Déli Hírlap, 1990. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)

1990-08-13 / 187. szám

4 régi központtól a régióközpontig Vonalat terem a türelem A MISKOILCJAK NAPILAPJA .T «w^HM—a amtawsvmx litwbmmmmw—■■■■■—■■■■■ Beidézik az MSZMP-t Jó-, vagy rosszhiszemű a Munkáspárt? Nincs vonal, hosszasan cseng a készülék, és ha fel­veszik, kiderül, hogy félre- kapcsoltak. A miskolciak most már elviselhetetlennek tartják a telefonhelyzetet, bár tudják, hogy hamaro­san elkészül az új régióköz­pont, s akkor hírközlés szempontjából fellélegezhet a város. Addig azonban még a hívások nagy része a belvá­rosi távbeszélő központba fut be, az úgynevezett „7A2” központba, amelyről már nemegyszer megírtuk, hogy elavult és korszerűtlen. Ké­pünkön is látható, hogy az itt dolgozók erőn felül is megtesznek mindent azért, hogy kibírja ez a központ a több ezer kapcsolást. A mos­tani áldatlan állapotokat egyébként az is okozza, hogy a belvárosban az egész he­lyi hálózatot átépítették, s új hálózatra. Maguk a pos­tások is kérik a telefonálók türelmét, hiszen ezek a munkálatok nem mennek ki- sebb-nagvobb zökkenők nél­kül. Vigasztal a hír. hogy a kedvező vizsgálati eredmé­nyek alapján feltehetően már októberben üzembe he­lyezik Miskolcon az új ré­gióközpontot. (Herényi László felvételei) most kötik át a vonalakat az Az elkergetett titkár és a megsüthető kezelői jog ARA: 4.20 FORINT Használt ruhát, olcsón Folytatjuk használtruha­akciónkat Miskolcon, a Kos­suth Lajos u. 9. szám alatt, a Vakók Szövetségének kul­túrtermében. Minden ked­ves vásárlónknak 30 száza­lékos árengedményt adunk! Naponta 10 órától 17 óráig tártunk nyitva. Szombaton zárva tartunk. A Magyar Demokrata Fórum Miskolci Szervezete XXII. ÉVFOLYAM, 1Í7. SZÁM 1990. AUG. 13., HÉTFŐ Szópárbaj kezdődött la­punkban a miskolci Fidesz és a városi, illetve megyei MSZMP szervezet között. Pontosabban szólva nem is ildomos igazi csőriének ne­vezni ami történt, hiszen egymás mellett siklottak el a pengék. Mert a Fidesz írásá­ra reagálva lényegében nem arra válaszolt az MSZMP, amire kellett volna. Az ol­vasó így cseppet sem lett okosabb, aligha tudja, mit gondoljon arról a polémiáról, amelyik a Győri kapu 57. alatti pártiroda sorsáról ala­kult ki. Ezért megpróbáljuk összefoglalni az eddig ismert tényeket. A kétségkívül szokatlan üggyel kapcsolatban dr. So­most Edétől, a városi tanács titkársági osztályvezetőjétől tudjuk, hogy korábban való­ban igényelte a tanácstól a Győri kapu 57. alatti helyi­séget a Fidesz. A kiutaláshoz előbb megegyezésre kellett volna jutni az MSZMP-vel, hogy költözzön ki a Munkás­párt. Csakhogy a békés meg­oldásra tett kísérletek rend­re meghiúsultak. Hiába ígér­ték a városházán, hogy az MSZMP-sek a Győri kapu 57-ért cserébe kapnak helyi­séget a Kiliánban, továbbá a stadionnál, s esetleg a bel­városban is, mégsem álltak kötélnek. Pedig — finoman fogalmazva is — jogilag igencsak rendezetlen körül­Városunk önkormányzata hamarosan sorra kerülő megválasztása után máris számos, régóta megoldatlan, s igen nehezen megoldható kérdéssel néz majd szembe. A kérdéskör röviden úgy foglalható össze, hogy mer­re, és milyen módon fejlőd­jön tovább a város, hogyan működjék, mely forrásokból és milyen módon történjék a város üzemeltetése. Mind­ezek feltárását tűzte ki cé­lul a Magyar