Déli Hírlap, 1990. szeptember (22. évfolyam, 203-227. szám)

1990-09-01 / 203. szám

Választási plakátoknak Táblaharmonikák, százezerért összevissza ragaszthatták tavasszal a miskolci épüle­tek falát a különféle helyi pártszervezetek aktivistái. Az országgyűlési választások kampányában javában dúlt a plakátháború, s ennek számtalan négyzetméter va­kolat esett áldozatául. Ha minden igaz. a mostani kam­pányban már nem lesz ilyen ádáz a küzdelem. A falak megkímélésére vannak hi­vatva azok a paravánok, amelyeket a napokban he­lyeztek el a belvárosban. A DH már korábban is foglalkozott az önkormány­zati választásokkal kapcso­latban a falragaszokkal. Így olvasóink talán emlékeznek még rá, hogy a Fidesz azzal a kéréssel fordult a városi tanácshoz: készíttessenek a választási plakátok elhelye­zésére alkalmas felületeket. A/ ötlet más pártoknak is megtetszett, annyira, hogy még a választási etikai meg­állapodásban is rögzítették: törekszenek rá, hogy csak ezeket a felületeket vegyék igénybe. A tanács elnöke, dr. Ko­vács László végül is úgy döntött, méltányolja a ké­rést. Utasítására megkezdő­dött a munka a Városgond­nokságon. A cég gazdasági igazgatóhelyettese, Kopcsó Imre lapunk kérdésére vá­laszolva úgy nyilatkozott, hogy nagyjából 1000 négy­zetméternyi, plakátragasz­tásra is alkalmas hirdető­felületet készített az aszta­losuk. Nem kis feladatot je­lentett ez, hiszen nem tud­ták, milyen legyen, nem volt minta hozzá. (Nekünk sincs információnk arról, hogy más városokban készítettek volna hasonló plakátoló táb­lákat.) Ráadásul az idő is rövid volt, igy végül egy egyszerű kivitelű szerkeze­tét gyártottak. A léckeretbe Graboplast táblákat rögzí­tettek, erre lehet majd ra­gasztani. Megnyújtott, har­monika alakzatban helyez­tek el egy-egy adag táblát, így egymást tartják. Igye­keztek úgy lerakni e szer­kezeteket, hogy lehetőleg ne akadályozzák a forgalmat. A hirdetőtáblákat a Marx tér­sjc Egyelőre üresek a paravánok. Korábban azt tervezték a helybéli pártszervezetek, hogy felosztják egymás között a hirdetőtáblákat. Nincs hírünk róla, hogy megszületett volna ez a megállapodás. Tegyük hozzá, talán nem is annyirp, sürgős. Hiszen van még idő a kampány végéig, szeptember 28-ig. (Herényi László felvételei) tői a Tiszai pályaudvarig telepítették, a jövő hét ele­jére várhatóan valamennyi a helyére kerül. S, hogy mibe került mind­ez a városnak? A hozzá va­ló anyagokért 100 ezer fo­rintot fizetett ki a Város- gondnokság, ehhez jön még a munkadíj. Azt kell mon­danunk, nem nagy ár, ha sikerül megóvni például a belvárosi felújított épületek falát holmi kóbor pártakti­visták csirízes ecsetétől. A Városgondnokságon egyéb­ként bizakodóak. Remélik, hogy a választási kampány végén összeszedhetik majd a táblákat, s elvihetik a Ná­dasrétre. Itt tárolják majd ugyanis mindaddig, amíg újból szükség nem lesz rá­juk. (bujdos) * Sok épület -falát csúfítják a még tavasszal fölragasztott választási plakátok. Kórkép, pénzintézeti szemmel Építeni, de miből? Ritka a biztos jövedelem Hogyan tud lakást építeni az, aki nem rendelkezik tisz­tes saját tőkével is? A kérdésre nemrég magánem­berként nem kis keserűség­gel így válaszolt egy pénz­intézeti illetékes: sehogy. Mi nem elégedtünk meg ennyivel, hanem felkerestük Adámi Tibort, az OTP Me­gyei Igazgatóságának osz­tályvezetőjét, akinek a vá­lasza sem nevezhető opti­mistábbnak, mint az előb­biekben idézett tömör ki­jelentés ... • HA MEGHALADJA AZ EGYHARMADOT Az OTP Megyei Igazgató­ságának illetékes ügyinté­zői azt tapasztalják, hogy aki új lakást akar építeni magánerőből, többnyire már a