Déli Hírlap, 1990. október (22. évfolyam, 228-252. szám)
1990-10-24 / 246. szám
Gépekért szöget adnak Svédek árulj áh on Nemrég részletesen Foglalkoztunk a miskolci egyetemisták szociális helyzetével, majd beszámoltunk az országos tüntetés helyi eseményeiről is. Akkor úgy tűm. hogy a hallgatók jogosan kívánnak emberibb körülményeket, és ezt az igényüket sokan támogatják az oktatási intézményen kívül is. Nemrégiben azonban, pontosan október 6-án megjelent egy . kiváló összefoglalás a Heti Világgazdaságban v. felsőoktatás és diáksága gazdasági problémáiról. S e cikk elgondolkodtatott. .Állításait két táblázattal támasztotta alá. Az egyik az egyetemek és főiskolák hallgatóira jutó egy évi keretösszeget tartalmazta, a másik a diákokra jutó pénzösszeget (Ft/hó), több kategóriára lebontva. E két kimutatás szerint a Miskolci Egyetem a többi intézményhez- viszonyítva előkelő helyet foglal el, mert ezen összegek magasabbak az országos átlagnál. • ÉBEREN ŐRKÖDHETNEK Hornyák Mihály, a Miskolci Egyetem tanulmányi osztályáról: — A HVG adatai relatíve igazak lehetnek, bár azt hiszem,- azok naptári évre vonatkoznak, és nem tanévre, s persze nem ismerem a kiszámítás módját sem; így igen nehéz eldönteni, hogy mennyire valósak a közölt számok. Sajnos á tájékoztatás a minisztériumtól eddig sem volt kielégítő, és most sein az. Korábban sem tudtuk, hogy egy-egy felsőoktatási intézmény milyen okok miatt kap(ott)- magasabb összeget évi gazdálkodásához, és ma sem tudjuk. Most pedig ezzel az új rendszerrel az egyetemeket patthelyzet elé állítják. Az intézmény, miután megkapta az évi keretösszeget, érdemi változtatásokat nem tud kiharcolni. Az elos-ztás belső ügy, amivel a minisztérium már nem foglalkozik. De szerencsére ez eddig is jól működött. — Az országban több egyetemen példaértékűnek tartják a Miskolcon működő elosztási rendszert. Eny- nyire demokratikus lenne? — Igen, azt hiszem ezen a területen mindent megteszünk a hallgatóság érdekéinek védelmében. Évek óta azonos módon születik meg az ösztöndíjszabályzat, a legtel iesebb nyilvánossággal. Szakmailag felkészült, hozzáértő emberek készítik el a tervezetet, amelyet eljuttatnak a karokhoz, és a diákjóléti bizottsághoz véleményezésre. Egyúttal kifüggesztik a tanulmányi osztály hirdetőtáblájára is. Így mindenki kiegészítheti javaslataival, vagy kritizálhatja is. Ezután újra a szakértőkhöz kerül. Természetesen a változtatásoknak is összhangban kell lenniük a renciele- tek és szabályok sokaságával. Véleményez a rektori testület és az Egyetemi Tanács is. A diákösztöndíj-bi- zou'ág pedig éberen őrködhet a hallgatóság jogai fölött, mégpedig úgy, hogy 7 tagja közül 5 egyetemista, • ELŐLEG A HALLGATÓNAK — Ügy tudom, hogy a hallgatók m.ár kaptak az idén valamilyen juttatást. Hogyan lehetséges ez? A diákösztöndíj-bizottság csak novemberben tartja első ülését. — Valóban. Az hallgatóság október 15-i létszámát veszik alapul a központi ösz- szegek kiszámításához .Azonban a diákok nem maradhatnak segítség nélkül. Így minden tanulmányi év első két hónapjában előlegeke: folyósítunk a hallgatóságnak, amelynek összegét korábbi kifizetések alapján határozzuk meg. De minden eseiben úgy, hogy később a tanulónak ne kelljen visszafizetnie belőle. Mang Béla a Miskolci Egyetem titkára kiegészítette az elmondottakat: — A Miskolci Egyetem a költségvetéséből is igyekezett segíteni a diákokon. Sajnos, manapság majd mindenütt, ahol gazdálkodnak, kénytelenek „kiügyeskedni” a pénzt. Ez alól az egyetemek sem tekinthetők kivételnek. Így' volt nálunk ez a múlt évben, és minden valószínűség szerint így lesz majd az idén is. Tavaly ez körülbelül kétmillió pluszt jelentett a diákok juttatásaihoz. Emiatt látszik az arány kicsit kedvezőbbnek. — Az erdélyi hallgatók számára felújított kollégium jelentős kiadást jelentett az intézménynek ... — Nem maradhattak fedél nélkül az erdélyi magyar hallgatók. De nem is ez az igazi pénzügyi teljesítmény, hanem az ami majd ezután következik. A kormány ugyanis csak ígéreteket tett arra. hogy támogatja az Erdélyből érkezetteket. S hogy mindezt miből? Pénzügyi átcsoportosításokkal, a lehetőségeken, belüli lavírozással. De meddig lehet egy felsőoktatási intézményt ilyen módon fenntartani? Vannak, akik úgy vélekednek, hogy az lenne a megoldás, ha szabad teret engednének a gazdasági tevékenységeknek. Így az egyetem saját magát tudná finanszírozni.. S intézményen belül maradnának a jó szakemberek, akik — félő — nemsokára szívesebben keresnek külföldi állásokat. Mások viszont folyosószéli információkra hivatkozva azt rebesgetik: a hazai egyetemek egy része néhány hónapon belül gazdaságilag működésképtelenné válhat. Winkler Bea be helyezése, a szakmaváltással járó betanulás nem kis iramot diktált. De az volt a mottó a kényszerű szerkezetváltás jegyében, hogy a 130—140 millió forintos beruházás annál gyorsabban térül meg, minél előbb dolgoznak a szöggyártó automaták. És minden remény megvan rá, hogy hamar hozzák a hasznot, hiszen évente 140 150 millió forintot érő árut termelhetnek. A szerződés igen előnyös a magyar fél számára, hiszen az itt készült szögeknek biztos piaca van. Az ötéves lízingfutamidő alatt az üzem kétműsza- kas termelését a svéd kereskedőház visszavásárolja, és a nyugati piacokon értékesíti. Ha később a harmadik műszakos termelést is sikerül beiktatni, • akkor a hazai piacra is jut a kiváló minőségű termékekből. A gépek ugyanis legalább 30-féIe, ki- sebb-nagyobb méretű szöget készítenek, megfejelik, ha a nagyobb felfekvés miatt arra van igény, vagy gumialátétet pászítanak a szög feje (Kerényi László felvétele) alá, ami megvédi a szege- lendö anyagot. Egy festőberendezés pedig ütésálló festékkel is bevonja a szegeket, ha arra van igény. A gépek termelékenységét elég két adattal jellemezni. Egy műszakban másfél tonnányi szöget képesek gyártani, s a kezelésükre elegendő öt ember. Az sem elhanyagolandó szempont, hogy hazai alapanyagból történik a gyártás, s így a kohászati termékeink jó minőségű, értékesebb áruként jelennek meg a nyugati piacon. O. E. Cél nélkül senki nem tud dolgozni — mondja Petrenkó János Kockára telt vapoft, vátlaiati nyereségei — Szó sincs róla, hogy meg akarnám köpködni a kormány gazdaságpolitikáját. Nem is lenne tisztességes, no meg nagyon jól bele tudom magam képzelni egy- egy miniszter bőrébe. Biztos. hogy nincs könnyű dolguk. Lehet, hogy nem is ez a kormány fog majd megbirkózni a gazdaság gondjaival. A legutóbbi frakcióülésen azt mondtam, hogy nekünk segíteni kell a kabinetet, ha jó elképzelései vannak. Ez a feladatunk, hiszen a nép érdekét kell szolgálnunk. De mégsem hallgathatok róla, hogy én egy olyan irománnyal, mint a kormány gazdasági programja, bizony nem álltam volna elő — mondja Petrenkó János, a Pekó Művek alapítója. A szocialista képviselő sikeres vállalkozónak számit. Hatszázhuszonnégy embert foglalkoztat, két és fél milliárd forint a bruttó termelési értéke a Pekó Műveknek. — Mi a baja ezzel a programmal? — Hiányolom belőle a konkrétumokat. Ki kellene végre mondaniuk, hogy milyen irányban induljunk el. Erről határozott elképzelésekkel kellene rendelkeznie a kormánynak. Anélkül, hogy ismernénk a céljaikat, még egy kis trafikot sem lehet sikerre vinni. Ez az ország pedig tulajdonképpen nem más, mint egy nagy trafik. — Ön mit tenne a kormány helyében? — Először is meg kell végre nézni a vállalatok adósságát. Ki kinek és mennyivel tartozik. Van-e fedezete rá, hogy kiegyenlítse a számlát? Amelyiknek nincs, azt fel kell számolni. Ha öt-tíz évig nem tudtak talpra állni, majd pont most fognak? Nem szabad meghosszabbítani a szenvedésüket, különben az ország megy bele tönkre. Azután az adótörvényt is azonnal meg kell változtatni. A jelenlegi adórendszer visszatartja a termelést, ehelyett olyanra