Déli Hírlap, 1990. szeptember (22. évfolyam, 203-227. szám)
1990-09-13 / 213. szám
Még a kandeláberek hiányoznak Megújult a Tanácsház fér Kádár János kiiédött pénzt a Ssetának? fiz elkobzott zongorától a kivert asszonyok házáig sje Nemcsak az építkezés kaotikus hónapjaihoz képest megnyugtató a Tanácsház tér látványa. Szép is, és valóban urbánus képet mutat. (Kerényi felvétele) ] A hírók szerint átalakulást is jelenthet a Dinép felszámolása Csőd vi, de csődeljárás még nincs A békés-boldog kádári években, 1979-ben kezdte meg a szegénység elleni har- rot a Szeta. a Szegényeket Támogató Alap. Ezekben az években még mindenki szociális biztonságról beszélt, de néhány szociológus, élükön Kemény Istvánnal már akkor is látta, hogy koránt- sincs ebben az országban szociális biztonság, s jócskán találhatóak szegénysorban tengődök... Mindezt a közelmúltban hallottuk Morvay Beától, a Szeta egyik vezetőjétől, aki Harc a szegénység ellen címmel tartott előadást a helyi SZDSZ-iro- dában. Először a Szegényeket Támogató Alap történetét elevenítette fel. Beszélt a kezdetekről, amikor Kemény István és néhány körülötte gyülekező szociológus egy szabolcsi faluban, Szatmárcsekén kezdett kutatni. A szakemberek látták: az itt élő emberek nagy részének nincs munkája. A társadalomnak persze kész volt erre is a válasza, önhibásaknak bélyegezték a munkanélkülieket, vagyis azt állították, azért nincs munkájuk, mert nem is akarnak dolgozni. Ha akarnának, megtalálnák a módját. Az öt szociológus tudta, hogy ez egy hamis, félrevezető állás- bont, s azzal igyekezett segíteni a szatmárcsekei rászorultakon, hogy ki-ki az ismerősei között ruhagyűjtésbe fogott. A csomagok megérkeztek a szabolcsi településidé, de először feszültséget okoztak a magánadományok. A szociológusok ekkor alapították meg a Szetát. Az alapból kapott küldeményeket már elfogadhatónak tartották hivatalosabb színezete miatt a szatmárcsekeiek. Persze, korántsem lehetett ekkor még hivatalos szervezetnek nevezni az alapot. A rendszer egyáltalán nem vette jó néven, hogy egy ilyen csoportosulás szembesülésre kényszeríti a saját, hirdetett elveivel. Követték a Szetá- sokat, tudni akartak minden lépésükről, az alap munkatársainak csak a második nyilvánosságban, a szamiz- datként megjelenő Beszélőben volt módjuk rá, hogy lerántják a leplet a Kádár-rendszer képmutató szociálpolitikájáról. S bár ezek a lapok csak szűk körben terjedhettek, a 80-as években mégis híre ment az országban, hogy van egy ilyen szervezet, s bizony, jócskán akadtak, akik a Szeta segítségét kérték. Az alap első igazán nagy akciója egy képzőművészeti aukció volt. De ehhez is hiába próbáltak megfelelő helyiséget szerezni, végül egy magánlakásban kellett megtartaniuk. Hogy a vásárlóknak vonzóbbá tegyék, - s az egésznek mégiscsak valami eltagad ható, legális külsőt kölcsönözzenek, úgy híresz- telték a rendezvényt, mint a népszerű zongoraművész, Kocsis Zoltán próbajátékát. A beiügy mégis neszét vette a dolognak, s egy órával a program kezdete előtt eltüntették a zongorát. Sikerült ugyan szerezni helyette egy másikat, de a próbajátékból semmi sem lett. Az összegyűlt érdeklődők azt hallgathatták meg, hogy Kocsis Zoltán megpróbálta felhangolni a zongorát. Az esetet a szervezők nemigen találták vidámnak, az aukció életre hívása többüknek az állásába került. A Szetá- val kapcsolatban egyébként igen óvatosak voltak még az adományozók is. Akadt, aki Kádár János néven adta fel pénzküldeményét, mert így biztosra vette, hogy nem kallódik el útközben — idézte fel a nem is olyan távoli múltat Morvay Bea. Manapság egyre inkább szociális szervezetté kellene válnia a Szetának, de nem szakíthatnak a politikával sem, hiszen az új kormány sem érzi át igazán a jelenlegi szociális feszültségeket, legalábbis a szetás szakemberek értékelése szerint. S hogy mik okozhatnak újabban