Déli Hírlap, 1990. október (22. évfolyam, 228-252. szám)
1990-10-06 / 233. szám
Ha megegyeznének, példaértékű lehetne Lesz-e bele a garázsháborúban? /\épdalkörök, zenekarok lállyun Megyei egyesit alakul Tállyán, a bányász-kul- turteremben november 10- én és 11-én rendezik mega megyei népdalkörök és népzenei együttesek első találkozóját. Az életre hívók: a megyei tanács, a megyei Közművelődési Módszertani Központ, a KÓTA megyei szervezete, Tállya tanácsa és művelődési központja. A népdalkörök találkozója az első, a népzenei együtteseké a második napon lesz. Országos minősítéssel kötik egybe a fesztivált, a minősítést kérők nevezési díja 1000, azoké, akik nem kérnek, 500 forint. Október 12-ig lehet jelentkezni, felvilágosítással és jelentkezési lappal a Széchenyi út 35. szám alatt szolgálnak. Idekapcsolódó hír, hogy több, mint féléves előkészítő munka, szervezés után, október 20-án, alakuló közgyűlésre jönnek össze a Rónai Sándor Művelődési Központba azok, akik a B.-A.-Z. Megyei öntevékeny Zenei Egyesület megszületésénél bábáskodnak. Céljuk: a megyében élő. nem hivatásos együttesek és szólisták ösz- szefogása, aktivizálása, érdekeik képviselete, védelme, fellépési lehe'őségek biztosítása, a bemutatkozási alkalmak bővítése, a kapcsolatok ápolása, a csoportvezetők számára a továbbképzési lehetőségek megteremtése. Az alakuló közgyűlés délelőtt 10 órakor kezdődik. Ennek vendége lesz dr. Tóth- pá! József is, a Kórusok Országos Tanácsának főtitkára. A rendezvényre várják — és ezúton is hívják — a karnagyokat, a kórus- és zenekari tagokat, a szólistákat, nem utolsósorban az amatőr együttesek fenntartóinak képviselőit. XXII ÉVFOLYAM, 233 SZÁM ß R IS r 4.20 1990. OKTÓBER 6„ SZOMBAT PORIBíT A MISKOLCIAK NAPILAPJA * Zola György ismert müve: Hungária, az aradi vértanúk em- lékszobrának fö alakja. Ma október haiodika van. A nemzet hőseire lapunk 3. oldalán emlékezünk. A Borsodiak Baráti Körében Találkozó a holnaposokkal Borsod-Abaúj-Zcmplén megye Budapesti Baráti Köre az utóbbi időben valósággal kibérelte a csehszlovák kultúra Rákóczi úti házát. Találkozóikat jó ideje | ide szervezik, s a ház igazgatójával Ludovit Baltával kialakított jóviszonyuk következtében igencsak otthonosan érzik magukat a szomszéd ország kultúrájának jól felszerelt budapesti hajlékában. Ennek az otthonosságnak és a velejáró bensőséges- ségnek a jegyében hívták meg ide Miskolc új folyóiratának, a Holnapnak a szerkesztőségét is, amelyből négyen. Serfőző Simon fő- szerkesztő, Horpácsi Sándor, Tóth Imre László és Gpön- gyösi Gábor szerkesztők,, illetve rovatvezetők tettek eleget a meghívásnak. Az ilyen helyzettel kapcsolatban szokták azt mondani, hogy a szerkesztők bemutatták a lapot. Ezen a találkozón azonban ez lehetetlen volt, annál az egyszerű oknál fogva, hogv nem volt lap. Az ugyanis már elfogyott. mind a miskolci, mind a fővárosi standokról, ígv tehát csak abból a két példányból lehetett véleményt formálni a Holnap első számáról, amelv tom- bo’ptárpvként szerepelt a baráti kör találkozóján. Mondanunk sem kell, hogy ez a lanhiány semmi szomorúságot nem okozott. Sokkal inkább örömöt, hiszen a termet olvan emberek töltötték meg. akik igencsak szívesen hallottak arról, hogv ebben, a lanel- adósnak nem éppen kedvező világban a Miskolcon szerkesztett Holnap hiánycikk. Természetesen a laphiány ellenére is sokan voltak a teremben olyanok, akik ismerték az első szám tartalmát és tudtak a sok dicsérő szó mellett észrevételeket is tenni, mind a lap külalakját. mind szerkesztési elvei* illetőén. Dr. Nagy Károly, a baráti kör szervezője, vezetője, folyamatos tevékenységének mozgatója, s a Csehszlovák Kulturális