Déli Hírlap, 1990. szeptember (22. évfolyam, 203-227. szám)

1990-09-13 / 213. szám

Még a kandeláberek hiányoznak Megújult a Tanácsház fér Kádár János kiiédött pénzt a Ssetának? fiz elkobzott zongorától a kivert asszonyok házáig sje Nemcsak az építkezés kaotikus hónapjaihoz képest megnyugtató a Tanácsház tér lát­ványa. Szép is, és valóban urbánus képet mutat. (Kerényi felvétele) ] A hírók szerint átalakulást is jelenthet a Dinép felszámolása Csőd vi, de csődeljárás még nincs A békés-boldog kádári években, 1979-ben kezdte meg a szegénység elleni har- rot a Szeta. a Szegényeket Támogató Alap. Ezekben az években még mindenki szo­ciális biztonságról beszélt, de néhány szociológus, élükön Kemény Istvánnal már ak­kor is látta, hogy koránt- sincs ebben az országban szociális biztonság, s jócskán találhatóak szegénysorban tengődök... Mindezt a kö­zelmúltban hallottuk Morvay Beától, a Szeta egyik ve­zetőjétől, aki Harc a sze­génység ellen címmel tartott előadást a helyi SZDSZ-iro- dában. Először a Szegénye­ket Támogató Alap történe­tét elevenítette fel. Beszélt a kezdetekről, ami­kor Kemény István és né­hány körülötte gyülekező szociológus egy szabolcsi fa­luban, Szatmárcsekén kezdett kutatni. A szakemberek lát­ták: az itt élő emberek nagy részének nincs munkája. A társadalomnak persze kész volt erre is a válasza, önhi­básaknak bélyegezték a mun­kanélkülieket, vagyis azt ál­lították, azért nincs munká­juk, mert nem is akarnak dolgozni. Ha akarnának, megtalálnák a módját. Az öt szociológus tudta, hogy ez egy hamis, félrevezető állás- bont, s azzal igyekezett se­gíteni a szatmárcsekei rászo­rultakon, hogy ki-ki az is­merősei között ruhagyűjtésbe fogott. A csomagok megér­keztek a szabolcsi település­idé, de először feszültséget okoztak a magánadományok. A szociológusok ekkor ala­pították meg a Szetát. Az alapból kapott küldeménye­ket már elfogadhatónak tar­tották hivatalosabb színezete miatt a szatmárcsekeiek. Persze, korántsem lehetett ekkor még hivatalos szerve­zetnek nevezni az alapot. A rendszer egyáltalán nem vet­te jó néven, hogy egy ilyen csoportosulás szembesülésre kényszeríti a saját, hirdetett elveivel. Követték a Szetá- sokat, tudni akartak minden lépésükről, az alap munka­társainak csak a második nyilvánosságban, a szamiz- datként megjelenő Beszélőben volt módjuk rá, hogy leránt­ják a leplet a Kádár-rend­szer képmutató szociálpoliti­kájáról. S bár ezek a lapok csak szűk körben terjedhet­tek, a 80-as években mégis híre ment az országban, hogy van egy ilyen szervezet, s bizony, jócskán akadtak, akik a Szeta segítségét kér­ték. Az alap első igazán nagy akciója egy képzőművészeti aukció volt. De ehhez is hi­ába próbáltak megfelelő he­lyiséget szerezni, végül egy magánlakásban kellett meg­tartaniuk. Hogy a vásárlók­nak vonzóbbá tegyék, - s az egésznek mégiscsak valami eltagad ható, legális külsőt kölcsönözzenek, úgy híresz- telték a rendezvényt, mint a népszerű zongoraművész, Kocsis Zoltán próbajátékát. A beiügy mégis neszét vette a dolognak, s egy órával a program kezdete előtt eltün­tették a zongorát. Sikerült ugyan szerezni helyette egy másikat, de a próbajátékból semmi sem lett. Az össze­gyűlt érdeklődők azt hall­gathatták meg, hogy Kocsis Zoltán megpróbálta felhan­golni a zongorát. Az esetet a szervezők nemigen talál­ták vidámnak, az aukció életre hívása többüknek az állásába került. A Szetá- val kapcsolatban egyébként igen óvatosak voltak még az adományozók is. Akadt, aki Kádár János néven adta fel pénzküldeményét, mert így biztosra vette, hogy nem kal­lódik el útközben — idézte fel a nem is olyan távoli múltat Morvay Bea. Manapság egyre inkább szociális szervezetté kellene válnia a Szetának, de nem szakíthatnak a politikával sem, hiszen az új kormány sem érzi át igazán a jelen­legi szociális feszültségeket, legalábbis a szetás szak­emberek értékelése szerint. S hogy mik okozhatnak újab­ban feszültséget? Sokan vannak, akiknek a munka­erejét felszippantotta a fő­város, most pedig állásukat vesztik, mert megszűnik a vállalatuk. Munkásszálláson nem húzhatják meg magu­kat, s nincs hová visszatér­niük, mert a legtöbbjük a családjával költözött fel Bu­dapestre. Hogy mégis legyen fedél a fejük felett, lakáso­kat törnek fel, onnan azon­ban az utcára rakják őket, a gyermeküket állami gondo­zásba veszik... Külön kell majd foglalkoz­ni a hajléktalanok ügyével, s a Szeta régi terve, hogy létrehozza a „kivert asszo­nyok házát”. Utóbbira azért volna szükség, mert igen sok a válás. Márpedig a házasság felbomlása után az egyik fél­nek távoznia kell... Ösztöndíjat akarnak alapí­tani a szegény gyermekeknek, hogy legalább esti iskolán mindenki befejezhesse a ta­nulmányait. S ami ugyancsak sötét jö­vővel fenyeget: igen sok az úgynevezett díjhátralékos. Pest bizonyos kerületeiben például személyenként akár 20 ezer forinttal is tartoz­hatnak a bérlakásokban élők. A nyugdíjakat nem emelték kellő mértékben, így kevés a remény rá, hogy e korosztály valaha is kiegyenlíthesse a tartozását. Igaz, egyelőre nem kezdődött meg a díjhátralé­kosok kilakoltatása. Külön vita alakult ki a miskolci szetások rendez­vényén a szociális otthonok­kal kapcsolatban. Voltak, akik jónak minősítették a je­lenlegi formáját, többen vi­szont vitatták, hogy ez igaz volna. Ök úgy látták, a kü­lönböző karitatív szerveze­teknek is jelentős szerepet kell majd vállalniuk az idő­sek gondozásából, hogy ne egy ilyen korúakkal telezsú­folt intézményben, a halálra készülődve teljenek öregsé­gük évei. Dr. Dutkó Lajos, a Dimag Rt. Oktaéder Tudományos Egyesülés Igazgatótanácsá­nak elnöke nyitotta meg ma délelőtt azt a konferenciát, amely a IV. Diósgyőri Fo­lyamatos öntési szimpózium egyik rendezvénye. A minő­ségi acélok folyamatos ön­A sajtóban megjelent jó- nébány nyilatkozat alapján a közvélemény úgy tudja, hogy már folyik a csődeljá­rás a Diósgyőri Gépgyár el­len. Ennek lefolytatására kizárólagos jogosítványa a helyileg illetékes megyei bí­róságnak van. Mi publikus ebből, ki és hogyan indítot­ta meg a csődeljárást, és hogyan is folyik? Kérdése­inkre Kovácsné dr. Oláh Anna Mária és dr. Egeli Zsolt megyei bírók válaszol­tak. — A Digéppel szemben a felszámolási eljárás megkez­déséről még egyáltalán nem beszélhetünk. Ennek ugyanis két feltétele lehetséges: az egyik az, ha a gyár vezér­igazgatója bejelenti az ön­csődöt, vagy a hitelező vál­lalatok valamelyike kéri be­adványban a bíróságtól az eljárás megkezdését. Ilyen megkeresést viszont egyet­len egyet sem kaptunk. A hírből annyi igaz, hogy al- lamigazgatási kezdeménye­zésre megkezdték a felszá­molási eljárás előkészítését, hiszen a kormány is felkér­te az APEH-et, a Társada­lombiztosítási Főigazgató­ságot és két nagy energia szolgáltató vállalatot, mint hitelezőket, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket a’ Digép ellen. — Az igaznak tűnő hír tehát jogi szempontból ki­fogásolható? Sőt kifejezet­ten koraiak voltak ezek a kinyilatkoztatások? tésének jelentőségéről tartott előadást a megnyitót köve­tően dr. Tolnay Lajos, a Di­mag Rt. elnök-vezérigazgató­ja. Ezt követően a témával kapcsolatban több előadás hangzott el hazai és kül­földi szakemberektől. — Szerintünk igen. A fi­zetésképtelenséget mindad­dig vitatni lehet, amíg ez be nem bizonyosodott, sőt, fel­lebbezni is lehet ellene. A bíróságot kötelezi a hivata­li titoktartás, azaz a felszá­molásra ítélt cég hitelezői sem tudhatják meg mind­addig, amíg a bíróság hatá­rozatot nem hoz a felszámo­lásról, és ezt a tényt közzé nem teszi a Magyar Köz­lönyben. Addig ez a hír csak kitalációnak minősül, és érvényesül az ártatlan­ság vélelme. Ha az eljárás majd megindul, sok közgaz­dasági és egyéb tényezőt kell figyelembe venni — ami nem jogi kérdés —, s ezt szakértőkre kel! bíznia a bí­róságnak. Addig sajnos a mendemonda a dolgozók helyzetét nehezíti, és bizal­matlanságot kelt a külföldi és a hazai partnerekkel szemben. — Mi lehet az oka an­nak, hogy a Digép vezér- igazgatója nem kérte a cég felszámolását, de azok a cégek sem, amelyeknek milliókkal tartoznak? — Erre csak feltételezé­seink vannak. Súlytalannak tartjuk azt a törvényt, mi­szerint a vállalat első szá­mú vezetője személyes va­gyonával felel, ha nem je­lenti be idejében a csődöt. Vannak viszont jó példáink arra, hogy sok vezető átlátta ennek fontosságát, hogy nem kell az alsó fehérneműig el­adósodni, mert tisztességesen új ruhát vehetnek, ha ide­jében lépnek. Mert mi úgy véljük, hogy nem jogszabá­lyokkal, hanem az érdekelt­ség megteremtésével kellene a helyzeten változtatni. S akkor valóban az üzleti élet törvényei érvényesülnének, nem kerülnének az utcára az emberek, a szellemi tőke átforgatható lenne. A szó maga, hogy felszámolás, saj­nos a megszűnést, a gyá­rak becsukását sugallja, pe­dig nem ez a valódi lényeg ge, hanem az átalakulás, amikor a cég pénzügyi ren­dezését elvállaló szervezet üzleti szempontok alapján megoldja az átalakulást. — A kérdés második felé­re is csak a saját találga­tásainkkal tudunk válaszol­ni. Érthetően húzódoznak a felszámolási eljárás kezde­ményezésétől a hitelezők, mert ki tudja, mikor látnak a pénzükből valamit, hiszen a csődeljárás nem néhány- hónapos huzavona Sőt, ez­zel kapcsolatban még az 1986-ban született jogszabá­lyokat kell a mostani fél- piaci viszonyokra alkalmaz­ni. — Tehát a csődeljárás gyakorlata még a bírók számára is zsákbamacska? — Óriási a felelősségünk, hiszen na az eljárás meg­kezdődik, statikus döntést kell hozni, pedig a közgaz­dasági-pénzügyi helyzet so­hasem egyenlő egy pillanat­nyi állapottal, az mindig változóban van. A vagyon hirtelen felértékelődhet, vagy az eladás meghalad­hatja közben a tartozást. Az Egyesült Államokban négy hónap lélegzetvételnyi időhöz juttatja a bíróság a felszámolásra ítélt céget, s ha a helyzet nem változik, csak akkor nyitja ki a zsi­lipet. Most gyorsított ütem­ben nálunk is készül egy új csődtörvény, amihez jó lenne, ha a mi gyakorlati tapasztalatainkat is figye­lembe vennék, mert külön­ben zsákkal vihetjük haza az iratokat. — Ha a csődből való­ban eljárás lesz, hogyan tudhatják meg azt a dol­gozók? — A vezetőknek kötelező erről tájékoztatást adni, a formát, hogy az üzemi la­pon keresztül vagy más fó­rumon tudatják-e, azt saját maguk választhatják meg. Oláh Erzsi (bujdos) Acélgyártók konferenciája A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM 1990. SZEPT. 13., CSÜTÖRTÖK ARA: 4.20 FORINT tér díszkivilágítására szolgá­ló kandeláberek, lámpates­tek elhelyezése. Mint Boncsér Lászlótól, az ÉÁÉV 12. számú építésveze­tőségének irányítjától meg­tudtuk, ezzel öt évig tartó, Sikeresen befejezték a Ta­nácsház tér és a hozzá tar­tozó részek rekonstrukcióját. A műszaki átadás a hónap Í utolsó napjaiban lesz. Aki arra jár tapasztalhat- , ja. hogy a tér díszburkola- ' ta elkészült, a két tanácshá- | za közötti területen fák í díszlenek. Befejezték a Sza- $ bó Lajos és a Dayka Gábor utcai részen a közút, vala­mint a járda betonozását, aszfaltburkolását is. Ami még hátra van, s el kell vé­gezni, az a kertészeti instal­láció. a fák tányérja körü­li műkőburkolat, valamint a nagyszabású feladat nyert befejezést. A Centrum Áru­háztól 1985-ben kezdték meg a város sétálóutcájának, a Széchenyi útnak és a hozzá tartozó, vele összefüggő te­rületnek a rekonstrukcióját. Ezt a nagyszabású művele­tet, amely új arculatot adott I a város központjának, úgy végezték el, hogy közben a város üzemeltetését nem szü­neteltették. A lakosság és a? építők kölcsönös megértésé nek. toleranciájának köszön­hetően jelentős fennakadás ■ nem volt, a kisebb nagyobb iényelmetlenségeket pedig el­viselték. A munka nagy volt, le nem volt kisebb a pénz­ügyi kihatása sem. Mintegy célmilliárd, azaz megközelí­tőleg 500 millió forintot költöttek erre a célra.

Next

/
Thumbnails
Contents