtatása. 7. Az iskolák önállóságának megteremtése. A közvetlen beleszólás megszüntetése mellett azonban a környezetvédelmi- természetvédelmi, ökológiai oktatás szorgalmazása, támogatása. 8. Teljes értékű átképző-, továbbképző hálózat kiépítése. Forrása: központi költségvetés, helyi erőforrások. í). Kommunikációs-információs infrastruktúra, intézményi rendszer kialakítása Forrásai: vállalkozói szféra, külföldi töke, önkormányzati vagyon pl. ingatlan formájában vagy önkormányzati tanácsadó szervezet leépítésével. 10. Önkormányzati, elsősorban ^zociáis célú bank létrehozása a kereskedelmi és hitelbankok bevonásával. Ennek egymástól szétválasztod feladatai: — Szociális bank, főként lakásépítési és lakáshoz jutási hitelek nyújtása, kedvezményes kamattal, meghatározott célú hitellevél formájában. A hitel fedezetét maga a beruházás képezi. — Vállalkozásélénkítés, főként a környezetbarát beruházások, illetve környezetvédelem területén Formája: meghatározott célú hitellevél, fedezete a beruházás. — Vállalkozói tőkének megfelelő működés, szabályos kereskedelmi és hitelbanki működésnek megfelelően. 11. Kedvezményes kereskedelmi hálózat működtetése nyugdíjasok számára a kiskereskedelem kikapcsolásával. Ezt össze kell kapcsolni a szociális alapokból történő természetbeni Kutatásokkal. Végrehajtója az önkormányzat szervezete, forrásai a termelők, illetve a nagy- A oreskedelem. (Folytatás a 3. oldalon) Nehéz volt rangsorolni Okleveles kiskertek Városunkban már hagyományosan megrendezik a hobbikertek vetélkedőjét, amikor egy bizottság a legkülönfélébb szempontok szerint — ami természetesen nem csak az esztétikát jelenti — szemrevételezi a benevezett portákat. A Herman Ottó Kertszövetkezet tagjai valamennyien áldásos természetátalakító munkát végeztek a korábban sorsukra hagyott területeken. Ám mégiscsak fel kellett állítani egy rangsort, s eszerint a legszebb és kertészetiig is a legfigyelemreméltóbb kiskertek a következők voltak az őszi értékelés során: Köpeczi János, dr. Németh Zoltán, Nagy Balázs, Szentiványi Pál, Üveges Ferenc és Bényei János kiskertje kapta sorrendben a legmagasabb pontszámot. ★ A gyógyszertárak és a gyógyszerészek sorsa egyelőre még bizonytalan. A privatizáció módja és mértéke eldöntetlen. (Kerényi László felvétele) l A betegek ne érezzék, megrázkódtatást ne okozzon Variációk a gíptlárak privatizálására 1 ..... Hallgassák meg a gyakorló szakembereket is I Hónapok óta szoronganak a gyógyszerészek. Kedélyüket mendemondák borzolják, a patikák privatizálásáról terjengő hírek egzisztenciájukat, kenyerüket fenyegetik. A bizonytalanság oldására érkezett Miskolcra az _____________ __ Országos Gyógyszerészeti InA MISKOLCIAK NAPILAPJA f tézet főigazgató-helyettese, dr. Hamvas József, hogy részletes tájékoztatást adjon a napokban elkészült alterXXII. ÉVFOLYAM, 234 SZÁM 1990. OKTÓBER 8., HÉTFŐ ARA: 4,20 FOR] natív javaslatokról, amelyeket a népjóléti miniszter Egy visszavont ígéret elő- és utótörténete A téren történt Furcsa története van annak a kis térnek, amely az Ady híd sarkán található, ott, ahol most a Hungária biztosító székháza épül. Az utóbbi években bármi történt ott, többnyire botrányok kísérték a változásokat. Legutóbb a magánkereskedők tiltakoztak az ellen, hogy a Hungária visz- szavonta írásban adott ígéretét, és mégsem ad nekik helyet a székház földszintjén, pedig az építés miatt el kellett bontaniuk pavilonjaikat. Időközben a kiskereskedők kiharcolták, hogy mégiscsak tartsa be a Hungária előző ígéretét. Az ügyből. vagyis a tér