Déli Hírlap, 1990. szeptember (22. évfolyam, 203-227. szám)
1990-09-27 / 225. szám
Diákdemonstráció Legalább kétezer diák indult e! tegnap délelőtt 10 óra táj. bán a Miskolci Egyetemről a megyeszékhely belvárosába. A Sza- badsáa téren, a Kossuth-szobor talapzatánál délben kezdődött meg az a nagygyűlésük, amelyiken a kormány oktatáspolitikája ellen tiltakoztak, s azért emelték fel a szavukat, hogy ne kelljen fillérekből tengődve kiművelt emberfőkké válniuk. Ha ugyanis nekik kell előteremteniük tanulmányaik és megélhetésük költségeit, az csak a tanulás rovására mehet... (tudósításunk a 2. oldalor' (Kerényi László felvételei) Furmann Imre szerint: Az író a hatalom érzékeny műszere A MISKOLCIAK NAPILAPJA képtelenség beindítani a gazdaságot. Nekünk ezért sem szabad a régi rendszer hibájába esnünk. Eddig ugyanis a maradék-elv alapján próbálták életben tartani a kultúrát. — Ön hozta szóba a bölcsészképzés ügyét. Érdekelne hogyan látja ennek a jövőjét. Már csak azért is fontos lenne ezt tudni, mert a napokban az MDF is tárgyalóasztalhoz ült a megyei tanácson. S azon a megbeszélésen a bölesészképzésről is állást foglalt néhány parlamenti párt. — Az a határozott meggyőződésünk, hogy a hatalmas munkával létrehozott bölcsészegyetemet ezután is meg kell tartani. Igen nagy szükség van erre ebben a humán tradíciótól mentes térségben. Mi azt rögzítettük a megyei tanács tárgyalóasztalánál, hogy* az új ön- kormányzat dolga lesz dönteni a bölcsészképzésnek jelenleg otthont adó volt MSZMP székház sorsáról. Akármilyen lesz is ez az ön- kormányzat, ha felelősen gondolkodik, ha nem akarja tönkre tenni a holnapunkat, támogatni kell az egyetemet.' — Engedjen meg egy személyes kérdést. Ön azt igyekszik bizonyítani, hogy mennyire fontos áldozatokat hozni a művelődésért. Ez talán természetes hiszen Furmann Imre nemcsak politikus, de Költő is. Az írástudóknak eddig rendszerint ellenzéki szerep jutott a politikában. Az MDF azonban most — tele írókkal, költőkkel — hatalomra, kormányra jutott. Meddig politizálnak még a művészek? — Szerintem nem lenne igaz, ha azt mondanánk, hogy minden időben ellenzéki szerepet játszottak az írók. Pe- töfiék 1849-ben a hatalom védelmében harcoltak. 1956. október 23-án Nagy Imre felelős kormánya mellé sorakoztak fel az irodalmárok. De régebbi korokban is voltak igen komolyan politizáló művészek: Kölcsey Ferenc parlamenti képviselőként. Katona József Kecskemét főügyészeként. Ma sem feltétlenül ellenzéki minden író. Vacláv Hável rendkívül masas közjogi méltóságot vállalt, s ugyanezt tette Göncz Árpád, aki eddig áz írószövetségünk elnöke volt. Hogy még mindig szép számmal vagyunk politizáló költők, írók, számomra ez azt jelenti, hogv úgy érezzük, amíg teljesen ki nem alakulhat a demokráciánk, nekünk is tevékenyen részt kell vállalnunk az átalakulásban. Az írói munka pedig a hatalom érzékeny műszere kell legyen. A társadalomtól így kapott jelzéseket a politikai hatalomnak mindenkor figyelembe kell vennie... (bujdos) A na%y gyűlés szónoka; Antall József A Magyar Demokrata Fórum Miskolci Szervezete szeretettel meghívja Önt kampányzáró nagygyűlésére. A nagygyűlés helye: Rónai Sándor Művelődési Központ színházterme. Ideje: szeptember 28-án 13 óra. A nagygyűlés vendége és szónoka: Antall József, a felelős magyar kormány miniszterelnöke és a Magyar Demokraí" Fórum elnöke, és dr. rnr- mann Imre, a Magyar Demokrata Fórum aleln oké. Mindenkit szeretettel . várnak! azt az ágazatot, amelyik hozza a pénzt. De arra, ami viszi, vagyis a kultúrára, a művelődésre rossz idők jöhetnek. Könnyen megeshet, hogy erre nem tudnak majd áldozni. Arra voltunk kíváncsiak, mi erről a véleménye egy, a művészethez közel álló politikusnak, dr. Furmann Imrének, a Magyar Demokrata Fórum alelnökének. — Teljesen igaz, hogy manapság szinte csak arróL beszélünk, milyen nehéz helyzetben van a gazdaság. Mintha megfeledkeznénk róla, hogy nemcsak kenyérrel él az ember. Természetes igényünk van a lélek táplálására, ez pedig a kulturális, művelődési intézmények né!- ■ kül nem megy. Hiszem, hogy hamis is lenne az a vagylagos beállítás, miszerint vagy egy gyárat zárunk be,, vagy egy könyvtárat. Ezeket a dolgokat egy jól működő demokráciában sem lehet egymással szembeállítani, nem hogy egy éppen csak most sarjadó rendszerben. — Hogy érti ezt? — önmagunk ellen tennénk, ha mosj bezárnánk egy könyvtárat ’ csak azért, hogy tovább működjék egy üzem, hogy megmaradjanak a munkahelyek. Vagy, hogy közelebbi példát hozzak: ostobán fog politizálni az az önkormányzat, amelyik nem vállalja fel a miskolci bölcsészképzést. Hiszen ha most azt mondja, hogy emellé — vagy általánosságban: a kultúra, a művészetek mellé — áll, hat-nyolc év múlva pezsgő szellemi élet lesz a megyeszékhelyen. De ehhez már most segíteni kell az iskolákat, színházakat __ Mennyire természetesnek kellene lennie, hogy egy-egy eöadás után társadalmi életet éljenek az emberek, vacsora mellett dolgozzák ■ fel az élményeiket.. . Az élénk szellemi életre azért volna égető szükségünk, mert ez gyorsítja a polgárosodást, amely nyilvánvalóan visszahat a gazdasági életre is. Művelt emberek sokasága nélkül Nem rajtunk múlott — mondja az OIP Miért volt pénzügyi támogatási stop? Nyolc hónapon át, tavaly decembertől idén augusztusig szünetelt Miskolcon a lakáshoz jutók helyi pénzügyi támogatása. Az utóbbi években — mivel állami erőből lakás már alig épül —, egyre nagyobb jelentőségre teti szert ez a támogatás, hiszen a telekvásárláshoz, lakásépítéshez és -vásárláshoz adott kedvezményes hitelek, támogatások rengeteg család számára az egyetlen esélyt jelentették az önálló otthon megteremtéséhez. S, hogy miért kellett nyolc hónapon át szüneteltetni a támogatást? A hivatalos indoklás szerint azért, mert a tanálcs úgy vélte: nincs biztosítva az anyagi fecezet. Mint ismeretes, ezt a bizonyos anyagi fedezetet az OTP nyújtja. A pályázati stoppal, pontosabban annak indoklásával kapcsolatban az OTP most azonban kétségét hangoztatja. Az OTP tanácsi ügyekkel foglalkozó osztályvezetője, Pernyei István arra kérte szerkesztőségünket, hogy adjuk közre véleményét, miszerint nem az OTP késedelmes kölcsönnyújtásán múlott az, hogy ilyen körülményesen, nehézkesen zajlott a támogatások odaítélése. Az OTP szakembere mindezt azzal támasztotta alá, hogy elmondta, az idén ösz- szesen 150 millió forintot kapott Miskolc város a lakáshoz jutók pénzügyi támogatására — az egész megyei keret, 210 millió forint túlnyomó részét. Ebből az ösz- szegből 90 és fél millió forint május 8-án a tanács rendelkezésére állt, de már március 27-én ott volt előkészítve a hitelszerződés. A következő adag pénz, 59 és fél millió forint — hitelszerződésén június 9-i dátum áll, de Pernyei úr szerint június 15-én már értesítették arról a tanácsot, hogy megvan a kért majdnem 60 millió forint. Az OTP-sek most úgy vélik, hogy ez az 59 és fél millió aligha költhető el év végéig, ez pedig azt jelenti, hog a megmaradó összeg elvész a város, azaz a lakásra várók számára. Lapunk tudósítói — miután rendszeresen részt vesznek a tanács és a végrehajtó bizottság ülésein arról hallhattak: azért kellett elrendelni elmúlt év decemberében a pályázati stopot, mert annyi volt a pályázó, hogy annak a 90 és fél millió forintnak a rovására, — amely ez év májusában állt először a tanács rendelkezésére —, előre oda kellett adni 76 millió forintot a pályázóknak. A bizottság úgy vélte, hogy nem dobhatja visz- sza a már benyújtott pályázatokat, d? újabbakat addig nem fogad el, amíg nincs biztos anvagi háttér. Az persze valóban nagy kérdés, hogy a 90 és fél milliós keret, valamint a 76 millió előre elköltött pénz különböze- tének sorsáról, azaz 14 és fél millió forintról miért csak most, azaz szeptember 13-án lehetett dönteni. Különösen akkor elgondolkodtató ez, ha valóban igaz, hogy már június 15-én világos volt: megvan a következő hitelkeret, 59 és fél millió forint is. Nem kívánunk abba a hibába esni, hogy néhány nappal a választások előtt úgymond a halott oroszlánt rugdossuk, azaz egy teljes változás előtt álló, átfogó megújulásra régen megérett tanácsi szervezetet tűzzünk tollhegyre. Az azonban világos ebből az ügyből is: az a mechanizmus, amely szerint a városháza működött, már képtelen volt arra, hogy megfeleljen azoknak az igényeknek, amit a város irányításában teljesen megváltozott gazdasági, társadalmi helyzet megkívánt. Nagyon reméljük, hogy az 59 és fél millió forintot, amelyből eddig egy fillért sem használtak fel. sikerül az év végéig kiosztani. Ennek végül is nem lehet igazán akadálya, hiszen a városi tanács végrehajtó bizottsága továbbra is működik, amíg feláll az új önkormányzati testület. Van és lesz tehát mód arra. hogy ne vesszen el a 60 millió forint — csak ehhez könnyen lehet, félre kell tenni az eddigi nehezen mozgatható, bonyolult bürokratikus módszereket. (k—ó) XXII. ÉVFOLYAM, 225. SZÁM 1990. SZEPT. 27., CSÜTÖRTÖK ARA: 4.20 FORINT Igen nehéz helyzetbe kerülhetnek az új önkormányzatok. Szinte az egész országban üres kasszát, tetemes adósságot örökölnek elődjeiktől, a tanácsoktól. Azt valamennyi párt eddig közzétett programjából tudjuk, hogy ésszerűsíteni kívánják a gazdaságot, vagyis Önmagunk ellen tennénk ha nem támogatnánk a kultúrát MISKOLCI TÁVKÖZLÉSI IGAZGATÓSÁG értesíti tisztelt telefonelőfizetőit, hogy A telefonközpont üzembe helyezésével a telefonszámok többsébe megváltozik Kérjük: üzlettársait, ismerőseit idejében értesítse a megváltozót’ * telefonszámáról! Miskolc város új telefonközpontját 1990. október 5-én helyezi üzembe
