Déli Hírlap, 1990. szeptember (22. évfolyam, 203-227. szám)

1990-09-05 / 206. szám

Munka, megélhetés, szabadság, biztonság Részietek a Munkáspárt miskolci programjából (Folytatás az 1. oldalról) A BÉRBŐL ÉS FIZETÉSBŐL ÉLŐK PARTJA VAGYUNK A dolgozók érdekeiből ki­indulva, mindenekelőtt a leg­sürgősebb teendőkre össz­pontosítjuk figyelmünket. A további romlás megakadá­lyozásával el kell hárítani a gazdasági összeomlást, a ká­oszt, a nemzeti katasztrófát. Meg kell állítani a jobbrato- lódóst, és a társadalomban felerősödött más negatív fo­lyamatokat, ki kell véde­nünk a dolgozók helyzetére gyakorolt kedvezőtlen hatá­sokat, meg kell gátolnunk a tőkés társadalmi rendszer és egy reakciós népellenes ha­talom visszaállítását. Az al­kotó munkához az országnak — benne Miskolc város la­kóinak — nyugalomra van szüksége. I. KÖZÁLLAPOTOK, KÖZBIZTONSÁG: Miskolc város népességét, foglalkoztatási szintjét és az ellátásban betöltött szerepét tekintve nemcsak a megyé­ben, hanem az észak-ma­gyarországi területen is számtalan regionális szerep­körrel rendelkezik. A város meghatározott szelepet ját­szik Borscd-Abaúj-Zemplén megye egészségügyi és szo­ciális ellátásában, a közép­fokú oktatásban, a közműve­lődésben. A felsőfokú kép­zés, a tudományos és művé­szeti élet területén pedig re­gionális szerepkört tölt be. A városban kialakult közál­lapot és közbiztonság kisu­gárzik, érezteti hatását a megyében, sőt azon túl is. A megújult MSZMP a plu­ralista demokráciát, az al­kotmányosságot, a jogálla­miságot, a törvényességet, az emberi jogokat alapvető ér­téknek tekinti. Az alkot­mány alapján síkra száll a demokrácia következetes megvalósításáért, küzd szo­cialista céljaiért. Hazánkban jelenleg a de­mokrácia külsődleges jegyei­vel elleplezett, az elitek megállapodásain nyugvó, te­kintélyelvű, antidemokrati­kus hatalomgyakorlás és a polgári demokrácia normáit érvényesíteni kívánó politi­ka képviselői vetélkednek egymással. A politikai élet jellemző vonása lett a pár­tok, illetve a pártvezetők kulisszák mögötti alkudozá­sa, az országot kész helyzét elé állító paktumok megkö­tése. Ezt a helyzetet Miskol­con meg kell akadályozni. A megújult MSZMP mis­kolci szervezetei határozot­tan küzdenek a város lakói­nak háta mögött folytatott politizálás ellen. Fellépünk a nyilvánosság mindjobban el­uralkodó leszűkítése, a dez- informálás, az alaptalan rá­galmazás, a mocskolódás, a baloldali erők elleni mani­pulációkkal szemben. Miután a politikai küzdel­mek fontos színtere a helyi politika, a Munkáspárt szer­vezetei és tagjai, valamint az önkormányzatba beválasz­tott képviselői szembeszáll- nak a közügyet eddig szol­gáló, becsületes emberek el­leni hajszával, a „B”-listá- zásokkal. Őrködni kívánnak a köz- igazgatás jogszerű működé­sén. Egyszerű, olcsó és ha­tékony közigazgatásra van szükség, melynek munkáját nem bénítják a bizonytalan helyzetet teremtő - gyakori át­szervezések. A város min­den polgárával együtt aggód­va figyeljük a közrend és közbiztonság romlását. Ennek mutatói megyénkben és Mis­kolcon az országos, átlagnál is rosszabbak. A rendőrség 'elleni politikai célzatú táma­dások egyaránt elbizonytala- nították a rendőrség vezetőit és a rendőrt is. A rendőri munkában elkövetett mu­lasztások, az elenyésző szá­mú elítélendő rendőri maga­tartás nem lehet alapja egv mesterségesen szított, rend­őrségellenes hangulatnak. A munkásőrség és az ön­kéntes rendőri szervezet fel­számolása politikai • indítékú döntés következménye volt, de jelentősen hozzájárult a közbiztonság romlásához. Erős, jól fizetett és a bűn­üldözésben határozott, min­den törvényes eszközt bát­ran alkalmazó, korszerű rendőrséget akarunk és tá­mogatunk. A becsületes ál­lampolgár ne, a bűnöző pe­dig igenis féljen a rendőr­ségtől. Féltjük gyermekein­ket, hozzátartozóinkat, nehéz munka árán szerzett értéke­inket. A demokrácia alapja a rend, a közösség és az egyén fegyelme. Nyugodtan aka­runk élni városunkban. II. GAZDASÁG: Az MSZMP baloldali el­lenzéki párt, gazdaságpoliti­kai állásfoglalásában az el- . következendő időszakban két egymással szorosan összefüg­gő célt követ: a) Arra törekszik, hogy a szocialista építés több évti­zedes munkájával létreho­zott gazdasági értékeinkből mind a gazdaság, mind pe­dig a szociális vívmányok te­rén minél többet megvéd­jünk és megtartsunk. b) Az átalakuló viszonyok között is védjük a dolgozók érdekeit, képviseljük követe­léseiket, közvetlen és távo­labbi céljaikat. A több mint 200 000 lelket számláló Miskolc lakóinak többsége a gazdaságból él, nem mindegy azonban, hogy miként, milyen színvonalon. A Munkáspárt általános gazdaságpolitikai elveivel összhangban a fenti célokért az alábbi törekvésekkel foly­tatunk politikai harcot: — a köztulajdon megőr­zése és hatékony működteté­se, — a szövetkezeti gazdál­kodás önállóságának és a mezőgazdasági termelés biz­tonságának védelme. Azt valljuk, hogy a föld azé ma­, radjon, aki azt megműveli, — a gazdaság működőké­pességének fenntartásával egyidejűleg a struktúravál­tás és gazdasági növekedés­hez való fokozatos visszaté­rés, — a bérből és fizetésből élők, a szövetkezeti tagok és a nyugdíjasok életviszonyai­nak javítása, — a munkavállalói érde­kek, a szakszervezetek vé­delme, — az infláció ütemének csökkentése, — a tömeges munkanél­küliség elkerülése, — a szociális és kulturá­lis alapellátás ingyenessége és magas szintje, — a nemzeti érdekeinket kifejező külgazdasági orien­táció, egyenrangú partner- kapcsolatok Kelettel és Nyu­gattal egyaránt, — a felsorolt törekvéseket szolgáló hatékony állami gazdaságpolitika. A fenti törekvéseink fon­tosságát egyetlen helyi adat­tal bizonyítjuk. A 126 ezer fő körül alakuló városi mun­kaerőforrás, a foglalkoztatá­si helyzet és a munkahelyek szűkülő száma évek óta nö­vekvő feszültséget okoz. Egy­szerre van jelen a munka­erő-kereslet és -kínálat, il­letve ezeknek minőségi el­térése. A munkaerő-kereslet 1800 fő körül alakul, a nyil­vántartott munkanélküli mintegy másfél éve kb. 700 —1000 fő. Törekvésünk, hogy minél kevesebb legyen a munkanélküli és csökkenjen a munkanélküli segélyre szo­rulók száma, elsősorban a munkahelyteremtő fejleszté­sek útján. Az ország, a város közvé­leményét erősen foglalkozta­tó kérdés a mezőgazdaság, az élelmiszer-termelés hely­zete és várható jövője. Nem mindegy, hogy a városkör­nyék mezőgazdasággal fog­lalkozói üzemei és dolgozói milyen biztonságérzettel ter­melnek, termelnek-e egyálta­lán, és a miskolci