Déli Hírlap, 1990. szeptember (22. évfolyam, 203-227. szám)

1990-09-08 / 209. szám

Kiskirályok pedig Tannak? I , "<■ • . • .-5 • ' . • ‘ i . : Betöltött állást hirdetett a tsz Veszteségből nyereség lett Diák-strand a vár tövében A napokban megkereste aeerkesztőségünket Török Gyula, az ónodi termelőszö­vetkezet főkönyvelője. Egy több, mint különös história részleteibe avatott be ben­nünket. Elmondotta, hogy az év elején a téesz tagságá­nak kezdett elege lenni az elnök viselt dolgaiból. Nem volt kevés, amit megenge­dett magának Horánszky István. Hogy csak néhány példát említsünk azok közül, amelyeket Török Gyula hosz- szan sorolt. Az elnök intézkedésére el­adtak azt a kombájnt, ame­lyiknek a lizingdíját még ki sem fizette a szövetkezet. Áruba bocsátották a téesz erőgépét is. Az elnök utasí­tására, vezetői jóváhagyás­sal, mélyen áron alul adtak el egy, a szövetkezet tulaj­donában levő földterületet, Mályiban. Az elnök a saját javára használta az öntöző­berendezést, és nem fizetett érte, mint ahogyan annak a három tekercs drótnak az árát sem tette be a kasszá­ba, amelyet szintén haza­vitt. Az elégedetlenkedők nyomására a termelőszövet­kezet tagjaiból megalakult egy vizsgálóbizottság. Ez megállapította, hogy a vádak nem alaptalanok. (Tény, hogy a főkönyvelő is azok között volt, akik szorgal­mazták a közgyűlés összehí­vását, bár nem számítja ma­gát a hangadók közé.) te A közgyűlés végül össze­ült, de a várakozások elle­nére sem hívta vissza a téészelnököt, figyelmeztetés­ben részesítette ugyan, de mégerősítette őt a hivatalá­ban. Az elnök nyeregben érezve magát — Török Gyu­la. elmondása szerint — ar­ra használta fel ismét meg­erősödött hatalmát, hogy megpróbálja szisztematiku­san eltávolítani a környeze­téből mindazokat, akik ko­rábban ellene léptek föl. i A népi regula jeles j napjai között olyan i előkelő helyet foglal • el szeptember 8-a, I Kisasszony napja, hogy • még a fecskék, sem in- J dúlnak útnak, bármi- i lyen szép is legyen az J idő. Az őspogány hit- i világban is őszkezdő J nap volt, a magyar i - kereszténységben Má­• ria nappá változott. A | ; keresztény országok­• bán mindenütt nép- | szerű, mert Jézus any- i jának nevét tisztelték ] e napon is. • Számos szokás kap- I esolódott hozzá. Mint i Mária-nap asszonyi J dologtiltó napnak szá- i mitott, amikor még a J fonást is abbahagy- i ták. Sok helyen a ve- ! tésre szánt búzát haj- i nali harmatra tere- ' gették ilyenkor, hogy ! ne üszkösödjön meg. • A templomban szal- J móf, fűzfát, kukorica- i szárat szenteltettek, j amit a beteg tehenek- t nek orvosságul adtak ! a rontás ellen. • Jósoltak ilyenkor az I időjárás népi előre- i jelzői is. Ügy tartot- [ ták, hogy az őszi idő i rámutató napja szep- J tember 8-a. Ha bo- i rongós-esős, akkor 1 hosszú, napfényes ősz ! várható, míg ellenke- > ző esetben bőséges | csapadékkal számolha- i tünk. Ha az idei j aszályra gondolunk, s i figyelembe vesszük, • hogy hány száraz, csa- i padékszegény eszten- i- dö van mögöttünk, { akkor bizony inkább i az utóbbit kívánjuk. Pillanatnyilag úgy tűnik, Tö­rök Gyula is áldozatul esik. Erre utal, hogy a téesz ve­zetősége