Déli Hírlap, 1990. szeptember (22. évfolyam, 203-227. szám)
1990-09-06 / 207. szám
Változik a kórházak vezetői rendszere Egy helyett három igazgató Hónapok óta tart a találgatás: milyen is lesz a sokat vitatott új kórházi szervezet, s főként hogyan kell az új vezetői struktúrával kapcsolatos pályázati módszert alkalmazni. kik minősítik, kik szavazzák meg a pályázókat, s kik nevezik ki a megválasztottakat. A népjóléti és a belügyminiszter augusztus 21-i rendelete csak a napokban jelent meg a Magyar Közlöny 82. számában a kormányrendelettel együtt e tárgyban. Ettől azonban még nem lettek sokkal tájékozottabbak a megyei és városi kórház-rendelőintézetekben az érintettek. ját töbh, mint négy éve tölti be. megválasztásához a jelenlevők kétharmadának, ha több. mint nyölc éve igazgató, akkor viszont az összes szavazásra jogosult kétharmadának az egyetértése szükséges. Megyénkben ' ma már tulajdonképpen nincsenek ilyen régi igazgatók, akik pedig négy éven belül töltik be az igazgatói tisztséget, azok az új pályázókkal egyforma szavazati aránnyal választhatók. — S kik választják a gazdasági és ápolási igazgatót? , — Erre későbbi időpontban, az orvos-igazgatók választása után kerül sor. Az útja a nyílt pályázat: a műszaki-gazdasági szervezeti dolgozók a gazdasági igazgatót, az adott intézetben öt évnél hosszabb ideje foglalkoztatott szakdolgozók pedig az ápolási igazgatót választják meg. — Véleménye szerint mikor számíthatunk az igazgató választ ásókra? — Szerintem október közepéig zajlanak le, amikor már a kinevezéseket az új helyhatósági testületek foganatosíthatják. (r) íjc Éjjel-nappal nyitva. Nem tudni melyik ilyen üzlet válik sajátos hellyé ... Nyílt levél a közösség megalázóihoz éjszakai szórakozó■ . .. . : ij! 111 r§§ 1 1 I f r k Mt!SKOfc-CtA& NAPtilAFUA Kocsma lesz a városból Amit bizonyosan tudni lehet: augusztus 24-én megalakult Bőrsodban is a Magyar Orvosi Kamara megyei ad hoc bizottsága, amelynek most legfőbb feladata az igazgatóválasztások lebonyolításának előkészítése. A bizottság elnökéhez, dr. Zalet- nyik Pálhoz fordultunk információért. A szikszói kórház rendelőintézeti igazgatója, mint az ad hoc bizottság elnöke, tulajdonképpen nap- rakéáfcen ismeri már a nyitott kérdésekre is a választ. — Mi újat hoz az új vezetői struktúra? • — Elsősorban azt, hogy az igazgatóválasztásokon nem egy, hanem három igazgatót kell megszavazni a megyei és -városi kórházakban. Egy orvos-, egy gazdasági és egy ápolási igazgatót. Ez a tes- t tület —, amelynek elöke az orvos-igazgató lesz — vezeti majd a továbbiakban az in- : tézetet. — Ki pályázhat az orvos-igazgatói kinevezésre? — A miniszteri rendelet szerint bárki, aki legalább 10 éves szakorvosi gyakorlattal rendelkezik. Ám, ha például osztályvezető főorvos nyeri el a vezetői pozíciót, kinevezése esetén továbbra is ellátja az osztályvezetői teendőket is. Ha pedig az igazgatói posztot jelenleg is betöltő orvos, annak különleges feltételeknek kell megfelelnie. — Hova kell benyújtani a pályázatokat? — A legtöbb zavart ez a kérdés okozza a helyhatósági választások közeli időpontja miatt. A pályázatokat ugyanis a miniszteri rendelet hatályba lépését követően, 30 napon belül kell benyújtani, s 45 napon belül kell elbírálni. A rendelet augusztus 21-én született, a hivatalos közlöny viszont csak 30-án jelent meg. Akármelyik határidőt vesszük figyelembe, a pályázatokat mindenképpen a jelenlegi tanácsok egészségügyi osztályaira kell eljuttatni. — Kik minősítik a pályázókat, kik bírálják el, hogy ki kerül a választók elé? — Itt lép be az Orvosi Kamara. A kórház-rendelőintézetekben meglevő orvosi kamarák területi szervezeteinek úgynevezett mandátum- .vizsgáló bizottságai állapítják meg, hogy a pályázók közül kik alkalmasak az orvos-igazgatói tisztség betöltésére, majd a megyei ad hoc bizottság — amely 19 tagú. és minden területi kamarai szervezetet hárman képviselnek benne — véleményezi őket. Ezt követően írják ki a választásokat, amelyeken az adott intézet főorvosaiból álló tanács és az intézeti szakorvosok titkosan szavaznak. — Említette, hogy a jelenlegi igazgatóknak különleges feltételeknek kell megfelelniük, ha pályáznak. Mi ez a diszkrimináció? — A rendelet szerint a választáson á határozatképességhez a szavazásra jogosultak több, mint 50 százalékának megjelenése szükséges, s általában, egyszerű szótöbbséggel választanak. Ha azonban a jelenlegi igazgató is pályázik, aki poszté XXII. ÍVFOLYAM, M7. SZÁM 1**0. SZEFT. CSÜTÖRTÖK Olyan munkásgyűlésre régen kaptunk meghívást, ahol „szégyenpadra” ültették azokat a vezetőket, (Czirbus János, 'személyzeti és szociális igazgató jellemezte így), akik vállalkoztak arra, hogy válaszolnak a munkások kérdéseire. A Szerszámgép- gyárban kedden délután megtartott munkásgyűlés volt az első alkalom, ahol a több éve halmozódó gondokról végre szót válthattak a vállalat jelenlegi vezetőivel a dolgozók — hallottuk Sárkány Gábortól, a Digép munkástanácsának elnökétől. Kemény kérdéseket fogalmazott meg Nagy Ferenc, á nagyüzemi munkástanács titkára, aki mindenekelőtt a várható létszámleépítésre, a 41 százalékős bérkamat terhére kifizetett prémium jogszerűségére, valamint arra volt az első órában kíváncsi, hogy tudnak-e a vezetők a kialakult sztrájkhangulatról. Czirbus János mindenekelőtt azt a híresztelést cáfolta, hogy nagyarányú létszámleépítésre lenne szükség az elkövetkezendő hónapokban. Az igaz, hogy az egyedi gépgyárból 73 embert küldtek el, elsősorban fegyelmezetlen, rossz munkaerőket. A melegalakító gyárból 85-en kerültek más munkahelyre, 24-en pedig távozni voltak kénytelenek a Digépből. Noha ők már nem számítanak úgynevezett deviáns magatartású embereknek. Elmondta még, hogy az éves bérkeret 830 millió forint, s ebből az első fél évben mindössze 370 milliót használtak fel. Sárkány Gábor , ezzel, kapcsolatban jegyezte meg, hogy ha ilyep ARA: 4,20 FORINT keveset használtak fel ebből az összegből, akkor miért nem javították vele a napi 70—100 forintból élő munkások jövedelmi szintjét. Nagy Ferenc arra kért választ. hogy ha lesz létszám- leépítés, akkor vajon bevonják-e a munkástanácsot is? Míg a forró hangulatú munkásgyűlés résztvevői közül volt, aki máris közölte, hogy ha nem fogják megfizetni az embereket, akkor a Digép be is zárhatja a kaput. Czirbus János a vezetők nevében is igazat adott Sárkány Gábornak, mondván, hogy maga is csodálja azokat, akik ennyi pénzből gyereket nevelnek. A Digépnek viszont nincs arra lehetősége, hogy a megtakarított bért kifizesse a dolgozóknak. A legnagyobb vitát kiváltó kérdés következett ezek után. hiszen hogyan lehetséges a veszteségre álló, csődeljárásra ítélt gyárban, hogy egyesek a 41 százalékos kamattal felvett bérre fordítható hitelből prémiumot, jutalmat kaptak. Czirbus János azt állítja, hogy a négy első számú vezetője a vállalatnak etikai okokból nem vette fel a prémiumot, pedig erre a rendelkezések lehetőséget adtak volna. 