Központ igazgatója a találkozó végén kis fogadáson látták vendégül a miskolci lapkészítőket. Ludovit Balla figyelmességében — mint hangsúlyozta — az is közrejátszott, hogy örömmel értesült arról, hogy a Miskolcon megjelentetett lapnak Szlovákiában élő szerkesztője is van, Gál Sándor költő személyében. (Gy) Az alapképlet a következő: adottak a garázsépítők, a lakók és a hatóság, azaz a néhai városi tanács. A tanács elhalálozna, hogy engedve a garázst epiteni vágyók nyomásának, kijelöl néhány teriitetet a városban a garázstelepek számára. Az egyik területen — a Bulgáriáidon — az elgondolás azonban a lakók ellenállásába ütközik, akik akkor ébrednek, amikor már az első kapavágásokat tennék a garázsépítők. Ettől kezdve az egyszerű alapképlet rettentően bonyolulttá válik: a várospolitikainak induló vita, kishíján tettlegességgé fajul, lövés — igaz, hogy csak riasztó — dörren, rendőrségi vizsgálat zajlik, feljelentések, vizsgálati iratok, határozatok szaporodnak. Hogy ebből mi lesz a legvégén? Azt a legutóbbi, békésnek egyáltalán nem nevezhető hangulatú tárgyalás után sem tudni... A lakók alapvető kifogása az, hogy a garázsíelep ■—> több, mint hatvan garázs — egy eddig csendes zöldterületre kerülne, túl közéi néhány lakóházhoz. A' tanács szerint azonban a garázstelep igen kis hányadát 'foglalja el a területnek,- megvédi majd attól a zajtól, portól, amit a tervezett tehermentesítő út okozhat a jövőben. Ettől á -ponttól kezdve azután a végtelenségig sorolhatnánk, mi mindenben nem értenek egyet a lakók, a tanács és a garázs- építők. Például a tanács szerint volt megfelelő tájékoztatás a garázsépítési terv- elfogadása előtt, a lakók Szerint nem. A lakók szerint a garázsépítők fenyegették meg őket, a garázsépítők szerint épp fordítva történt. A lakók szerint a többség érdeke kell, hogy a Újabb szép ház a Széchenyin Egy újabb restaurált épület homlokzatában gyönyörködhetnek a város sétálóutcáján a járókelők. A Miskolci Építőipari Vállalat 2. számú építésvezetőségének dolgozói levették a védőhálót a Széchenyi út 8. számú házának homlozatáról, amelyről most két mosolygó gipsz-figura tekint az utcán közlekedőkre. Az- épület; rhelyriek színezése harmonikusan illeszkedik a szomszédos, már korábban felújított házakhoz, a tervek szerint a hónap végére nyeri el végleges formáját. Akkorra fejezik be az üzletek kialakítását, és az udvari rész helyreállítását is. A felújítást a falak statikai vizsgálatával 1987-ben kezdték el, azok állagának leromlott állapota, a szükséges vasbeton-megerősítések miatt húzódott el ennyire a munka. Most azonban egy kívül-belül megújult, a városközponthoz méltó épülettel lett gazdagabb Miskolc. Hat, nagyméretű lakást alakítottak ki benne, a homlokzati 2 emeletes, valamint az udvarba benyúló egyemeletes és tetőtérbeépítéses részben. Az udvari homlokzaton függőfolyosó, valamint árkádos „tornác” teszi tetszetőssé az épületet. A földszintet pedig az üzlethelyiségek foglalják el a főutca, és az udvar felől is. döntő legyen, és több, mint háromszáz lakó áll szemben a hatvanegynéhány garázsépítővel. A tanács szerint azonban az összvárosi érdek a döntő — miszerint garázs és törvényes rend kell r~, nem a lakóé. A lakók szerint itt a. garázsok helyén ma gyerekek játszanak, a garázsépítők szerint ez. csak kutyasétáltató hely... Mindez csak kis ízelítő a vitatott kérdések halmazából, de ezek a nézeteltérések végül is érdemben nem befolyásolták a hivatali ügyintézést, hiszen a garázsépítőknek ma is a birtokukban van az érvényes és törvényes építési engedély. Végre szeretnének építeni, hiszen benne áll. a pénzük a vállalkozásban, & amikor legutóbb a lakók szétverték a