kezdő lépésnél elakad. Tudniillik, ma a telek ára is akkora tétel, hogy komoly gondot jelent. Ennek nem­csak az általános drágulás az oka, hanem az is, hogy az állami telekkialakításban is ma már a tanácsok kép­telenek érvényesíteni a költségeiket, azaz többnyire drága lesz a telek. — Mi jelezzük ügyfeleink­nek, hogy ha készpénzből, kölcsön igénybevétele nélkül nem tudnak építési telket vásárolni, akkor az építke­zéshez nyújtható kölcsönök törlesztési terhe akkora lesz, hogy azt nem tudja elvi­selni — mondta Adámi Ti­bor, hozzátéve, többnyire nem is engedélyezik ilyen esetben a kölcsönök felvéte­lét. Az a gyakorlati tapasz­talat, hogy ahol a család terhelhető nettó jövedelmé­nek egyharmadát meghalad­ják a havi törlesztőrészle­tek, ott már a puszta meg­élhetés veszélyeztetéséről van szó. Ügy is fogalmaznak: nincs előtakat ékosság, a mai élet- körülmények közepette a rá­szorulók nem tudnak ele­gendő pénzt félretenni. Lé­tezik ugyan helyi pénzügyi támogatási rendszer is, amely segíthet ebben, ám a ta­nácsnak sincs elegendő pén­ze — lapunkban is olvas­hatta mindenki, hogy ez .év elején még pályázati stopot is el kellett rendelni a tá­mogatások körében. Adámi Tiborral beszél­getve szó esett arról, hogy vajon manapság egyáltalán képes-e azt megítélni egy pénzintézet, hogy valaki megfelelő jövedelemmel rendelkezik-e egy hiteltör­lesztéshez. Tudniillik, az a helyzet, hogy a papír, azaz a jövedelem-igazolás sokat elbír. Nem kell itt feltétle­nül hamisításra gondolni, hanem egyszerűen arra, hogy például az illető hitelfelvevő állampolgár hirtelen az ut­cára kerül, munkanélküli lesz, vagy egyszerűen csak csökken a jövedelme. Eddig a pénzintézeteknél, így az OTP-nél is különös figye­lemmel tanulmányozták a kft.-k szakszövetkezetek, s más „lazább” gazdasági tár­sulások kiállította igazolá­sokat," de manapság ez az óvatosság kiterjeszthető len­ne mindenre, hiszen ugyan miért lenne biztosabb va­lakinek a jövedelme, mun­kahelye, mondjuk a Digép- ben, mint egy téesz mellék­üzemágában ... • SZIGORODÓ FELTÉTELEK Adámi Tibor azt is el­mondta, hogy a lakáscélú támogatások körét — tör­lesztési támogatás, szociál­politikai kedvezmény, mun­káltatói támogatás és a ta­nácsi, helyi támogatás — egyre szigorúbb feltételekkel lehet igénybe venni, azaz ahogy ürül az állam kasz- szája, úgy kívánja a kor­mány egyre jobban azt a kis támogatásra szánt pénzt a leginkább rászorulóknak jut­tatni. S ez az a pont, amelyben e sorok írójának ellenvéle­ménye van, s ebben az el­lenvéleményben osztoznak többen is, akik pénzügyi hi­telezéssel foglalkoznak. Rossz megoldásnak tartják azt, hogy a hiteleket a sze­génynek nevezhető rétegek-" nek juttatják elsősorban. Ennek egyik következménye, h,ogy az erőn felül megter­helt családok közül egyre kevesebben bírják el a tör­lesztési terheket. Vannak, akik azt mondják, a tehető­sebb rétegeknek kell inkább hitelt juttatni, hogy építse­nek maguknak a meglévő­nél jobb lakást, és a visz- szamaradó otthonokat kelle­ne szociálpolitikai céloktól vezérelve felhasználni. Nos, biztos van, aki vitatkozik ezzel, de abban talán egyet­értenek a szakemberek: nem a pénzintézetek hitelezési gyakorlatán keresztül kell szociálpolitikai célokat ér­vényesíteni. A rászoruló csa­ládokat kellene közvetlenül támogatni, nem pedig hiá­bavaló versenyfutást folytat­ni különféle hitelkedvezmé­nyek variálgatásával az el­szabadult inflációval, az egy­re terjedő, de kellően fel nem tárt szegénységgel... (kiss) A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM I ARII: 4.20 1990. SZEPT. 1., SZOMBAT ■= O R I ISSTT Drágák, de keresetlek Halolaj az infarktus ellen A sajtóban, rádióban, te­levízióban egyre több olyan gyógyszerkészítményt reklá­moznak, amelyektől a kevés­bé tájékozott olvasó-hallgató valamiféle csodát remél. Ezek tulajdonképpen nem törzs­könyvezett gyógyszerek, ha­nem többnyire természetes alapanyagú készítmények, amelyek hatásáról ilyen­olyan módon — klinikai, vagy más orvosi próbákkal — győződtek meg. Ilyen szer a korábban nagy érdeklődést kellett Pepponen kapszula is, aminek alapanyaga a tökmagoiaj, s roborálásra, prosztataproblé­mák megoldására ajánlják. Nem véletlen, Rogy megjele­nése óta sok férfibeteg vá­sárolja. s jelzi vissza, hogy használ. A Béres-cseppek is válto­zatlanul keresettek, a Kígyó gyógyszertár vezetője szerint mindmáig sokat eladnak be­lőle, s ráadásul már folya­matosan kapható. Nagy az érdeklődés a reuma elleni holttengeri só, a Solimar iránt, aminthogy fogy a Bo- gumil teacsalád is. A legújabban felkapott, úgynevezett paramedicina — tehát természetes alapanya­gú készítmény — az Epasel, a szívinfarktus megelőzésé­re reklámozza a pudapesti Biorex Kft. S a reklám ha­tásos, mert noha ez is drá­ga — 199 forint a 60 darab zs el a ti «kapszulát tartalmazó csomag —, viszik, mint a cukrot. A gyógyszerészek is szimpatizálnak a természe­tes hatóanyagú — tengeri halolajat tartalmazó — Epa- sellel. Igaz, valóságos hatá­sáról még nem kaptak visz- szajelzést, hiszen csak há­rom-négy hete forgalmazzák, ám rokonszervessé teszi a számukra, hogv kevés az el­lenjavallata: csak a vérzé­kenységben, súlyos mái-, vagy vesebajban szenvedők, valamint a terhes anyák nem szedhetik. Forgalmazá­sát megkönnyíti az is, hogy lejárati ideje egy év. minő­ségét a gyártó cég tehát ed­dig garantálja. Az Epasel ára lehetne szo­lidabb, hiszen főként a kö­zép- és időskorúak remélik tőle az ígért hatást, az érel­meszesedés kialakulásának lassítását. Az pedig már köz­hely, hogy különösen a nyugdíjasok zsebe érzi meg, ha a drága szert négy-öt hó­napon át, kúraszerűen akar­ják alkalmazni, napi három­szor egy kapszuláé dózisban. A 60 darabos csomagolás ugyanis legfeljebb 20 napra elegendő. Az újdonságok tehát egyre nagyobb számban jelennek meg a gyógyszertárakban — az étvágy javítóktól az emésztést serkentőkig, vagy éppen a terhességet kimutató tesztig —, ugyanakkor azon­ban úgy tűnik, hogy a meg­szokott gyógyszerek között sok a hiánycikk. Igaz. a Kí­gyó gyógyszertár vezetője ez ellen tiltakozik. Véleménye szerint a látszatot az kelti, hogy viszonylag sok az új kiszerelésben jelentkező régi gyógyszer, a betegek viszont ragaszkodnak a megszokott dobozokhoz, üvegcsékhez, csomagoláshoz. Amik való­ban hiánycikknek számíta­nak, azok helyett hasonló, vagy éppen azonos hatású gyógyszereket tudnak adni. (r) íj kar a Miskolci Egyetemen népség Ma délelőtt fél 11-kor kez­dődik a Miskolci Egyetemen, az aulában az idei tanévnyi­tó ünnepség. Az ünnepélyes megnyitó során avatják fel az egyetem legújabb, most induló Gazdaságtudományi Karát. Ezúttal is sort kerítenek tiszteletbeli díszdoktorok avatására: Terence W. Grier professzor, a torontói Ryer- son Műszaki Főiskola rekto­ra, dr. Reinhardt Jünemann professzor, a Dortmundi Egyetemről, dr. Reinhardt Probst professzor, a magde- burgi „Ottó von Guericke” Műszaki Egyetemről, Len Alekszandrovics Pucskov professzor, a Moszkvai Bá­nyászati Egyetem rektora, valamint Miklós D. G. Sa­lamon professzor, a Colora­dói Bányászati Egyetem tan­székvezetője viselheti ezután a megtisztelő címet. Az ünnepélyes tanévnyitó során díszokleveleket és ki­tüntetéseket is átadtak.

Next

/
Thumbnails
Contents