lenne szükségünk, amelyik a még több termelésre serkent. Engedni kellene, hogy meggazdagodjanak a cégek. Rövidlátó az a politika, amelyik ma akar mindent kipréselni belőlünk. Angliában is akkor törölték el az adót, amikor a legnagyobb volt a baj, fel is lendült a gazdaság. De az adónál is nagyobb és elviselhetetlenebb teher a társadalombiztosítás. Ebben a formában haladéktalanul meg kell szüntetni. Célszerű volna meghatározni a társadalom- biztosítási összegek minimumát és maximumát. Aki a nyugdíj közelében van, azután a magasabb összeget fizetnénk, mert az lenne a cél, hogy magasabb nyugdíjat kapjon. A fiatalokért pedig kevesebbet kéne befizetni, több maradna bérre, máris többet kereshetnének. Én a Némeíh-kormány helyében megléptem volna az adótörvényt és a társadalombiztosítási intézkedéseket is. Higgye el, akkor ma nem 33-an, de sokkal többen ülnénk a parlamentben, a szocialista frakcióban. — Vállalkozóként hogyan ítéli meg a privatizációs elképzeléseket? — Nincs is felmérve, hogy mit akarnak az ipari üzemek közül privatizálni. Vannak már vagy 20 éve vegetáló cégek. Én ezeket akár ingyen is odaadnám annak, aki vállalkozni akar, majd néhány év múlva megfizetné az árát. Há magánkézbe adnák, biztos vagyok benne, hogy nagyon jól működnének. S hozni kellene végre egy olyan rendelkezést is, hogy a vállalatok vezetőit a teljes vagyonukkal — a lakásukkal, a kocsijukkal, a házukkal, a nyaralójukkal — feleljenek a cégük nyereségességéért. Meglátná, másképp menne itt minden. Ha volna egy ilyen határozat, mindjárt eldőlne, alkalmasak-e a jelenlegi vezetők, vagy sem. Lehet, hogy az ötödik sorból ilyen feltételek mellett is jelentkeznének emberek, de az elsőből nem nagyon... A magánvállalkozóknál ez természetes, mindnyájan a saját vagyonúnkat kockáztatjuk. A kormány azt sem mérte fel, hogy mit veszít a rubelelszámolás azonnali beindításával. Én erre egy hároméves tervet dolgoztam volna ki. Akik eddig bartel-üzleteket folytattak, nem készülhettek fel az átállásra, hontalanok lettek: se Keleten, se itthon, se Nyugaton nem lesz piacuk. A kormány helyében egyébként most arra ösztönözném a sok kis céget, hogy a szovjet piacon vegyes vállalatokat hozzanak létre. Ott nagyobb üzleti lehetőségek vannak. Onnan bejuthatnánk a nyugati piacra is, ahol most nem mi kellünk, mert nem vagyunk verseny- képesek, de magunktól aligha törhetünk be. — Furcsa, amit mond. Hiszen a magyar Pekó termékeinek a 37 százaléka szintén nyugati piacon talál gazdára. — Azért mondom, mert látom, hogy mi van. Mi magunk is készülünk Keletre, megvan az ezzel kapcsolatos taktikánk. Amiket elsoroltam, ezekkel az intézkedésekkel visszaadhatnánk a? emberek hitét. Magyarországon ez volna a leggyorsabban megtérülő befektetés. Ha ezt nem tudja elérni a kormány, akkor megbukott. Ezek az emberek szeretnek és akarnak is dolgozni, de cél nélkül ez senkitől sem várható el. Ismétlem: ezeket a célokat hiányolom a kormányprogramból. (bujdos) A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM 1990. OKTÓBER 24., SZERDA ARM; 4.20 FORINT Az avatáson Simon Béla, a Komplex Kft. ügyvezető igazgatója ezért a nyugati tempóért elismerését fejezte ki Bert Brodinnak, az ASI jelenlevő igazgatójának. De felvették a helybeliek is az új fordulatszámot, hiszen az átalakítás saját vállalkozásban történt, a gépek üzemel miskolciak kiii^yeskedik Felhők a felsőoktatás fölött A svéd kereskedőháznak biztos piaca van a Komplex Kft. által gyártott, szögekre Az idén februárDan kezdte meg tárgyalásait a Komn- lex Kft. vezérkara a svéd Arlanda Steel International céggel, egy automata szöggyártó gépsor lízingeléséről. Elkészült a 17 oldalas, ex1 portfejlesztő hitelre szóló pályázat, amelyre júliusban kapták meg az igenlő választ. Most. október közepén pedig a Dimag Rt. területén egy villamosműhely helyén már dolgoznak a több egységből álló, csúcstechnikát képviselő gépek.