garázsok alapjait, a két és fél éve húzódó ügy újabb anyagi veszteségeket okozott. Igaz, az alapok szétverése, az önbíráskodás miatt, eljárás indult a lakók ellen, de ettől még sem békesség, sem garázs nem terem. • HA ODÉBB TOLNÁK... A lakók megkeresték ügyükkel a felsőbb fórumokat is. A Belügyminisztérium küldött egy levelet a tanács elnökének is..A levelet a tanácselnök a lakók és a garázsépítők képviselőivel ismertette egy tárgyaláson az elmúlt napokban. A levélben arról esik szó, hogy a Belügyminisztérium illetékese nem tartja helytállónak a lakók azon állítását, hogy az egész lakótelep tiltakozik az építés ellen, ugyanakkor úgy látja: a garázstelepítésnél a tanács messzemenően figyelembe vette a lakókörnyezet közelségét. Aggasztónak nevezte az önbíráskodást, és végezetül megbékélésre szólította fel a feleket. A mi olvasatunkban mindez azt jelenti; mi nem látunk okot a beavatkozásra, oldódjon meg az ügy helyben, ahogy tud. A már említett tárgyaláson zajló vita hangnemére nem is érdemes szót vesztegetni: az indulatok elsodorták az észérveket, de hát ezen manapság nem nagyon lehet csodálkozni. Az általános egyet nem értés ellenére, egy pont körül kezdett valamiféle egyezkedési készség kibontakozni a lakók és a garázsépítők részéről. Egyaránt azt mondták: hajlandóak kiegyezni, csak változtatni kellene a terület kijelölésén, vagy legalább a garázsok elhelyezésén, odébb tolva egy kicsit a telepet. A tanács szakértői azonban váltig állították: nem tudnak más, jobb területet adni, több kilométeres körzetben. Különben is, ha odébb teszik a garázsokat, ott meg más lakók fognak tiltakozni. Itt merült fel egy furcsa momentum: a DVTK részéről még az ügy korábbi szakaszában érkezett egy ajánlat lapunkhoz, hogy ők adnának területet a garázsépítőknek. A garázsépítők képviselője most azt állította: amikor ő kereste a DVTK-t, nem akartak tudni semmilyen ajánlatról. • LEZÁRTÁK, VAGY SEM? Nos, itt valaki nem mondott igazat, mert a DVTK a lakók megkeresésére — és kérésünkre is — változatlanul állja a régebben adott szavát: van terület garázs- építésre! A most már kellően kusza ügyben a lakók egyik képviselője — aki jelöltként a garázsépítés-ellenes programot tűzte zászlajára, a választáson indulva — azzal kívánta előremozdítani az ügyet, hogy elment a városi tanács vb-titkárához, s elmondta: a lakók törvényességi felülvizsgálatot kérnek tőle, valamint benyújtják kompromisszumos javaslataikat a garázsépítési terv módosítására. Bár a már idézett egyeztető tárgyaláson hangzott el a tanács részéről: ők úgymond lezárták az ügyet, a vb-tit- kár nem zárkózott el az ügy újbóli megvizsgálásától. Lehet, hogy mégiscsak lesz béke, egyezséggel szentesítve, a garázsháború földjén? A tanácselnöktől lapzártakor azt az információt kaptuk, hogy újból a helyszínen járva, lehetőséget láttak arra: néhány garázs elhagyásával is lehet megoldást találni, de az egyezkedés az érdekelt feleken, a lakókon és az építőkön múlik. Végezetül egyetlen megjegyzés még. ami tekinthető szerkesztőségünk véleményének is. Kezdettől fogva azt az álláspontot képviseltük, hogy egy garázstelep felépítése — szemben egy főút, főközmű, városnegyed, intézmény létrehozásával — nem összvárosi érdek! Ezért létrejöttében nem az a döntő, hogy szakmai, építészeti szempontból elhelyezése megfelelő-e, hanem az, hogy a befogadó környezet — a lakók — megbékél-e a változással, azaz a garázsra vágyók tudnak-e egyezséget kötni jövőbeli szomszédaikkal, vagy sem. S mi az, ami valóban összvárosi, közösségi érdek? Az, hogy az új önkormányzat képes legyen az efféle, könnyen elmérgesedő vitákat kellő diplomáciával, kulturáltan elrendezni ... (kiss)
