Déli Hírlap, 1990. szeptember (22. évfolyam, 203-227. szám)

1990-09-15 / 215. szám

A -M»KOLÖtAK j • ■ I ISGKttSttÉttE 3BBG0K XXII. ÉVFOLYAM, 215. SZÁM 1990. SZEPT. 15., SZOMBAT ARA: 4.20 PORIIT Például egy vödör vizet Mindennapi Tanácsadó testület az MDf-nél í|c A városházáról arra kérték az építőket: hét végén is dolgozzanak, hogy még októberben kész legyen az útjavítás. A* egész munka — burkolatcsere, szigetelés — várhatóan legalább négymillió forintba kerül. (Kerényi László felvételei) Kijavítják még októberben Peres úton a terelőút Márciusban alakult meg a Magyar Demokrata Fórum miskolci szervezetének kör­nyezet- és természetvédel­mi tanácsadó testületé. A napokban Miskolc környe­zetvédelmi helyzetéről tár­gyaltak. Dr. Gyurkó Péter­től, a testület vezetőjétől arról érdeklődtünk, kik vesznek részt ebben a mun­kában, s miről beszéltek találkozójukon. — Az MDF-ben található néhány szakemberen kívül leginkább független szak­értőket kerestünk meg, hogy támogassák munkánkat. így például geológusok, hidro- geológusok. erdőmérnökök, vízügyi kérdésekben jártas, a környezetükért tenni aka­ró emberek kaptak meghí­vót. Az első találkozónkon általánosan igyekeztünk Miskolc környezetvédelmi problémáit áttekinteni. Ide soroltuk például a levegő szennyezettségét annak elle­nére. hogy a nehézipari termelés visszaesése követ­keztében végül is harmadá­ra csökkent a kibocsátott káros anyag mennyisége. Ugyancsak aggodalommal szemléljük a bükki falvak, elsősorban Répáshuta és Bükkszeutkereszt, de pél­dául Bánkút szennyvízelve­zetési hiányosságait. A vá­ros számára ugyanis a bük­ki karszt szolgáltatja a leg­jobb minőségű ivóvizet. Ha ezt felelőtlenül elszennyez­zük, hatalmas károkat oko­zunk. Építési tilalmat kel-, lene addig elrendelni míg nem csatornázzák megfele­lően ezeket a vészeket. Ugyancsak szükségesnek tartanánk a környékbeli mezőgazdasági üzemek ál­tal felhasznált műtrágya sét, vagy precízebb felhasz­nálását, hiszen közismert a talajvíz nitrátosodásánai; vgszélye. Mindezekhez átfo­gó intézkedéssorozatok' kel­lenek, de találkozónkon sok szó esett az állampolgári fe­gyelem hiányosságairól is. Mert gyakran kritizáljuk közvetlen környezetünk el­hanyagoltságát, mégis, pél­dául a Széchenyi utcai vi­rágtálakban sorra szárad­nak. vagy kókadoznak a nö­vények, néhányan szemét- gyűjtőnek használják. Azok a boltosok, akiknek az üz­letük előtt állnak ezek a tálak Kicsiny energiával akár rendben is tarthatnák őket. Egy-égy vödör vizet naponta ráönthetnének, ha sajátjuknak éreznék. — Mindezekről a gon­dokról sokszor és sok helyen hallhattunk már. Mégis, milyen formában igyekszik a tanácsadó tes­tület segíteni? — Tavasszal azzal a szán­dékkal alakult testületünk, hogy képviselőinket segít­sük a parlamenti munká­ban. Erre eddig nemigen volt igény, de az önkor­mányzatok kialakulásával véleményünk szerint támo­gatni tudjuk majd az ott folyó munkát. A döntések előkészítési fázisában a kör­nyezetvédelemmel összefüg­gő kérdésekben kifejtjük véleményünket,. mely sok esetben szakmai vélemény lesz.’ Szeretnénk elérni, hogy a megválasztott önkor­mányzat folyamatosan na­pirenden tartsa a környe­zet ügyét, ne csak egy-egy konkrét eset kapcsán tár­gyaljon erről. Nem sokkal azután, hogy elkészült Miskolcon a Déli terelőút Szinva feletti sza­kasza a néhai Rudas Lász­ló utca helyén, a Béke mo­zi háta mögött, különös kór ütötte fel a fejét. Az út szélső — a kanyar belső ívén futó — sávjában kez­dett összetöredezni az asz­falt, sorra mélyültek a ká­tyúk, és ez az egész mint egy kiütéses nyavalya, kez­dett befelé terjedni, az út felezővonala irányába. Jó ideje már nem is le­het használni a sok millióba került útszakasz ezen részét, de a napokban munkához fogtak :tt, és ha minden igaz, sikerül kijavítani a hibát, ami miatt egyébként pert is indított a városháza. Azt tudni illik a városun­kat ismerő miskolciaknak, hogy a terelőút egy jókora szakaszán nem más, mint egy híd a Szinva felett, csak éppen olyan híd. ami szélesebb, mint amilyen hosszú. A baj, a burkolat összetöredezése és a kátyú- sodás összefüggésben van ezzel a nem szokványos mű­szaki meábldással. Hogy pontosan mi okozta az út tönkremenését, abba most Kockázatos vállalkozás­nak számít különösen a hétvégén gyalogosan átkelni a Búza téri aluljáróban. Már a hosszú folyosót is mindkét oldalon elleptek az engedély nélkül, pokróco­kon árusító zugkereskedők. A tisztességes kereskedelem fogalma itt szóba sem jö­het, éppen ezért sérti a sokféle hatósági engedély­hez kötött, hivatásos kis-, kereskedelmet is ez az ál­lapot. Felemeli-e szavát ez ellen a KISOSZ megyei szervezete? — kérdeztük Szalári István elnöktől és Számadó Endréné titkártól. — Az országos szervezet éppen az áldatlan állapo­tok miatt kereste meg ez- ügyben az Ipari és Keres­kedelmi Minisztériumot, ám onnan a Vám- Pénzügyőr­séghez irányították őket. Pedig az aluljárók ügye nem egyértelműen a kül­földiekkel kapcsolatos. A rendőrség szerint kevés em­berük van arra, hogy itt a nap minden időszakában í'endet tartsanak, a tanács azért nem érdemes belebo­csátkozni, mert éppen ez az, amin a vita folyik, hiszen a per hivatott eldönteni, hi- bás-e valaki, ha igen, meny­nyiben, vagy esetleg csak a rossz szellemek aknamunká­jának következménye az egész. Ez utóbbi ironikus megjegyzésünk arra vonat­kozik, hogy az efféle perek­ben ritkán születik fehér­fekete ítélet, s főleg nem valami gyorsan. Most is az a helyzet, hogy bár az ügy­ben érintett cégek elkészí­tették a kijavítás terveit, és hozzáfognak a kivitelezéshez is, arról, • ki mennyit visel majd a kárból, csak a per lezárulta után lehet pontos információt kapni. A szakemberek amellett döntöttek, hogy fel kell szedni a régi. burkolatot, új szigetelést kell lerakni, meg­oldva azt is, hogy ne jus­son be a víz a burkolat alá. Az új rétegek vélhetően ki­bírják majd a forgalom okozta rezgést, és az időjá­rás viszontagságait. Ha nem, akkor valami mást kell ki­találni. Egyelőre a város fedezi a munkálatok költségeit — négymilliós nagyságrendű feladatról van szó — és in­ideje arra, hogy megoldja ezt a problémát. Vélemé­nyünk szerint a helyi ön- kormányzatnak az első ten­nivalók között foglalkoznia kell a megoldással, hiszem ez az állapot nem szolgálja a lakosság érdekeit. A kis­kereskedők szervezete ezt nem tartja kereskedésnek, hiszen a kultúrálatlan kö­rülmények között árusítók nem szavatolhatják az áru minőségét, de még az ere­detét is nehezen tudják iga­zolni. Jövedelmükből pedig senkinek sem adóznak. Mi nem így képzeltük el az egyébként meglehetősen ru­galmas egyéni vállalkozási törvény hatását. Az újon­nan megválasztandó helyi önkormányzatnak nagy sze­repe lesz abban, hogy Mis­kolc visszakapja régi ke­reskedővárosi rangját, s ab­ban is, hogy a kereskedők megbecsült emberek legye­nek. Ha nemcsak szavak­ban hirdetjük meg a vál­lalkozásbarát politikát, ak­kor a kereskedők ellenőrzé­sekor is szektorsemlegessé­get kell biztosítani. Negyven formációink szerint még ok­tóberben el is készülnek a kivitelezők az átalakítással, így késő ősszel már újra autózhatunk a kanyar belső sávján is. Mellesleg nincs szerencsé­je a városnak ezzel a teher­mentesítő úttal. Máig sem sikerült például egy szintbe hozni a Szemere utca Uitz Béla utca kereszteződését — az OTP megyei igazgatósága Letelt tegnap az a hétna­pos törvény szabta határidő, amelyen belül érdemi választ kellett kapnia petíciójára a Digép melegalakító gyára kollektívájának. A munkások szemmel a kisvállalkozókra, s most azt szeretnénk elér­ni. hogy végre a magánke­reskedők is érezzék, szük­ség van rájuk. A privati­zációhoz még időben ked­vezményes kamatozású hi­telt kell nyújtani. Az egyé­ni vállalkozási törvény le­hetővé teszi az engedélyek­nek szinte azonnali meg­adását. Csakhogy ettől még nem lesz azonnal mindenki vállalkozó. A KISOSZ me­gyei szervezete ehhez min­den segítséget megad, a jogtanácsadásjói a könyv- vezetésig. Szeptember 15-től például bolt és vendéglátó üzletvezetői tanfolyamokat rehdezünk. Míg az iparosok szervezete átalakult, a kis­kereskedők érdekképvisele­tüket — a lehetőségekhez képest — megnyugtatónak tartják a megyében. Éppen ezért a KISOSZ megyei szervezete nem kíván áta­lakulni, inkább szolgáltatá­saival továbbra is fogadja az újonnan belépő vállalko­zókat. Azt várjuk az ön- kormányzattól, hogy ebben segíti majd munkánkat előtt —, így az autósok a tehermentesítőről érkezve és a Vörösmarty utca irányába továbbhajtva hirtelen úgy érzik: dobbantóra hajtottak a kocsival. Lehet, hogy ha sikerül kicsit odébb meggyó­gyítani a tönkrement utat, egyszer erre is találnak va­lami gyógyírt? (k—ó) figyelmeztető sztrájkot Is tartottak, mert úgy látták: anyagellátási gondok miatt nincs biztosítva negyedik negyedévi munkájuk. A melegalakító gyár szak- szervezeti bizalmi testületé­nek képviselői tegnap el­mondták szerkesztőségünk­ben : november első negye­déig megoldódott az anyag- ellátási gond. Ebben segít­séget kaptak a megrendelő partnereiktől, a .Magyar Va­gon- és Gépgyártó], a Me- tallimpex Ferrriix Kft.-től. a Technoimpextől, a MÉH-től, valamint a Dimag Rt. Hen­germű Kft.-jétől. (Ez utóbbi cég nem áll le nagyjavításra, amíg nem szállítja le a di- gépeseknek szükséges anya­got.) A végső megnyugvás azon­ban egyelőre még nem ada­tott meg, ugyanis azt még nem látni, mi történik no­vembertől az év végéig és azután. A szakszervezeti képviselők úgy nyilatkoztak, hogy ismerve a cég nehéz helyzetét, és reménykedve a megteendő intézkedésekben, folytatódik a munka a Digép mélegalakító gyárában, az­az úgymond véget ér a „sztrájkállapot”. A szakszervezeti képvise­lők egyébként köszönetét mondtak a segítségért a saj­tónak, valamint a Digép Munkástanácsának, a Digép teljes kollektívájának. Min­denkinek, aki' velük gondo­latban, vagy tetteiben sors­közösséget vállalt. Vállalkozóknak segít a KISOSZ Azugárus nem kereskedő Letelt a hét nap a Digépbeti Figyelmeztető sztrájk után megnyugvás Pártok választási listái a 3. oldalon mennyiségének csökkénté­N. Zs. pedig úgy véli, már nincs esztendőn át néztek ferde (vadas) (k—ó)

Next

/
Thumbnails
Contents