Déli Hírlap, 1990. október (22. évfolyam, 228-252. szám)

1990-10-18 / 243. szám

Bár már lassan a vénasszonyok nyara is elmúlik, a für- dözőknek van hova menniük Miskolcon: három helyen is várják őket. De vajon meddig? (Kerényi László felvételei) Még az idén felfújják a sátoruszodát Mi lesz a fürdőkkel? XXII. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM 1990. OKT. 18., CSÜTÖRTÖK A V* A: 4.20 KINT Télire lelő alá kerül Bolt, söröző, szauna Üjgyőrben, a Marx tér környékén, az új lakótelep szomszédságában, a családi házas övezetben lakók ré­szére is új üzletközpont ala­kult ki, amely most újabb létesítménnyel gyarapodik. A Borsod Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói szorgoskodnak a sokaknak szokatlan szerkezetű épüle­ten. A Borsod Megyei Élelmi­szer-kereskedelmi Vállalat ABC-áruháza mellett, az irodaház szomszédságában épül az összességében 800 négyzetméter alapterületű '■kereskedelmi létesítmény, aminek tefvert .az Interpián . Tervező-Fejlesztő-Beruházó Kft.-nél Kelemen István ké­szítette. A már elkészült földszinti részt előregyártott, univáz yasbetonszerkezetből állítot­ták össze, s már az ablak­kereteket is, behelyezték. Itt kap helyet a Swin—Csepel magyar—amerikai kft. üze­meltetésében a kerékpárbolt, amely mellett gépkocsipar­kolót is kialakítanak. Ugyan­csak itt alakítják ki a sza­unát és a kondicionálóter­met. Az építők most a tetőtér kialakításán munkálkodnak. Ezt acélszerkezetes, fa fe­délszékes megoldással szere­lik, amely bajor hangulatú, favázas tetőtér-beépítést eredményez. Ez illik majd az ott létesítendő sörözőhöz. Ebben a IIBH-sörözőben, a bajor recept alapján Nyír­egyházán főzött „seritalt” Az állami nyelvvizsgákról A TIT B.-A.-Z. Megyei Szervezet idegennyelvszakos tanárok számára továbbkép­zést tart ma. A 3 órakor kezdődő program témája az állami nyelvvizsgák jelene és jövője. Előadók: dr. Horváth Iván, az ELTE 1TK igazga­tója, az állami nyelvvizsga­bizottság elnöke és dr. Gá­borján Lászlóné, az ELTE ITK igazgatóhelyettese, az állami nyelvvizsgabizottság alelnöke. A program helye a Széchenyi út 14. szám alatti Kazincy Klub. szolgálják majd fel. Ugyan­azt, melyet az Augusztus 20., illetve a tapolcai strandfür­dő sörsátrában fogyaszthat­nak a „folyékony kenyér” kedvelői. A tervek szerint az épü­letet a tél beálltáig tető alá hozzák, s a téliesített, zárt munkahelyen a belső építé­szeti munkákat végezhetik, így aztán tavasszal már át­adhatják azt rendeltetésé­nek. At kellene alakítani a ma I még Magyar—Szovjet Ba- ! rátság tér nevet viselő cso­mópontot, azaz a Mindszen­ti templom és a hajdani pártszékhá/. közötti keresz­teződést — ez a véleménye két miskolci építésznek, Ke­lemen Istvánnak és Sári Istvánnak. A tér hamaro­san új nevet kap majd, de legalább ennyire lényeges­nek tartja a két építész a forgalmi rend változtatást és a szerény átépítést is, amellyel sokat lehetne nyer­ni a város számára. Elképzelésüket lapunkban már ismertettük, a lényege az volt, hogy a Hejócsaba felől érkező forgalom "a Kor­vin Ottó utcára való átter­helésével csendesebb, bizton­ságosabb lenne ez a ke­reszteződés, és teret formál­hatnának itt, újra a cent­rumba állítva most a temp­lom mellé szorított Csupros Mária-szobrot. Iglió Gyula amatőr várostörténész ez ügyben nemcsak a vélemé­nyét mondja el, dokumen­tumokat, várostörténeti té­nyeket idéz. • SZENT IMRÉTŐL MOLOTOVIG Várostörténeti tény, hogy a Mindszenti templom előtti közúton, vagy annak kör­nyékén soha nem volt tér. Mégis, 1935-től kilenc éven át a Szemere—Mindszenti— Zöldfa utcák Csabai kapuval való találkozási helyét „Szent Imre tér”-nek hívták. Igaz, hogy ebben az időben, a csaknem 400 éves Mindszen­ti—Csabai kapu ide csatla­kozó végét is Görgey Ar­túrról nevezték el. Ezek az utak részét képezték a leg­ősibb átmenő forgalmi utunk- nak. A második világháború utáni időkben itt kapott ut­Lesz, vagy nem lesz sátor az Augusztus 20. strandfür­dő medencéje fölött télen? A válasz még mindig