munkás mennyiért veszi meg a me­zőgazdaság termékeit. Egyes politikai csoportosulások nap­jainkban az egyéni paraszti termelés erőltetésével, az 1947-es földtulajdonviszonyok visszaállításával olyan hely­zetet teremtenének, amely a falusi lakosság többségének elszegényedését, a cseléd­gazda viszony újraélesztését, a mezőgazdasági termelés év­tizedekre való visszavetését, a lakossági élelmiszerellátás drágulását eredményezné, és hazánkat a földbirtokperek országává tenné. Féltjük az ország, a mis­kolciak kenyerét, a paraszt­ság jövőjét. Hosszú évek óta a mezőgazdaság az egyetlen termelési ág, amely jelentős aktívummal járult hozzá a konvertibilis külkereskedelr mi mérleg egyenlegének ja­vításához. A termelés egy- harmada exportra kerül. Mi olyan többszektorú agrár- gazdaságot és ezt megvaló­sító agrárpolitikát támoga­tunk, amely épít az elmúlt három évtized eredményei­re, melynek hasznát az egész ország élvezte. III. OKTATÁS—KULTŰRA: Minden torzítás és hamisí­tás ellenére történelmi tény. hogy a felszabadulás után a volt uralkodóosztályok mű­veltségi monopóliumát meg­törve, a munkások és pa­rasztok gyerekeiből új értel­miség nevelődött. Bővültek a kulturálódás lehetőségei. A Miskolci Egyetem városunk európai színvonalú felsőok­tatási intézménye. Sajnálato­san az utóbbi időben a szel­lemi életben felerősödtek a baloldali értékekkel szem­benálló tendenciák. Kikezdik és támadják az oktatás mo­dern, világi Jellegét. Még a polgári fejlődés vívmányai­val is gyökeresen szakító szemléletet akarnak uralko­dóvá tenni. Terjed és tért hódít, a na­cionalista és a klerikális ideológia, a faji, vallási elő­ítélet és türelmetlenség. A kultúra kommercializálódik. A valóságos értékeket ki­szorítja a kulturális selejt és a pornográfia. Egyesek a kö­telező iskolai vallásoktatás bevezetésével egy évszázad­dal akarták visszavetni a közoktatást. Az oktatási in­tézmények igazgatóinak ter­vezett általános cseréje, az iskolai oktatás szétzilálásá­hoz vezethet. A város okta­tási intézményeinek mintegy 50 ezer tanulóját — óvodá­soktól az egyetemistákig — zömében jól felkészült, mun­kájukhoz értő és azt hiva­tásszerűen végző pedagógu­sok nevelik. Oktatási szin­tenként az alábbi problé­mákra kívánjuk a fő figyel­met fordítani. a) Az óvodai ellátásban: a nem óvodai célra épült 19 létesítmény fokozatos kivál­tása. Az óvodák eltérő ki­használtságának csökkentése. b) Az általános iskolák­ban:. a demográfiai hullám levezetéséhez szükséges fel­tételek biztosítására, a vál­takozó tanítás minimálisra csökkentésére, az egyes osz­tálytermekre jutó 34,2 fős tanulólétszám további mér­séklésére. c) A gimnáziumokban és szakközépiskolákban: az egy osztálytanteremre jutó lét­szám csökkentése és afc okta­tás tárgyi feltételeinek javí­tása. A szakmunkásképzés­ben a zsúfoltság csökkenté­se. Az oktatási intézményektől a pártharcokat feltétlenül távol kell tartani. Miskolc város kulturális életében — az országokéhoz hasonlóan — a fő veszély a minden korábbi érték tagadásában rejlik. A kulturális élet te­rületén városunkban is sok jól képzett szakember dolgo­zik. Munkájukba nem bele­avatkozni, hanem tevékeny­ségüket segíteni kell. Szük­séges a város nagyságrend­jéhez képest hiányos kultu­rális és művelődési intéz­ményrendszert bővíteni, szá­mukat az országos átlaghoz felzárkóztatni. A meglevő intézmények állagának javí­tása, felszerelésük korszerű­sítése halaszthatatlan fel­adat. A rendelkezésre álló anya­giak elosztása, széles körű társadalmi ellenőrzés alap­ján kell történjen. A szerve­zeti keretekbe a politikának szükségtelen beleavatkozni. IV. EGÉSZSÉGÜGY- SZOCIÁLPOLITIKA: Az ország — így a város — egészségügyi helyzete el­lentmondásokkal terhes. Mi­közben az országoshoz ha­sonlóan csökkent az egy or­vosi körzetre jutó lakosok száma (1624 fő), és nőtt a 10 ezer lakosra jutó körzeti orvosok száma (6 fő) bővült a kórházi ágyak száma (3 év alatt 1660-ról 2070-re) és más mutatók is javultak, addig gond van a kórházak felsze­reltségével, az egészségügyi dolgozók bérezésével, lassú ütemben folynak az egyes rekonstrukciós munkák, és változtatások szükségesek az egészségügy megmerevedett szervezetében is. A lakosság sem vigyáz sa­ját egészségére, változatlanul nő az alkoholizmus. Az egészségügy területén három fő irányban szorgalmazunk »változtatást: * a) kapjon az egészségügy a rendelkezésre álló anyagi­akból nagyobb arányban*En­nek elosztása legyen a szak­emberek dolga, b) a szükséges szervezeti változásokat végre kell haj­tani. Nem helyeseljük vi­szont az általános, válogatás nélküli vezetőcserét, c) hatékonyabb megelőző munkát, és az eddiginél jobb hatásfokú egészségügyi pro­pagandát tartunk szükséges­nek. Az egyén is felelős a saját egészségéért. A szociális ellátást igény­lők köre Miskolcon az or­szágosnál nagyobb arányban és folyamatosan növekedett. Nem nőtt viszont a szociális otthoni — 460 főt befogadó — férőhelyek száma. Az el­helyezésre várók száma 80— 100 fő közötti, a várakozási idő a felvételre általában fél —egy év. Nőtt a házigon­dozásban részt vevők száma (788 fő). Általában, de az utóbbi időben az életszínvo­nal csökkenésével különösen nő a szociális segélyre jogo­sultak száma. A probléma alapvető meg­oldását a javuló életkörül­mények, a növekvő életszín­vonal jelentené. Erre a kö­zeljövőben reményünk sem lehet. Most olyan a helyzet, hogy a gazdagok egyre gaz­dagabbak, a szegények mind- többen egyre szegényebbek, kiszolgáltatottabbak és meg- alázottabbak lesznek. A kö­zéprétegekből is egyre töb­ben az elszegényedés sorsá­ra jutnak. Az újonnan meg- ’ választott önkormányzatnak a városban kialakult eddigi jó módszereket is továbbfej­lesztve, e területre jelentős anyagiakat, figyelmet és energiát kell fordítani. V. MEGÜJULAS ÉS FOLYAMATOSSÁG Valljuk és hirdetjük, hogy az MSZMP — rövid szó- használattal: a Munkáspárt — megújult. Sokan kérdezik tőlünk, miben nyilvánul ez meg. Mindenekelőtt abban, hogy egyértelműsítjük: a mai MSZMP szakított a koráb­bi bürokratizmusával, a tag­ság pártja, a magyarországi szocialista munkásmozgalom szerves része. Mit vállal és mit utasít el a megújult MSZMP? Vállaljuk: — A magyar baloldali mozgalmak valamennyi ha­ladó szellemi és politikai ha­gyományát. — Azokat a szerves népi törekvéseket, amelyek a magyar munkásmozgalom pártjában az éppen élen le­vő konkrét vezetés működé­sétől függetlenül is, akár an­nak ellenére is jelen voltak. — A marxizmus egész gondolatrendszerét, és a nem marxista haladó, humanista, az emberi társadalom való­ságos problémáit felvető esz­meáramlatok integrációját. — Annak képviseletét, hogy 1956-tól napjainkig ha­zánkban nagyszabású építő­munka folyt örökölt elma­radottságunk felszámolására, egy emberközpontú társada­lom kialakítására, a szocia­lizmus, a közösségi társada­lom megteremtésére. — Az 1945 óta'eltelt évti­zedek minden olyan politi­kai tettét, amely a magyar nép valóságos érdekeit, a ki­zsákmányolás felszámolását, a dolgozó osztályok pozíciói­nak és életesélyeinek erősí­tését szolgálta. — A jövőre nézve, mind­azoknak a társadalmi erők­nek a képviseletét, amelyek objektíve nem érdekeltek a tőke uralmának megteremté­sében, de érdekeltek egy hatékony, teljesítményelvű, ugyanakkor humánus közös­ségi társadalmi modell to­vábbvitelében. — A polgári demokrati­kus viszonyok között is mindezeknek az érdekeknek törvényes képviseletét, a küzdelmet a polgári demok­rácia normáinak következe­tes érvényesítéséért, harcot a kiépülőben levő jobbolda­li kispolgári politikai dikta­túra ellen, a szellemi konf­rontációt ‘az ezt támogató reakcós és retrográd néze­tek ellen. — Az alkotó vitát és egy­ben szövetséget más balol­dali erőkkel, valamint az együttműködést a tisztessé­ges, a polgári demokrácia normáit őszintén érvényesí­teni kívánó politikai ténye­zőkkel. Elutasítjuk: — Azt a szellemi és poli­tikai magatartást, amely ma­gát baloldali jelszavakkal álcázva, valójában a tőkés renddel, mint egyedüli al­ternatívával való kiegyezés­re kívánja rábírni társadal­munkat. Ezzel nemcsak az elnyomottak évezredes küz­delmeit feszi zárójelbe, ha­nem ugyanakkor reakciós, jobboldali restaurációs kísér­letek objektív szövetségesévé is válik. — A marxizmus minden­fajta vulgarizálását, leegy­szerűsítését és kanonizálását. A sztálini rendszert jellem­ző gondolkodásmód és poli­tikai gyakorlat egészét, en­nek minden későbbi marad­Választási célkitűzésünk, hogy biztosítsuk a munkás, az alkalmazotti és baloldali értelmiségi részvételt az ‘új önkormányzati testületben. Álláspontunk, hogy a vá­ros mind a 30 választókerü­letében állítunk jelöltet, akikre az ajánlást a válasz­tókerületek polgárai, baráta­ink és saját tagjaink- tették meg. Jelöltnek állítjuk az egyes választókerületekben a kö­vetkező állampolgárokat: 1. sz. vk.: Budai József, 74 éves, nyugdí­jas bányász. Nős, 30 éven át tagja a városi tanács testületé­nek. Gimnáziumi érettségivel rendelkezik. í. sz. vk.: Kós Imre, 46 éves, MÁV-rak- tárnok. Nős, három gyermeke van. Ipari szakközépiskolában szerzett érettségi bizonyítványt. 4. sz. vk.:- Márkusz Dezső, 50 éves, sze­mélyzeti és szociális igazgató. Nős, két gyermeke van. Gim­náziumi érettségivel bír. 11. sz. vk.: Szeműn János, 57 éves, nyug­díjas igazgató. Nős, egy gyer­meke van. Főiskolát végzett. 12. sz. vk.: Hornyik László, 46 éves, ak­nász. Nős, két gyermeke van. Technikusi oklevéllel és főisko­lai végzettséggel rendelkezik. 13. sz. vk.: Dócs Attila, 25 éves, gépész. Nőtlen. Szakközépiskolai vég­zettsége van. 14. sz. vk.: Major Ernő, 55 éves, hivatá­sos katona. Nős, egy gyermeke van. A Zalka Máté Katonai Fő­iskolán szerzett képesítést. 15. sz. vk.: Dr. Emödi Gyula, 52 éves, középiskolai tanár. Nős, egy ványával és utánérzésével együtt. — Azt a torz politikai gya­korlatot, amely a marxista pártot tekinti a társadalom­ban levő bonyolult érdekvi­szonyok egyetlen lehetséges és egyedüli autentikus és mindenkor csakis helyes po­litikát képviselő kifejezőjé­nek. — Az 1956—59 közötti MSZMP működésének és po­litikájának nyilvánvaló, korábban nem részletezett súlyos következményekhez vezető hibáit. — Azt a magatartást, amely nem ismeri el a bal­oldali mozgalóm teljes és szerves megújításának szük­ségességét, a baloldaliság új­rafogalmazásának jogos igé­nyét és nem vonja le a ta­nulságokat mozgalmunk sú­lyos válságából. — Azt a tudománytalan és történelmietlen nézet­rendszert, amely a szocializ­must, valamint hazánk 1945 óta megélt történelmét egé­szében tévútnak minősíti. — Azt a politikai felfo­gást, amely a marxista pár­tot ki kívánja rekeszteni az új típusú baloldali egység keretei közül, s a kommu­nistaellenes baloldaliság tör­ténelmileg tragikus fikciójá­ra építi fel szellemi arcula­tát. Tisztelt Választópolgár! Az élet néhány területét érintve írtuk le véleményün­ket, vázoltuk céljainkat. Nem beszéltünk számos olyan fon­tos területről, mint pl.: a környezetvédelem, a lakás­kérdés, a város közlekedése, kereskedelmi hálózata, stb. Reméljük jelöltjeink, bará­taink és elvtársaink e kér­désekben kialakított progra­munkat önökkel történő ta­lálkozásaik során élő szóban is elmondják majd Önöknek. Kérjük, ha pártunk he­lyi programjával, annak fel­vázolt pilléreivel egyetért és jelöltjeink szimpatikusak ön­nek, szavazzon választókerü­letének MSZMP-jelöltjére, a pártlistán pedig a megújult MSZMP’-re. MSZMP Miskolc Városi Koordinációs Bizottsága gyermeke van. Az ELTE böl­csészkarán szerezte tanári ok­levelét. 16. sz. vk.: Becze Árpád, 41 éves, végter­mék-ellenőr. Nős. egy gyerme­ke van. Szaktechnikusi oklevél­lel bír. 18. sz. vk.: Balázs Csaba, 32 éves, kohó­mérnök. Nőtlen. A Nehézipari Műszaki Egyetemen szerezte mérnöki oklevelét. Független jelöltként indul. Jelölését pár­tunk támogatta. 20. sz. vk.: Lövei Dezső, 52 éves, csoport- vezető. Nős, egy gyermeke van. Közgazdasági technikumban szerzett végzettséggel bír. 21. sz. vk.: Varjú Zoltánné, 57 éves, HM- nyugdíjas, rádiótávírász, Elvált, három gyermeke van. Gimná­ziumi érettségivel rendelkezik. 22. sz. vk.: Nagy Józsefné, 50 éves, óvó­nő. Férjes, két gyermeke van. Felsőfokú óvónőképzőben szer­zett oklevelet. 23. sz. vk.: Bokor Kálmán, 54 éves, tech­nikus. Nős, két gyermeke van. Technikusi oklevéllel bír. 24. sz. vk.: Kiss Sándor, 54 éves. kohász­technikus. Nős. két gyermek apja. Kohóipart technikusi ok­levele van. 27. sz. vk.: Párkányi Zsolt, 45 éves, ak­nász. Nős. két gyermeke van. Bányaipari technikumot végzett. A tanács testületének jelenleg is tagja. 28. sz. vk.: Kun Lajos. 63 éves. nyugdí­jas osztályvezető. Nős, két gyermeke van. Gépipart techni­kumban szerzett oklevelet. 30. sz. vk.: MáIyí\Géza, 59 éves* erdőmér­nök. Nős, három gyermek apja. Erdőmérnöki főiskolát végzett. A 3„ 5., 6., 7., 8., 9., 10.. 17.,- 19. és 26. sz. választókerületek­ben a jelöltjeink ajánló listái­kat még nem nyitották meg. Listájuk megnyitása után név­sorukat nyilvánosságra hozzuk: A jelöltek

Next

/
Thumbnails
Contents