Déli Hírlap, 1990. szeptember (22. évfolyam, 203-227. szám)

1990-09-12 / 212. szám

A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 21?. SZÁM I A fi fi : 4.20 1990. SZEPT. 12., SZERDA ! FÓR INT is lesznek. Azt. persze nem lehet elhallgatni az építés kapcsán, hogy a Hungária- ügyfelek jelentős része nem biztos, hogy túl nagy öröm­mel nézi a székházépítést: egy díjengedménynek job­ban örülnének ... j Ház a sarkon Í Epül az Ady-híd sarkán a Hungária Biztosító miskol­ci székháza. Mégpedig hazai szemmel nézve szokatlan tempóban. Meglehet, hogy az építőiparban annyira szorul a kapca, hogy végre ténvleg gyorsan dolgoznak? Minden­esetre a ház nem egv átla­gos külsejű épület lesz, az már most látszik. A terve­ket Horváth István Ybl-díjas építész készítette, aki sajnos már nem érhette meg ötle­tei valóra váltását.Az eddig elhangzott ígéretek szerint megszépül a ház előtti tér is. és a földszinten kis üzletek Klub üzletembereknek, iroda minden kinek Éhesek vagyunk-e as edesre? Dolgozik a Nestlé féf milliárd ja Különböző legális és ille­gális csatornákon érkeznek a hazai üzletekbe külföldi csokoládék és más édesipari termékek, amelyek konku­renciát jelenthetnek a hazai gyáraknak. Mennyiben kell ehhez a versenyhelyzethez igazítani a Szerencsi Édes­ipari Vállalat üzletpolitiká­ját? És emellett az életszín­vonal rosszabbodása jelen­tett-« kereslet-visszaesést, azgz kevesebb csokoládét vásárolunk-e a gyerekeknek, viszünk-e annyi desszertet ajándékba, mint eddig? A kérdésekre Kovács György, a Szerencsi Édesipari Válla­lat igazgatója válaszolt. — Mint minden áremel­kedés után, kevesebb fogyott termékeinkből, s volt egy át­meneti piacvisszaesés az év első hónapjaiban. Aztán ez szerencsére megváltozott, s a termékeink iránt minden eddigit meghaladó mérték­ben nőtt az érdeklődés. Az igények egyébként eltolód­tak, az olcsóbb darabos és táblás csokoládét sokkal többen keresik, és igen nagy keletje van a szerencsi cicás kakaópornak is. Ám van egy jelentős réteg, amely csak minőségi csokit vásárol. A Diósgyőri Édesipari Gyár­ban, ahol a szezonális jelle­gű. üreges figurák készül­nek, igen nagymértékben megnőtt az export, s a nyu­gati piacra 10 százalékkal több csokoládéfigurát szállí­tunk, mint egy évvel koráb­ban. Ebben a kategóriában ez a gyár a legnagyobb Nyugat-Európában. Még több terméke elkelne, de sajnos ezt egyelőre már nem bír­juk kapacitással. Az idei év slágere a vásárlók előtt már közismert: a Nestlé osztatlan sikert aratott. A világhírű svájci céggel két év koope­rációs munkájának eredmé­nyeként értük el, hogy ugyanazt a minőséget tud­juk produkálni, amit a Nestlé bármelyik gyárában. Ennek a cégnek ugyanis 150 éves tapasztalata áll a gyár­tás mögött, a világban 300 gyárából 50 csokoládégyár működik. Kiváló termékei­nek titka a különleges minő­ségű alapanyaga és a gyár­tási technológia együttvéve. A gyártási metódust nekünk is rendkívül komolyan kell venni, hiszen kéthetente min­tát vesznek, és a legkisebb eltérés azzal a veszéllyel járhat, hogy leállítják a gyá­rat. — Tovább akarják-e fejleszteni ezt a partner- kapcsolatot? — 1986-tól 1990-ig a Nest­lé cég félmiliiárd forintot invesztált be összesen a Sze­rencsi Édesipari Vállalat két gyárának technológiai fej­lesztésébe. Ezáltal javult az üzemek belső infrastruktúrá­ja, a legkorszerűbb gyártó- berendezéseket és csomago­lógépeket kaptuk, s ez az idén már kedvezően éreztet­te is hatását, és ez a kap­csolat ezzel még nem ért vé­get. Ebben az évben 350 tonnát terveztünk a Nestlé­ből. de az év végére elérjük a 800—900 tonnát. Reméljük el is kel, noha lényegesen drágábbak, mint a hazai csokoládék, de még mindig olcsóbbak, mint az import­ból származók. Számításaink szerint a nyereség duplája lesz a tervezettnek. A szá­mokból kitűnik, hogy lénye­gesen többet is kellett dol­gozni ezért az eredményért. — Tudták-e honorálni a többletmunkát a dolgozók­nak? — Az