Déli Hírlap, 1990. október (22. évfolyam, 228-252. szám)

1990-10-29 / 250. szám

Bajáról indult, mint Jelky András Á „mérlcoqyáros” csavarni kalandjai ** $ Nagy várakozás előzte meg Kazincbarcikán az önkor­mányzati tisztségviselők vá­lasztását. Különösen a vá­lasztás második fordulójának eredményének ismeretében, mert a liberális pártok mel­lett nagyon jól szerepelt a baloldal. Az alakuló ülés október 25-én úgy indult, ahogyan a „nagykönyvben” meg van írva, mert elfogadták a na­pirendet, amelynek legfon­tosabb pontja, a polgármes­ter. alpolgármester(ek) és a megyei küldöttek megválasz­tása volt. Ezt követően Király Bálint MSZP frakcióvezető indítvá­nyozta, hogy határozzák meg az alpolgármesterek számát, mint ügyrendi kérdést, s ezt kétharmados többséggel te­gyék. Ebből lett a nagy vita, mert kiderült, hogy ahány fél, annyi jogértelmezés, a liberálisok a minősített több­ség elvét vallották. Volt itt személyeskedés, asztaldön- getés, s erre adott válasz, aminek lényege: „eljött az a kor. amikor nem annak lesz igaza, aki hangosabb .. Majd következett a szünet, amit 20 percre terveztek, s lett vagy háromórás. Közben felhívtak önkor­mányzati szakértőket, hogy mi a véleményük: kéthar­mados szavazás kell. vagy elég a minősített többség (a Az igazi botrárly csak ez­után következett, mert a Fidesz, az SZDSZ és a koa­líciós pártok alpolgármestert akartak választani, amire lehetőségük volt a levezető elnök korábbi hibája foly­tán ... Ezt a hangfelvétel visszahallgatása igazolta. Ezt követően kivonult az MSZP- frakció (később néhány tag­ja visszatért!) a függetlenek pedig nem foglaltak érdem­ben véleményt. A joghézag következtében előállthely­zet miatt a többi már csak formalitás volt. Gyenes Imre (SZDSZ) és Ivánfi Jenő (KDNP) lett az alpolgármester, Rádó Gyulá- né megyei küldöttgyűlési tag és Vattay József (MDF), va­lamint Béres László (SZDSZ) megyei küldött. Az új polgármester első feladata az lett, hogy bizto­sítsa a város kenyér- és tej­ellátását, tehát stílszerűen azonnal munkával kezdte a hivatalát, s nem ünneplés­sel. Csontos László HmM a Ringta Filmsikerek mozija cím­mel hétrészes sorozat indul a Rónai Sándor Művelődé­si Központban. Október 29- től december 10-zel bezáró­lag minden hétfőn este 7 órakor egy-egv sikerfilmet vetítenek ;e. Az első a Ró­zsák háborúja című ameri­kai film, Kathleen Terrier­rel és Michael Douglas- szel. Ezt követi a 9 és fél hét, majd az Erotikus fan­táziák. A további műsor: Vaklárma, Nicsak, ki be­szél?, Micsoda nő! és a Harlemi éjszakák. Egy ezüstért egy jobbágyfalu Szenzációs leletre bukkan­tak ukrán régészek a Feke­te-tenger partján, az alustai várban folyó ásatások során: 17 darab, agyagedénybe rej­tett ezüsttömbre. A lelet sú­lya 3,5 kilogramm. Szakértők véleménye sze­rint valószínűleg egy keres­kedő rejthette el a kincset abban az időben, amikor genovai kalmárok hajóztak a Fekete-tengeren. A XV. szá­zadban egy „darab” ilyen ezüstért egész falut lehetett venni a benne élő jobbá­gyokkal együtt. „Utoljára fogok a kezem­ben lantot, „hősi” kalandok­ról többé nem dalolok, 88 esztendő nyomja már a val­lani, hej, czido alait nagy földet bejártam.” Aki e rí­met faragta, becsületes szak­májára nézve mérleg készítő kisiparos, és már túl van a kilencvenöt. Krammer Jó­zsefnek hívják. Híres világutazó, ha nem is annyira, mint elődje, a bajai szabólegény Jelky András, de azért neki sem keil panaszkonia — saját lá­bán elgyalogolt Afrikába is! Baján él jó egészségben, a mérlegekhez most sem lett hűtlen, nem tudom, hogy csak szakmaszeretetből-e, vagy kevéske nyugdíja miatt, Mindenesetre jókedve, me­sélőkedve nem hagyta cser­ben, fiatalos lendülettel, íze­sen adja elő kalandos törté­neteit. Ebből nyújtok át egy csokorra valót az olvasók­nak. — A húszas években léptem át először a magyar határt, igaz nem önszántamból — mondja. A világunkat pi­szoknak, a főméltóságú urat lovastengerésznek titulál­tam, s ez valakinek nem tetszett, hát „beköpött”. Nemzetgyalázásért bírósági tárgyalás várt volna rám, in­kább