Déli Hírlap, 1990. október (22. évfolyam, 228-252. szám)
1990-10-31 / 252. szám
xfr Fellépésének dijából és részben önköltséges alapon utazhat a kórus p Alapítványt hoztak létre Ankarában járt a Bartók Kórus Bemutató a színházban Á makrancos K Jóformán el sem kezdődött az évad, s a Bartók Kórus már maga mögött tudhat egy törökországi vendégszereplést. Az Ankarában megrendezett koncertekről, valamint a kórus által nemrég létrehozott alapítványról kérdeztük Fapp Edit kórusvezetőt és Csikós Mariannt, az- Ifjúsági Ház munkatársát. • KÜLÖNÖSEN A FOLKLÓR k \ t — Kórusunkat Muzafer Árkán, az Ankarai Zene- művészeti Egyesület vezetője hívta meg a török fővárosba. Negyven órás utazást .‘c, és egv isztambuli városnézést követően érkeztünk meg Ankarába. — A vendéglátók hogyan fogadták a kórust? — A törökökre jellemző vendégszeretetet a megérkezés pillanatától éreztük. Gondoskodtak arról, hogy megismerjük a főváros nevezetességeit, mint például a világ legnagyobb, tízezer férőhelyes dzsámiját. Ankarában minden Kemál Atatiirk 1 dicsőségét hirdeti. A nagy átalakítónak mai napig kultusza van, az emberek egyszerűen imádják. Lépten- nyomon az ő szobraival, képeivel találkozhattunk, s megnéztük az egykori államfő mauzóleumát is. — Csak Ankarában jártak? — Részt vettünk egy egésznapos kappadókiai kiránduláson is. Göreme-völ- gye egyedülálló természeti csoda, a csonts/.ínű tufagúlák úgy festenek, akár egy holdbéli táj. A korai keresztények a puha kőbe ásták be lakásukat, kolostoraikat és a templomokat. Zsúfolt volt a program, a városnézés mellett próbálnunk is kellett az esti fellépésekre. — A koncerteket hol tartották meg? — Három koncertet adtunk az Ankarai Szimfonikusok székházában, a régi operaház épületében és az egyetemen. Reneszánsz madrigálok, valamint Liszt, Bárdos és Kodály művei hangzottak el. — Kikből állt a közönség? — Főként egyetemistákból, hiszen a fellépés idején volt évnyitó az egyetemen. Az ottaniak nagyon lelkesek, különösen a folklór jellegű művek arattak nagy tetszést. • CANTICUM- CANTICORUM Hogyan jut el ^egy makói gyár kórus Ankarába? — Személyes kapcsolatok útján. Egy korábbi lengyel találkozó eredménye volt a mostani felkérés. — Ki fedezte a költségeket? — Mivel a kórus félprofi szinten működik, próbadíjunk egy részét eleve visz- szatartottuk, s ebből álltuk a költségek egy részét. — S a többi? — A városi tanács támogatta utunkat, amit ezúton is szeretnénk megköszönni. A jövő meglehetősen bizonytalan, hiszen az önkormányzatnak nincs pénze, a fenntartási költségek pedig emelkednek. — Tesz-e valamit a kórus annak érdekében, hogy mindezt kivédje? — Canticum-Canticorum névvel egy alapítványt hoztunk létre. Célunk a kórus működésének támogatása. — Pontosabban? — Bel- és külföldi fellépések szervezése, cserekapcsolatok és koncertkörutak támogatása. További feladatnak tekintjük neves szólisták és szakemberek meghívását, s a kapcsolattartást más kórusokkal. Japán»-ma£yar baráti kör Az Észak-magyarországi j japán—magyar baráti kör j november 3-án — szombaton — 3 órakor a Megyei Közművelődési Központ II. emeleti tanácstermében filmvetítést tart a japán iparról. maid előadás hangzik el a japán írásról. A kör elnöksége minden érdeklődőt szeretettel vár ezen a rendezvényen csakúgy, amint november 17-én megrendezendő autóbusz-kirándulásán, amikor Budapesten a Japán—Kína Múzeumban és a Hopp Ferenc Múzeumban tesznek látogatást. Az autóbusz 6.30 órakor indul a volt MSZMP-székház mögötti parkolóból, az úton Japánról szóló videofilmeket vetítenek. Az autóbuszutazás költsége 250 Ft/fő, melyet a jelentkezéssel egy- időben kell befizetni. Jelentkezni lehet a november 3-i rendezvényen, vagy a közművelődési központban. — Hogyan működik majd az alapítvány? — Az alapítvány kezelője az Ádám Gézáné vezette kuratórium. Induló vagyonunk húszezer forint, de bevételre teszünk szert a rendszeres előadásokból is. Ezt a pénzt, valamint a tagok és a támogatók által juttatott összegeket a kuratórium kezeli. — Hogyan lehet tagja valaki az alapítványnak? — Bárki tagja lehet, aki elfogadja az okirat feltételeit, és kész közreműködni a végrehajtásban. S szeretnénk azoknak a vállalatoknak és intézményeknek a tarftogátasát kérni, akik úgy gondolják, hogy tudnak áldozni a kultúrára. Kocsis Attila HUNGARIAN TRAVil COMPANY TARVISIO Utazás autóbusszal, Ausztrián át Tarvisióba. Részvételi dij: 1400 Ft. Időpont: november 16. (indulás november 15-én, este). Ismerik a viccet: száguld a cowboy a lován, a nyeregben előtte ül a cowboyné. Egyszer csők megbotlik a ló. „Egy" — mondja a cowboy. Néhány kilométer után ismét megbotlik a ló. „Kettő" — mondja a cowboy. Újabb kilométerek, harmadszor is megbotlik az állat. „Három” - szól a cowboy. Megállnak, leszállnak, coltját az állat fejéhez illeszti és lő. A felesége eszeveszetten elkezd kiabálni. Mindennek lehordja a cowboyt, szidja, hogy tehetett ilyet. Amikor jó idő után valame- j lyest csillapodik a dühkitörése, a cowboy csak ennyit j mond: „Egy". A vicc lényegében ugyan- [ arról szól, mint Shakespeare f A makrancos hölgy című S vígjátéka. De idézhetnénk a j népi bölcsességet is: Pénz \ olvasva, asszony verve jó. A s dolog nem kifejezetten fe- ; minista ízű. Persze, sok minden másról is szól A makrancos hölgy. A szerelemről, a féltékenységről — amibe beletartozik a testvérre való féltékenység is —, szól a jellemek sokféleségéről, a házasság intézményéről ... És szól az örök Shakespeare- ről, a legnagyóbbról, Vagy ez már nem a darab, hanem az előadás? Is. Mert a Miskolci Nemzeti Színház előadása — legszentebb meggyőződésem szerint — maximálisan hű a műhöz, annak szelleméhez, magához Shakespeare-hez. Azért írtam, hogy legszentebb meggyőződésem szerint, mert többekkel beszéltem, akiknek nemigen tetszett a produkció. ’ Nekem pedig nagyon. Zusammen. Az abszolút főszereplő Gesztesi Károly, ő Petru- chio. Az abszolút főszereplőnő Csarnóy Zsuzsa, ö Katalin. (Nem ide tartozik, de miért ne oszthatnánk meg az olvasóval a nem titkot:« két művész nemcsak a színpadon, a szerep szerint, hanem a valóságban is házaspár.) „Petruchio, a veronai nemes, az egészséges, teljes százszázalékos férfiasság. Innen magyarázom e vígjáték sikerét. Jólesik ilyen férfit is látni, a kákabélű nya- valygók után. Száját kacajjal, kezében korbáccsal... Külön szerencsésnek tartjuk, hogy a két főszerepre Rádióhirdetés... ? Ratals Mfl. RÁDEMfS KFT. KÓÓH D*fta Mlskok 3527 Miskolc, Bojcsy-Zs. út 15. Telefon: 20-931 Telex: 62-350 Telefax: 41-668 MAGYAR RÁDIÓ 3527 Miskolc Közszolgálati műsor NAPONTA 6-TÖL 8 ÖRAiG NAPONTA 16-TÓL 18 ÓRÁIG HÍREK, RIPORTOK, REKLÁMOK, JÁTÉKOK MINDENNAPI HANGOT ADUNK MONDAND6JANAK I jjc Gesztesi Károly és Somló István az előadás egyik jelenetében. (Kerényi László felvétele) két rátermett színészt találtak. Kiss Ferenc egyéniségéhez egyetlen alak sem simul annyira, mint Petruchio. Egész szívéből vidám, jókedvű, elmés. A fiatalság kacag belőle, s az erő ...” Hogy kerül ide Kiss Ferenc? Mint Petruchio? A fenti sorokat nagy zsurnaliszta elődöm írta, aki egyben költő volt, író volt, műfordító volt: Kosztolányi Dezső volt. A Nemzeti Színház 1923-as bemutatójáról szól a beszámolója, és azért másoltam ide pár sorát, mert helyét érzem a miskolci előadás kapcsán. Kiegészítve azzal, hogy a mi Petruchi- ónkbói nem annyira a fiatalság, a jókedv kacag, hanem az erő árad. A zabo- látlanság, amely persze álarc, mögötte pontosan számító ész munkál. Amely szövetséget köt a szívvel, hogy mindannyiunk örömére, megelégedésére megszelídítse Katát. Szóval: „Jólesik ilyen férfit is látni...” Csarnóy Zsuzsa elődje a fentebb említett előadásban Bajor Gizi. Félreértés ne essék. nem hozzá akarom hasonlítani, botorság lenne, de nem állom meg, hogy ne írjam le Csarnóyra, amit Kosztolányi Bajorra: „..minden dicséreten felül elsőrangú. Kecsesen, kellemesen alakítja a »bősz Katát«. Nem akarja túlkiabálni a szöveget... Csak olykor, egv fej- hanggal, egy babaszerű mozdulattal, egy kis rikácsolással érezteti, hogy kicsoda, és, hogy az egész csak tréfa .. Elnézést, hogy idegen toliakkal ékeskedtem. Egy kis kiegészítés itt is szükségeltetik Kosztolányihoz, hogy Csarnóy Zsuzsára vonatkozzanak a leírtak: komolyabb, drámaibb, rpirjt amilyet az 1923-as előadás kritikája sejtet Bajor Gizi alakításában. De a lényeg ' igaz kell, hogy legyen: a rendezés, a főszereplő-választás, a színészvezetés Shakespeare-hű. Jó a tempó, olyan, amilyet a zseniális szöveg (Jékely Zoltán fordítása) diktál. Nem zavaró a díszletek és jelmezek anakronisztikus együttese. Hogy miért pont a századelő polgári ruháiba öltöznek a hősök? Teszem azt, mert a Shakespeare-mese jól illik annak a kornak a valóságába. ■ ■ A két főszereplő kiváló partnerének bizonyul Varga Gyula, Marosi Péter, Zbo- rovszky Andrea, a vendég Miske László, Csapó János, Szegedi Dezső. Somló István, és mind a többi szereplő. És még egy „pletyka”, szintén Gesztesi Károlyról: zongorista. a színészzenekar tagja. Ö szerezte az előadás kísérőzenéiét. A díszleteket és jelmezeket a vendég Juhász Katalin tervezte. A darab-, színész-, nem utolsósorban közönségcentrikus előadást Galgóczy Judit rendezte. Szabados Gábor ^egyezer eves a Nem kisebb szenzációt jelentettek be, a New York-i Columbia egyetem tulajdonában levő ókori babiloni agyagtáblával kapcsolatban, mint azt, hogy a benne foglalt adatok négyezer évesek. És mik ezek az adatok? A rovásírási jelek mintegy 60 jelcsuportja 15 derékszögű háromszög adatait rejtik. A megfejtés kulcsát Lucio Giadorou-Astori olasz tudománytörténész, az ókori dokumentumok kutatója fedezte fel. Az agyagtábla tanúsága szerint a mezopotámiai kultúrában ekkor már ismertek egy olyan számítási szabályt, amely logikai alapokon nyugszik és Piíaoorasz-íélel? általános jellegű. Ha az agyagtáblán fellelhető számokkal kapcsolatban elvég- zünk néhány műveletet, olyan arányokat kapunk, melyeit segítségével végtelen sok, de mindig derékszögű háromszög az eredmény. Az anyagtábla emellett olyan matematikai tételekről is megemlékezik, amely bizonyítja az ókori geometria magas fejlettségét. A geometriáról szóló legrégebbi ismert feljegyzéseket tartalmazó anyagtábla megfejtett szövege az olasz kutató szerint a jelentős elvi felismerések mellett gyakorlati (számítási, építészeti, csillagászati) alkalmazást is említ