élelmiszeriparban, s benne az édesiparban rette­netesen alacsony a kereseti szint. Ezzel a teljesítmény­nyel sikerült azt elérni, hogy az utóbbi egy év alatt a két gyárban 50 százalékkal emelkedjen. A szakszerveze­ti bizalmi testülettel egyet­értésben azt határoztuk el, hogy szeptember 1-től nem­csak a minimálbérre állunk át, hanem átlagosan 12 szá­zalékos alapbérnövelést haj­Barkácsolóknak, kisvállalkozóknak Nemrégiben nyílt meg a Tulipán üzletházban a világ­szerte ismert Festő cég szak­üzlete. A Ramovill Vállalat­tal közösen létrehozott bolt­ban most már nemcsak a nagyvállalatok üzletemberei­nek, hanem a kisvállalko­zóknak és a barkácsolóknak is árusítanak különböző cél­szerszámokat, fogó és csa­varhúzó készleteket. Jó né­hány olyan cikket is forga­lomba hoztak, amelyeket ed­dig hiába kerestek az ezer­mesterek. tünk végre. A Nestlével re­mélhetőleg még tovább tud­juk fejleszteni kapcsolatain­kat, ezáltal tovább bővíthe­tők a gyáraink, s így új munkahelyek teremtődnek. Igaz, Szerencsen munkaerő­hiány van, több betanított munkás, de édesipari szak­munkás is hiányzik a gépso­rok mellől.' — Milyen új termékeik vannak? — A Nestlé tej- és étcso­koládé mellett nem régen je­lent meg az ötgrammos Pi­koló, de hamarosan a mo­gyoróval és mandulával dú­sított változatát is megis­merhetik, s remélhetőleg megkedvelik a fogyasztók. A piacpolitikánkkal egyéb­ként azt szeretnénk elérni, hogy a legmagasabb minősé­gi igényeknek is meg tud­junk felelni, de azoknak is, akik szerényebb fogyasztói áron akarnak hozzájutni al­kalmanként az édességeink­hez. (oláh) Épül a helyi Las Vegas A „tokajos Barna” megint kitalált valamit — írtuk nemrégiben, abban a cik­künkben, amiben arról nyi­latkozott Barna György, a Tokaj vendéglátóház — az­az most már Filia Kft. — vezetője, hogy szeretné megvalósítani a „miskolci Las Vegast.” Olyan játék­központot hozna létre a To­kaj vendéglátóházban, amely szándéka szerint be­bizonyítaná: a legális sze­rencse és nem szerencse já­ték* ha azt törvényesen és magas színvonalon művelik, elfogadott részévé válhat, egy nagyváros esti, éjszakai életének. Aki most ellátogat a Tokajba, saját szemével láthatja, hogy megkezdődött az átalakítási munka. Ilyen közel van már a miskolci Las Vegas? • MÁR BONTJÁK Barna György elmondta, hogy valóban szétbontották a harmadik emeletet, a haj­dani discót. Még az idén meg kívánják itt nyitni a játéktermet, amelynek ki­alakítására nem kevés pénzt áldoznak. Azt szeretnék el­Csökkent a ráfizetés Bezárt a tapolcai strand A szokásos május helyett június elsején nyitott az or­szág határain túl is ismert miskolc-tapolcai strand, amely szeptembertől nem fogad fürdőzőket. S bár a szeszélyes időjárás miatt a szezon nehezen kezdődött, azért a kánikulai napokban igencsak sokan keresték fel — mint a Miskolci Vízmü­vektől megtudtuk. A strand látogatottsága je­lentős volt, hála a jó időnek. Igen kedvelt volt a gyerme­kek számára kialakított rész, ahol a kicsik szüleik felügye­lete mellett vidám órákat töl­töttek. Ez tehermentesítette a „nagyok” részére fenntartott helyet, így az ottaniakat a gyerekek játéka, szaladgálá­sa nem zavarta, A szabadvizű strandok kéd velői, mostantól az Au­gusztus 20. fürdőt kereshetik fel, amely továbbra is nyitva tart és várja vendégeit. Hogy lesz-e sátorral fedett meden­ce ,az még bizonytalan, mert az illetékesek most vizsgál­ják meg ennek lehetőségét. Ugyancsak üzemel az őszi­téli időszakban a Szabadság gőzfürdő és természetesen Tapolcán a Barlangfürdő is. Itt két részletben, délelőtti és délutáni 4—4 órás nyitvatar- tás mellett várják a vendé­geket. A nyári szezon végleges értékelése még. nem készült el, de a megtett intézkedé­sek alapján várhatóan csök­kent a korábbi évek ráfizeté­se. Ez az ágazat nem volt és jelenleg sem nyereséges, az érvényes árrendszer mellett. Ám jelentős társadalmi-la­kossági igényt elégít ki, s fenntartása mindenképpen