Déli Hírlap, 1990. október (22. évfolyam, 228-252. szám)
1990-10-27 / 249. szám
Ax atomoktól, a világegyeiemtg vezet Mielőtt pusztítanának az indulatok ★ Einstein karikatúra egy képeslapon Einstein — képeslanon Albert Einstein (1879— 195a) német, majd svájci, később amerikai Nobel-dí- jas fizikus, aki képünkön egyik kezén egy fonálingát tárt. és a másik kezének uj- jával az ingára, mint tonlos kisérlcti eszközre mutat, a klasszikus fizika be- tetőzője, és a modern fizika forradalmi lendületének legjellegzetesebb alakja.-Nevéhez fűződik — többek között — a speciális relati vitáseirnélét rendszerének következetes kiépítése. Ez az alkotása a klasszikus fizika betetőzését jelenti, és éppen azaital, hogy a Maxwell által felismert általános elektrodinamikái törvények elvi következtetéseit bátran levonta. Az elektrodinamika Maxwell óta ösz- szeíogja az elektromosságtant és a mágnesességtant. s az egységből megteremti az optikát megalapozó hátteret, ugyanakkor megnyitja az utat az elektromágneses hullámok (rádió!), ele bátran mondhatjuk: a teljes villamostan és híradás- technika i'elé. Einstein pedig erre az óriási tapasztalati bázisra építve az elektromágneses erőtér (a fény is!) fizikajában túlmegy a klasszikus Newton-féle, akkor körülbelül 250 éves újkori fizika szemléletén. Az 1905-ben publikált speciális relativitáselmélet egyelőre csak az optikában, a mozgó testekre vonatkozó kísérletek értelmezésében volt egyszerűbb. Bizarr kijelentéseit azonban a 20. század elején a technika nem volt képes ellenőrizni. Ehhez ugyanis a fénysebességet megközelítő sebességeket és akkor elképzelhetetlen energiakoncentrációkat kellett volna megvalósítani. A képen látható E=mcJ híres képlet, mely a speciális relativitáselmélet alapvető felismerése, a test E energiája és m tömege közti arányosságot mondja ki (és itt c a fény sebessége légüres térben), már Einstein szerint is csak a radioaktivitás, vagyis az atommagfizika területén válik jelentőssé. Valóban ez a képlet (és tétel) lett a kulcs, mely az atommagíizika és a nukleáris technika (atomenergia) kapuját kinyitotta. A speciális elmeiét a tér és az idő természeten«« új. azóta a kísérletek a ital megerősített szemléletét bontotta ki. A gravitáció geometriai elméletét, az ái'sUnos rela- tivitás-ehneletet Einstein az Mull arrwl niai* korábban ' hírt adtunk, az ílmász Mis- j kolci Üzemigazgatósága az j idegenforgalmi r.;ezon kéz- i délére befejezte Tapolca kó.É.. légi ú ' ’ nak korszerűsítését. A 60 watto; égők helyett 70 wattos iiátrhunégpk- kc! világította meg a köz- ! forgalmi utakat. A lámpa- cserek után fényárban úszott már a nyáron a közkedvelt üdülőhely. A munkálatok a városban p- ■. nem fejeződtek be M ni akkor /trappra Istvántól tájékozódtunk, folytatásként a Szentpéteri kapuban 75 nátriumlámpát helyeztek gl, de befejezték a cserét például a Martintelepen is. ! A város másik üdülőterüle- 1 Eötvös Loránd által ingakísérlettel megállapított törvényszerűség alapján állította fel. Eötvös ingája kissé bonyolultabb volt, mint a képen a fonálinga, bár már ez is mutatja Eötvös Einstein számára oly fontos megállapítását. Az elméletek jóslatai azóta a kísérleti ellenőrzés számára már laboratóriumi méretekben is hozzáférhetők. Szemlélete az atomoktól a világegyetemig Ny