feszültséget? Sokan vannak, akiknek a munkaerejét felszippantotta a főváros, most pedig állásukat vesztik, mert megszűnik a vállalatuk. Munkásszálláson nem húzhatják meg magukat, s nincs hová visszatérniük, mert a legtöbbjük a családjával költözött fel Budapestre. Hogy mégis legyen fedél a fejük felett, lakásokat törnek fel, onnan azonban az utcára rakják őket, a gyermeküket állami gondozásba veszik... Külön kell majd foglalkozni a hajléktalanok ügyével, s a Szeta régi terve, hogy létrehozza a „kivert asszonyok házát”. Utóbbira azért volna szükség, mert igen sok a válás. Márpedig a házasság felbomlása után az egyik félnek távoznia kell... Ösztöndíjat akarnak alapítani a szegény gyermekeknek, hogy legalább esti iskolán mindenki befejezhesse a tanulmányait. S ami ugyancsak sötét jövővel fenyeget: igen sok az úgynevezett díjhátralékos. Pest bizonyos kerületeiben például személyenként akár 20 ezer forinttal is tartozhatnak a bérlakásokban élők. A nyugdíjakat nem emelték kellő mértékben, így kevés a remény rá, hogy e korosztály valaha is kiegyenlíthesse a tartozását. Igaz, egyelőre nem kezdődött meg a díjhátralékosok kilakoltatása. Külön vita alakult ki a miskolci szetások rendezvényén a szociális otthonokkal kapcsolatban. Voltak, akik jónak minősítették a jelenlegi formáját, többen viszont vitatták, hogy ez igaz volna. Ök úgy látták, a különböző karitatív szervezeteknek is jelentős szerepet kell majd vállalniuk az idősek gondozásából, hogy ne egy ilyen korúakkal telezsúfolt intézményben, a halálra készülődve teljenek öregségük évei. Dr. Dutkó Lajos, a Dimag Rt. Oktaéder Tudományos Egyesülés Igazgatótanácsának elnöke nyitotta meg ma délelőtt azt a konferenciát, amely a IV. Diósgyőri Folyamatos öntési szimpózium egyik rendezvénye. A minőségi acélok folyamatos önA sajtóban megjelent jó- nébány nyilatkozat alapján a közvélemény úgy tudja, hogy már folyik a csődeljárás a Diósgyőri Gépgyár ellen. Ennek lefolytatására kizárólagos jogosítványa a helyileg illetékes megyei bíróságnak van. Mi publikus ebből, ki és hogyan indította meg a csődeljárást, és hogyan is folyik? Kérdéseinkre Kovácsné dr. Oláh Anna Mária és dr. Egeli Zsolt megyei bírók válaszoltak. — A Digéppel szemben a felszámolási eljárás megkezdéséről még egyáltalán nem beszélhetünk. Ennek ugyanis két feltétele lehetséges: az egyik az, ha a gyár vezérigazgatója bejelenti az öncsődöt, vagy a hitelező vállalatok valamelyike kéri beadványban a bíróságtól az eljárás megkezdését. Ilyen megkeresést viszont egyetlen egyet sem kaptunk. A hírből annyi igaz, hogy al- lamigazgatási kezdeményezésre megkezdték a felszámolási eljárás előkészítését, hiszen a kormány is felkérte az APEH-et, a Társadalombiztosítási Főigazgatóságot és két nagy energia szolgáltató vállalatot, mint hitelezőket, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket a’ Digép ellen. — Az igaznak tűnő hír tehát jogi szempontból kifogásolható? Sőt kifejezetten koraiak voltak ezek a kinyilatkoztatások? tésének jelentőségéről tartott előadást a megnyitót követően dr. Tolnay Lajos, a Dimag Rt. elnök-vezérigazgatója. Ezt követően a témával kapcsolatban több előadás hangzott el hazai és külföldi szakemberektől. — Szerintünk igen. A fizetésképtelenséget mindaddig vitatni lehet, amíg ez be nem bizonyosodott, sőt, fellebbezni is lehet ellene. A bíróságot kötelezi a hivatali titoktartás, azaz a felszámolásra ítélt cég hitelezői sem tudhatják meg mindaddig, amíg a bíróság határozatot nem hoz a felszámolásról, és ezt a tényt közzé nem teszi a Magyar Közlönyben. Addig ez a hír csak kitalációnak minősül, és érvényesül az ártatlanság vélelme. Ha az eljárás majd megindul, sok közgazdasági és egyéb tényezőt kell figyelembe venni — ami nem jogi kérdés —, s ezt szakértőkre kel! bíznia a bíróságnak. Addig sajnos a mendemonda a dolgozók helyzetét nehezíti, és bizalmatlanságot kelt a külföldi és a hazai partnerekkel szemben. — Mi lehet az oka annak, hogy a Digép vezér- igazgatója nem kérte a cég felszámolását, de azok a cégek sem, amelyeknek milliókkal tartoznak? — Erre csak feltételezéseink vannak. Súlytalannak tartjuk azt a törvényt, miszerint a vállalat első számú vezetője személyes vagyonával felel, ha nem jelenti be idejében a csődöt. Vannak viszont jó példáink arra, hogy sok vezető átlátta ennek fontosságát, hogy nem kell az alsó fehérneműig eladósodni, mert tisztességesen új ruhát vehetnek, ha idejében lépnek. Mert mi úgy véljük, hogy nem jogszabályokkal, hanem az érdekeltség megteremtésével kellene a helyzeten változtatni. S akkor valóban az üzleti élet törvényei érvényesülnének, nem kerülnének az utcára az emberek, a szellemi tőke átforgatható lenne. A szó maga, hogy felszámolás, sajnos a megszűnést, a gyárak becsukását sugallja, pedig nem ez a valódi lényeg ge, hanem az átalakulás, amikor a cég pénzügyi rendezését elvállaló szervezet üzleti szempontok alapján megoldja az átalakulást. — A kérdés második felére is csak a saját találgatásainkkal tudunk válaszolni. Érthetően húzódoznak a felszámolási eljárás kezdeményezésétől a hitelezők, mert ki tudja, mikor látnak a pénzükből valamit, hiszen a csődeljárás nem néhány- hónapos huzavona Sőt, ezzel kapcsolatban még az 1986-ban született jogszabályokat kell a mostani fél- piaci viszonyokra alkalmazni. — Tehát a csődeljárás gyakorlata még a bírók számára is zsákbamacska? — Óriási a felelősségünk, hiszen na az eljárás megkezdődik, statikus döntést kell hozni, pedig a közgazdasági-pénzügyi helyzet sohasem egyenlő egy pillanatnyi állapottal, az mindig változóban van. A vagyon hirtelen felértékelődhet, vagy az eladás meghaladhatja közben a tartozást. Az Egyesült Államokban négy hónap lélegzetvételnyi időhöz juttatja a bíróság a felszámolásra ítélt céget, s ha a helyzet nem változik, csak akkor nyitja ki a zsilipet. Most gyorsított ütemben nálunk is készül egy új csődtörvény, amihez jó lenne, ha a mi gyakorlati tapasztalatainkat is figyelembe vennék, mert különben zsákkal vihetjük haza az iratokat. — Ha a csődből valóban eljárás lesz, hogyan tudhatják meg azt a dolgozók? — A vezetőknek kötelező erről tájékoztatást adni, a formát, hogy az üzemi lapon keresztül vagy más fórumon tudatják-e, azt saját maguk választhatják meg. Oláh Erzsi (bujdos) Acélgyártók konferenciája A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM 1990. SZEPT. 13., CSÜTÖRTÖK ARA: 4.20 FORINT tér díszkivilágítására szolgáló kandeláberek, lámpatestek elhelyezése. Mint Boncsér Lászlótól, az ÉÁÉV 12. számú építésvezetőségének irányítjától megtudtuk, ezzel öt évig tartó, Sikeresen befejezték a Tanácsház tér és a hozzá tartozó részek rekonstrukcióját. A műszaki átadás a hónap Í utolsó napjaiban lesz. Aki arra jár tapasztalhat- , ja. hogy a tér díszburkola- ' ta elkészült, a két tanácshá- | za közötti területen fák í díszlenek. Befejezték a Sza- $ bó Lajos és a Dayka Gábor utcai részen a közút, valamint a járda betonozását, aszfaltburkolását is. Ami még hátra van, s el kell végezni, az a kertészeti installáció. a fák tányérja körüli műkőburkolat, valamint a nagyszabású feladat nyert befejezést. A Centrum Áruháztól 1985-ben kezdték meg a város sétálóutcájának, a Széchenyi útnak és a hozzá tartozó, vele összefüggő területnek a rekonstrukcióját. Ezt a nagyszabású műveletet, amely új arculatot adott I a város központjának, úgy végezték el, hogy közben a város üzemeltetését nem szüneteltették. A lakosság és a? építők kölcsönös megértésé nek. toleranciájának köszönhetően jelentős fennakadás ■ nem volt, a kisebb nagyobb iényelmetlenségeket pedig elviselték. A munka nagy volt, le nem volt kisebb a pénzügyi kihatása sem. Mintegy célmilliárd, azaz megközelítőleg 500 millió forintot költöttek erre a célra.
