Déli Hírlap, 1990. szeptember (22. évfolyam, 203-227. szám)

1990-09-25 / 223. szám

60, 40, 19 esztendeje Miskolcról írták,irtuk Kereső nők, közkönyvtár, korszerű háztartás REGGELI HÍRLAP, 1930. SZEPTEMBER 21, Körülbelül tízezer nő keresi kenyerét önállóan Mis­kolcon. Miskolcon egyre több a gyakorló orvosnő. Kevés városban akad annyi orvosi diplomával és rendelővel rendelkező fiatal nő, mint éppen Miskolcon, akiknex klientúrája is meglehetősen kiterjedt és úgyszólván napról napra fokozódik. A miskolci reí. leánygimnázi­um évről évre újabb csoportot enged szárnyára és küld magasabb iskolákba, akik diplomát szerezve rész­ben az orvosi, részben a tanári pályán helyezkedne« el. Nagyon sokan külföldre mennek és kereskedelmi szakiskolákat végeznek és tudásukat előnyösen érté­kesítik nagy bankokban és más üzletházakoan. Hasonlóan nagy számmal foglalkoznak nők iparmű- ( vészettel is, és ha a miskolci adatokat vesszük alapul, megállapíthatjuk, hogy ezeknek csaknem mindegyike ] képzett és diplomás iparművésznö, akik tanulmányai- I kát legtöbbször Münchenben, vagy Párizsban végez­ték. Miután azonban a konkurencia meglehetősen nagy, éppen ezért a szigorúan vett iparművészettől függet­lenül más foglalkozási ágba is belefognak, és ez a magyarázata annak, hogy ezeknek az iparművésznők­nek legnagyobb része varrodát, vagy kalapszalont tart fenn. Azelőtt ritkaság volt, hogy a nők nehezebb fizikai munkára vállalkozzanak, eltekintve a napszámosoktól. Ma minden gyár tele van női alkalmazottal. Nincs olyan nehéz munka, amelyne ne vállalkoznának, és el lehet mondani, hogy nagyon sokszor sokkal jobban elvégzik munkájukat, mint a férfiak. A nagy üzemek és gyárak természetesen szívesen alkalmazzák a női munkaerőt, tekintettel arra, hogy munkabérük lénye­gesen alacsonyabb, mint a férfiaké. Meg I ell említe­nünk még azt, hogy a gyárüzemekben szerzett ta- j pasztalatok szerint a női munkások szívesen túlóráz­nak még akkor is, ha a túlórázás csupán néhány íil- lérnyi többletjövedelmet jelent számukra. Az iparhatóságok . kimutatása szerint a különböző iparágakon a következő számarányban foglalnak he­lyet a nők: női iparosok: faipar 8, fémipar 7, bőripar 9, ruházati ipar 165, élelmezés 25, hölgyfodrász, koz­metika 17, festőipar 2, sokszorosító ipar 3, vegyes 8, összesen 244, vagyis az összes iparosoknak 12 száza­léka. fiSZAKMAGYARORSZAG, 1950. SZEPTEMBER 12. Miskolc város közkönyvtárának olvasóterme ünne- j pélyes külsőt öltött. A közkönyvtár a miskolci körzeti könyvtárral karöltve könyvikiállítást rendezett, amely­nek az a célja, hogy a dolgozóknak, a nevelőknek és a tanulóifjúságnak jól áttekinthető rendszei’be foglal­va mutassa be a könyvtár anyagát, így az újonnan beszerzett több mint 1200 darab értékes könyvet. Az első szobában felirat: Sztálin elvtárs tanítása; „Az írók: a lélek mérnökei”. Külön szekrényben he­lyezték el a világ legnagyobb tanítómesterei, Marx, Engels, Lenin, Sztálin műveit. Az olvasóteremben szekrényekben és asztalokon tár­sadalomtudományi, szépirodalmi, tudományos, ifjúsági művek sorakoznak. A könyvek között írók arcképei. Az újonnan beszerzett könyvanyag jelentősen gaz­dagítja a közkönyvtárt és bizonjntja, hogy a dolgozó nép állama minden támogatást megad a dolgozóknak a művelődéshez való jog gyakorlásához. Szemléltető- nek egy-két művet hadd emeljünk ki a gazdag új anyagból. Kezdjük Georgij Leonidze „Sztálin ifjúsá­ga" című hőskölteményén. Ez a Leonidze az új világ hőskölteményének első részét írta meg ebben a kötet­ben, amikor minden idők egyik legnagyobb hősének, Sztálin elvtársnak ifjúságát énekli meg. Az új eposz­nak minden bizonnyal igen sok olvasója lesz. Az orosz nyelv tanúimén;ozóit különösen érdekelheti Puskin ..Ruszlán. és Ludmilla” című művének kétnyelvű ki­adása. amely ■ alkalmas arra, hogy nyelvtudásukat a leggazdagabb klasszikus irodalmi nyelv segítségévei csiszoljuk. A Szovjetunió megismerését segíti elő dr. Bolgár Elek ,.A Szovjetunió” című munkája. Oroszor­szág történelmének egyik fejezetét világítja meg R. Vipper, a Szovjetunió Tudományos Akadémiáiénak rendes tagja „Rettegett Iván” című tanulmánya. A magyar írók közül Benedek Elek a magyar népmesé­ink hű kiadása,. Nagy Lajos, Barta Lajos, Karinthy Fe­renc, Gergely Sándor, a költők közül Kuczka Péter és mások egy-egy új köteteivel gazdagodott a könyvtár. A népi demokráciák legjobb írói közül Fucsik cseh­szlovák, Rudniczkv lengyel író egy-egy reprezentatív munkája akad kezünkbe. Találkozunk itt a világ ha­ladó klasszikusaival is, Charles Lamb Shakespeare- meséi Shakespeare drámáit közvetítik mesealakban, szép illusztrációkkal, művészi, irodalmi formákban. A nagy Gorkij, Solovjev. J. Sur, K. Pausztovszkij, s még egész sor szovjet író, köztük Marsak és Bazsov ifjúsági művei mellett, amelyek találomra akadnak kezünkbe, új, bőséges anyag adódik minden érdeklő­dő számára a frissen beszerzett könyvek között. Nem beszélve a már meglevő több mint 30 000 kötetről. DELI HÍRLAP, 1971. SZEPTEMBER 22. Eddig több mint 40 ezer látogatója volt a Korszerű háztartás — több szabadidő címmel a Kossuth utcá­ban megrendezett nagyszabású kiállításnak. A foko­zott érdeklődésre való tekintettel a megyei tanács most meghosszabbította a kiállítás eredeti nyitva tartási idejét. Eszerint az érdeklődők a plakátokon feltünte­tett 20-a helyett — naponta változatlanul 10 és 18 óra között — szeptember' 25-ig tekinthetik meg a kiállí­tást. A különböző ételkóstolók, tanácsadások és be­mutatók mellett, mindennap 19 órakor változatlanul megrendezik a divatbemutatókat is. Miskolc régi iskolái 2. A „skólát” a város lakossága tartotta fenn . Amíg Lévay lett belőle Hiteles iratok bizonyítják, hogy a volt Lévay József Re­formátus Gimnázium eredetét 1453-ra lehet visszavezetni, A XV. század közepétől már oktatás folyt Miskolc minden valószínűség szerint egyetlen oktatási intézmé­nyében. Az iskola életében a fejlődést a reformáció magyarországi elterjedése gyorsította meg. A reformá­ció szellemében átszervezték az iskolát, annak tantervét, sőt, a XVI. század elején már kőépülete is volt az is­kolának. Korabeli okmá­nyokból fennmaradt egy Mihály rektor neve is, aki már nemcsak elemi ismere­teket, hanem latint is taní­tott az egyre népesebb ta­nulói gárdának. A reformáció egyre gyor­sabb és eredményesebb el­terjedésével az iskola is fej­lődésnek indult. 1563-ban az épületet bővítették, újjáépí­Szendvieskoncert. Két amerikai csapat között egy német metalbanda lépett színpadra néhány napja a Vasas Művelődési Központ nagytermében. A koncert nagyon nehéz­kesen. több, mint egyórás késéssel kezdődött el. Első­ként az USA-beli Demoliti­on Hammer riogatta a nem túl nagy létszámú közönsé­get. Óriási zakatolás, néha egy-egy gitársivítással szí­nezve. A két gitár, dob, va-- lamint egy énekes-basszus­gitáros felállású csapat mu­zsikájában (?) nem sok dal­lamot lehetett felfedezni, de gondolom ez a szempont nem is merült föl a számok megírásakor. A második szerzemény előadásakor si­került egy motívumot föllel­nem. ezt azután sikeresen el is tüntették az óriási csö­römpölésben. Az énekesnek fantasztikus hangja volt, legalább’s az üvöltéshez, er­re az egyik gitáros csak rá­kontrázni tudott, amikor próbálgatta hangszálainak rezegtetését. A két gityósnak néha sikerült véghezvinnie egy-egy sikeres megoldást, de a nagy dzsamában ez nem nagyon érvényesülhe­tett. Előnyükre legyen mond­va, hogy pontosan játszot­tak, a zene viszont rettene- thrash. Rövid átszerelés után kö­vetkeztek a németek Mor­tették. Tekintve, hogy erre az időszakra Miskolc lakos­ságának a többsége refor­mátus hitre tért át, valószí­nű, hogy az iskola bővíté­sét, annak költségeit a tele­pülés polgársága viselte. Eb­ből a tényből az is követ­kezik, hogy, mint önálló is­kola, csaknem két évszáza­dig a városhoz tartozott, s csak 1735 után került az Egyháztanács gondozásába, felügyeletébe. Az iskola egyre több diá­kot tanított. Egy 1630-as összeírásban a rektor jöve­delmei között már felsoro­lást találunk több típusú osztály tanulóitól járó fizet- j ségekről, s az 1665. évi jegyzőkönyv szerint az isko­la már a nagyobb létszámú iskolák közé tartozott. Az is megállapítható az egyházi iratokból, hogy az goth néven fha tudnák, hogy ez mit jelent’ a magyar nyelvben, biztosan jót de­rülnének). Sem sok változás történt, mintha az előző csa­patot hallottam volna, csak szőkében. Bár az énekesnek sokkal „szebb” hangja volt, mint az előtte fellépő ame­rikai kollégájának Esküdni mernék, hogy gyermekkorá­ban Lemmy Kilmistertől (Motörhead) vette az első énekleckéket. A technikát tökéletesen sikerült elsajátí­tania, ő is torokból énekelt. Néhány másodperc pihen­tető blackes hangzás után sikerült ismét maximális sebességre kapcsolniuk. Ha két rossz közül választanom kell. akkor én az előbbiekre szavazok, bár a Morgoth csalogánya egyértelműen jobban hörgöth. A koncert előtt néhány nappal a szerkesztőségben kaptam egy propaganda­anyagot a floridai Obituary zenekarról, ebből kiderült, hogy miféle szörnyűségekre kell fölkészülnöm, ha elláto­gatok az előadásra Hát én kellőképpen felkészültem, nem tudtak a fiúk különö­sebben meglepni Az Obitu. arynak (gyászjelentés) eddig egy lemeze jelent meg a Roadrunner cég kiadásában, mégpedig Slowly We Rőt (Lassan Elrohadunk) cím­mel, ami szerintem nagyon pozitív perspektíváról árul­kodik. A Gyászjelentők ’85­ország területén sok refor­mátus iskola alapítványok­kal. földbirtokokkal, szőlők­kel ellátva biztosította a fenntartását (pl. a sárospa­taki kollégium), addig a miskolci „skólát” a város lakossága tartotta fenn. A XVII. század végi és a XVIII. század eleji hadiese­mények zűrzavaros helyze­tet teremtettek Miskolcon is. A háborús évtizedek nem kedveztek a város és az egyház anyagi helyzeté­nek, de a sokszor súlyos ál­lapotok közepette is a város ragaszkodott az iskolához, a nehézségek ellenére is fenn­tartotta. A Rabutin császá­ri generális által a város el­len 1706-ban vezetett táma­dás az iskola épületét nem rongálta meg, de ekkor pusztult el a könyvtára és a levéltára; a tanári kar és a diákság a város többi lako­sával együtt vidékre mene­kült. ben kezdték növeszteni a hajukat és a zenélést, Xe- cufioner álnéven. A jelenle­gi nevüket néhány éve hasz­nálják, a választás teiitalá- i lat, hisz’ utal a death metál stílusra is. Az első szám megkezdé­sekor már rögtön lehetett látni, hogy ki a legény a fejcsóválásban és a hajdo- bálásban (ezen a téren ná­luk jobbat még nem láttam!) A hangzás se volt kutya, a gitárosok legalább, öt HM 2- est (torzító) kötöttek egy­más után. hogy ilyen bor­zalmas hangokat tudjanak kicsikarni hangszerükből. Az énekesnek, John Tardynak, mondanom sem kell, igen kellemes orgánuma