kézfelnyújtással, egyhangúlag meghozta a 60/ 1990. számú határozatát. A vezetőség ebben javasolja a közgyűlésnek, hogy Török Gyula főkönyvelőt idén szep­tember 30-ával mentse fel a munkaköréből, és helyezze át pénzügyi csoportvezetői munkakörbe. (Ha a katona­ságtól kölcsönöznénk erre egy kifejezést, lefokozást em­legetnénk.) Eddig tiszta az ügy, működik a régi hata­lom, az ismert és annyiszor kárhoztatott eszközökkel. A döntő szót a közgyűlésnek kell majd kimondania, ha összeül. Merthogy még nem ült össze. Így tehát fel sem menthette tisztségéből a fő­könyvelőt. Űgv tűnik azon­ban, hogy a téeszelnök, Ho­ránszky István, látnoki ké­pességekkel rendelkezik. Nyilván látja a biztos jö­vőt, s nincs kétsége a köz­gyűlés határozata felől. Er­re utal, hogy az Észak-Ma- gyarország szeptember 1-jei, szombati számában megje­lent a II. Rákóczi Ferenc Mgtsz vezetőségének pályá­zata. amelyben az ónodi ter­melőszövetkezet a főkönyve­lői munkakör betöltésére ke­res jelentkezőt. A szöveg szerint a munkakör idén ok­tóber 1-től betölthető. (Per­sze lehet, hogy nem látnok a téaszelnök. csupán realista. A főkönyvelő felmentéséről ugyanis nyílt szavazással kell majd döntenie a köz­gyűlésnek. S vajon lesz-e olyan bátor, aki szembe mer szállni nyíltan az elnökkel, a vezetőség határozatával, miközben a munkája, a jö­vője az elnöktől függ... ?) Arról azonban méiyen hall­gat a pályázat, hogy a mun­kakör jelenleg is be van töltve. Az ember elemi jog- érzetét-mélyen sérti az ilyen­fajta akció. De kíváncsiak voltunk rá, hogy csak a mi igazságérzetünkkel ellenke­zik-e a dolog. Több jogásszal is szót vál­tottunk. Valamennyien úgy foglaltak állást, hogy mégis­csak furcsa meghirdetni a főkönyvelő állását, amíg a helyzet nincs rendezve, vagy­is az ügyben nincsen jog­erős ítélet. A főkönyvelő sor­sa még nem dőlt el, a köz­gyűlés akár meg is erősít­heti tisztségében. De ha még­is felmentenék, akkor sincs veszve minden, jogorvosla­tért folyamodhat, s az ak­ták végső soron akár a Leg­felsőbb Bíróságig is eljut­hatnak. Már most vajon mit mond a téeszelnök annak az embernek, akit mondjukTö- rök Gyula utódaként alkal­maz, ha a jelenlegi főköny­velő — tegyük fel — fel tud mutatni egy olyan jog­erős ítéletet, amely szerint megtarthatja a főkönyvelői állását? Ügy tűnik, nemcsak Török Gyulával szemben al­kalmaz tisztességtelen esz­közöket a téesz elnöke, de a pályázókkal szemben is. akik elől a pályázati kiírásban eltitkolta, hogy esetleg hop­pon maradhatnak, s október 1-gyel aligha ülhetnek a fő­könyvelő székébe... ■ ■ Az olvasó most persze joggal vetheti a szemünkre, hogy miért ítélkezünk vajon egyoldalúan, miért nem kö­zöli ük a téeszelnök vélemé­nyét is? Megpróbáltuk, nem rajtunk múlott, hogy nem tudtuk szóra bírni. Felaján­lottuk telefonon, hogy szí­vesen nyilvánosságra hozzuk az ő álláspontját is. Ezután megjelent a szerkesztősé­günkben egy magas férfi, aki Horánszky István néven mutatkozott be. Ám kijelen­tette. ez az egész a téesz belső ügye. Török Gyula, ha akar, forduljon munkaügyi döntőbizottsághoz. Egyébként pedig nem hajlandó nyilat­kozni — hangoztatta, majd faképnél hagyott bennünket. Az ügynek nyilván lesz­nek fejleményei, s feltett j)c A Várfürdő az idén a vállalkozóké volt, s ha csak az itt dolgozó diákokon múlna, ez jövőre is így lehetne. szándékunk, hogy ezekre visszatérünk még. Itt azon­ban néhány dolgot feltétle­nül fontosnak tartunk meg­jegyezni. A jelenlegi, felfo­kozott politikai helyzetben egyre több fórumon halljuk, mennyire kiszolgáltatottak a munkavállalók. Ügy érzik, még mindig megtehetnek ve­lük bármit, korántsem ment végbe a rendszerváltás a munkahelyeken. Török Gyu­la esete is azt látszik bizo­nyítani, hogy még mindig vannak olyan vezetők, akik számára úgy tűnik, bármit megengedhetnek maguknak. Vajon változhat-e mindad­dig valami, amíg a vezetők fittyet hányhatnak a törvé­nyekre, jogszabályokra ... ? * Kétségkívül jó lett volna itt befejezni az írást. Vagy legalábbis hatásos. Sajnos, azonban időközben olyan újabb információkra bukkan­tunk, amelyek kérdésessé te­szik, hogy változott-e vala­mi ebben az országban az elmúlt hónapokban. Török Gyulától értesültünk róla, hogy ügyében három mis­kolci országgyűlési képviselő is eljárt már, a kisgazda- párti dr. Iván Géza, s Raj­kai Zsolt, valamint azMDF- es Balázsi Tibor. Miniszté­riumi vizsgálatot sürgettek. Ám a Földművelésügyben azt mondták, ez az Igazság­ügyi Minisztériumra tarto­zik. ott viszont úgy nyilat­koztak, hogy a Földműve­lésügyi Minisztériumnak kell intézkednie. Amikor megkér­deztük Török Gyulát, hogy szerinte miért tologatják ide- oda az aktáit, tanácstalanul tárta szét kezeit, s bizony­talanul visszakérdezett; hát ez az... ? Annyit minden­esetre a minisztériumok jó­voltából sikerült elérnie, hogy ügyével hamarosan fog­lalkozik majd a rádióban kollégánk, Trebitsch Péter, a Kiszorító című műsorában. Ügy hírlik, az az adás az utóbbi időben több hasonló esetet is feldolgozott, tehát mintha Török Gyula ügye kezdene tipikussá válni. Veszteségből nyereséget csinálni — ez ma minden magyar üzletember álma. Azért ez nemcsak álom, hi­szen a látszólag reménytelen esetekben is sikerülhet, csak meg keli találni a nagy öt­letet. A miskolci egyetemis­ták diákszövetkezeti csoport­ja, a Meggy, valamint a Miskolci Vízművek és Für­dők Vállalat olyan üzletet kötött az idén, amely való­ban nyereséget csinált a veszteségből. Arról van szó, hogy kivették szerződésbe a diósgyőri Várfürdőt — amely a többi fürdőhöz ha­sonlóan ráfizetést termelt —, és úgy tűnik, hogy nyere­séggel zárul az év. A vállal­kozás persze nem gördült zökkenők nélkül, de a ta­nulságok is hozzájárulhat­nak a jövőbeli sikerhez. • BEFEKTETNÉNEK, HA LEHETNE A Meggy úgy gondolta, hogy a fürdő-szolgáltatásból nem lehet rögtön hasznot termelni, legfeljebb meg le­het szabadítani a fölösleges veszteségeitől. A nagy ötlet a Cherry-parti volt, azaz egy olyan szabadtéri mulató, diszkó, amely a fiatalok íz­lésének. igényeinek megfele­lően alakult ki, és esténként a strand területén működött. A Cherry-partinak hamar híre ment a városban — a fiatalok gyorsan odaszoktak, a többi vendéglátós pedig dühöngött, hiszen ez a ,.strand-buli” nagyon erős konkurenciát jelentett. Nem­csak arról van szó, hogy megnyílt egy szabadtéri diszkó — hiszen ez nem nagy ötlet —, inkább arról, hogy az egészet ugyanolyan fiatalok találták ki, mint akik vendégként ide jártak. Ha úgy tetszik, a rendezők, a vállalkozók és a vendégek fél szavakból is értették egymást; ez a réteg itt érezte magát otthon, és nem egy kommersz szórakozóhe­lyen. A Meggy, bár még nem végezte el a számve­tést, úgy látja, hogy szíve­sen folytatná a vállalkozást jövőre is. Sőt, tőkét szeretné­nek befektetni, elsősorban magába a fürdőbe, a fürdő­szolgáltatásokba. Ugyanis a legtöbb gondjuk abból fa­kadt, amit a vendégek is panaszoltak: a • fürdőzőket szolgáló berendezések el­avultságából. alacsony szín­vonalából. A medence pél­dául egy nap alatt sem ürült ki, olyan rossz a ve­zeték, ami a Szinvába viszi a fürdővizet. • A VÍZMŰVEK FOLYTATNA A Miskolci Vízművek és Fürdők igazgatója, Grósz György példaértékűnek tart­ja Vállalata közös vállalko­zását a Meggyel, hiszen ez mutathat egyfajta kiutat a fürdők veszteségeinek lefa­ragására, mert a jegyárak emelkedése aligha járható út a jövőben. Tudomása szerint efféle üzletkötésre eddig nem nagyon akadt példa az országban és itt, Miskolcon jó lenne ezt a vállalkozást továbbfejlesz­teni, folytatni. A bizonyta­lanságok sora azonban abból származik, hogy az új ön- kormányzatnak majd foglal­koznia kell a fürdői sorsá­val is, és a most még pon­tosan nem látható gazdasá­gi, tulajdoni helyzet ismere­tében kell döntésre jutni. A meggyesek nem hall­gatják el, hogy érte számos jogos kritika is szolgáltatá­saikat. Ennek egy részét sa­ját tapasztalatlanságuknak tudják be, azonban a legna­gyobb gondot okozó ügyben nem tudnak csak saját erő­ből megoldást keresni. Arról van szó, hogy a környékbe­liek nehezen viselik a zár­óra után hazainduló vendé­gek egy részének garázda magatartását. Nagy kérdés, hogy vajon ki felel egy szó­rakozóhelyről kilépő vendé­gért?’ AZ, akinek beverik az ablakát, persaié Tief» fontol­gatja ezt, hanem nyugalmat, akar. A meggyesek szerint csak az hozhatna teljes megoldást, ha a diósgyőriek közvetlenül részesülhetné­nek annak anyagi előnyei­ből, hogy ott egy ilyen vál­lalkozás működik. Magya­rán: még kellene teremteni a helyi érdekeltséget abban, hogy egy ilyen üzleti vállal­kozás hátrányait ellensúlyoz­ni lehessen előnyökkel, amit azok élveznek, akik a hátrá­nyokból is részesednek ... (kiss) Bujdos Attila Iskolások biztonsága Fekctcribizlivei próbálkoznak Vegyszerek nélkül Svájcban a nagyobb tele­püléseken és a városokban az iskolásoknak az egyes is­kolák, illetve iskolaépületek közötti szétosztásánál a gyer­mek lakóhelye és az iskola közötti útvonal biztonságát is figyelembe veszik. Az is­kolaév kezdetekor a pedagó­gusok a biztonság és a helyi körülmények alapján kijelö­lik az egyes tanulók számá­ra az iskolába vezető leg­jobb útvonalat, s erről tájé­koztatják a szülőket. Jó tanács az autós szülők Szeptemberben az átlagos­nál melegebb és átlagosan csapadékos időre számítha­tunk, ígérik a meteorológu­sok az elkövetkezendő idő­szak hosszú távú prognózi­sában. Míg az indián nyár­nak örülhetünk, érdemes ké­szülődni a csapadékos, a sok­évi átlagokat meghaladó ok­tóberi esőzésekre, illetve