Déli Hírlap, 1990. október (22. évfolyam, 228-252. szám)
1990-10-29 / 250. szám
Világbanki pénzből átképzési központ épül Erenyőben (I.) Remény 3 iitaéifek? Mpröbpn új vállalkozás — mondja a főigazgató Egy kísértetház Erényeiben: a hajdani !VIIK-köz- pont, fenn a domboldalban, ahol most a többszintes irodaépületben a teljesen kihalt folyosókon csak az írógépkopogás és néhány felirat igazit útba. Itt működik ugyanis az Észak-magyarországi Regionális Munkaerő-fejlesztési és Átképzési Központ, azaz pontosabban. annak a csírája, egy maroknyi ember. Amikor a munkanélküliség réme lassan minden korosztályt és szakmát fenyeget, sokan valami „na végre!” felkiáltással üdvözölték azt a hírt: ezt a központot elsőként Magyarországon, világbanki pénzből itt, Miskolcon hozzák létre. A hír szárnyra kapott jó egy éve, de azóta nagy a csönd. Vajon mi ez az intézmény? Ígéret csupán, vagy ígéretes kezdet? Gyógyszer a munkanélküliség ellen. vagy csak fájdalomcsillapító? Ennek próbáltunk utánajárni, hátha reményt tudunk nyújtani mindazoknak, akik az utcára kerültek, vagy kerülnek... Tavaly nyújtott arra lehetőségei a Világban«, hogy átképzőkezpont létesülhessen Magyarországon. Eldőlt az is, hogy az első mintaköz- pont itt épüljön fel Észak- Magyarországon. Az alapító okirat 1990. február elsejére datálódott. Ahhoz, hogy ez a központ létrejöjjön, a megyei és a városi tanácsok is adtak egyharmadnyi pénzt, s ez az üzemeltetés költségeire is vonatkozik majd. Eszak-Magyarországon három egységből áll össze az átképzőközpont: Miskolc, Űzd, Nyíregyháza. Amikór dr. szabó Endre főigazgatót faggattuk arról, hogy miként iehetne tömören jellemezni, mit is csinál ez a központ, akkor azt mondta: többről van szó, mint a munka nélkül maradók átképzéséről, hiszen a központ foglalkozni kíván többek között az oktatás- számos rétegével és munkahelyteremtéssel is. Minket természetesen az a kérdés izgatott talár, a legjobban, hogy hol tart ma az átképzöközpont létrehozása, mikortól képes valójában munkanélkülieken segíteni, javiiva az elhelyezkedési esélyeiket. Dr. Szabó Endre főigazgató: — Készen állnak az épü- let-átalakitasi tervek. Mint ismeretes, Miskolcon, Erenyőben a MIK Vállalat telephelyének egy részét megvásárolva rendezkedünk be. Lezajlott egy nemzetközi pályázat, amely arra vonatkozott, „ii. kszr.ek azok, akik kialakítják a központ programjait, at adatát, működési szisztémáját. Az írek nyertek, s szakértőik tavasztól itt is vannak, minden szakértelmüket munkába állítva, a tananyagok kidolgozásától epüietek átalakításáig. Jövő év szeptemberéig kell elvégeznünk a központ létrehozásának munkáját. Ez persze hosszú időnek tűnhet, hiszen már most is túl sokan vannak az utcán, óriási szükség lenne a központ munkájára. De a főigazgató arról győzött meg minket, hogy egy teljesen új, Magyarországon merőben szokatlan vállalkozást kell tető alá hozniuk. A napokban keresnek például olyan instruktorokat, akiknek először külföldön kell tanulniuk. hogy azután itthon adhassák tovább a tudást. — Nem oktatási intézmény lesz a szó hagyományos értelmében a központ — mondta dr. Szabó Endre —, hanem egy szolgáltatócentrum, amely a munkáltatók és a munkavállalók számára egyaránt nyitva áll. Itt senki nem fogja azt érezni, hogy felnőtt fejjel iskolapadba ültetik. Egy abszolút rugalmas oktatási rendszer valósul meg, amely képes arra, hogy egyik hónapról a másikra teljesen új szakmák képzését indítsa el. Ráadásul mindez olyan működési elveken nyugszik, amely lehetetlenné teszi, hogy feleslegesen az utcára képezzük az embereket, pazarolva az oktatásra fordított milliókat. Mindezt hallva, némileg tamáskodtunk, hiszen eddig ném sok olyasmi történt a munkanélküliség elleni küzdelem jegyében, ami valamiféle sikerrel kecsegtetne. Megkértük a főigazgatót, mondja cl nekünk, hogy is működik majd ez a központ, kiket, hogyan és mire akarnak átképezni. Ezzel foglalkozunk majd cikkünk második részében. (Folytatjuk) jjc Az utcáról is látható, milyen higiénikus, korszerű környezetben sütik a pékek számunkra a francia kenyeret, s társait. (Ketényi felv.) A MISKOLCIAK NAPILAPJA lüzifa, felfűrészelve Kapós a lyukói kocka darabos XXII. ÉVFOLYAM, 250. SZÁM 1990. OKTOBER 29., HÉTFŐ A!m. 4.20 PORtWT (Szín)házi muzsika (Szín)házi muzsikára invitálja a zenekedvelőket, a Miskolci Nemzeti Színház Zenekara. A kamarakoncert hétfőn este lesz a nézőtéri társalgóban. Vezényel Gil- lay András, zongorán közreműködik Regős Zsolt. A 6 órakor kezdődő hangversenyen Mozárt-művek szerepelnek. Belépődíj nincs, viszont a fiatal zenészek ösztöndíj-alapjára szánt hozzájárulásokat köszönettel elfogadnak. A nádasréli Tiizép-telepen szerdán reggel még 3500 tonna lyukói kocka darabos szén volt, 10 órára már csak 1500 tonna maradt. Néhány óra alatt több mint kétezer tonnát vásároltak meg a közkedvelt szénfajtá- bóí — mondta kérdésünkre Himmer Imre, a telep vezetője. Bár Lyukóbánya folyamatosan szállítja a ter- meivényét, annyit azonban nem, hogy rövid idő alatt el ne fogyna. A Borsodi Szénbányák idei 3,7 millió tonnás termelési programjából 1 370 ÜG0 tonna lakossági szén szállítására kötött szerződést a Dunától keletre levő tíz megyében Uj munkajogi törvéuyjava§lat: csők ejzy év múlva Bérreform, egyenlő béralku A privatizáció határozza meg a helyzetet A megyei szakszervezetek szövetsége a múlt héten nem tudta befejezni kétnaposra meghirdetett konferenciáját: a második napi programot későbbi időpontra kellett halasztani, mivel a budapesti előadók a taxisok demonstrációja miatt nem tudtak Miskolcra utazni, mert ki sem jutottak a fővárosból. Ez a hirtelen kirobbant esemény példázta a legerőteljesebben, hogy milyen helyzetet teremthet az az érdekvédelmi harc, amelyről a konferencia első napján a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke, dr. Nagy Sándor beszélt a rendezvény mintegy 350 résztvevője előtt. A MSZOSZ elnöke előadásában ugyanis figyelemreméltóan hangsúlyozta: olyan körülmények között kell felkészülni a szakszervezeti érdekképviseletre, amelyek életünk mindennapjait egyre jobban nehezítik. Az ország adósság- szolgálata magas, a gazdasági szerkezetváltás a foglalkoztatási struktúrát sem kíméli, rohamosan nő az infláció, amelynek hivatalos arányánál — 30 százaléknál — is nagyobb arányban növekszenek a megélhetési költségek, munkahelyek kerülnek veszélybe, s a reálkereset csökkenése nagy tömegeket érint. S a helyzetet — munkáltató és munkavállaló között — a privatizáció határozza meg. Miután pedig januártól megszűnik a központi bér- szabályozás, az ígért bérreform béralkuként valósul meg, elengedhetetlen tehát, hogy erős szakszervezet védje a régiókban a munka- vállalók érdekét, képviselje jogaikat, egyeztesse az érdekellentéteket. Mindez várhatóan nem megy majd simán, s nem csak azért, mert meg kell tanulni az érdekvédelmi harcot is. Súlyosbítja a gondokat, hogy késnek azok a törvények, amelyek alapján jogi garanciák segíthetnék a szakszervezeti munkát. Nincsen még foglalkoztatási törvény, s bár évtizede ígérik, az új munkajogi törvényjavaslat is csak egy év múlva 1991 végén kerül talán a Parlament elé. Ez utóbbiról Lörincz György közigazgatási államtitkár, a Munkaügyi Minisztérium képviselője adott tájékoztatót. Magyarán szólva tehát: a privatizálás teremtette vadonatúj körülmények között a régi munkajogi szabályok elavult paragrafusaival kell majd megbirkózni a munkavállalók érdekeinek érvényesüléséért. A szakszervezeteknél is ki kell alakítani az ú.i struktúrát, eldönteni, hogy milyen felállásban, milyen szerkezeti . formában lehet a ieg- ütőképesebben működtetni a munkavállalók világszerte nagy tradícióval rendelkező érdekképviseletét. A MSZOSZ elnöke szerint mindenekelőtt rendezni kell saját soraikat is. Még annak az árán is, hogy vállalják: netán harmadára csökken a tagság létszáma. Kevesebben, de valódi erővel számolva nézhetnének szembe a rájuk váró feladattal a munkahelyeken éppúgy, mint a régiókban, s az egész országban. Mert amit tőlük joggal elvárnak, az új rendszerben a munkavállalók, azt csakis a hozzáértő, a konfliktushelyzetekben is helytálló szakszervezeti képviselők lesznek képesek teljesíteni. (r) levő Tüzép-vállalatokkal, áfészekkel és magánkereskedőkkel. Több, mint 100 telepre jutott el a Borsodi Szénbányák íermelvénye — tájékoztatott Feldbauer Károly, a vállalat szénértékesítési osztályának vezetője. Bár a vállalat ellátási kötelezettsége már régen megszűnt, az árbevétel szempontjából nem közömbös, képesek-e az idén a szerződött mennyiséget realizálni. Legtöbb lakossági szenet, 619 ezer tonnát az Eszak- magy írországi Tüzépnek szállítanak, amelynek Egerben is van leányvállalata. Oktober végén a vállalat időarányosan 130 ezer tonnával kevesebbet szállított a szerződésben vállalt mennyiséghez képest. A legtöbbel az Észak-magyarországi Tüzépnek tartozik. Mint az osztályvezető elmondotta, az első negyedévben a szerződésben foglaltakon felül is szállított a vállalat a megrendelőinek. A második és harmadik negyedévben a termelőüzemekben, elsősorban Putnokon bekövetkezett geológiai és egyéb okok miatt gyűlt ösz- sze tartozásuk tetemes része. Erre az időszakra esik az augusztus i-jén bekövetkezett fogyasztói áremelés miatti ugrásszerűen megnövekvő kereslet és vásárlás. A negyedik negyedévben megkísérli szállítási elmaradásának pótlását a vmlalai. A Miskolci Banyaüzem várhatóan teljesíti éves termelési programját. Ennek megfelelően, Lyukóból folyamatosan, éjjel-nappal viszik a szenet a Tüzép-telepekre, így a miskolci Nádasrétre is. A telepen egyébként megfelelő készletekkel rendelkeznek. A vezető szerint 5000 tonna lyukói szenet is el tudnának adni naponta, ha kapnának. Dorogi és várpalotai brikett is van bőven, és kaphatók a jugoszláv és csehszlovák importból származó feketeszenek is. A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság helyben fűrészeli fel a tűzifának valót. Lltnuratíl a premier (oravec) la nyit a francia pékség Hiába várakoztak az ínyencségekre vágyók pénteken délelőtt a Bajcsy-Zsi- linszky úti. egykori halszak- üzlet ajtaja előtt, a francia pékség nem nyitott ki. Üres pultok mögött álltak az eladók, s a minipékségben sem sürögtek a pékek. Ez esetben nem a taxisok sztrájkja szólt közbe, hanem hétköznapi egyszerűséggel, elromlott az a korszerű dagasztógép, mely az összes, itt vásárolható termék alapanyagait összegyúrja. Minden itt készül majd, s az üzletet éppen azért képezték ki a nagyközönség számára is látható módon, hogy mindenki meggyőződhessen arról, hogyan, milyen körülmények között készül a kenyér. Az NSZK gyártmányú kemencék az európai csúcs- színvonalat képviselik. Energiatakarékosak, nem igényelnek nagy helyet, gyorsabban sül bennük a termék, s szemmel tartható, mikorra éri el a kívánt színt. De nemcsak ettől különleges ez a pékség. Bár nem sikerült pontosan megtudnunk, hogy milyen alapanyagokat használnak, az bizonyos, hogy a megszokottnál ízletesebb, különlegesebb az itt sütött pékáru. Garantált a frissesség is, hiszen az egy-két napos elő- síités itt ismeretlen fogalom lesz. Az üzlet raktára sem felel meg nagvobb tételek tárolására, az alapanyagokat is naponta rendelik és kapják az itt dolgozók. Két pék, két. segédmunkás és két eladó igyekszik maid kielégíteni a vásárlók igényét. A Gála Kereskedelmi Vállalat, a Halért, valamint magán- személyek alapították a kft., s gazdasági számításaik szerint nem választottak rossz befektetési formát. A ba- aette, hosszú, francia kenyérből 1200. a szuper bécs’ből 670, a croissantból 6—700, a vidéki és rozsos cipóból kétszáz kel el majd várhatóan naponta. A hagyományos kifliket, zsemléket nem érdemes majd itt keresni, ellenben kapható lesz a párizsi bukta. A pékségben gondoltak arra is, hogy néhány általános élelmiszerrel bővítsék a választékot. S, bár a pénteki megnyitó elmaradt, ma dél« tői már valóban meggyőződhetünk az elmondottakról. N. Zs.