ilvános rádiófelvétellel egybekötött bemutatkozó koncertet tart a GMK- ból Bíbor széllé lett miskolci zenekar. A fény- és hangtechnika az ORI-tól való. Hétfőn este 6 órakor kezdődik a koncert, helye a Vasas Művelődési és Oktatási Központ. Az együttesről: nemrég nagy sikerrel szerepeltek a Szovjetunióban, az ottani fellépéseik nyomán meghívták őket Bordeaux-ba és Madridba, egy-egy fesztiválra. Koncerteznék majd Olaszországban. Jugoszláviában. Csehszlovákiában és Lengyelországban. a részletek, feltételek mostanában tisztázódtén, Lillafüreden, illetve Alsó- és Felső-Hámorban is végeztek az utcai világítás korszerűsítésével, itt, mint Lillafüreden az- Erzsébet- sétányoa. kereken 100 darab nátriumlámpát helyeztek el. Ezzel nemcsak javították a világítást, de olcsóbbá is tették. Ami nem utolsó követelmény napjainkban, részint az energiatakarékosság, részint pedig az áramszámla miatt.. „Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó'' — tartja a közmondás. Az Émász Miskolci Üzemigazgatóságának dolgozói betartották szavukat. Még fölös „kapacitásuk” is maradt, amellyel Kazincbarcikán tudtak munkát vállalni. elkíséri, vezeti a kutatókat. Tudományos kritikai szemlélete mellett korszakalkotó- an kimagasló társadalmi és közéleti morálja is, melynek tanulságait a háborúellenes kiállása, szerepvállalása az atombomba előállításában. majd betiltása érdekében folytatott küzdelmei is látni engedik. A. I. nak. Az azonban már fix, hogy november 4-én ők lesznek a Bikini előzeneka- ra a Rónai Sándor Művelődési Központban. Gyógyvizekben hazánk Európa egyik leggazdagabb országa, majdnem háromszáz gyógyvízforrást tartanak nyilván. Az orvosok szerint a fürdő olyan, mint a gyógyszer: megfelelő adagolásban gyógyít, helytelenül adagolva káros. A gyógyvizekben oldott állapotban különféle anyagok találhatók, például kalcium, fluor, magnézium, vas, mész, só, radioaktív anyagok. Az eltérő összetétel és a hőfok határozza meg. hogy milyen gyógyhatású a víz. Hogyan gyógyítanak a vizek? A vízben oldott anyagok egy része a bőrt izgatja, más részük bejut a bőr felszíni rétegeibe, s ezzel hatást gyakorol az egész szervezetre. Lényeges a gyógyvizek hőhatása is. A meleg fürdő, — a 39—40 C-fok hőmérsékletű víz — hatására a bőr erei — átmeneti szűkület után — kitágulnak. A szív gyorsabban kezd dolgozni, hogy fenn tudja tartam a megnagyobbodott vérpálya kei ingését. Ez átmenetileg vérnyomás-emelkedést okoz, amely például a magas vérnyomásban szenvedőknek kifejezetten káros. Nehogy azt higgyék az alacsony vérnyomásúak, hogy nekik viszont jó a me1 Bemutatkozik a Biborszél Száz nátrium In tn nu fényiben \ ilíígosabb Lillafüred Bőrfejűek, bűnbakok Amerikában a kosárlabda seggeit — mondja a szociológus Van ok az aggodalomra. Egyre gyűlik a feszültség, az indulat a társadalomban, s voltak helyek, ahol már le is sújtott a bot, a Styl fűrész lánca. E feszültségek okáról, a lehetséges megoldásról beszélgettünk dr. Pankucsi Mártával, az ismer; jogász-szociológussal. Az interjút ott hagytuk abba, hogy bizonyos körülmények között zsákutcába jut a gondolkodás. Aki szorult j helyzetéből nem lát kiutat, bűnbakot keres, s ezt teszi felelőssé reménytelen körülményeiért. De adjuk át ismét a szót dr. Pankucsi Mártának: — Aki bűnbakot keres, megfogalmazza, hogy szerinte az ország minden gondja például a cigányok, az arabok miatt van. Ki kell utasítani őket az országból, sőt az egész földrészről, és akkor mindjárt jobb lesz nekünk. Jól tudjuk, ez nem így van. Ez a fajta gondolkodás zsákutcába vezet. Semmivel sem lennénk jobb helyzetben, ha valóra válna a skinhead-ek követelése, és csak fehérek laknának Európában. Jelenleg azt látjuk, hogy egyre nőnek az indulatok. Márpedig én veszélyesebbnek tartom az egyen: tehetetlenségből származó indulatok felhalmozódását, mint azt, hogy tetemes az ország adósságállománya. Beláthatatlan következményei lennének, ha ezek az indulatok olyan mederbe terelődnének, hogy a kisebb, ségi csoportokon . csattanna az ostor. Ha az elmúlt évtizedeket úgy értékeljük, hogy az akkori politika felelős a különbözőségek, az emberi energiák lefojtásáért, akkor a ma politikusainak felelőssége, hogy egyetlen félreérthető gesztussal, utalással se adjanak hivatkozási alapot a kisebbségek ellen irányuló megmozdulásokra. — Mégis, mit lehetne tenni? Eger és Kalocsa után Miskolcon is volt cigányverés. — Természetesen fontos a tüneti kezelés is, hiszen meg kell akadályozni, hogy az emberekre az otthonukj ban rátörjenek, és ott háborgassák, zaklassák, megverjék őket, mert cigányok, vagy szíjjal az arcukba csapjanak, mert egy másik kisebbséghez tartoznak. De valódi megoldást is kell találni sürgősen, mielőtt még polgárháborúv- fajulna a helyzet. — És mi lenne az a megoldás? — Ha abból indulunk ki, hogy nem találjuk emberinek a mostani világunkat, a kiút is értelemszerűen az lenne, ha a mindennapjaink emberibbé válnának. De az ilyen megoldáshoz önmagunkban nem juthatunk el, csak közösen javíthatunk a helyzetünkön. A bőrfejű-in- terjúból is az derűit ki a számomra: az emberekben él az igény, hogy létrehozzák a közösségeiket, csak nem találnak jó mintát a megszerveződésre. Elmonda. nék egy példát, ami lehet, hogy mosolyt fakaszt, de higgye el, ez Amerikában bevált. Bűnöző fiataloknál azzal próbálkoztak, hegy kosárlabdacsapatot szerveztek belőlük. Kisvártatva azt tapasztalták, hogy teljesen megváltozott a csoportjuk szerkezete. Mások leitek a hangadók, az irányítók. Akik korábban azért vívták ki a társaik tekintélyét, mert villámgyorsan tudták kizsebelni az utcán a járókelőket, A gyógyvíz csak később hat Hazánk „arany forrásai” leg fürdő. Ha hosszabb ideig vannak a meleg vízben, az értágító hatás érvényesül, és ők is rosszul lehetnek. Legjobb, ha a fejükre vizes borogatást tesznek. A meleg fürdő csillapítja az ízületek és az izmok fájdalmait. oldja az izomgór- csöt, viszont elősegítheti a gyulladást. Bizonyára sokan észrevették, ha hosszú ideig fűrdenek meleg vízben, akkor gyengék, bágyadtak lesznek. Ezért meleg vízben ne legyünk 10 nercnél tovább. Felfrissít a langyos zuhany és a kiadós pihenés. Sokan kedvelik a gőzfürdői, mert azt hiszik, ott véglegeset: megszabadulhatnak felesleges kilóiktól. A gőzkamrában ahol a levegő víztelítetisége miatt a verejték nem tud elpárologni, könnyen elájulhatunk. A hő- léekamra levegője viszont száraz, így bőrünkről a verejték könnyen elpárolog. Itt kisebb a rosszullét veszélye. A hőlégkamrában 10 —15 percnél, a gőzkamrában pedig 5—10 percnél tovább nem tanácsos tartózkodni. Idős. beteg emberek előzetesen kérjék ki