Urbanisztikai Társaság Észak-magyaror­szági Területi Szervezete, amely első rendezvényét a napokban tartotta Miskol­con. Az elhangzott előadások a városi önkormányzat kon­cepciójának kialakítását se­gítették. Dávidházi Péter, városrendezési szakmérnök szólt többek között a „hiányzó” 21 és fél évről: a város útjainak élettartama ugyanis 15 év, a jelenleg mények között birtokolják az ominózus helyiségeket a munkáspártiak. Mert igaz ugyan, hogy ere­detileg az MSZMP kezelésé­ben voltak a Győri kapui párthelyiségek, de az előd­pártból alakult MSZP — tör­vényes jogutódnak tartva magát — átvette a kezelést. Ám ez csak jelképes aktus­nak bizonyult, a valóságban a helyi Szocialista Párt so­hasem tudott beköltözni. Az MSZMP néven változatlanul fennmaradt tömörülés mis­kolci tagjai ezt sohasem en­gedték meg nekik. Sőt, úgy hírlett, hogy a városi párt- bizottság egyik akkori titká­rát — aki békéltető tárgya­lásokra érkezett hozzájuk, az MSZP színeiben — elkerget­ték. Mit tehetett volna az MSZP ebben a faramuci helyzetben, hiszen volt ugyan kezelői joga a Győri kapu 57-re, de mint láttuk, sem­mit sem tudott kezdeni ve­le ... Lemondott erről a ke­zelői jogáról. Csakhogy — ahogyan mondani szokták — a tanács megsütheti az egé­szet, mert nem jut dűlőre a helyiség használóival. Hiába ajánlották a munkáspártiak­nak, hogy kössenek szerző­dést a városházával, erre az MSZMP nem állt rá, s díjat sem fizetnek a tanácstól származó értesülésünk sze­rint. Kiköltözni nem akarnak, emiatt a tanács most két tűz közé került. Nemcsak hogy az MSZMP-vel gyűlt meg a azonban csak 36,5 év alatt lehetne felújítani az útháló­zatot. Hasonlóan meg kell oldani a város északi része és az avasi lakótelep, vala­mint Tapolca és Diósgyőr összekötését, és meg kell építeni a 26-os út várost elkerülő szakaszát is. Dr. Horváth Béla város- rendezési szakmérnök elő­adásában a közvetlen, min­dennapos, és a szűk pénz­ügyi lehetőségek között is elodázhatatlan feladatokról beszélt. Az egészségügy, az oktatás, a művelődésügy, a kereskedelmi szolgáltatás, a városüzemeltetés, a rászoru­lók segítése, a magánépítke­zés támogatása nem tűrhet halasztást a helyi hatalom­változás ideje alatt sem. Előadásában kitért a kör­nyezetvédelmi tapasztalatok­ra, valamint ismertette egyes középületek — a volt pártház, pártiskola, lakta­nyák, munkásszállók és a mai városháza — hasznosí­bajuk, a Fidesz kérésének sem tudnak eleget tenni. Vagyis nem tudják nekik ki­utalni a Győri kapu 57-et, amíg mások vannak ebben a pártirodában. Mivel a tanács vezetői nem találtak békés megoldást a Fidesz kontra MSZMP ügyben, az aktákat intézkedés végett átküldték a városi hivatal lakás- és he­lyiséggazdálkodási osztályára. Itt is érdeklődtünk. Ker­tész Beláné osztályvezető el­mondotta, hogy hamarosan beidézik az MSZMP képvi­selőjét. Ha hivatalosan is megállapítják, hogy a Mun­káspárt jogcím nélkül hasz­nálja a helyiséget, már csak azt kel! eldönteniük, hogy jó-, vagy rosszhiszeműen te- szik-e ezt. Ha jóhiszemű jog­cím nélküliek, az érvényes jogszabályok szerint vagy ki kell utalni számukra az iro­dát, vagy más módon kell gondoskodni az elhelyezé­sükről. Ha rosszhiszeműek- nek bizonyulnának, felszólít­ják őket, hogy önként adják le a Győri kapu 57. alatti helyiséget. Ha ennek nem tennének eleget, a pártiroda