nem lehet egyértelmű igen, mert a sátrat november első he­tében felállítják, felfújják, ebben az állapotában vizs­gálja majd meg a gyárló Graboplast szakértője, aki véleményt mond a műanyag kupola állapotáról — hallot­tuk ICaló Károlynétól, a miskolci vízművek fürdő- osztályának vezetőjétől, aki­től a miskolci fürdők közel­jövőjéről érdeklődtünk. — A sátrat szeretnénk fel­állítani, de kénytelenek va­gyunk megvizsgáltatni az ál­lapotát a gyártóval, ugyanis canevet Molotov, majd a Magyar—Szovjet Barátság. A pártház felépítése után a „nem kívánatos” utcanevek közé sorolta egy túlbuzgó intézkedés a Zöldfa utcane­vet is. Várakozásom szerint a mostani hivatalos „tér” el­nevezés eltörlése után, az itteni utak a történelmi ne­veiket kapják vissza: Mind­szenti utca és Csabai kapu. Abban is bízom, hogy a cikkoen szereplő, az építé­szek által javasolt műszaki­forgalmi változtatás minősí­tését nyelvbotüás okozta, mert a plébánia előtti jár­daszegélyek és s szobor át­helyezése — bármennyibe is kerülne —, nem hoz létre „belvárosi teret”. Amúgy is, az a környezet egy „befe­jezett városrész!" • AKKOR MÁST MONDTAK A cikkben említett, „rósz- szül szervezett közlekedési csomópont” környékéről ugyanis csaknem két éve, 1988 decemberében az új tér építészének, a maitól eltérő volt a véleménye. A sajtó- nyilatkozat szerint, „ha meg kellene neveznie egy vala­melyest is befejezett együt­test Miskolcon — mondta — szerinte az MSZB tér fel­tétlenül annak tekinthető napjainkban. Ugyanilyen lesz a Sportcsarnoktól a me­gyei pártbizottság székházé­ig terjedő rész, ha átadják a Technika Házát”. Az utób­bihoz kapcsolódó munkákat 1985-ben már felvázolták. „Átalakítjuk a Sportcsarnok előtti meredek lépcsőt. Te­raszos teret alakítunk ki, ami folytatódik a Technika Háza előtt, sok növénnyel, sziklakerttel, térplasztikával és egyéb mikroarchitektúra- elemekkel bővítve.” tízéves a műanyag ponyva, amely eddig kétszer szakadt ki, ezzel előidézve a sátor összeomlását. Űj sátorra nincs pénzünk, a Graboplast szakértői pedig azt mondták, hogy ők biztos véleményt csak a sátor felfújt állapo­tában tudnak mondani. Te­hát a sátrat felállítjuk, és reméljük, hogy fenn is ma­radhat — mondta az osztály- vezetőnő. Megtudtuk, hogy az elmúlt hónap 24-től nyitva van a diósgyőri, azaz városi uszoda is, ahol csak a kismedence foglalt az úszásoktatás miatt. Maga az uszoda mindennap reggel 6-tól este 6-ig — va­sárnaponként délig — várja a vendégeket. A Szabadság té­Mindezekből megvalósult a sziklakért, a beton „réteg­vonalak” közé szorított vi­rágágyásokban is szépen díszlenek a növények. Meg­maradt a Sportcsarnok előtti 10 lépcső, sőt a könyvtár előtt is újjáéledt: 10 db te­replépcső formájában. A te­metői út aszfaltját ott fe­lejtették, a kivágott geszte­nyefák helyét betonnal töl­tötték ki, s az apró zúzott­kőből egészítettél- ki a régi lépcső melletti sávokat. így néz ki napjainkban a „be­fejezett együttes”: a járdá­ról nézve. * A város más pontjain is vannak „befejezetlen” terek. Abbamaradt a Petőfi tér át­alakítására inditott kezde­ményezés, melynek terve is korrekcióra szorul. A „vil­lanyrendőrnél” 25 éve lebon­tott Ofotért-ház helyét „te- recskének” minősítve alkal­masnak tartják a Széchenyi- szobor elhelyezésére éppúgy, mint vendéglátóipari kerthe­lyiségnek. Reménykedem, hogy a város Széchenyi- szobra mégiscsak az Avas alatti „Széchenyi tér”-re ke­rül majd. A volt Gyöngy­cukrászda előtti tér újbóli kiképzése is hátra van, mert az eddigi tér „pavilonos éle­te” csupán öt évig tartott. Nem hiszem, hogy ezek után valaki is hiányolná Miskolc városépítészetéből a térkialakításra vonatkozó öt­leteket. Azt viszont igen, hogy az ötletekből még min­dig nincs egy újabb, szép tere a városnak. Ha nincs pénz a régi tervek megépí­tésére, hagyni kellene a „Csupros Mária" 1738-ból származó szobrát még jó da­rabig ott, ahol van: távola dübörgő járművek rezgései­től és a kipufogóik gázaitól. Keresik a Csupros Mária helyét Tér-vita ren is nyitva áll az uszoda és a gyógyszolgá'intások is működnek. Reggel B-tól este 6-ig lehet itt úszni, szomba­ton és vasárnap is, mert a szünnapot hétfőre tették. Megkérdeztük, hogy vajon mi lesz a fürdőkkel'a jövő­ben, például el tud-e tartani a vállalat, vagyis a város té­len három fedett uszodát? A szakember válasza lako- nikus volt: a fürdők ráfize­tésesek, de, hogy pontosan meddig és miből lehet fedez­ni a ráfizetést, azt ma nem látja még senki. Az már a beszélgetés nem hivatalos ré­széhez tartozott, hogy mint mindenki, aki érdeklődik a fürdők sorsa iránt, mi is la­tolgattuk az esélyeket. Mert nem lehet ma még azt tudni, hogy vajon az önkormányzat­nak íkell-e a zsebébe nyúlni, ha fenn akarja tartani a für­dőket, vagy sem. Az ÉRV igazgatója — hisz nekik is vannak strandjaik — sajtó- tájékoztatón már egyszer el­mondta: nem szánja tréfá­nak, hogy átadja a strandkul­csokat az önkormányzatok­nak, tegyenek vele amit akar­nak. Elképzelhető az is, hogy valamiféle vállalkozási for­mában működtethetők majd a fürdők, de nagy kérdés, vajon megállnának-e a sa­ját lábukon ezek a vállalko­zások? Ugyanis kevés a für­dővendég, nagyok a költsé­gek, a jegyárakat pedig alig­ha lehet emelni a lakosság mai teherbíró-képessége mel­lett. A nagy bizonytalanság­ban égy dolog tűnik biztos­nak: az egész fürdőszektor támogatásából az állam szép csendben kivonul. (kiss) 4 He fiának, Caolának is dolgoznak Hü ciet Is pins Közük van a Pulihoz is A hazai háttéripar — a gyengélkedő gazdaságon be­lül is — azért tart olt ahol, mert a babrás aprómunká­val, ami nem hozott nagy pénzeket cs hírnevet, alig érte meg foglalkozni. Sok­szor előfordult, hogy egy fontos termék azért volt hiánycikk, mert nem akadt aki elkészítse a hozzávaló csomagolóeszközt, például egy üvegese kupakját. Mivel igen kevesen vállal­koztak az efféle munkára, az átfutási idő is elviselhe­tetlenül hosszúra nyúlt a megrendelő számára, az igény pedig egyre nőtt. Er­re „harapott rá” három fia­tal mérnökember, aki már 1981-ben polgárjogi társasá­got, majd később gmk-t alapított. Most úgy hívják a kis­cégüket, hogy Gépészeti és Automatizálási Mérnöki Munkaközösség, s mindössze negyvenen vannak. Telephe­lyük a Miskolci Kertészeti Vállalat területén található, de minden bizonnyal kevés városlakó tudná azonosítani őket terveik, illetve gyárt­mányaik alapján. Pedig na­ponta kézbe vesszük azokat. A hírnevére ugyancsak so­kat adó Helia Társaság ve­lük készítteti a krémek té­gelyeit, de a másik két nagy kozmetikai cég, a Fabulon és a Caola, szintén a nagy megrendelőik közé tartozik. Ök készítették a BNV-díjas Lénia műanyagpolcrendszer­hez is a műanyag fröccsön­tő szerszámokat, s a Mis­kolci Műanyag-feldolgozó Rt, számára azóta is több ház­tartási termék szerszámát tervezték meg és készítet­ték el. De folytathatjuk a sort a Bakony Művekkel, ahonnan Lada-alkatrészek tervezésével bízták meg őket, és közük van a Puli kis­autó terveihez is. A Forte cégnek filmtartótégely, a Nitrokémiai Vállalatnak mű­anyag sörétkosár készül eb­ben a kisüzemben. A másik fő profiljuk lett a gumivuixanizálás, his2en a műszaki tömítésekre az ipar számos területén ugyancsak nagy szükség van. Az egyedi gépek, szerszá­mok tervezése időigényes feladat, nem hoz pénzt egyik napról a másikra. Ezért nem csoda, hogy ők is a szolgál­tatóiparban próbálnak meg kereskedni. Akinek az autó­ja összetört, nem akar rá heteket, hónapokat várni. Májustól autókarosszériala­katos- és fényezőműhelyt működtetnek. A lakossági szolgáltatáson túl olyan autóscégekkel akarnak szer­ződést kötni, amelyeknek nincs javítóműhelyük, s ter­mészetesen a szerződés fejé­ben árengedményt és,elsőbb­séget is biztosítanak szá­mukra. Várhatóan leghabma- rabb a Főtaxival kötnek ilyen egyezséget. A terveikről egyébként elmondták, hogy erre a tevékenységre kft.-t akarnak alapítani, és ebben a műfajban egy mindennel foglalkozó autóscentrumot szeretnének kialakítani. (oláh)

Next

/
Thumbnails
Contents