orvosuk tanácsát. A langyos fürdővíz, — a 35 C-fokos víz — nyugtató, pihentető. A gyógyvíz és a levegő mechanikai és ké- miai hatása itt érvényesül a legjobban. Eltölthetünk benne egy órát is A 24—28 fokos hideg fürdő mozgásszervi betegség kezelésére nem alkalmas. A hideg víz hatására a bőr el- halvanyodik, majd kipirul. A hideg vizes ledörzsölés gyógyír az ideges, kimerült, álmatlan embereknek. Az edzett, egészséges emberek a hideg-, meleg vizes zuhanyokat, a váltott fürdőket kedvelik. Gyógyfürdőinkben általában 39—40 fokos forró, 35 fokos közömbös, és 32—33 fokos hűvös medencéket találunk. Az előzuhany után először a melegebb medencébe menjünk, de ne merüljünk el benne nyakig, csak a fájó testrészeinket áztassuk körülbelül 5—10 percig. Utána a közömbös hőmérsékletű medence következik, majd a kedvünk szerinti zuhany. Ledörzsölés után pihenjünk legalább egy félórát. Ne ijedjen meg senki, ha a fürdő után esetleg fokozódik a fájdalma. Ez az úgynevezett fürdőreakció, amely csak 3—4 napig tart. A fürdőkúra jótékony hatása csak néhány héttel, vagy hónappal a kezelés után jelentkezik. Dr. Katona Edit most háttérbe szorultak, mivel kiderült, hogy a kosara- zásban már korántsem jeleskednek ennyire. S akkor már az számított fontos értéknek a csoportjukban, hogy ki tud jobban kosarazni. Az igazi rendszerváltást, a gyökeres társadalmi átalakulást az jelentené, ha a bennünk feszülő energiák, cselekvási vágyak, egyéni tehetségek végre alkotásban: vállalkozásban, művészetben, sportban jelenítődnének meg, ha erre nyílna végre terep, és nem más csoportok ellen irányulnának. Vagyis a helyes értékeket kellene megtogalmazni az embereknek. Olyan teret kellene teremteni a számunkra, amelyben meg tudjuk magunkat mulatni, ahol természetes közegben mozoghatunk, ahol felfigyelhetnek a képességeinkre. Amíg ilyen nincs, saj. nos azzal is felhívhatja a figyelmet magára bárki, hogy egy másik embert az agyagba döngöl... (Vége) (bujdos) Oöiölir, Simon-]* Szüret ideje. Skorpió, vagy Mindszent hava — válogathatunk a nevekben, amellyel októbert nevezik. A regi kaienaanumoK ilyen rigmussal köszöntik: „Dömötörre jár az idő, a gulyásnak számolni kő... Midőn eljő Simon Ju- dás, dudorog, fázik a gatyás.” A Dömötör régi pásztor-, pontosabban juhaszünnep, mert hiszen a birkaörzők védőszentje Szent Dömötör. Sok helyen ezen a napon számoltak el a gazdák a juhászaikkal. Sőt, a csínytevő bojtárokat is ilyenkor tán coltatták meg juhászkampókkal a számadók. A juhászlakomáról természetesen nem hiányzott a birkagulyás ... A hó végének másik nevezetes napja Si- mon-Juda. Ezt sok helyen, elsősorban az északi vidéken, első télkezdő napnak tekintették. Nem is alaptalanul — ha a mostani időjárást, a vénasz- szonyok nyarának hidegre fordulását tekintjük. Ilyenkor nemcsak a juhászokat számoltatták el, de behajtották a marhákat is. Külön nevezetes nap volt vidékünkön, ahol a tokaj-hegyaljai borvidéken évtizedekkel korábban a szüret általános kezdő napjának tartották. A szólás-mondás szerint is: „Rég felírta Noé Tokaj-hegyormára : Hegyaljai kapás várj Simon-Judára”. Egy másik rigmus szerint is „Akár haszon, akár kár: Simon-Juda a határ". Mert ekkorra már jó évjárat esetén be- töppedtek, aszusodtak a szemek, amelyek az igazi tokajit, az aszú- bort adták.