638 vezető prémiumérdekeltségi rendszerben dolgozik, s ebből 400-an kaptak összesen 6,8 millió forint prémiumot. Négy dolgozónak — akiknek nevét személyiségi okokra hivatkozva nem Ital-, azaz kocsmaügyekben úgy tűnik, alaposan átesett a ló másik oldalára a tör- | vény kezes: nem is olyan régen még szervezett politikai akció keretében záratták be a kocsmákat, éjszakai szórakozóhelyeket Miskolcon, most pedig úgy látszik, mindent szabad. A minden alatt pedig elsősorban azokat az éj- I jel-nappal nyitva tartó üzle- * teket kell értenünk, amelyek elsősorban italárusításból csinálnak boltot — nem is akármilyet. Az alábbi nyílt levél megfogalmazói a saját esetükről írnak —, de amiről ez a levél szól, sajnos nem egyedi példa. „Mi, e levél aláírói a Korvin Ottó utcai Oázis italbolt engedélyezése és alantas célú ’üzletpolitikája ellen, nyugalmunk, biztonságunk és városunk érdekében emelünk szót. Ez a „zseniális vállalkozás” úgy jut extra nyereséghez, hogy éjjélárulták el — jutalmat adtak. A munkástanács későbbi állásfoglalásában is leszögezte, hogy a jelenlegi prémiumrendszerrel nem értenek egyet, elfogadhatatlannak tartják, már csak azért is, mert ebben a helyzetben nem lett volna szabad . kifizetni. Egyébként is csak a vezetői érdekeket képviseli ez a pérmiumrer.dszer. Érthetetlennek tartják, hogy a 860 millió forintos béralapból ilyen helyzetben miért különítenek el 30 millió forintot prémiumra, azt a választ pedig cinikusnak tartják, hogy ebből az összegből „csak” 6,8 millió forintot fizettek ki. Számos téma merült még föl a több órán át tartó munkásgyűlésen, többek között arra is kíváncsiak voltak, hogy miért foglalkoztatnak ma, a létszámleépítések időszakában lengyel munkásokat, még akkor is, ha olcsó munkaerőnek számítanak, • és miért adták el 1990-ben a 17, már elhasználódott gépet, akkor, ha helyette nem hoztak újakat. Azt is kérték a dolgozók, hogy az üzemorvosok helyett a körzeti orvosokhoz fordulhassanak panaszaikkal. Nem jutott már idő arra, hogy választ kapjanak az üdülőkkel kapcsolatos pénzügyi anomáliákra. Vélhetően sokan érezték úgy a munkások közül, hogy a sok adat helyett, amivel a kialakult helyzetet magyarázzák, célravezetőbb lenpe, ha íenappal, ünnep- és munkanapon egyaránt bolti áron ad szeszesitalt a rászorulóknak. Élvezi az olcsó kocsmák forgalmi előnyeit, de másokkal fizetteti meg az ilyen tevékenység költségeit, következményét. Az ital elfogyasztása ugyanis a közterületei) folyik, hiszen a boltban tilos! A szép és egykor kellemes környezet leromlása drámai gyorsasággal következett be. Emberi ürülék, hányadék borítja el a ház környékét. Szemét, törött üvegek hevernek a szétrugdosott játszótéri tárgyak között. (Ezeket maguk a lakók építették gyerekeik számára.) Vandál részeg bandák vették át a terepet, és mi félve húzódunk vissza. A fejleményeket ablakainkból figyeljük, van látnivaló! Az italra le- sők nemegyszer szemünk láttára rabolják a szükséges pénzt a ház körül este (és héren és feketén kimondanák a valóságot, és végre arról