Déli Hírlap, 1990. szeptember (22. évfolyam, 203-227. szám)

1990-09-06 / 207. szám

Változik a kórházak vezetői rendszere Egy helyett három igazgató Hónapok óta tart a talál­gatás: milyen is lesz a sokat vitatott új kórházi szervezet, s főként hogyan kell az új vezetői struktúrával kapcso­latos pályázati módszert al­kalmazni. kik minősítik, kik szavazzák meg a pályázókat, s kik nevezik ki a megvá­lasztottakat. A népjóléti és a belügyminiszter augusztus 21-i rendelete csak a napok­ban jelent meg a Magyar Közlöny 82. számában a kor­mányrendelettel együtt e tárgyban. Ettől azonban még nem lettek sokkal tájékozot­tabbak a megyei és városi kórház-rendelőintézetekben az érintettek. ját töbh, mint négy éve tölti be. megválasztásához a je­lenlevők kétharmadának, ha több. mint nyölc éve igazga­tó, akkor viszont az összes szavazásra jogosult kéthar­madának az egyetértése szükséges. Megyénkben ' ma már tulajdonképpen nincse­nek ilyen régi igazgatók, akik pedig négy éven belül töltik be az igazgatói tiszt­séget, azok az új pályázók­kal egyforma szavazati aránnyal választhatók. — S kik választják a gazdasági és ápolási igaz­gatót? , — Erre későbbi időpont­ban, az orvos-igazgatók vá­lasztása után kerül sor. Az útja a nyílt pályázat: a mű­szaki-gazdasági szervezeti dolgozók a gazdasági igazga­tót, az adott intézetben öt évnél hosszabb ideje foglal­koztatott szakdolgozók pedig az ápolási igazgatót választ­ják meg. — Véleménye szerint mi­kor számíthatunk az igaz­gató választ ásókra? — Szerintem október kö­zepéig zajlanak le, amikor már a kinevezéseket az új helyhatósági testületek foga­natosíthatják. (r) íjc Éjjel-nappal nyitva. Nem tudni melyik ilyen üzlet válik sajátos hellyé ... Nyílt levél a közösség megalázóihoz éjszakai szórakozó­■ . .. . : ij! 111 r§§ 1 1 I f r k Mt!SKOfc-CtA& NAPtilAFUA Kocsma lesz a városból Amit bizonyosan tudni le­het: augusztus 24-én megala­kult Bőrsodban is a Magyar Orvosi Kamara megyei ad hoc bizottsága, amelynek most legfőbb feladata az igazgatóválasztások lebonyo­lításának előkészítése. A bi­zottság elnökéhez, dr. Zalet- nyik Pálhoz fordultunk in­formációért. A szikszói kór­ház rendelőintézeti igazgató­ja, mint az ad hoc bizottság elnöke, tulajdonképpen nap- rakéáfcen ismeri már a nyi­tott kérdésekre is a választ. — Mi újat hoz az új vezetői struktúra? • — Elsősorban azt, hogy az igazgatóválasztásokon nem egy, hanem három igazgatót kell megszavazni a megyei és -városi kórházakban. Egy orvos-, egy gazdasági és egy ápolási igazgatót. Ez a tes- t tület —, amelynek elöke az orvos-igazgató lesz — vezeti majd a továbbiakban az in- : tézetet. — Ki pályázhat az or­vos-igazgatói kinevezésre? — A miniszteri rendelet szerint bárki, aki legalább 10 éves szakorvosi gyakorlat­tal rendelkezik. Ám, ha pél­dául osztályvezető főorvos nyeri el a vezetői pozíciót, kinevezése esetén továbbra is ellátja az osztályvezetői teendőket is. Ha pedig az igazgatói posztot jelenleg is betöltő orvos, annak külön­leges feltételeknek kell meg­felelnie. — Hova kell benyújtani a pályázatokat? — A legtöbb zavart ez a kérdés okozza a helyhatósá­gi választások közeli idő­pontja miatt. A pályázatokat ugyanis a miniszteri rende­let hatályba lépését követő­en, 30 napon belül kell be­nyújtani, s 45 napon belül kell elbírálni. A rendelet augusztus 21-én született, a hivatalos közlöny viszont csak 30-án jelent meg. Akár­melyik határidőt vesszük fi­gyelembe, a pályázatokat mindenképpen a jelenlegi tanácsok egészségügyi osztá­lyaira kell eljuttatni. — Kik minősítik a pá­lyázókat, kik bírálják el, hogy ki kerül a választók elé? — Itt lép be az Orvosi Kamara. A kórház-rendelő­intézetekben meglevő orvosi kamarák területi szervezetei­nek úgynevezett mandátum- .vizsgáló bizottságai állapít­ják meg, hogy a pályázók közül kik alkalmasak az or­vos-igazgatói tisztség betöl­tésére, majd a megyei ad hoc bizottság — amely 19 tagú. és minden területi kamarai szervezetet hárman képvisel­nek benne — véleményezi őket. Ezt követően írják ki a választásokat, amelyeken az adott intézet főorvosaiból álló tanács és az intézeti szakorvosok titkosan sza­vaznak. — Említette, hogy a je­lenlegi igazgatóknak kü­lönleges feltételeknek kell megfelelniük, ha pályáz­nak. Mi ez a diszkriminá­ció? — A rendelet szerint a választáson á határozatké­pességhez a szavazásra jo­gosultak több, mint 50 szá­zalékának megjelenése szük­séges, s általában, egyszerű szótöbbséggel választanak. Ha azonban a jelenlegi igaz­gató is pályázik, aki poszté XXII. ÍVFOLYAM, M7. SZÁM 1**0. SZEFT. CSÜTÖRTÖK Olyan munkásgyűlésre ré­gen kaptunk meghívást, ahol „szégyenpadra” ültették azo­kat a vezetőket, (Czirbus Já­nos, 'személyzeti és szociális igazgató jellemezte így), akik vállalkoztak arra, hogy válaszolnak a munkások kérdéseire. A Szerszámgép- gyárban kedden délután megtartott munkásgyűlés volt az első alkalom, ahol a több éve halmozódó gondok­ról végre szót válthattak a vállalat jelenlegi vezetőivel a dolgozók — hallottuk Sár­kány Gábortól, a Digép munkástanácsának elnöké­től. Kemény kérdéseket fogal­mazott meg Nagy Ferenc, á nagyüzemi munkástanács titkára, aki mindenekelőtt a várható létszámleépítésre, a 41 százalékős bérkamat ter­hére kifizetett prémium jog­szerűségére, valamint arra volt az első órában kíván­csi, hogy tudnak-e a vezetők a kialakult sztrájkhangulat­ról. Czirbus János mindenek­előtt azt a híresztelést cáfol­ta, hogy nagyarányú lét­számleépítésre lenne szükség az elkövetkezendő hónapok­ban. Az igaz, hogy az egye­di gépgyárból 73 embert küldtek el, elsősorban fe­gyelmezetlen, rossz munka­erőket. A melegalakító gyár­ból 85-en kerültek más munkahelyre, 24-en pedig távozni voltak kénytelenek a Digépből. Noha ők már nem számítanak úgynevezett de­viáns magatartású emberek­nek. Elmondta még, hogy az éves bérkeret 830 millió fo­rint, s ebből az első fél év­ben mindössze 370 milliót használtak fel. Sárkány Gá­bor , ezzel, kapcsolatban je­gyezte meg, hogy ha ilyep ARA: 4,20 FORINT keveset használtak fel ebből az összegből, akkor miért nem javították vele a napi 70—100 forintból élő mun­kások jövedelmi szintjét. Nagy Ferenc arra kért vá­laszt. hogy ha lesz létszám- leépítés, akkor vajon bevon­ják-e a munkástanácsot is? Míg a forró hangulatú mun­kásgyűlés résztvevői közül volt, aki máris közölte, hogy ha nem fogják megfizetni az embereket, akkor a Di­gép be is zárhatja a kaput. Czirbus János a vezetők ne­vében is igazat adott Sár­kány Gábornak, mondván, hogy maga is csodálja azo­kat, akik ennyi pénzből gye­reket nevelnek. A Digépnek viszont nincs arra lehetősé­ge, hogy a megtakarított bért kifizesse a dolgozók­nak. A legnagyobb vitát kivál­tó kérdés következett ezek után. hiszen hogyan lehetsé­ges a veszteségre álló, csőd­eljárásra ítélt gyárban, hogy egyesek a 41 százalékos ka­mattal felvett bérre fordít­ható hitelből prémiumot, ju­talmat kaptak. Czirbus Já­nos azt állítja, hogy a négy első számú vezetője a válla­latnak etikai okokból nem vette fel a prémiumot, pe­dig erre a rendelkezések le­hetőséget adtak volna. 638 vezető prémiumérdekeltsé­gi rendszerben dolgozik, s ebből 400-an kaptak össze­sen 6,8 millió forint pré­miumot. Négy dolgozónak — akiknek nevét személyiségi okokra hivatkozva nem Ital-, azaz kocsmaügyekben úgy tűnik, alaposan átesett a ló másik oldalára a tör- | vény kezes: nem is olyan ré­gen még szervezett politikai akció keretében záratták be a kocsmákat, éjszakai szóra­kozóhelyeket Miskolcon, most pedig úgy látszik, mindent szabad. A minden alatt pe­dig elsősorban azokat az éj- I jel-nappal nyitva tartó üzle- * teket kell értenünk, amelyek elsősorban italárusításból csi­nálnak boltot — nem is akármilyet. Az alábbi nyílt levél megfogalmazói a saját esetükről írnak —, de amiről ez a levél szól, sajnos nem egyedi példa. „Mi, e levél aláírói a Kor­vin Ottó utcai Oázis ital­bolt engedélyezése és alan­tas célú ’üzletpolitikája el­len, nyugalmunk, biztonsá­gunk és városunk érdekében emelünk szót. Ez a „zseniá­lis vállalkozás” úgy jut ext­ra nyereséghez, hogy éjjél­árulták el — jutalmat ad­tak. A munkástanács későbbi állásfoglalásában is leszögez­te, hogy a jelenlegi prémi­umrendszerrel nem értenek egyet, elfogadhatatlannak tartják, már csak azért is, mert ebben a helyzetben nem lett volna szabad . kifi­zetni. Egyébként is csak a vezetői érdekeket képviseli ez a pérmiumrer.dszer. Ért­hetetlennek tartják, hogy a 860 millió forintos béralap­ból ilyen helyzetben miért különítenek el 30 millió fo­rintot prémiumra, azt a vá­laszt pedig cinikusnak tart­ják, hogy ebből az összegből „csak” 6,8 millió forintot fi­zettek ki. Számos téma merült még föl a több órán át tartó munkásgyűlésen, többek kö­zött arra is kíváncsiak vol­tak, hogy miért foglalkoz­tatnak ma, a létszámleépíté­sek időszakában lengyel munkásokat, még akkor is, ha olcsó munkaerőnek szá­mítanak, • és miért adták el 1990-ben a 17, már elhasz­nálódott gépet, akkor, ha helyette nem hoztak újakat. Azt is kérték a dolgozók, hogy az üzemorvosok he­lyett a körzeti orvosokhoz fordulhassanak panaszaik­kal. Nem jutott már idő ar­ra, hogy választ kapjanak az üdülőkkel kapcsolatos pénzügyi anomáliákra. Vél­hetően sokan érezték úgy a munkások közül, hogy a sok adat helyett, amivel a kiala­kult helyzetet magyarázzák, célravezetőbb lenpe, ha íe­nappal, ünnep- és munkana­pon egyaránt bolti áron ad szeszesitalt a rászorulóknak. Élvezi az olcsó kocsmák for­galmi előnyeit, de másokkal fizetteti meg az ilyen tevé­kenység költségeit, következ­ményét. Az ital elfogyasztása ugyanis a közterületei) fo­lyik, hiszen a boltban tilos! A szép és egykor kellemes környezet leromlása drámai gyorsasággal következett be. Emberi ürülék, hányadék borítja el a ház környékét. Szemét, törött üvegek he­vernek a szétrugdosott ját­szótéri tárgyak között. (Eze­ket maguk a lakók építették gyerekeik számára.) Vandál részeg bandák vették át a terepet, és mi félve húzó­dunk vissza. A fejleménye­ket ablakainkból figyeljük, van látnivaló! Az italra le- sők nemegyszer szemünk láttára rabolják a szükséges pénzt a ház körül este (és héren és feketén kimonda­nák a valóságot, és végre arról beszélnének, hogyan kerülhet ki az ország egyik legnagyobb gépgyára a to­rokszorító helyzetből. Vadas Zsuzsa * Tegnapi számunkban kö­zöltük, hogy felmentették beosztásából a Digép vezér- igazgatóját. A hírrel kapcso­latosan kérte a vállalat ve­zetése az alábbi levél közlé­sét. KOVÁCS ZOLTÁN úr vezérigazgató Diósgyőri Gépgyár Diósgyőr Tiszteli Vezérigazgató Ür! Köszönettel megkaptuk 1990. augusztus 16-án kelt levelét, amelyben ismerteti a kibontakozás érdekében tett és tervezett intézkedéseket. Eddigi erőfeszítéseit elis­merve, egyszersmind mérle­gelve az eredményes műkö­dést biztosító program vég­rehajtásának várható követ­kezményeit is, élni kívánok ajánlatával. Ezért — érde­mei elismerése mellett 1990. szeptember 15-ével — mun­kaviszonyának 1991. március 15-i megszűnése mellett — vezérigazgatói beosztása alól felmentem, munkavégzési kötelezettségével kapcsolat­ban — a felszámolási biztos kijelölésével egyidejűleg — később intézkedem. Felkérem, hogy 1990. szep- - tember 15-től a vállalat ügyeiben távlati döntéseket a Vezérigazgató Ür már ne hozzon. Budapest, 1990. augusztus 29. dr. Bőd Péter Ákos nappal!) odamerészkedőktől, gyerekektől, idősektől, része­gektől. A napirenden levő atrocitások az éjszakában csúcsosodnak. Nemrégiben láthattuk, hogyan . vertek, rugdostak embereket a bolt­beli személyek, gázsprayt használva, ellopott pisztolyu­kat követelve! A hatóságok (tanács, rend­őrség) ismerik az ügyet. Te­lefonjaink, levelünk, részben a jólismert semmitmondó választ, részben hatástalan (rendőri) intézkedéseket eredményezett. Ezek a vá­laszok minket arra a meg­győződésre indítottak, hogy itt nagyobb erők munkálnak, akik ránk a beletörődés, a tűrés, a beleszokás jól be­vált szerepét osztják, idő­húzásra spekulálva? Ez a számítás téves. A város és környezete további lerohasz- tásába ugyanis nem törő­dünk bele! A képlet — leg­alábbis számunkra — vilá­gos. Azt akarjuk azonban, hogy mindenki, így a köz­vélemény számára is az le­gyen. Itt néhány ember gazdag­szik, több száz ember szen­ved. Itt a nehezen létrehozott közvagyon pusztul. Itt táptalajt kap a züllés: elébe jnennek! s Itt nyíltan szegik a' sza­bályt, hivalkodóan viselked­nek. Itt a törvény nevében sér­tik meg az emberek jogait! Itt kibújt azonban a szög a zsákból, mert a hangulat rontása az elsődleges cél! öntsünk tiszta vizet a po­hárba, és kérdezzük: kik en­gedélyezték, és kik tűrik el ezt a társadalomellenes in­tézményt? Álljanak elő! Ki védi meg ettől a lakosságot, és a becsületes embereket, akik elszenvedik a meglevő válság összes nyűgét? Vál­lalkozzanak rá! Mi, aláírók pisztollyal, gázsprayvel nem rendelke­zünk, de bízunk a nyilvá­nosságban, a leleplezés ere­jében és végére kívánunk járni a dolognak. Egyúttal olyan önkormányzatot aka­runk, amely semmilyen kö­rülmények között sem tűri el a közösségnek az ilyen és ehhez hasonló megalázást.” Az Arany János— Korvin Ottó— Uitz Béla utcai , épülettömb lakói * Az aláírások hosszú so­rát nem közöljük, de azok szerkesztőségünkben megte­kinthetők. Annyit kívánunk még hozzáfűzni a sok kom­mentárt nem igénylő levél­hez, hogy úgy látjuk: az éj­szakai „piaárudák’’ ügye nem tűr halasztást, s nem meddő-vitát, hanem a nyu­galmat védő lépéseket vár a város polgárságának túlnyo­mó része .., A munkások válasz nélkül maradt kérdése Kik és miért kapnak prémiumot? Helyzetkép a Digépből

Next

/
Thumbnails
Contents