Déli Hírlap, 1990. szeptember (22. évfolyam, 203-227. szám)
1990-09-05 / 206. szám
Munka, megélhetés, szabadság, biztonság Részietek a Munkáspárt miskolci programjából (Folytatás az 1. oldalról) A BÉRBŐL ÉS FIZETÉSBŐL ÉLŐK PARTJA VAGYUNK A dolgozók érdekeiből kiindulva, mindenekelőtt a legsürgősebb teendőkre összpontosítjuk figyelmünket. A további romlás megakadályozásával el kell hárítani a gazdasági összeomlást, a káoszt, a nemzeti katasztrófát. Meg kell állítani a jobbrato- lódóst, és a társadalomban felerősödött más negatív folyamatokat, ki kell védenünk a dolgozók helyzetére gyakorolt kedvezőtlen hatásokat, meg kell gátolnunk a tőkés társadalmi rendszer és egy reakciós népellenes hatalom visszaállítását. Az alkotó munkához az országnak — benne Miskolc város lakóinak — nyugalomra van szüksége. I. KÖZÁLLAPOTOK, KÖZBIZTONSÁG: Miskolc város népességét, foglalkoztatási szintjét és az ellátásban betöltött szerepét tekintve nemcsak a megyében, hanem az észak-magyarországi területen is számtalan regionális szerepkörrel rendelkezik. A város meghatározott szelepet játszik Borscd-Abaúj-Zemplén megye egészségügyi és szociális ellátásában, a középfokú oktatásban, a közművelődésben. A felsőfokú képzés, a tudományos és művészeti élet területén pedig regionális szerepkört tölt be. A városban kialakult közállapot és közbiztonság kisugárzik, érezteti hatását a megyében, sőt azon túl is. A megújult MSZMP a pluralista demokráciát, az alkotmányosságot, a jogállamiságot, a törvényességet, az emberi jogokat alapvető értéknek tekinti. Az alkotmány alapján síkra száll a demokrácia következetes megvalósításáért, küzd szocialista céljaiért. Hazánkban jelenleg a demokrácia külsődleges jegyeivel elleplezett, az elitek megállapodásain nyugvó, tekintélyelvű, antidemokratikus hatalomgyakorlás és a polgári demokrácia normáit érvényesíteni kívánó politika képviselői vetélkednek egymással. A politikai élet jellemző vonása lett a pártok, illetve a pártvezetők kulisszák mögötti alkudozása, az országot kész helyzét elé állító paktumok megkötése. Ezt a helyzetet Miskolcon meg kell akadályozni. A megújult MSZMP miskolci szervezetei határozottan küzdenek a város lakóinak háta mögött folytatott politizálás ellen. Fellépünk a nyilvánosság mindjobban eluralkodó leszűkítése, a dez- informálás, az alaptalan rágalmazás, a mocskolódás, a baloldali erők elleni manipulációkkal szemben. Miután a politikai küzdelmek fontos színtere a helyi politika, a Munkáspárt szervezetei és tagjai, valamint az önkormányzatba beválasztott képviselői szembeszáll- nak a közügyet eddig szolgáló, becsületes emberek elleni hajszával, a „B”-listá- zásokkal. Őrködni kívánnak a köz- igazgatás jogszerű működésén. Egyszerű, olcsó és hatékony közigazgatásra van szükség, melynek munkáját nem bénítják a bizonytalan helyzetet teremtő - gyakori átszervezések. A város minden polgárával együtt aggódva figyeljük a közrend és közbiztonság romlását. Ennek mutatói megyénkben és Miskolcon az országos, átlagnál is rosszabbak. A rendőrség 'elleni politikai célzatú támadások egyaránt elbizonytala- nították a rendőrség vezetőit és a rendőrt is. A rendőri munkában elkövetett mulasztások, az elenyésző számú elítélendő rendőri magatartás nem lehet alapja egv mesterségesen szított, rendőrségellenes hangulatnak. A munkásőrség és az önkéntes rendőri szervezet felszámolása politikai • indítékú döntés következménye volt, de jelentősen hozzájárult a közbiztonság romlásához. Erős, jól fizetett és a bűnüldözésben határozott, minden törvényes eszközt bátran alkalmazó, korszerű rendőrséget akarunk és támogatunk. A becsületes állampolgár ne, a bűnöző pedig igenis féljen a rendőrségtől. Féltjük gyermekeinket, hozzátartozóinkat, nehéz munka árán szerzett értékeinket. A demokrácia alapja a rend, a közösség és az egyén fegyelme. Nyugodtan akarunk élni városunkban. II. GAZDASÁG: Az MSZMP baloldali ellenzéki párt, gazdaságpolitikai állásfoglalásában az el- . következendő időszakban két egymással szorosan összefüggő célt követ: a) Arra törekszik, hogy a szocialista építés több évtizedes munkájával létrehozott gazdasági értékeinkből mind a gazdaság, mind pedig a szociális vívmányok terén minél többet megvédjünk és megtartsunk. b) Az átalakuló viszonyok között is védjük a dolgozók érdekeit, képviseljük követeléseiket, közvetlen és távolabbi céljaikat. A több mint 200 000 lelket számláló Miskolc lakóinak többsége a gazdaságból él, nem mindegy azonban, hogy miként, milyen színvonalon. A Munkáspárt általános gazdaságpolitikai elveivel összhangban a fenti célokért az alábbi törekvésekkel folytatunk politikai harcot: — a köztulajdon megőrzése és hatékony működtetése, — a szövetkezeti gazdálkodás önállóságának és a mezőgazdasági termelés biztonságának védelme. Azt valljuk, hogy a föld azé ma, radjon, aki azt megműveli, — a gazdaság működőképességének fenntartásával egyidejűleg a struktúraváltás és gazdasági növekedéshez való fokozatos visszatérés, — a bérből és fizetésből élők, a szövetkezeti tagok és a nyugdíjasok életviszonyainak javítása, — a munkavállalói érdekek, a szakszervezetek védelme, — az infláció ütemének csökkentése, — a tömeges munkanélküliség elkerülése, — a szociális és kulturális alapellátás ingyenessége és magas szintje, — a nemzeti érdekeinket kifejező külgazdasági orientáció, egyenrangú partner- kapcsolatok Kelettel és Nyugattal egyaránt, — a felsorolt törekvéseket szolgáló hatékony állami gazdaságpolitika. A fenti törekvéseink fontosságát egyetlen helyi adattal bizonyítjuk. A 126 ezer fő körül alakuló városi munkaerőforrás, a foglalkoztatási helyzet és a munkahelyek szűkülő száma évek óta növekvő feszültséget okoz. Egyszerre van jelen a munkaerő-kereslet és -kínálat, illetve ezeknek minőségi eltérése. A munkaerő-kereslet 1800 fő körül alakul, a nyilvántartott munkanélküli mintegy másfél éve kb. 700 —1000 fő. Törekvésünk, hogy minél kevesebb legyen a munkanélküli és csökkenjen a munkanélküli segélyre szorulók száma, elsősorban a munkahelyteremtő fejlesztések útján. Az ország, a város közvéleményét erősen foglalkoztató kérdés a mezőgazdaság, az élelmiszer-termelés helyzete és várható jövője. Nem mindegy, hogy a városkörnyék mezőgazdasággal foglalkozói üzemei és dolgozói milyen biztonságérzettel termelnek, termelnek-e egyáltalán, és a miskolci munkás mennyiért veszi meg a mezőgazdaság termékeit. Egyes politikai csoportosulások napjainkban az egyéni paraszti termelés erőltetésével, az 1947-es földtulajdonviszonyok visszaállításával olyan helyzetet teremtenének, amely a falusi lakosság többségének elszegényedését, a cselédgazda viszony újraélesztését, a mezőgazdasági termelés évtizedekre való visszavetését, a lakossági élelmiszerellátás drágulását eredményezné, és hazánkat a földbirtokperek országává tenné. Féltjük az ország, a miskolciak kenyerét, a parasztság jövőjét. Hosszú évek óta a mezőgazdaság az egyetlen termelési ág, amely jelentős aktívummal járult hozzá a konvertibilis külkereskedelr mi mérleg egyenlegének javításához. A termelés egy- harmada exportra kerül. Mi olyan többszektorú agrár- gazdaságot és ezt megvalósító agrárpolitikát támogatunk, amely épít az elmúlt három évtized eredményeire, melynek hasznát az egész ország élvezte. III. OKTATÁS—KULTŰRA: Minden torzítás és hamisítás ellenére történelmi tény. hogy a felszabadulás után a volt uralkodóosztályok műveltségi monopóliumát megtörve, a munkások és parasztok gyerekeiből új értelmiség nevelődött. Bővültek a kulturálódás lehetőségei. A Miskolci Egyetem városunk európai színvonalú felsőoktatási intézménye. Sajnálatosan az utóbbi időben a szellemi életben felerősödtek a baloldali értékekkel szembenálló tendenciák. Kikezdik és támadják az oktatás modern, világi Jellegét. Még a polgári fejlődés vívmányaival is gyökeresen szakító szemléletet akarnak uralkodóvá tenni. Terjed és tért hódít, a nacionalista és a klerikális ideológia, a faji, vallási előítélet és türelmetlenség. A kultúra kommercializálódik. A valóságos értékeket kiszorítja a kulturális selejt és a pornográfia. Egyesek a kötelező iskolai vallásoktatás bevezetésével egy évszázaddal akarták visszavetni a közoktatást. Az oktatási intézmények igazgatóinak tervezett általános cseréje, az iskolai oktatás szétzilálásához vezethet. A város oktatási intézményeinek mintegy 50 ezer tanulóját — óvodásoktól az egyetemistákig — zömében jól felkészült, munkájukhoz értő és azt hivatásszerűen végző pedagógusok nevelik. Oktatási szintenként az alábbi problémákra kívánjuk a fő figyelmet fordítani. a) Az óvodai ellátásban: a nem óvodai célra épült 19 létesítmény fokozatos kiváltása. Az óvodák eltérő kihasználtságának csökkentése. b) Az általános iskolákban:. a demográfiai hullám levezetéséhez szükséges feltételek biztosítására, a váltakozó tanítás minimálisra csökkentésére, az egyes osztálytermekre jutó 34,2 fős tanulólétszám további mérséklésére. c) A gimnáziumokban és szakközépiskolákban: az egy osztálytanteremre jutó létszám csökkentése és afc oktatás tárgyi feltételeinek javítása. A szakmunkásképzésben a zsúfoltság csökkentése. Az oktatási intézményektől a pártharcokat feltétlenül távol kell tartani. Miskolc város kulturális életében — az országokéhoz hasonlóan — a fő veszély a minden korábbi érték tagadásában rejlik. A kulturális élet területén városunkban is sok jól képzett szakember dolgozik. Munkájukba nem beleavatkozni, hanem tevékenységüket segíteni kell. Szükséges a város nagyságrendjéhez képest hiányos kulturális és művelődési intézményrendszert bővíteni, számukat az országos átlaghoz felzárkóztatni. A meglevő intézmények állagának javítása, felszerelésük korszerűsítése halaszthatatlan feladat. A rendelkezésre álló anyagiak elosztása, széles körű társadalmi ellenőrzés alapján kell történjen. A szervezeti keretekbe a politikának szükségtelen beleavatkozni. IV. EGÉSZSÉGÜGY- SZOCIÁLPOLITIKA: Az ország — így a város — egészségügyi helyzete ellentmondásokkal terhes. Miközben az országoshoz hasonlóan csökkent az egy orvosi körzetre jutó lakosok száma (1624 fő), és nőtt a 10 ezer lakosra jutó körzeti orvosok száma (6 fő) bővült a kórházi ágyak száma (3 év alatt 1660-ról 2070-re) és más mutatók is javultak, addig gond van a kórházak felszereltségével, az egészségügyi dolgozók bérezésével, lassú ütemben folynak az egyes rekonstrukciós munkák, és változtatások szükségesek az egészségügy megmerevedett szervezetében is. A lakosság sem vigyáz saját egészségére, változatlanul nő az alkoholizmus. Az egészségügy területén három fő irányban szorgalmazunk »változtatást: * a) kapjon az egészségügy a rendelkezésre álló anyagiakból nagyobb arányban*Ennek elosztása legyen a szakemberek dolga, b) a szükséges szervezeti változásokat végre kell hajtani. Nem helyeseljük viszont az általános, válogatás nélküli vezetőcserét, c) hatékonyabb megelőző munkát, és az eddiginél jobb hatásfokú egészségügyi propagandát tartunk szükségesnek. Az egyén is felelős a saját egészségéért. A szociális ellátást igénylők köre Miskolcon az országosnál nagyobb arányban és folyamatosan növekedett. Nem nőtt viszont a szociális otthoni — 460 főt befogadó — férőhelyek száma. Az elhelyezésre várók száma 80— 100 fő közötti, a várakozási idő a felvételre általában fél —egy év. Nőtt a házigondozásban részt vevők száma (788 fő). Általában, de az utóbbi időben az életszínvonal csökkenésével különösen nő a szociális segélyre jogosultak száma. A probléma alapvető megoldását a javuló életkörülmények, a növekvő életszínvonal jelentené. Erre a közeljövőben reményünk sem lehet. Most olyan a helyzet, hogy a gazdagok egyre gazdagabbak, a szegények mind- többen egyre szegényebbek, kiszolgáltatottabbak és meg- alázottabbak lesznek. A középrétegekből is egyre többen az elszegényedés sorsára jutnak. Az újonnan meg- ’ választott önkormányzatnak a városban kialakult eddigi jó módszereket is továbbfejlesztve, e területre jelentős anyagiakat, figyelmet és energiát kell fordítani. V. MEGÜJULAS ÉS FOLYAMATOSSÁG Valljuk és hirdetjük, hogy az MSZMP — rövid szó- használattal: a Munkáspárt — megújult. Sokan kérdezik tőlünk, miben nyilvánul ez meg. Mindenekelőtt abban, hogy egyértelműsítjük: a mai MSZMP szakított a korábbi bürokratizmusával, a tagság pártja, a magyarországi szocialista munkásmozgalom szerves része. Mit vállal és mit utasít el a megújult MSZMP? Vállaljuk: — A magyar baloldali mozgalmak valamennyi haladó szellemi és politikai hagyományát. — Azokat a szerves népi törekvéseket, amelyek a magyar munkásmozgalom pártjában az éppen élen levő konkrét vezetés működésétől függetlenül is, akár annak ellenére is jelen voltak. — A marxizmus egész gondolatrendszerét, és a nem marxista haladó, humanista, az emberi társadalom valóságos problémáit felvető eszmeáramlatok integrációját. — Annak képviseletét, hogy 1956-tól napjainkig hazánkban nagyszabású építőmunka folyt örökölt elmaradottságunk felszámolására, egy emberközpontú társadalom kialakítására, a szocializmus, a közösségi társadalom megteremtésére. — Az 1945 óta'eltelt évtizedek minden olyan politikai tettét, amely a magyar nép valóságos érdekeit, a kizsákmányolás felszámolását, a dolgozó osztályok pozícióinak és életesélyeinek erősítését szolgálta. — A jövőre nézve, mindazoknak a társadalmi erőknek a képviseletét, amelyek objektíve nem érdekeltek a tőke uralmának megteremtésében, de érdekeltek egy hatékony, teljesítményelvű, ugyanakkor humánus közösségi társadalmi modell továbbvitelében. — A polgári demokratikus viszonyok között is mindezeknek az érdekeknek törvényes képviseletét, a küzdelmet a polgári demokrácia normáinak következetes érvényesítéséért, harcot a kiépülőben levő jobboldali kispolgári politikai diktatúra ellen, a szellemi konfrontációt ‘az ezt támogató reakcós és retrográd nézetek ellen. — Az alkotó vitát és egyben szövetséget más baloldali erőkkel, valamint az együttműködést a tisztességes, a polgári demokrácia normáit őszintén érvényesíteni kívánó politikai tényezőkkel. Elutasítjuk: — Azt a szellemi és politikai magatartást, amely magát baloldali jelszavakkal álcázva, valójában a tőkés renddel, mint egyedüli alternatívával való kiegyezésre kívánja rábírni társadalmunkat. Ezzel nemcsak az elnyomottak évezredes küzdelmeit feszi zárójelbe, hanem ugyanakkor reakciós, jobboldali restaurációs kísérletek objektív szövetségesévé is válik. — A marxizmus mindenfajta vulgarizálását, leegyszerűsítését és kanonizálását. A sztálini rendszert jellemző gondolkodásmód és politikai gyakorlat egészét, ennek minden későbbi maradVálasztási célkitűzésünk, hogy biztosítsuk a munkás, az alkalmazotti és baloldali értelmiségi részvételt az ‘új önkormányzati testületben. Álláspontunk, hogy a város mind a 30 választókerületében állítunk jelöltet, akikre az ajánlást a választókerületek polgárai, barátaink és saját tagjaink- tették meg. Jelöltnek állítjuk az egyes választókerületekben a következő állampolgárokat: 1. sz. vk.: Budai József, 74 éves, nyugdíjas bányász. Nős, 30 éven át tagja a városi tanács testületének. Gimnáziumi érettségivel rendelkezik. í. sz. vk.: Kós Imre, 46 éves, MÁV-rak- tárnok. Nős, három gyermeke van. Ipari szakközépiskolában szerzett érettségi bizonyítványt. 4. sz. vk.:- Márkusz Dezső, 50 éves, személyzeti és szociális igazgató. Nős, két gyermeke van. Gimnáziumi érettségivel bír. 11. sz. vk.: Szeműn János, 57 éves, nyugdíjas igazgató. Nős, egy gyermeke van. Főiskolát végzett. 12. sz. vk.: Hornyik László, 46 éves, aknász. Nős, két gyermeke van. Technikusi oklevéllel és főiskolai végzettséggel rendelkezik. 13. sz. vk.: Dócs Attila, 25 éves, gépész. Nőtlen. Szakközépiskolai végzettsége van. 14. sz. vk.: Major Ernő, 55 éves, hivatásos katona. Nős, egy gyermeke van. A Zalka Máté Katonai Főiskolán szerzett képesítést. 15. sz. vk.: Dr. Emödi Gyula, 52 éves, középiskolai tanár. Nős, egy ványával és utánérzésével együtt. — Azt a torz politikai gyakorlatot, amely a marxista pártot tekinti a társadalomban levő bonyolult érdekviszonyok egyetlen lehetséges és egyedüli autentikus és mindenkor csakis helyes politikát képviselő kifejezőjének. — Az 1956—59 közötti MSZMP működésének és politikájának nyilvánvaló, korábban nem részletezett súlyos következményekhez vezető hibáit. — Azt a magatartást, amely nem ismeri el a baloldali mozgalóm teljes és szerves megújításának szükségességét, a baloldaliság újrafogalmazásának jogos igényét és nem vonja le a tanulságokat mozgalmunk súlyos válságából. — Azt a tudománytalan és történelmietlen nézetrendszert, amely a szocializmust, valamint hazánk 1945 óta megélt történelmét egészében tévútnak minősíti. — Azt a politikai felfogást, amely a marxista pártot ki kívánja rekeszteni az új típusú baloldali egység keretei közül, s a kommunistaellenes baloldaliság történelmileg tragikus fikciójára építi fel szellemi arculatát. Tisztelt Választópolgár! Az élet néhány területét érintve írtuk le véleményünket, vázoltuk céljainkat. Nem beszéltünk számos olyan fontos területről, mint pl.: a környezetvédelem, a lakáskérdés, a város közlekedése, kereskedelmi hálózata, stb. Reméljük jelöltjeink, barátaink és elvtársaink e kérdésekben kialakított programunkat önökkel történő találkozásaik során élő szóban is elmondják majd Önöknek. Kérjük, ha pártunk helyi programjával, annak felvázolt pilléreivel egyetért és jelöltjeink szimpatikusak önnek, szavazzon választókerületének MSZMP-jelöltjére, a pártlistán pedig a megújult MSZMP’-re. MSZMP Miskolc Városi Koordinációs Bizottsága gyermeke van. Az ELTE bölcsészkarán szerezte tanári oklevelét. 16. sz. vk.: Becze Árpád, 41 éves, végtermék-ellenőr. Nős. egy gyermeke van. Szaktechnikusi oklevéllel bír. 18. sz. vk.: Balázs Csaba, 32 éves, kohómérnök. Nőtlen. A Nehézipari Műszaki Egyetemen szerezte mérnöki oklevelét. Független jelöltként indul. Jelölését pártunk támogatta. 20. sz. vk.: Lövei Dezső, 52 éves, csoport- vezető. Nős, egy gyermeke van. Közgazdasági technikumban szerzett végzettséggel bír. 21. sz. vk.: Varjú Zoltánné, 57 éves, HM- nyugdíjas, rádiótávírász, Elvált, három gyermeke van. Gimnáziumi érettségivel rendelkezik. 22. sz. vk.: Nagy Józsefné, 50 éves, óvónő. Férjes, két gyermeke van. Felsőfokú óvónőképzőben szerzett oklevelet. 23. sz. vk.: Bokor Kálmán, 54 éves, technikus. Nős, két gyermeke van. Technikusi oklevéllel bír. 24. sz. vk.: Kiss Sándor, 54 éves. kohásztechnikus. Nős. két gyermek apja. Kohóipart technikusi oklevele van. 27. sz. vk.: Párkányi Zsolt, 45 éves, aknász. Nős. két gyermeke van. Bányaipari technikumot végzett. A tanács testületének jelenleg is tagja. 28. sz. vk.: Kun Lajos. 63 éves. nyugdíjas osztályvezető. Nős, két gyermeke van. Gépipart technikumban szerzett oklevelet. 30. sz. vk.: MáIyí\Géza, 59 éves* erdőmérnök. Nős, három gyermek apja. Erdőmérnöki főiskolát végzett. A 3„ 5., 6., 7., 8., 9., 10.. 17.,- 19. és 26. sz. választókerületekben a jelöltjeink ajánló listáikat még nem nyitották meg. Listájuk megnyitása után névsorukat nyilvánosságra hozzuk: A jelöltek