volt. A számok között mindig tar­tották annyi szünetet, hogy a torkukat leöblítsék egy kis ásványvízzel, nagyon kedvesek voltak, mert a kö­zönséget is kínálgatták. Egy idő után mintha kicsit el­fáradtak volna, egyre több lassú, kemény riffet játszot­tak, és a fejüket sem ráz­ták olyan intenzitással, mint a kezdésnél. Azéri egy rá­adásszámra még tellett az erejükből. Mindhárom zenekarnak óriási energiára volt szük­sége, hogy eljátszhassak a programjuKat. de őket vé­gighallgatni sem volt kis teljesítmény. Himer Bertalan A Rákóczi-szabadságharc ideje alatt — 1707-ben — készült el az új iskolatör­vény; „Liber legum scholae Miskolczianae” címmel. En­nek alapjait az 1621-es sá­rospataki iskolatörvény ké­pezte, s kisebb-nagyobb mó­dosításokkal 1848-ig volt érvényben. A törvény össze­állítása Kelmeky Gergely rektor nevéhez fűződött. A Rákóczi-szabadságharc bukása súlyosan érintette az Iskolát. Noha Miskolcon pár család kivételével az egész varos lakossága protestáns volt, az 1731-ben kiadott Carolina resolutio (III. Ká­roly rendelete, amelyben szabályozta a protestáns vallásügyet) ezt az iskolát is a katolikus egyház fel­ügyelete alá rendelte. A protestáns város azonban tovább támogatta az egyhá­zat és az iskolát. 1737-ben így került sor az iskola új­jáépítésére. Az 1777-es Ra- tio Educationis (az oktatás­ügy szabályozásáról szóló rendelet) előírta a német nyelv kötelező tanítását, tíz év múlva pedig az oktatás­ügyi törvénynek megfelelő jellegű, új tantervet vezetett be az iskola. A felügyeletet a kassai tanfelügyelő — eb­ben az időszakban Kazinczy Ferenc — látta el. A protestánsok újbóli val­lásszabadságát az 1791. évi törvény biztosította. Átszer­vezték az iskola egyházi felügyeletét, 16 tagú iskola- tanácsot hoztak létre. 1798- tól a sárospataki iskola- rendszer mintájára, nyolc­éves gimnáziumi tagozalot szerveztek. 1829-től líceum­ként működött az iskola. Az 1848 49-es forradalmi és hadi eseményekben Paló- czy László tiltakozása elle­nére pedagógusok és diákok is részt vettek nemzetőrként. A szabadságharc bukása után új tantervet vezettek be, s az 1860-as években megindult az iskola főgim­náziummá való szervezése. Az 1878-as nagy miskolci árvíz megrongálta az iskola épületét; felvetődött egy új iskola építésének a lehető­sége is, de erre csak 1896- ban került sor. Akkor a ré­gi iskolaépületet a város a múzeum számára vette meg. (Alapjában véve a mai pap­szeri múzeumépületről van szó.) Az I. világháború idején ismét vándorolni kénysze­rült az iskola; előbb a Pol­gári Kaszinóban, majd a Petőfi utcában működött. 1925-től reálgimnáziummá alakult át, ami a tantárgyak óraszámainak módosítását jelentette. 1936-ban vette fel az iskola Lévay József nevét. Tanárai között olyan neves egyéniségek voltak, mint Budai József, Porcs Kálmán, Csorba György. A II. világháború ismét megzavarta az iskola mun­káját. s csak 1944. decem­ber 27-én kezdődhetett meg a tanítás, az épületbe pedig csak 1946. április 1-jén köl­tözhettek vissza. Mint már korábban szó volt róla, 1948-ban . államosították az iskolát, és mint Mikszáth Kálmán Gimnázium műkö­dött tovább, majd 1953-ban beolvadt a Földes Ferenc Gimnáziumba. (Folytatjuk) Molnár István SSSUDUSZ j HUNGÁRIÁN TRAVEL COMPANY TRIEST—VELENCE Csak forintfizetéssel. Időpont: október 5. Részvételi díj: 1900 Ft. >|c Az Obituary énekese, még a koncert előtt (balról). Munkában a Demolition Hammer basszusgitárosa (jobbról). (Tyukodi László felvételei) Szendvicskoucert a Vasasban ^ « Rettenethrash

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents