Déli Hírlap, 1990. szeptember (22. évfolyam, 203-227. szám)

1990-09-12 / 212. szám

I Nyugati tőkével, hitelekkel Gyártmányfejlesztés segíthet a Digépen A képviselő interpellált • A* elmúlt heten a Parla­mentben dr. Iván Géza or- azággyűlési képviselő inter­pellált a Diósgyőri Gépgyár­ban kialakult gazdasági helyzettel, a dolgozók meg­romlott közérzetével, élet- körülményeivel kapcsolat­ban. Az interpellációra vála­szolva Bőd Péter Ákos ipa­ri és kereskedelmi minisz­ter elmondta, hogy szep­tember 15-től Kovács Zoltán vezérigazgató helyett egy kormánybiztos irányítja majd a csődeljárást. Arról kérdeztük dr. Iván Géza képviselőt; hogy a kis­gazdapárti politikust mi kész­tette interpellációra? — 1936-ban a MÁVAG anyagbiztosításával álltam kapcsolatban — válaszolta dr. Iván Géza —, az üzem­iroda egyik dolgozójaként el­sősorban az ajánlati rend­szer nyilvántartói munkáját végeztem. Már akkor bele­tekinthettem, a Digép jog­előd vállalatának műszaki életébe. A front elvonulása után a vasgyár műszaki tit­kárságán dolgoztam, és ak­koriban szoros volt a kap­csolat a két gyár vezetése között. 1947 végén a Dimá- vag igazgatói titkára lettem, de 1949 őszén kisgazdapárti Szép álmokat, trónörökös Hogy miről álmodik a brit trónörököspár, ez valószínűleg állam­titok. Ám, ha föltéte­lezzük, hogy voltak nyugtalanító éjszakáik, most már ennek is vége. A jól értesült Sun ugyanis megírta, hogy váratlan szeren­cse érte őket, melynek következtében nyugod­tan hajthatják párná­ikra fejüket. Sir Jo- seph Nickerson ugyan­is végrendeletileg a következőkről határo­zott: „Az Egyesült Királyság eljövendő uralkodópárjára ha­gyom 40 puha tolipár­námat. Ezeket a vég­rehajtással megbízott gondnok nyolcasával adja át, de mindig a házassági évfordulóju­kon, tízévenkint.” Az utolsó fejvánkos­ra tehát ötven évig kell várnia Károlynak és Dianának. Élethosszabbító flIDS-gyógyszer 1 Az AIDS elleni gyógyszer kutatása lassanként abba a szakaszába jut, amikor az AIDS már kezelhető, de még nem gyógyítható. Azonban ma már, ha valaki megkap­ja a betegséget okozó vírust, nem áll segítség nélkül a tünetek megjelenéséig. Egy újonnan kifejlesztett gyógy­szer nem csak lassítja a be­tegség elhatalmasodását, de a tünetek megjelenését is késlelteti, felére csökkenti az esélyt, hogy egy fertőzött személyben a tünetek egy adott idő alatt kifejlődjenek, de sajnos a betegséget nem szünteti meg. Ám, ha olyan személy szedi a gyógyszert évekig, akinél a tünetek még nem fejlődtek ki, akkor a vírus ellenállóvá válhat, ép­pen akkorra, amikorra a tünetek kifejlődnek. múltam miatt ebből az ál­lásból elküldték a Borsod- vidéki gépgyárba, amely ké­sőbb beleolvadt a Digépbe. Ismerem, tehát több előd­vállalat tevékenységét is. 19ö8-ban visszakerültem a kohászatba, ahol egy évti­zedet töltöttem kutatással, és néhány újabb technológiai eljárás bevezetése során is­mét összeköttetésbe kerültem a Digéppel. Éppen a kisgaz­dapárti érdeklődésem miatt figyeltem fel a gépgyár me­zőgazdasági gyártmányaira. Tudomást szereztem arról is, hogy új fejlesztési munka folyik itt. A kedvező tenden­cia, azonban néhány évvel ezelőtt megállt annak elle­nére, hogy Kovács igazgató elődje dr. Énekes Sándor tá­mogatta a termékszerkezet­váltást. Nyilvánvaló, hogy a termékváltás elmaradása okozta, hogy a mostani csőd­eljárásra sor kerülhet. Egyéb­ként a sajtóból értesültem arról, hogy Kovács Zoltán vezérigazgató lemondása kö­rül holtpontra jutottak a vi­ták, éppen ezért döntöttem úgy, hogy személyesen inter­pellálok