az enyhe télkezdetre. Egyébként nyolcvan száza­lékos biztonsággal állítják a szakemberek, hogy szeptem­berben a havi középhőmér­séklet 15 és 17,5 fok között «laKuL A hónap kezdetétől számára: ne álljanak meg az iskola előtt a második sorban, a menetiránnyal szemben, a járdán vagy gya­logátkelőhelyen! Ne enged­jék a gyerekeket az úttest felé kiszállni, győződjenek meg az autó kinyitásának veszélytelenségéről! Nem szükséges a gyermeket az iskola kapujában kitenni. Jobb, ha egy kicsit távolabb de az iskola oldalán, vi­szonylag nyugodt helyen száll ki a gyermek. folyamatosan csökken majd a meleg, 18-a és 20-a kör­nyékén várható a szokottnál hűvösebb idő. Mindvégig változékony időre kell azon­ban felkészülnünk, kisebb záporok, zivatarok, esőzések alakulhatnak ki a legvárat­lanabb időpontokban is, de leginkább 10 és 15, valamint 25-e és 30-a között. Az 1901 és 1980 közötti időszakban a legmelegebb szeptember ed­dig 1947-ben volt, a leghűvö­sebb pedig 1912-ben. A nap­sütéses órák számának napi átlagértéke a hónapban 6—8 les?. ■,,, .................... A kemizálás „mindenható­ságának” korszaka után is­mét a természetes anyagok, termesztési módok reneszán­sza következik. Legalábbis erre utalnak azok az élclmi- szertermesztési, -tartósítási, -togyasztási jelzések, ame­lyek szerint igyekeznek ki­küszöbölni a különböző ke­mikáliákat. A műtrágyát csakúgy, mint a különböző növényvédő szereket. A háztáji gazdaságokban, a kiskertekben ez a ter­mesztési eljárás polgárjogot nyert, és terjedőben is van, de a nagyüzemekben még gyermekcipőben sem jár. Így aztán valószínűleg or­szágosan is példamutató a Tokaj-Hegyaljához tartozó olaszliszkai téesz kezdemé­nyezése, hogy ősszel 9 hek­táron feketeribizlit telepít, és vegyszer nélkül, bio­módszerrel termeszti majd. A termesztés szerződéses alapon, egyéni vállalkozás­ban történik. A téesz a ta­lajművelésnél kezdődik; műtrágya helyett szerves­trágyával végzik a talajerő­utánpótlást. De felhasznál­ják a biogiliszta által ter­melt humuszt is, amelyet saját telkükről nyernek. Így a tápanyagutánpótlást szer­ves anyagokkal végzik. A növényvédelmet is szinteti-. kus anyagok nélkül valósít­ják meg. a szerződéses konstrukcióban már csak­nem 20 hektárnyi bogyóst telepítettek a korábbi évek­ben. Most ezt a területet is biotermesztésre állítják át. Bíznak benne, hogy termé­keikért így a külföldi pia­con jobb árat kapnak, mert a biotermékeket jobban' megfizetik. Fűtött ablakok Egy svéd cég — már rég­óta. alkalmazott eljárás új­szerű hasznosításával — olyan ablakot gyárt, amely­nek három üvegtáblája kö­zül a középsőre oxidréteget gőzölögtettek, tehát amelyet ezáltal árammal íűthetnek. Egy termosztát gondoskodik arról, hogy az ablak állan­dóan 17 Celsius-fokos le­gyen, s így a helyiséget jól hőszigetelje. Minthogy a me­legített, melegen tartott ab­lak nem párásodik be, na­gyon jól alkalmazható olyan épületek — például számí­tógépközpontok, múzeumok vagy nyomdák — helyiségei számára, amelyekben a pá­ratartalomnak állandónak kell lennie. Októberi esők, enyhe télkezdet Meleg te a szeptember

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents