Déli Hírlap, 1990. október (22. évfolyam, 228-252. szám)

1990-10-31 / 252. szám

xfr Fellépésének dijából és részben önköltséges alapon utazhat a kórus p Alapítványt hoztak létre Ankarában járt a Bartók Kórus Bemutató a színházban Á makrancos K Jóformán el sem kezdő­dött az évad, s a Bartók Kórus már maga mögött tudhat egy törökországi ven­dégszereplést. Az Ankará­ban megrendezett koncer­tekről, valamint a kórus ál­tal nemrég létrehozott ala­pítványról kérdeztük Fapp Edit kórusvezetőt és Csikós Mariannt, az- Ifjúsági Ház munkatársát. • KÜLÖNÖSEN A FOLKLÓR k \ t — Kórusunkat Muzafer Árkán, az Ankarai Zene- művészeti Egyesület vezető­je hívta meg a török fővá­rosba. Negyven órás utazást .‘c, és egv isztambuli városné­zést követően érkeztünk meg Ankarába. — A vendéglátók hogyan fogadták a kórust? — A törökökre jellemző vendégszeretetet a megérke­zés pillanatától éreztük. Gondoskodtak arról, hogy megismerjük a főváros ne­vezetességeit, mint például a világ legnagyobb, tízezer fé­rőhelyes dzsámiját. Ankará­ban minden Kemál Atatiirk 1 dicsőségét hirdeti. A nagy átalakítónak mai napig kul­tusza van, az emberek egy­szerűen imádják. Lépten- nyomon az ő szobraival, ké­peivel találkozhattunk, s megnéztük az egykori ál­lamfő mauzóleumát is. — Csak Ankarában jár­tak? — Részt vettünk egy egésznapos kappadókiai ki­ránduláson is. Göreme-völ- gye egyedülálló természeti csoda, a csonts/.ínű tufagú­lák úgy festenek, akár egy holdbéli táj. A korai ke­resztények a puha kőbe ás­ták be lakásukat, kolosto­raikat és a templomokat. Zsúfolt volt a program, a városnézés mellett próbál­nunk is kellett az esti fel­lépésekre. — A koncerteket hol tar­tották meg? — Három koncertet ad­tunk az Ankarai Szimfoni­kusok székházában, a régi operaház épületében és az egyetemen. Reneszánsz mad­rigálok, valamint Liszt, Bár­dos és Kodály művei hang­zottak el. — Kikből állt a közön­ség? — Főként egyetemisták­ból, hiszen a fellépés ide­jén volt évnyitó az egyete­men. Az ottaniak nagyon lelkesek, különösen a folklór jellegű művek arattak nagy tetszést. • CANTICUM- CANTICORUM Hogyan jut el ^egy ma­kói gyár kórus Ankarába? — Személyes kapcsolatok útján. Egy korábbi lengyel találkozó eredménye volt a mostani felkérés. — Ki fedezte a költsége­ket? — Mivel a kórus félprofi szinten működik, próbadí­junk egy részét eleve visz- szatartottuk, s ebből álltuk a költségek egy részét. — S a többi? — A városi tanács támo­gatta utunkat, amit ezúton is szeretnénk megköszönni. A jövő meglehetősen bi­zonytalan, hiszen az önkor­mányzatnak nincs pénze, a fenntartási költségek pedig emelkednek. — Tesz-e valamit a kórus annak érdekében, hogy mindezt kivédje? — Canticum-Canticorum névvel egy alapítványt hoz­tunk létre. Célunk a kórus működésének támogatása. — Pontosabban? — Bel- és külföldi fellé­pések szervezése, cserekap­csolatok és koncertkörutak támogatása. További feladat­nak tekintjük neves szólis­ták és szakemberek meghí­vását, s a kapcsolattartást más kórusokkal. Japán»-ma£yar baráti kör Az Észak-magyarországi j japán—magyar baráti kör j november 3-án — szomba­ton — 3 órakor a Megyei Közművelődési Központ II. emeleti tanácstermében film­vetítést tart a japán ipar­ról. maid előadás hangzik el a japán írásról. A kör elnöksége minden érdeklő­dőt szeretettel vár ezen a rendezvényen csakúgy, amint november 17-én megrende­zendő autóbusz-kirándulásán, amikor Budapesten a Ja­pán—Kína Múzeumban és a Hopp Ferenc Múzeumban tesznek látogatást. Az autó­busz 6.30 órakor indul a volt MSZMP-székház mö­götti parkolóból, az úton Japánról szóló videofilme­ket vetítenek. Az autóbusz­utazás költsége 250 Ft/fő, melyet a jelentkezéssel egy- időben kell befizetni. Je­lentkezni lehet a november 3-i rendezvényen, vagy a közművelődési központban. — Hogyan működik majd az alapítvány? — Az alapítvány kezelője az Ádám Gézáné vezette ku­ratórium. Induló vagyonunk húszezer forint, de bevétel­re teszünk szert a rendsze­res előadásokból is. Ezt a pénzt, valamint a tagok és a támogatók által juttatott összegeket a kuratórium ke­zeli. — Hogyan lehet tagja va­laki az alapítványnak? — Bárki tagja lehet, aki elfogadja az okirat feltéte­leit, és kész közreműködni a végrehajtásban. S szeret­nénk azoknak a vállalatok­nak és intézményeknek a tarftogátasát kérni, akik úgy gondolják, hogy tudnak ál­dozni a kultúrára. Kocsis Attila HUNGARIAN TRAVil COMPANY TARVISIO Utazás autóbusszal, Ausztrián át Tarvisióba. Részvételi dij: 1400 Ft. Időpont: november 16. (in­dulás november 15-én, este). Ismerik a viccet: száguld a cowboy a lován, a nyeregben előtte ül a cowboyné. Egyszer csők megbotlik a ló. „Egy" — mondja a cowboy. Néhány ki­lométer után ismét megbotlik a ló. „Kettő" — mondja a cowboy. Újabb kilométerek, harmadszor is megbotlik az állat. „Három” - szól a cow­boy. Megállnak, leszállnak, coltját az állat fejéhez illesz­ti és lő. A felesége eszeve­szetten elkezd kiabálni. Min­dennek lehordja a cowboyt, szidja, hogy tehetett ilyet. Amikor jó idő után valame- j lyest csillapodik a dühkitöré­se, a cowboy csak ennyit j mond: „Egy". A vicc lényegében ugyan- [ arról szól, mint Shakespeare f A makrancos hölgy című S vígjátéka. De idézhetnénk a j népi bölcsességet is: Pénz \ olvasva, asszony verve jó. A s dolog nem kifejezetten fe- ; minista ízű. Persze, sok minden más­ról is szól A makrancos hölgy. A szerelemről, a fél­tékenységről — amibe bele­tartozik a testvérre való fél­tékenység is —, szól a jel­lemek sokféleségéről, a há­zasság intézményéről ... És szól az örök Shakespeare- ről, a legnagyóbbról, Vagy ez már nem a darab, ha­nem az előadás? Is. Mert a Miskolci Nemzeti Színház előadása — legszen­tebb meggyőződésem szerint — maximálisan hű a mű­höz, annak szelleméhez, ma­gához Shakespeare-hez. Azért írtam, hogy legszen­tebb meggyőződésem sze­rint, mert többekkel beszél­tem, akiknek nemigen tet­szett a produkció. ’ Nekem pedig nagyon. Zusammen. Az abszolút főszereplő Gesztesi Károly, ő Petru- chio. Az abszolút főszerep­lőnő Csarnóy Zsuzsa, ö Ka­talin. (Nem ide tartozik, de miért ne oszthatnánk meg az olvasóval a nem titkot:« két művész nemcsak a szín­padon, a szerep szerint, ha­nem a valóságban is házas­pár.) „Petruchio, a veronai ne­mes, az egészséges, teljes százszázalékos férfiasság. In­nen magyarázom e vígjáték sikerét. Jólesik ilyen férfit is látni, a kákabélű nya- valygók után. Száját kacaj­jal, kezében korbáccsal... Külön szerencsésnek tart­juk, hogy a két főszerepre Rádióhirdetés... ? Ratals Mfl. RÁDEMfS KFT. KÓÓH D*fta Mlskok 3527 Miskolc, Bojcsy-Zs. út 15. Telefon: 20-931 Telex: 62-350 Telefax: 41-668 MAGYAR RÁDIÓ 3527 Miskolc Közszolgálati műsor NAPONTA 6-TÖL 8 ÖRAiG NAPONTA 16-TÓL 18 ÓRÁIG HÍREK, RIPORTOK, REKLÁMOK, JÁTÉKOK MINDENNAPI HANGOT ADUNK MONDAND6JANAK I jjc Gesztesi Károly és Somló István az előadás egyik jelene­tében. (Kerényi László felvétele) két rátermett színészt talál­tak. Kiss Ferenc egyénisé­géhez egyetlen alak sem si­mul annyira, mint Petru­chio. Egész szívéből vidám, jókedvű, elmés. A fiatalság kacag belőle, s az erő ...” Hogy kerül ide Kiss Fe­renc? Mint Petruchio? A fenti sorokat nagy zsurna­liszta elődöm írta, aki egy­ben költő volt, író volt, mű­fordító volt: Kosztolányi De­zső volt. A Nemzeti Színház 1923-as bemutatójáról szól a beszámolója, és azért másol­tam ide pár sorát, mert he­lyét érzem a miskolci elő­adás kapcsán. Kiegészítve azzal, hogy a mi Petruchi- ónkbói nem annyira a fia­talság, a jókedv kacag, ha­nem az erő árad. A zabo- látlanság, amely persze ál­arc, mögötte pontosan szá­mító ész munkál. Amely szövetséget köt a szívvel, hogy mindannyiunk örömé­re, megelégedésére megsze­lídítse Katát. Szóval: „Jól­esik ilyen férfit is látni...” Csarnóy Zsuzsa elődje a fentebb említett előadásban Bajor Gizi. Félreértés ne es­sék. nem hozzá akarom ha­sonlítani, botorság lenne, de nem állom meg, hogy ne ír­jam le Csarnóyra, amit Kosztolányi Bajorra: „..min­den dicséreten felül elsőran­gú. Kecsesen, kellemesen ala­kítja a »bősz Katát«. Nem akarja túlkiabálni a szöve­get... Csak olykor, egv fej- hanggal, egy babaszerű moz­dulattal, egy kis rikácsolás­sal érezteti, hogy kicsoda, és, hogy az egész csak tré­fa .. Elnézést, hogy idegen tol­iakkal ékeskedtem. Egy kis kiegészítés itt is szükségel­tetik Kosztolányihoz, hogy Csarnóy Zsuzsára vonatkoz­zanak a leírtak: komolyabb, drámaibb, rpirjt amilyet az 1923-as előadás kritikája sej­tet Bajor Gizi alakításában. De a lényeg ' igaz kell, hogy legyen: a rendezés, a főszereplő-választás, a szí­nészvezetés Shakespeare-hű. Jó a tempó, olyan, amilyet a zseniális szöveg (Jékely Zoltán fordítása) diktál. Nem zavaró a díszletek és jelme­zek anakronisztikus együtte­se. Hogy miért pont a szá­zadelő polgári ruháiba öl­töznek a hősök? Teszem azt, mert a Shakespeare-mese jól illik annak a kornak a va­lóságába. ■ ■ A két főszereplő kiváló partnerének bizonyul Varga Gyula, Marosi Péter, Zbo- rovszky Andrea, a vendég Miske László, Csapó János, Szegedi Dezső. Somló István, és mind a többi szereplő. És még egy „pletyka”, szintén Gesztesi Károlyról: zongo­rista. a színészzenekar tag­ja. Ö szerezte az előadás kí­sérőzenéiét. A díszleteket és jelmeze­ket a vendég Juhász Kata­lin tervezte. A darab-, szí­nész-, nem utolsósorban kö­zönségcentrikus előadást Galgóczy Judit rendezte. Szabados Gábor ^egyezer eves a Nem kisebb szenzációt je­lentettek be, a New York-i Columbia egyetem tulajdoná­ban levő ókori babiloni agyag­táblával kapcsolatban, mint azt, hogy a benne foglalt adatok négyezer évesek. És mik ezek az adatok? A rovásírási jelek mint­egy 60 jelcsuportja 15 derék­szögű háromszög adatait rej­tik. A megfejtés kulcsát Lu­cio Giadorou-Astori olasz tudománytörténész, az óko­ri dokumentumok kutatója fedezte fel. Az agyagtábla tanúsága szerint a mezopo­támiai kultúrában ekkor már ismertek egy olyan szá­mítási szabályt, amely logi­kai alapokon nyugszik és Piíaoorasz-íélel? általános jellegű. Ha az agyagtáblán fellelhető szá­mokkal kapcsolatban elvég- zünk néhány műveletet, olyan arányokat kapunk, melyeit segítségével végtelen sok, de mindig derékszögű háromszög az eredmény. Az anyagtábla emellett olyan matematikai tételekről is megemlékezik, amely bizo­nyítja az ókori geometria magas fejlettségét. A geo­metriáról szóló legrégebbi ismert feljegyzéseket tartal­mazó anyagtábla megfejtett szövege az olasz kutató sze­rint a jelentős elvi felisme­rések mellett gyakorlati (számítási, építészeti, csilla­gászati) alkalmazást is em­lít

Next

/
Thumbnails
Contents