ezügyben. őszintén szólva ma még nem telje­sen elégít ki a miniszter vá­lasza, mert véleményem sze- . rint csak olyan ember tudja átsegíteni a vállalatot ezen a helyzeten, akinek van arra terve, hogy miként tudná fel­használni gyártmányfejlesz­tésre a nyugati tőkét, a hi­teleket. Éppen ezért fontos, hogy pályázatot írjanak ki a vezérigazgatói állásra. A Digép számára a fejlesztés a jövő útja, az országnak pe­dig nincs pénze arra, hogy támogatással hozza rendbe a vállalatot. (vadas) Névmágia: Mária A római egyház naptárá­ban szeptember 12-e Mária nevenapja, de már Jézus születése előtt is kedvelt volt az ószövetségi zsidóság­nál. A név héber eredetű, Mirjam az eredeti alakja je­lentésének pontos megfejtése nem sikerült, és ez adott ala­pot a középkorban a miszti­kus, névmágiás magyaráza­tokra. Ilyennel találkozunk az irodalomból ismert Te­mesvári Pelbárt ferences hitszónok prédikációs gyűj­teményében. Szerinte „Mária nevének öt betűje jelenti azt az öt igen nagy jótéteményt, amely elárasztja a földet.” A Középkor természetrajza is tele van misztikus utalá­sokkal. így a drágaköveknek is titokzatos, jelképes jelen­tőséget, hatalmat, varázserőt tulajdonítottak, és margit­szigeti domonkos apácák Ér­sekújvári Kódexe Mária ne­vének betűit ezeknek a drá­gaköveknek kezdőbetűiből értelmezi. De Mária neve be­lekerült a népies költészetbe csakúgy, mint a „magas iro­dalomba”. S ha már a szeptember 12-i Máriánál tartunk, em­lítsük meg, hogy szerepet játszott a történelemben is. Mégpedig 1683-ban, mikor Kara Műstafa török nagyve­zér Bécs ellen indult. A vé­dők azonban kitartottak a túlerő ellen, míg a lengyel király. Sobieski János veze- tésOT&'megéi^ékett- a fei- mentő sereg és a kahlenber- gi csatában vereséget mért a törökökre. Ennek emlékére rendelte el XI. Ince pápa Mária névnapjának megün­neplését, amelyet aztán 1911- ben XI. Pius pápa tett szep­tember 12-re. A név nagy népszerűség­nek örvend, ezrek kapják évente keresztnévként. Vise­lői válogathatnak a megün­neplésben, a naptárban több Mária is van. Mint ahogy a név viselőit Maritól Miciig sokféleképoen becézik. Egye­dül jelentős népi hiedelem nem fűződik ehhez a Mária- naphoz. Az ötlettől a gyártásig Texasi vállalkozók is érdeklődtek Évekkel ezelőtt nagy vi­hart kavart a műszaki élet­ben a Gellért-féle sokszög- eszterga, amelynek fejleszté­sével Vékony Sándor, a Miskolci Egyetem adjunktu­sa kezdett el foglalkozni. A gazdasági társaságok alaku­lása idején, még 1988-ban erre a találmányra épülve jött létre a Forcyl Ipari Be­rendezéseket Fejlesztő és Gyártó Kft. Az alapítók, az Olajipari Tervező Vállalat, az Innofinance Pénzintézet Részvénytársaság, az Inteco Gmk., a Hidromatic Gin, és az ÉÁÉV nagy lehetőséget láttak ebben a vállalkozás­ban. Az építőipari vállalat pél­dául helyiséget és műhelyt adott, ahol máris hozzá­kezdhettek a fejlesztéshez. Az eltelt két év szép ered­ményét láthattuk a minap a Miskolci Egyetemen meg­tartott pneumatikái kiállítá­son. Túlzás nélkül állíthat­juk, a megjelent szakembe­rek véleménye alapján, hogy ez volt az egyik legér­dekesebb bemutató. Azzal a kérdéssel kerestük fel Vé­kony Sándort, a Forcyl Kft. ügyvezető igazgatóját, hogy miként sikerült ilyen rövid idő alatt kifejleszteni az új gyártmányokat ? — A Forcyl Kft. szaba­dalmak fejlesztésére, gyár­tására és értékesítésére vál­lalkozik. Elsősorban a Gel­lért-féle sokszögeszterga to­vábbfejlesztésével foglal­koztunk, és a műszaki meg­valósítás nem is okozott számunkra nagyobb gondot. Ám a tanulópénzt az érté­kesítésben nekünk is meg lanok voltunk abban, mi­ként lehet egy külföldi cég­gel szerződést kötni. Éppen ezért az első év éppen a ru­tintalanságunknak köszön­hetően nem volt eredmé­nyes, hiszen minden pén­zünket egyetlen termék fej­lesztésére fordítottuk, s ki­zárólagos hasznosítási jogot adtunk egy amerikai repü- lőgépgyárosnak. így a for­gatóhenger fejlesztésén kí­vül másra nem iutott pénz. Az amerikai tőkésnek pedig úgy tűnik, nem állt érdeké­ben a mi termékünk értéke­sítése, s eg'1 darabot sem adott el belőle. Márciusban j+c A Miskolci Egyetemen megtartott műszaki szakkiállítá­son is nagy sikert aratott a különleges szivattyú, mert- al­kalmazásával sokféle anyagot lehet számtani. (Kerényi László felvétele) végre sikerült felbontanunk a megállapodást, és azót^ önálló marketingmunkát végezhetünk; jónéhány ne vés cég érdeklődött már termékünk iránt, többek kö­zött a Mannesmann Rex- roth osztrák és a Martonair cégek. Értékesítési jogot szeretnénk kapni Európára. A Mecman céggel alapított egyébként a gyártásra kö­zös vállalatot az Egri Fi- nomszerelvénygyár, nekik adnánk el a forgatóhengerre a gyártási jogunkat. A Forcyl Kft. ugyanis nem akar a te­lephelyen nagyobb üzemet létrehozni, sokkal inkább a A villamosról jelentem A minap megszólalt a rádióban egy férfiú, akit — állítása szerint — meg­próbáltak beszervezni rendőrségi be­súgónak a pártállam végnapjai idején. Mint mesélte, egy barátján keresztül kapta az ajánlatot amit végül is nem fogadott el. Egyrészt azért nem, mert nem fült a foga a dologhoz, másrészt azért, mert méltánytalanul keveset fi­zettek volna szolgálataiért: havi ezer­ötszáz forintot. Érdekes dolgot mon­dott arról is, hogy mi lett volna a fel­adata: rendszeres jelentés arról, amit a munkahelyén, vagy az utcán, buszon villamoson hall, lát, tapasztal. Furcsa vallomásához még hozzátette, hogy családjának anyagi helyzete oly’ mértékben romlott az utóbbi időben, hogy ha ma kapna hasonló ajánlatot, valószínűleg elfogadná, de jobban meg­kérné az árát. Mondjuk, úgy havi har­mincezerért már spicliskedne különö­sebb lelkiismeret-furdalás nélkül. Azt már csak én teszem hozzá, hogy a har­mincezer nyilván nettó lenne, hiszen e munkakört aligha adóztatták, illetve adóztatnák, ha volna még ilyen, őszin­tén remélem, hogy nincs, így csupán játékos elmém késztetett arra, hogy a villamoson ücsörögve beleéljem magam egy jól fizetett besúgó szerepkörébe. Elkezdtem hegyezni a fülem, hogy ugyan miről beszélget manapság a ma­gyar utazás közben. Lehet, hogy egy teljesen apolitikus társaságot fogtam ki — hallótávolságon belül —, de a Győri kaputól az Ady-hídig terjedő szakaszon senki sem szidta a kor­mányt, igaz, nem is dicsérték. Pártok neve el nem hangzott semmilyen össze­függésben. A küszöbön álló választások szintén nem szerepeltek a témák kö­zött. Annál több szó esett viszont köznapi, az élet praktikus oldalához sorolható kérdésekről. Mivel sokan a Búza téri piacra igyekeztek, így első helyen az árakról, pontosabban a drágaságról. (Hoppá, ez azért már nem egészen po­litikamentes szöveg —, ötlött föl ben­nem —, hisz’ ha emlékezetem nem csál, annak idején felért egy politikai állásfoglalással, ha valaki árrendezés helyeit véletlenségből áremelkedést mondott. No, de manapság ez aligha fér be egy spioni jelentésbe’ hisz’ a politikusok vérfagylaló nyíltsággal be­szélnek az inflációról. (Néha már azt kí­vánja az ember, hogy kegyes hazug­sággal szépítsenek rajta egy kicsit.) Egy középkorú hölgy — teljesen füg­getlenül a piacra igyekvő társaságban elhangzottaktól — nyaralásáról tartott röpke beszámolót, ám ennek a központ­jában az állt, hogy családjával együtt vettek két sült keszeget krumplival, és ez roppant drága volt ugyan, de né­gyen jóllaktak belőle, mert Jani — alighanem a férj — utálja a halat, a két gyereknek pedig nem engedték meg a halfogyasztást, mert a torkukon akadhat a szálka. Minderre úgy rea­gált egy rekedtes férfihang, hogy ők lángoson éltek tíz napig, és most leg­alább két évig rá sem tudna gondolni erre a tésztára. Már az olajszagtól is hányingerük van — ez viszont tisz­ta szerencse, mert ugyebár az olaj sem olcsó manapság. Már a leszálláshoz ké­szülődtem, amikor elkaptam néhány mondatot: „Mondtam a főnökömnek, hogy engedjen el nyugdíjba, de sze­rinte ez lehetetlen, mert akkor válla­latának kellene kifizetni a korhatárig hátralevő időre járó nyugdíjat. Ennyi pénze viszont akkor sem lesz a cég­nek, ha kiárusítják az utolsó fotelt is. Szép emlékű Tabi László akkoriban, amikor még disszidálásnak nevezték a külföldre települést, arról értekezett, miért nem enged ö Nyugatra távozott rokonainak, akik arra biztatják, men­jen ki, mert ott magas az életszínvo­nal, s olyan nagy a demokrácia, hogy nyugodtan lehet a kormányt hangosan szidni a villamoson. A néhai humorista okfejtésének lényege: nem megy, mert amennyi neki kell, annyit itthon is meg­keres, a szóban forgó nyugati ország kormányát viszont itthon is teli szájjal szidhatja a villamoson. Nos, nagyot változott a világ, manapság már ná­lunk is lehetne szidni, de lám, nem szidják. Régi reflex, régi óvatosság, vagy csupa szimpatizáns, esetleg — mint már említettem — egy teljesen apolitikus társaságba keveredtem? De könyörgöm, miből lehetne itt most jelentést fabrikálni, megszolgálni nem harminc-, de akárcsak havi ezer­ötszáz forintot, ha egyáltalán van ho­vá, van kinek jelentést küldeni? Ha igen, annyit biztonsággal mondhatok, hogy nehéz kenyér lehet mostanság a spionság. (bekcs) találmányok, az ötletek ki­dolgozása. a céljai. — A Miskolci Egyete­men a legnagyobb sikert a Forcyl kiállítási stand­ján a forgókamrás szaba­dalomcsalád aratta. Ezzel a berendezéssel különböző sűrűségű anyagokat lehet szállítani. Milyen cégek jelentkeztek a megvásár­lására? — Miután ezt a berendel zést igen jól lehet alkal­mazni, többek között az olajiparban és a bányászat­ban, de akár az élelmiszer­szakmában is, nemcsak a hazai vállalatok, hanem na­gyobb külföldi cégek is ér­deklődtek iránta. A nagy- kanizsai Kőolaj- és Föld­gázbányászati Vállalatnak gyártunk a különleges szi­vattyúkból, s előzetes tár­gyalásokat folytattunk egy kanadai kőolajfeldolgozó céggel. A forgókamrás sza­badalomcsaládban a neves amerikai—texasi Smith In­ternational Inc.-vel közös fejlesztésben készítünk majd talpi fúrómotorokat. A jelentős, olajfúró berende­zést gyártó cég most 220 ezer dollárt költ a közös kockázatú fejlesztésre. Eb­ben nagy üzletet látunk a későbbi években. Ígéretes az az automata sebességváltó, aminek fejlesztéséhez most kezdtünk hozzá. Ez is az egyik olyan gyártmányunk, amit az ötlettől az értékesí­tésig szeretnénk végigkísér­ni. (vadas) A Karib-szigetek lestménybélyeoei Dr. Kisvárkonyi Arnold. a miskolci Kazinczy Bélyeg- gyűjtő Kör tagja gyűjtötte össze azt a kiállítási anya­got, amelyet a MABÉOSZ, Széchenyi út 83. szám alatti irodájában rendeztek tárlat­tá. A kiállítás címe; A Ka- rib-szigetek festménybélve- gei. Szeptember végéig te­kinthető meg.

Next

/
Thumbnails
Contents