szükséges. érni, hogy a környezet szín­vonala is jelezze: ez nem a rosszemlékű hazai játékter­mek utódja lesz — hallot­tuk az üzletvezető-ügyveze­tőtől. Hangsúlyozta: elsődle­ges cél a játéklehetőségek gazdag választékának kiala­kítása, és csak másodlagos, hogy itt nyerni, pénzre ját­szani is lehet majd. össze­állt az a gazdasági, társasá­gi háttér, ami lehetővé te­szi ezt a nem kis befekte­tést, hiszen ide olyan játék- automatákat, berendezése­ket hoznak, amelyek a vi­lág élvonalába tartoznak. • DISZKRÉCIÓ ÉS ÜZLET Nemcsak ennyiben alakul át a Tokaj. Barna György egy másiik, Miskolcon me­rőben új kezdeményezést is sikerre kíván vinni: meg­alakítja Miskolc első igazán zártkörű manager, azaz üz­letember klubját. A jelenle­gi éttérmi szint ad helyet a klubnak, amely úgy fest majd, mind megjelenését, mind szolgáltatásait, és mű­ködési formáját tekintve is, mint minden hasonló, üz­letembernek kitalált klub Londontól Párizsig, New Yorkig. Barna György úgy véli: élő igény az már ma is a városban — a jövőben pedig méginkább az lesz —, hogy legyen egy intim, ga­rantáltan nyuéa'mas. diszk­réciót is biztosító hely, ahol az üzleti tárgyalásokat le lehet bonyolítani — egy ki­csit a fehér asztal mellett is. De legalább ennyire lénye­gesnek tartja azt is, hogy ebből a klubból afféle ötlet-, üzlet-tőzsde válhatna, azaz itt cserélhetnének gazdát baráti csevegés közben a fontos információk. Azt azért nem szeretnék, hogy az üzlet, a hivatal eluralja a klubot, hiszen itt épp a kötetlenebb tárgyalási for­ma a vonzó. • AMI HAGYOMÁNYOS Ezért kialakítanak egy irodát a földszinten, a sza­bóság helyén. Ez egy olyan iroda lesz, amely rendelke­zik minden szükséges szol­gáltatással — az elektroni­kákon, telefonvonalakon túl jogásszal, gépírónővel is — ahhoz, hogy az üzlet való­ban megköttessen. Az iroda külön életet élne, azaz nap­közben minden kis és na­gyobb vállalkozó szolgá­latába állna, segítve a város gazdasági életének fellendülését. Egyelőre saj­nos éppen ez a legköz- érdekűbb vállalkozás, az iroda megnyitása megy a legnehezebben, mert a va­gyonellenőrzés új rendszere igen lassú. A manager klubot a ter­vek szerint a jövő év elején nyitnák meg a Tokajban, s ezzel úgymond a hagyomá­nyos vendéglátás a Dréher sörözőre korlátozódna, a hajdani vendéglátóházban. Persze, hogy mit nevezünk hagyományosnak, az egy ki­csit szubjektív dolog, hiszen a nyugati országokban, ahol nem hajtották végre a ven­déglátás erőszakos államo­sítását, mindig is együtt léteztek ezek a fonnák: a klubok, játéktermek, kaszi­nók, mulatók, és a kisven­déglők, éttermek, sörözők. Aligha állítható, hogy Mis­kolc lakosságának most az lenne a legégetőbb gondja, hogy nincs városunkban üz­letember-klub, vagy játék­terem. De nem szabad elfe­lejteni: az a város gazdag­szik gyorsabban, ahol a .tő­ke, az üzletemberek társa­dalmi rétege jól érzi magát, úgy véli, jó körülmények között dolgozhat. (kiss) MIIBalapitvány a műszaki haladásért Díjátadás a Miskolci Egyetemen Ma déli 1 órakor adját át a Magyar Hitel Bank Rt. által ala­pított, A Magyar Műszaki Ha­ladásért elnevezésű Alapítvány díjait a Miskolci Egyetemen. Először tavaly díjazták — mint­egy másfél millió forinttal — az arra érdemes oktatókat és hall­gatókat. Most kilenc oktató es tizenegy hallgató nyerte el az alapítvány díjait. Az oktatók -kutatásaikra kajpják 10 hónapon keresztül az öt-ötf, vagy tíz-tíz- ezer forintot — mellé a fizetett szabadságot az egyetem bizto­sítja —, hallgatók eddigi te­vékenységük alapján — egy pontrendszer szabályai szerint — nyerték el a 40, illetve 60 ezer forintot, amelyet ugyancsak tíz egyenlő részben kapnak kézhez. Az MIIB részéről dr. Balázs Pé­ter. a Magyar Műszaki Haladá­sért Alapítvány kuratóriumának titkára , lesz jelen az eseményen. Az öt bánya- és öt gépészmér­nök-hallgató mellett egy van a jogászok közül is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents