Déli Hírlap, 1990. szeptember (22. évfolyam, 203-227. szám)

1990-09-21 / 220. szám

A MISKOLCIAK NAPILAPJA Kit támogatnak a varossze XXII. ÉVFOLYAM, 220. SZÁM 1990. SZEPT. 21., PÉNTEK finn: 4.20 Ülést tartott a Miskolci Városszépítö Egyesület veze­tősége. Elhatározták, hogy november 21-ére hívják ösz- sze a közgyűlést, meíyen új­jáválasztják a vezetőséget is. Foglalkoztak más kérdések mellett a diósgyőri csoport­tól érkezett javaslattal: ál­lítsanak emléket az első és a második világháború ha­lottjainak. Az elképzelésről — e javaslat alapján — a helyhatóság dönt majd. Egyhangúlag úgy foglalt állást a vezetőség, hogy tá­mogatja azokat az egyesüle­ti tagokat, akik a helyható­sági választásokon jelöltként szerepelnek. íme a névsor, körzetenkénti sorrendben: Issekutz Mária 1. sz. körzet, Kelemen István 1. sz. kör­zet, Krisztik Pál 14. sz. kör­zet, Nagy Gábor 16. sz. kör­zet, Kiss György István 19. sz. körzet, Balogh Sándor 28. sz. körzet. Műsor és szolgáltatás — kábelen íelevíziózÉs, európai színvonal afc A miskolci megbeszélés egyik színhelye a Molnár Béla Ifjúsági Ház volt. Képünkön balról jobbra: J. P. Ropiot, Krémer Károly, a francia cég magyarországi képviselője, Péter Attila, a Lénia Wawel menedzsere, Nikházi Gábor, a Lénia Wawel ügyvezető- igazgatója és a házigazda: Ádám Gézáné. (Kerényi László felvétele) Nem tudták íiiröszteni az újszülötteket Miért nem volt melegvíz a megyei szülészeten? Két nap óta nem tudták füröszteni az újszülötteket a megyei kórház-rendelőinté­zet szülészeti osztályán, mert nincs meleg víz — tudtuk meg az osztályon, ahol a leg­nagyobb gondokat okozza a melegvíz-hiány. A kórház műszaki részle­gének energiaellátási osz­tályvezetőjétől, Schlőger Lászlótól kérdeztük meg, mi *r. oka a melegvíz-hiánynak. Elmondotta: előre nem látható és nem várható, műszaki hiba tör­tént. 18-án délután háromnegyed 3-kor a gőzosztó tolószelepe tönkrement. Cseréjét a fűté­si rendszerekkel foglalkozó szakemberek túlórában vé­gezték el, hogy a három da­rab, 2,5 köbméteres meleg- víz-bojier továbbra is műkö­dőképes legyen. Sajnos más­nap reggelre ennek ellenére eltűnt a meleg víz, ezért a három bojlert ki kellett bon­tani, hogy meg tudják álla­pítani a hiba okát. Legna­gyobb megdöbbenésükre mindhárom bojlernél azt találták, hogy kilyukadtak a csőnyalábok. Helyreállításukat azonnal megkezdték. Hogy mégis tudjanak valamelyest meleg vizet szolgáltatni, az egyik bojlerben, amelynek a hibá­ja a legkisebb volt, az üze­meltetést tovább biztosítot­ták, hogy 40—45 fokos vi­zet tudjanak adni a szülé­szetnek és a belgyógyászat­nak. A két másik bojlert pedig megkezdték javítani. A munka tegnap reggel már olyan állapotban volt, hogy egy második boljernek a javítását a befejezéshez közelinek ítélték meg, s be­üzemelését a déli órákra ígérték. Ezzel már 60—70 fokos vi­zet tudnak biztosítani a két osztályon. A harmadik bojler fűtőcső- nvalábját ki kell cserélni, ezzel a hét végére lesznek kész, s a jövő hét elején már a ma még hibásan mű­ködő harmadik bojlert is teljes kapacitással tudják működtetni. Ez azt jelenti, hogy visszaáll az eredeti ál­lapot mind a szülészeten, mind a belgyógyászaton. Egyébként a kórház 298 ezer légköbméterét most üzemelik be temperáló fű­tésre, hogy a betegek ne fázzanak az osztályokon. A három hőközpontot, ame­lyeknek felújítását most fejezték be, próbafűtés előtti állapotba hozták. A teljes hőközpontot felújí­tották a nyár folyamán, be­leértve a kőműves-, villany-, víz- és fűtésszerelési mun­kák komplett elkészítését is. Minden új tehát a hőcseré­lőrendszerben, s a kiszolgáló elektronikai rendszerben is. Az intézetben a tíz szakem­bert foglalkoztató fűtési részleg 39 méter távfűtőcsa­tornát is kicserélt, s így ösz- szességében műszakilag na­gyot léptek előre. A sajnálatos műszaki hi­báról aligha tehetnek, hiszen a folyamatos karbantartás dacára fordult elő, hogy a két osztályt ellátó bojlerek egy időben hibásodtak meg. A 180 fokos gőzt szállító csőfalak belülről elvéko­nyodtak, s mert a régi ké­szülékek belülről korrodá­lódtak el, előre nem láthat­ták, hogy a hiba bekövet­kezik. Tegnap délutánra már mindenesetre megfelelő meleg vizet tudtak biztosí­tani. (r) Az a tény, hogy az elmúlt években létrejöttek helyi te­levízióadások, és a magyar otthonokban ott láthatók a képernyőkön a különféle műholdas programok is, ki­sebbfajta magyar kommuni­kációs forradalmat okozott, pedig ez még csak az első lépés azon az úton, amelyen már Európa jóval előttünk tart. Miskolc számára most egy komoly esély kínálkozik arra, hogy abból a hátrány­ból, amely a fejlett európai országokhoz képest itthon megmutatkozik a korszerű televíziózásban, a világszín­vonalú tömegkommunikáció­ban, viszonylag rövid Idő alatt jelentős rész felmor­zsolható. Ezt az esélyt egy francia cég kínálta fel, a Villcomm- Sic csoport, akik a Wawel Wien — a városunkban már megtelepedett osztrák cég magyarországi leányvállala­ta, a Lénia Wawel — jóvol­tából jutott el hozzánk. Ma aláírják Egerben annak a társaságnak az alapító ok­iratait, amelynek feladata lesz többek között egy tele­víziós kábelrendszer, infor­mációs rendszer, s a hozzá tartozó háttérintézmények létrehozása. Lapunkban már régebben is írtunk arról, hogy ez a fejlesztés forradalmasítaná Miskolcon a televíziózáshoz kapcsolódó szolgáltatásokat. Azaz ez a kábelrendszer és intézményei lehetővé tennék, hogy minden lakásban a mű­sorkínálat sokszorosára bő­vüljön, megnyíljanak olyan csatornák is, amelyekről ed­dig nem is álmodhattunk. De nemcsak puszta televíziózás­ról van szó: egy ilyen infor­mációs rendszer lehetővé te­szi, hogy számos városi köz­szolgáltatás — a távfűtéstől a vízszolgáltatásig — a je­lenleginél takarékosabban, jobban működjön. De hozzá­férhetővé válik minden ott­honban mindaz az informá­ciós bázis is, ami e hálózat segítségével elérhető, segítve a nyelvtanulást, otthoni munkát, az egyéni és társas­vállalkozásokat. A francia cég Párizs egyik kapujánál már létrehozta a kommuni­káció faluját. Ez nem más, mint egy hatalmas, modern létesítmény, épületcsoport, amely otthont ad minden­nek, ami az audiovizuális tömegkommunikációval kap­csolatos. Kicsit érthetőbben, ez azt jelenti, hogy ebben a központban televízióstúdiók, irodák, műhelyek, vetítőter­mek és előadótermek, üzle­tek kaptak helyet, és gya­korlatilag minden, ami a televíziós, vagy a hangra alapított információ-továbbí­tás és -gyártás témakörébe beletartozik. Egy olyan centrumot hoztak így létre, hogy az egész környék tö­megkommunikációs rendsze­rét fejlessze, és általában véve is gazdagítsa a falut befogadó várost, települést. A francia cég stratégiájá­ban kiemelt pontként jelölte meg, hogy Párizs után há­rom kommunikációs falut hozna létre: Marokkóban, Spanyolországban és Ma­gyarországon. Európában ily módon létrejönne egy euró­pai több központú hálózat is, amely fel tudná venni a versenyt az amerikai tömeg- kultúrával szemben. Nemrég Miskolcon járt személyesen is J. P. Ropiot úr, a Villcomm-Sic csoport elnöke. Találkozott váro­sunk tanácselnökével is. E tárgyalás egyik eredménye, hogy a városi tanács elnöke bejelentette a legutóbbi vég­rehajtó bizottsági ülésen: igen vonzónak találják a francia ajánlatot, de az üz­leti fair play azt kívánja meg, hogy szeptember 30-i zárással meghirdessenek egy nemzetközi pályázatot is e témakörben. A ma megalakítandó tár­saság, a Vision 2000 azon munkálkodik majd, hogy megteremtse azokat a felté­teleket, amelyek a gyors és nagyléptékű fejlesztéshez szükségesek. E társaság ala­pítója és tagja a már emlí­tett francia cég, a Wawel Wien, a Déli Híriap Kft., va­lamint egy hazai bank. Az alapítók hisznek abban, hogy a város és az ország­rés? fejlődésének legfonto­sabb záloga az, ha sikerül bekapcsolódnia az európai ,,4 miskolciaknak kell értékelniük ” Az utolsó tanácsülés Kisasszony napja után Diótörés Ahol a szőlő díszük, ott a dió biztosan és jól megél. Megyénkben a történelmi borvidékek mellett számos helyen termesztenek szőlőt, s így sok helyen találunk diófát. Nemcsak a háziker­tekben, de a szőlötáblák láb- jában is ott díszük a sok­szor már több évtizedes dió­fa. Számos helyen