beszélnének, hogyan kerülhet ki az ország egyik legnagyobb gépgyára a torokszorító helyzetből. Vadas Zsuzsa * Tegnapi számunkban közöltük, hogy felmentették beosztásából a Digép vezér- igazgatóját. A hírrel kapcsolatosan kérte a vállalat vezetése az alábbi levél közlését. KOVÁCS ZOLTÁN úr vezérigazgató Diósgyőri Gépgyár Diósgyőr Tiszteli Vezérigazgató Ür! Köszönettel megkaptuk 1990. augusztus 16-án kelt levelét, amelyben ismerteti a kibontakozás érdekében tett és tervezett intézkedéseket. Eddigi erőfeszítéseit elismerve, egyszersmind mérlegelve az eredményes működést biztosító program végrehajtásának várható következményeit is, élni kívánok ajánlatával. Ezért — érdemei elismerése mellett 1990. szeptember 15-ével — munkaviszonyának 1991. március 15-i megszűnése mellett — vezérigazgatói beosztása alól felmentem, munkavégzési kötelezettségével kapcsolatban — a felszámolási biztos kijelölésével egyidejűleg — később intézkedem. Felkérem, hogy 1990. szep- - tember 15-től a vállalat ügyeiben távlati döntéseket a Vezérigazgató Ür már ne hozzon. Budapest, 1990. augusztus 29. dr. Bőd Péter Ákos nappal!) odamerészkedőktől, gyerekektől, idősektől, részegektől. A napirenden levő atrocitások az éjszakában csúcsosodnak. Nemrégiben láthattuk, hogyan . vertek, rugdostak embereket a boltbeli személyek, gázsprayt használva, ellopott pisztolyukat követelve! A hatóságok (tanács, rendőrség) ismerik az ügyet. Telefonjaink, levelünk, részben a jólismert semmitmondó választ, részben hatástalan (rendőri) intézkedéseket eredményezett. Ezek a válaszok minket arra a meggyőződésre indítottak, hogy itt nagyobb erők munkálnak, akik ránk a beletörődés, a tűrés, a beleszokás jól bevált szerepét osztják, időhúzásra spekulálva? Ez a számítás téves. A város és környezete további lerohasz- tásába ugyanis nem törődünk bele! A képlet — legalábbis számunkra — világos. Azt akarjuk azonban, hogy mindenki, így a közvélemény számára is az legyen. Itt néhány ember gazdagszik, több száz ember szenved. Itt a nehezen létrehozott közvagyon pusztul. Itt táptalajt kap a züllés: elébe jnennek! s Itt nyíltan szegik a' szabályt, hivalkodóan viselkednek. Itt a törvény nevében sértik meg az emberek jogait! Itt kibújt azonban a szög a zsákból, mert a hangulat rontása az elsődleges cél! öntsünk tiszta vizet a pohárba, és kérdezzük: kik engedélyezték, és kik tűrik el ezt a társadalomellenes intézményt? Álljanak elő! Ki védi meg ettől a lakosságot, és a becsületes embereket, akik elszenvedik a meglevő válság összes nyűgét? Vállalkozzanak rá! Mi, aláírók pisztollyal, gázsprayvel nem rendelkezünk, de bízunk a nyilvánosságban, a leleplezés erejében és végére kívánunk járni a dolognak. Egyúttal olyan önkormányzatot akarunk, amely semmilyen körülmények között sem tűri el a közösségnek az ilyen és ehhez hasonló megalázást.” Az Arany János— Korvin Ottó— Uitz Béla utcai , épülettömb lakói * Az aláírások hosszú sorát nem közöljük, de azok szerkesztőségünkben megtekinthetők. Annyit kívánunk még hozzáfűzni a sok kommentárt nem igénylő levélhez, hogy úgy látjuk: az éjszakai „piaárudák’’ ügye nem tűr halasztást, s nem meddő-vitát, hanem a nyugalmat védő lépéseket vár a város polgárságának túlnyomó része .., A munkások válasz nélkül maradt kérdése Kik és miért kapnak prémiumot? Helyzetkép a Digépből