ügyeiből kirajzolható egyfajta kór — vagyis kórkép, torzulások, amelyek nem szakíthatóak el attól a közegtől, amiben mindannyian éltünk eleddig. • PAVILON-SZTORIK Ez a tér akkor okozott először botrányt, amikor megkezdődött a pavilonok telepítése. Sok városlakónak és lapunknak sem tetszett, hogy ezzel a tér vásári jelleget öltött. Állami és magáncégek egyaránt jelen voltak itt, és a tér rendezését mondhatni sajátos módon oldották meg: középre került a pavilonok egy része, a többi hátra a falhoz. Ehhez a konfigurációhoz igazították a tér támfalas, virágkazettás rendszerét is. Ez a megoldás sem aratott köztetszést, hiszen voltak akik némi részrehajlást gyanítottak a pavilonok elhelyezése körül', és mások azon dühöngtek, hogy ezt a tenyérnyi teret középre tett pavilonokkal teszik zsúfolttá. Ekkor következett a Hungária-székház építése, ami viszont azért kavart először botrányt, mert a környéken lakóknak nem tetszett a tér elbontása, a ház terve, másodjára pedig a már említett ígérgetés és visszavonás borzolta fel a kereskedők idegeit. • ÚJRA VAN HELY Itt álljunk meg egy pillanatra. Volt módunkban betekinteni a kereskedők ügyével kapcsolatos levelezésbe. Ebből az derül ki: a Hungária-székház tervének megszületésekor a tanács a téren elbontott üzletek, pavilonok közül csak az állami cégek esetében kérte a biztosítót arra, hogy adjanak helyet nekik a földszinten. A magánkereskedőket elintézték azzal, hogy mivel csak ideiglenes fennmaradási engedéllyel bírtak a pavilonjaik — időközben volt, ahol a tulajdonos változott —, nem kell elhelyezésükről itt a helyszínen gondoskodni. Csak később született már olyan dokumentum, amiben a Hungária írásban rögziti: befogad két magánkereskedőt — no, nem ingyen — a földszintre. Amikor ez az ígéret hirtelen visszavonatik, a tanács is megmozdul, és kéri: legyen hely a magánkereskedőknek is a földszinten. Végül a Hungária vezérigazgatója dönt a magánkereskedők személyes megkeresésére, s levele értelmében lesz két kis üzlet nekik is. • A LÁNGOST IGEN, A SÜTŐJÉT NEM? S hogy mi ebben a történetben a kor- és kórkép? Szerintünk nem az az igazán lényeges, hogy vajon miért vonta vissza a Hungária az ígéretét. Hanem az, hogy mi- meg legjobban mindazoknak megbízásából több, szaktekintélyekből álló bizottság dolgozott ki. Dr. Hamvas József főigazgató-helyettessel és Pesti Vincével, a megyei gyógyszertári központ igazgatójával folytattunk beszélgetést a Borsodban 105 gyógyszer- tárat, a gyógyszertárak megyei központját, s 1300 gyógyszertári dolgozót érintő kérdésről: milyen elképzelések születtek a patikák privatizációjának megoldására? Többféle variációt terjesztenék az érintettek elé -— mondta dr. Hamvas József. Egyik legradikálisabb javaslat a teljes körű privatizáció, személyi joggal, amikor egy gyógyszerész kezébe kerülne a megvett patika. Másik javaslat, hogy alakuljanak részvénytársasággá a területi központok, az egész hálózattal. Harmadik: a központ irányításával fokozatosan kerüljenek magánkézbe, a negyedik a reprivatizáció, amely szerint a volt tulajdonosokhoz kerülnének visz- sza, de van olyan is, amelynek értelmében változatlanul az állam tartaná fenn őket. Nem könnyű eldönteni, hogy melyik javaslat felelne ként változott a városi tanács, a helyi és az országos politika viszonya a magán- kereskedőkhöz, a maszekokhoz. Hogyan változott a megtűrt helyzetük elfogadottá. Mert mai ésszel, mai viszonyaink közepette alig érthető, vajon miért kellett különbséget tenni állami és magánkereskedő között? Az ok: hosszú évtizedeken át a magánkereskedői réteget nem tudta hova tenni a politika. Megtűrték őket, hol jobban, hol kevésbé, de sohasem volt bizonyos, mit hoz számukra a holnap. Egy olyan szisztémában ráadásul, ahol nem a tiszta versengés a teljes nyilvánosság szelleme vezérelt a „lángost szeretjük, a lángos- sütőt nem” effektus jól működött. Az engedélyek kiadásának a működési feltételek megszabásának viszonyai azt is eredményezték, hogy nem volt valódi konkurencia, nem a kereslet, a piac szabályozta, hogy hány bolt nyílik, és azok mekkora forgalmat bonyolíthatnak le, hanem az: hányán tudtak engedélyt kapni, szerezni. A teljes kiskereskedelmi privatizációval remélhetően ennek örökre vége szakad, remélhetően csak a tények számítanak majd, és nem az, ki, vagy kik a tulajdonosok. (kiss—winkler) a követelményeknek, amelyeket korunk, gazdasági és politikai helyzetünk támasztanak általában a kereskedelemmel szemben. Mert a gyógyszertárak ugyan „üzleteik”, de sajátos feladatkörrel. A gyógyszer ugyanis nem olyan áru, mint más fogyasztási cikk. Nem az a lényege, hogy minél többen és minél töböet fogyasszanak belőle, hanem, hogy csak az vegye és szedje, akinek orvosi javaslatra, egészségi állapotának megfelelően szüksége van rá. A teljes körű, egyszemélyi jogú privatizáció tehát érdekellentétet hordoz, miután a magántulajdonosnak az a jól felfogott érdeke, hogy minél nagyobb forgalmat bonyolítson le, minél nagyobb haszonnal. Ez pedig arra ösztönöz- hez, hogy a költségeket a feltétlenül szükségesnél is lejjebb srófolja (kevesebb szakembert foglalkoztasson, drágább kínálatot teremtsen), a patikát tehát nem a betegek érdeke, hanem saját va- gyonosodása szempontjai szerint működtesse. S azért politikai kérdés is a gyógyszertárak privatizációja, mert — a gyógyszerészek szerint — félő, hogy elhamarkodottan, a gyakorló szakemberek véleményének figyelembevétele nélkül döntenek a privatizáció módjáról. A javaslatok ugyanis számos kérdésre nem adnak választ. Nincs döntés arról, hogy milyen hitelfeltételekkel támogatják a gyógyszertárak privatizációját, mi lesz a2 országban 18 ezres létszámot foglalkoztató gyógyszertárakból elbocsátott szakemberek sorsa — különös figyelemmel a pályakezdőkre és a nyugdíjkorhatárhoz közel állókra — mi lesz az egyetemen most tanulókkal, vagy a kistelepüléseken és veszteségesen működő patikákkal; amelyekhez Borsodban is a hálózat mintegy 30 százaléka tartozik, országosan is hasonló az arányuk, s lehetne a kérdéseket árnyalataiban tovább folytatni. Az országos intézet főigazgató-helyettese mindenesetre hangsúlyozta: a tájékoztató itt is — ahogyan az egész országban — azt a célt szolgálja, hogy a gyakorló szakemberek észrevételeit, javaslatait is összegyűjtsék, s felhasználják a döntés meghozatalakor. A megyei gyógyszertári központ igazgatója pedig azzal nyugtat, hogy a privatizációt mindenképpen úgy kell megoldani,’ hogy a betegek sem az ellátásban, sem az árakban ne érezzék meg, megrázkódtatást ne okozzon. Annyit 5 maga ígér, hogy megyénk gyógyszertáraiból — mindaddig, míg kifejezett utasítást nem kapnak rá —' senkit el nem bocsátanak. A privatizációval kapcsolatos javaslatokról szóló tanulmány egyébként a gyógyszerészek szakmai lapjában rövid“'--"!': megielenik. • • Ökológiai konferencia Politikusok, tudósok, Európa természetbarátai, környezeti és turizmus szakértők lesznek a résztvevői a Természetbarátok ökológiai konferenciájának. Az október 19—21-ig tartó rendezvénysorozatot részben Sopronban, részben pedig az ausztriai Mattersburgban rendezik.