az út mentén is ültették, s az utóbbi években megyénkben nagyüzemi dióskerteket is létrehoztak. Városunk egyik negyedé­nek, Diósgyőrnek a neve is a dióhoz kapcsolódik. Diós­kertek övezték a várat, a ..gvőrt”, a gyűrűt. Több év­tizedes fák most is találha­tók szerte a városnegyed­ben. a vár környékén csak­úgy. mint a Kondor Béla utcában. A népi megfigyelés úgy tartja, hogy kisasszony napja után már begyűjthető a ter­més. Azt ugyan nemigen vár­ják meg, míg a zöld burka megreped, s a csonthéjas termés magától kihullik, ha­nem leverik. Ez sokszor va­lóságos családi sokadalom során történik. Hosszú póz­nákkal verik le a termést, vigyázva, hogy az ágakat ne törjék össze. A diót megtisz­títják a zöld, vagy már ép­pen feketedő burkától. Hogy a héja szép fehér maradjon, hideg vízben fürdetik, s eb­be egy kevés szódát, vagv fahamut tesznek. Ettől a dió szép világos színt kap. A maradék héjat seprűvel dör­zsölik le róla. Az így meg­tisztított termést aztán réte­gesen szétterítik, és vagy a napon, vagy pedig a házban szellős helyen megszárítják. Az így kezelt dió belseje szép. egészséges marad; nem penészedik, nem avasodik meg. Ma ül össze utoljára a Miskolc Városi Tanács testü­leté, hiszen szeptember 23-án lejár a mandátuma. A választások után már a név — tanács — is eltűnik, hiszen az új önkormányza­tok nem tanácsrendszerben működnek majd. Lesz ter­mészetesen városi képviselő- testület, ahöl ott ülnek majd a hamarosan megválasztandó városi képviselők, akik azon­ban az új törvények értel­mében másként végzik majd munkájukat, mint elődeik. A mai tanácsülésnek egyetlen napirendi pontja van: tájé­koztató a városi tanács el­múlt öt évének munkájáról. Egy meglehetősen terje­delmes, több mint negyven oldalra és 33 táblázatra rú­gó anyagról van szó, amely megpróbál mérleget készíte­ni arról, mit sikerült elérnie ennek a testületnek fél év­tized alatt, és mit nem. Azt a legutóbbi végrehajtó bi­zottsági ülésen már egyér­telműén a nyilvánosság és a politikai pártok tudtára hoz­ták: nem önértékelésről van szó, mert az öt évről érték­ítéletet alkotni elsősorban a miskolciak joga. Ez a doku­mentum arra alkalmas — vélik készítői —, hogy se­gítséget adjon a hamarosan felálló új önkormányzati testületnek. Ez a testület majd politikai értelemben tiszta lappal indul, ám nem szakíthatja el magát az elő­ző években a városban tör­téntektől, hiszen a városfej­lesztés, -üzemeltetés folya­matos munka. Bár azt ma még nem tudni, hogy a maj­dan megválasztandó városi képviselők mennyire óhajta­nak támaszkodni erre a számvetésre, és mennyire nem, egy bizonyos: egyfajta leltárnak így is úgy is ké­szülnie kell... (k—ó) amely szellemi és anyagi tő­két egyesítve, képes arra, Hétfőn nagyszabású ren­dezvénysorozat kezdődik a miskolci Tudomány és Tech­nika Házában. Dr. Bőd Pé­ter Ákos ipari és kereske­delmi miniszter előadásával megnyílnak az október végé­ig tartó nemzetközi műsza­ki hetek, amelynek közép­pontjában az anyag- és ener­giatakarékosság, valamint a környezetvédelem áll. A szervezők elmondták, hogy szeptember utolsó he­tében hazai és külföldi elő­adók részvételével az ener­giagazdálkodás kérdéseit vi­tatják meg, az októberi ren­dezvényeken pedig lehetőség nyílik a térségünk fejleszté­se- iránt érdeklődő nyugati cégek és a magyar partne­információs, tömegkommu­nikációs hálózatokba. rek találkozójára, üzletköté­sekre. Osztrák, olasz, ameri­kai, svájci vállalkozók mel­lett csehszlovákiai és a Szov­jetunió különféle . cégeinek képviselői már jelezték a rendezvényeken való részvé­telüket. Osztrák részről konk­rét javaslat is érkezett épí­tőipari és tervezési megálla­podások kötésére. A gazdag program szerint egyébként lehetőség nyílik a csúcstech­nika, technológia bemutatá­sára. különféle kiállításokra várják a szakembereket. A miniszter nyitó előadásának címe: Magyarország ipará­nak és kereskedelmének ak­tuális feladatai: szeptember 24-én, reggel fél kilenckor tartja a Tudomány és Tech­nika Háza nagytermében. Hétfőtől a Technika Házában Nemzetközi műszaki hetek

Next

/
Thumbnails
Contents