Franciaországba me­nekültem a felelősségre vo­nás elől. Nem sokat kellett várnom, hogy ott is magam­ra vonjam a figyelmet: té­len átúsztam a Szajnát, és ennek nagy visszhangja volt! Ez 1928-ban történt. Négy évvel később megismételtem a produkciómat. Akkor még hidegebb volt, a sajtó ró­lam áradozott. Igaz, előtte bemutattam a hídról egy gyönyörű salto mortalet, amely annyira megtetszett néhány üzletembernek, hogy az egyik gumigyár például reklámembernek alkalma­zott. Az lett volna a felada­tom később, hogy egy ha­talmas gumiballonban le­eresztenek a Niagarán! Ezt azonban nem vártam meg, gyorsan továbbálltam. Németországban kötöttem ki, ahol nem sokkal később felakasztottam magam. Csak úgy szórakozásból. Ott csüng­tem a téren az egyik fán Üjabb cikk született rólam, azt írták az újságok, hogy egy magyar földbirtokost annyira megrázta az UFA művészi filmje, a Metropo­lis, hogy öngyilkosságot kö­vetett el. No, ehhez tudni kell. hogy egy filmgyárban dolgoztam, és az egyik kol­légám tette ezt velem, per­sze csak reklámból. Minden trükköt bevetett, hogy túl­éljem. — Visszamentem Francia- országba, ahol beálltam az idegenlégióba. Bejártam Észak-Afrikát, hónapokat főttem a napon, úgyhogy nem történt velem semmi. Unatkoztam, ezért fél év után megszöktem, és belép­tem az Amar cirkuszba, ahol trógeroltam. Amikor azonban vadállatok mellé akartak tenni, innen is to- vábbálltam. Egész Madridig gyalogoltam, majd egy kikö­tőbe vezetett az utam. Az egyik hajón megbújva ju­tottam el Algériába. Itt ösz- szejöttem egy magyar fia­talemberrel. akivel alapí­tottunk egy kétszemélyes vállalatot teve- és szamár­kölcsönzéssel foglalkoztunk. Különösen az angol millio­mos hölgyek élvezték a rab­„Mildred Kerr Bush a ne­vem, és 1987. február 13. óta élek együtt a Bush család­dal”. — így kezdődik az amerikai könyvpiac siker­könyve, melyet egyetlen szó­val lehet minősíteni: állati. A 141 oldalas önéletrajz cd- digelé három kiadást ért meg rövid időn belül. A memoárirodalomban is szokatlan példányszámban kapkodták el, jóllehet nem eredeti a visszaemlékezés, „diktálás” nyomán született. Igaz, hogy a nevezett Millie — Mildred beneceve — a „first dog”, Amerika első ku­tyája, aki a könyv szerint a first ladynek, Barbara Bush- nak „mondta tollba” a mű­vet. Nos, így születik a si­kerkönyv, esetünkben a „Mil­lie’s Book”, vagyis Millie könyve. Mivel is kezdhetné egy valamirevaló szerző, ha nem az ajánlással? Millie te­hát öarnak — vagyis a be- cézően szólított Barbara és George Bushnak ajánlja élet­láisal egybekötött „betyár- partikat ...” — A második világháború haza: sóit'lőtt, családot a'.apí- tottam és csak 1962-ben utazhattam újra, akkor kap­tam meg az útlevelemet. Jártam azóta Londonban, Párizsban, Nepálban, Indiá­ban. Mongóliában, Kanadá­ban és az USA-ban. Persze most már nem gyalogosan, többnyire repülővel és vo­nattal. Nem tudnék meglen­ni bolyongás nélkül, bírom még erővel, most Észak-Af- rikába vágyom. Nem me­gyek távolabbra. Nekem a halál személyesen ígérte meg, hogy későn jön csak értem. Mostanában sokat álmodom róla, és ilyenkor mindig mondogatja: Fater, te elmúl­tál 90 éves. meddig akarsz még élni? Legalább addig, míg az országot kihúzzák a szarból — felelem neki. No, akkor még ráérek érted jön­ni, s békén hagy. Aki nem hiszi Krammer Józsi bácsi meséit, járjon utánuk — akár gyalogosan is. Ha ennél kényelmesebb, nézze át a húszas-, harmin­cas években róla készült új­ságcikkeket. (temcsi) regényét. A több fejezetből álló emlékirat végigvezeti a nyájas olvasót az elnökvá­lasztási küzdelmek kutya­perspektíváján a Fehér Ház­ba jutás diadalnapjáig, sőt a mai szokásokig. Hány órakor ébred, mit eszik, milyen kö­rülmények között lakik az elnöki palotában. Nem ma­radhat ki a sajtókapcsolat sem, hiszen a Life már 1989-ben első oldalon méltat­ta a first dogot. Talán mert a memoárszerzők emlékeze­tét szereti megkérdőjelezni a kritika, Millie-kutya 136 do­kumentumfotót is publikál, köztük olyanokat, amelyek a gazdi magánéletébe enged­nek bepillantást. „Királyok és királynők, elnökök és űr­hajósok, kormányzók és mű­vészek, újságírók és egyéb nagyvadak jártak itt, és én ezeket mind ismerem” —fe­jezi be emlékiratait Ameri­ka első kutyája. S hogy nem hazudik, a fotókon kívül mancslenyomattal is hitelesí­ti a művet. A Phralipe közleménye „Mini van, lépvisink nincs” Mancslenyomattal hitelesítve A first dog emlékei liberálisok az önkormány­zati törvény 10. § b) és 15 § l. pontjára hivatkoztak). S ekkor jött a fordulat, mert a kormánypártok a li­berálisokkal értettek egyet s elhatározták, hogy polgár- mestert választanak. Ludá- nyí Attila, a Fidesz listave­zetője lett a polgármester. 16 igen szavalattal. Ellenfele. Rád ', Gpu'áné, volt, tanács­elnök függetlenként indult és 10 szavazatot kapott, így kénvtelen megválni hivsta látói. Információink szerint tanítani fog ... HUNGARIAN TRAVEL CCMHANY SZABADKA Utazás autóbusszal Részvételi díj: 700 Ft. Időpont: november 23. A magyarországi cigányság életében először adatott meg az a lehetőség, hogy maguk delegáljanak képviselőket, nemzetiségi szószólókat a helyi önkormányzatokba. Az ilyen és ehhez hasonló tevékenység ellátásához jelen időnkoen a megfelelő embe­rek kiválasztásához nagy fe­lelősség és tudatos kiválasz­tás szükségeltetik. Nos, Miskolcon, ez a kivá­lasztás megtörtént. A Phra­lipe Független Cigány Szer­vezet három tagja indult a helyhatósági választásokon. Egyikük, Burai Aladár nem­zetiségi szószólóként képvise­li majd a miskolci cigányok érdekeit (itt megjegyzendő, hogy megfelelő számú sza­vazat hiányában került sora nemzetiségi szószólói státus betöltésére). Ami nem jelent mást, mint szavazati jog nél­kül, de tanácskozási joggai vehet részt az üléseken. Miskolcon 10—12 ezer ci­gány él. ilyen nagy létszámú kisebbség érdekképviselete egy ember számára szinte lehetetlen. Ahhoz, hogy mun­káját megfelelően tudja el­látni, nagy felkészültségű tanácsadói apparátus össze­hangolt munkája szükséges. Munkáját elősegíti még a meglevő cigányügyekkel fog­lalkozó státusok megtartása, illetve bővítése. Ezen státu­sok betöltésére olyan embe­reket kell megnyerni, akik a cigányság ügyét szívügyük­nek tekintik és megfelelő tu­dással rendelkeznek. Az a nemzetiségi szószóló, aki 15 szavazattal (! ?) került be a hely önkormányzatba, egy olyan városban, mint Mis­kolc, ahol mint már említet­tük, 10—12 ezer cigány' él, vajon milyen támogatásra számíthat a cigányok részé­ről, ez majd az idők folya­mán elválik. Félreértés ne essék, nem a cigány emberek hibája, hogy ilyen kevés számú egyéni szavazatot ért el Burai Ala­dár és a másik két képvise­lőjelölt, hanem a megfelelő propaganda hiánya, a Phra­lipe Független Cigány Szer­vezet kampány előtti tevé­kenysége, amely inkább fek­tetett súlyt a környező vidé­ki települések kampányhad­járatának megszervezésére, mint saját területeire, jólle­het, képviselőjelöltjeik a tö­megkommunikáció majd minden eszközét felhasznál­ták a kampány alatt (városi televízió, rádió, újság és sze­mélyes beszélgetés az érin­tettekkel), úgy látszik, mind­ez kevésnek bizonyult. Mindezek ellenére kéri a Phralipe a város cigányait, hogy segítsék a szervezet munkáját, és forduljanak bi­zalommal a cigány nemzeti­ségi szószólóhoz, aki minden bizonnyal segíteni fog azok­nak a cigányoknak is, akik ezen a választáson nem sza­vaztak a cigány jelöltekre. Ezúton köszöni meg a Phra­lipe a listára leadott 83 sza­vazatot és az egyéni válasz­tókerületi szavazatokat. Burai Aladárral Miskolcon, az Árpád utca 50. szám alatt, a X. emelet 1-ben lehet fel­venni a kapcsolatot, napon­ta délután 4 órától. Phralipe Független Cigány Szervezet, Miskolc Ismerje meg On is igényeinek legmegfelelőbb termékeinket a Xero shopban! RANK XEROX fénymásolók, telefaxok, számítógépek, 3 M-es, valamint Polaroid-termékek! Fénymásolás A/0 - A 4 méretben a legkorszerűbb Xerox-gépeken! HELYE: Miskolc, Széchenyi út 26. Telefon: 48-938 (Színházzal szemben) VOLÁN ELEKTRONIKA TRADE KFT. Obstr akció Kazincbarcikán Legálisak a7 alpolgármesterek?

Next

/
Thumbnails
Contents