kiürítését rendelhetné el a lakásosztály, s ehhez karha­talmat is igénybe vehetnek. Csakhogy azt, hogy az MSZMP-sek rosszhiszemű helyiséghasználók, a lakás- osztálynak kellene bebizo­nyítania. Nem kevesebbet kellene például tényekkel igazolniuk, minthogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt már a beköltözésekor is tud­ta, hogy rosszhiszemű helyi­séghasználó lesz. De vajon a valaha volt MSZMP-sek gon­dolhatták-e egykor, hogy a jövőben szóba kerülhetne a kilakoltatásuk ... így való­színűleg nem lesz könnyű dolog ez a bizonyítás, hiszen a volt állampárt tagjai ól­mukban sem feltételezhet­ték, hogy jogcím nélkülivé válhatnak... A dolog jogi részén túl azonban vannak ennek az ügynek erkölcsi vonatkozásai is. A teljesség igénye nélkül álljon itt ezek közül kettő. Az MSZMP nemcsak hogy a tanácsnak nem fizetett a Győri kapu 57. használatá­ért, de a kezelői jog koráb­bi birtokosának, az MSZP- nek sem. (Legalábbis így tudjuk szocialista párti ber­kekből.) De ennél is lénye­gesebb, hogy ez az ügy — nem lévén békés megoldás — most akár szeptember köze­péig is elhúzódhat. Márpe­dig — amint a fiatal demok­raták állítják — az egyre nö­vekvő létszámú Fidesznek így cseppet sem lesz könnyű készülnie az önkormányzati választásra. Jelenlegi, irodá­juk a Hunyadi utcán alig több, mint 10 négyzetmé- • tér ... íz Urbanisztikai Társaság ülése Szakérlelemmel segíteni Vádolják a vezetőket Csődlistán a Digép Bizonytalan az ott dolgozók jövője Elkeseredett hangulat, ki- látástalanság. Ezek a leg­enyhébb jelzők, amik a Di­ósgyőri Gépgyár dolgozóinak lelkiállapotát jellemzik ezek­ben a napokban. Amióta fel­került a vállalat az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium csődlistájára, azóta végképp bizonytalanná vált a .jövője, s ezzel együtt az ott dolgozó, mintegy 6000 emberé is. A napokban napvilágot látott néhány vezető nyilat­kozata, amelyben tetszető­sebb a kép, ám ' mindenki tudja, hogy a valóság egyál­talán nem reménykeltő. Szi­gorúak a tények, melyek szerint a Digép tavaly 539 millió forint veszteséget könyvelt el, s ráadásul a va­gyonát jelentősen megha­ladják a tartozásai. Némi reménysugarat adhat, hogy a kormány is elismeri: a veszteség egy része a hadi­üzem megrendeléseinek megszűnése miatt keletke­zett. Emiatt ma még ponto­san körül nem határolható kormányzati segítségre. eset­leg hitelre számíthatnak. Az viszont elkerülhetetlen, hogy teljes egészében megújuljon, a most már végképp elavult gyártmányösszetétel. • MIÉRT KAPNAK PRÉMIUMOT? Jó néhány véleményt hal­lottunk már, sok-sok ember­rel beszéltünk, de sorra ér­keznek ezzel kapcsolatban a levelek is. Az egyik írásban például arról szólnak, mi­ként lehetséges, hogy még a vállalat vesztesége, a ve­zetők magas prémiumokat vegyenek fel a vállalat pénz­tárában? Igencsak bosszant­ja ez azokat, akiket fenyeget a munkanélküliség réme, s akik úgy vélik! a vezetők felelősek azért, hogy a Digép ebbe a helyzetbe került. Meghallgattuk — mint ahogy szívesen helyt adunk bárki véleményének, akinek van arra javaslata, hogyan lehetne kihúzni a bajból ezt a patinás gyárat — dr, Tóth Józsefet, aki már 1988-ban foglalkozott a gépgyár vál­ságmenedzselésével, és 21 évet töltött el a vállalatnál. • ÖREG GÉPEN ÚJ TERMÉKET Elmondta, hogy véleménye szerint most már csakis egy teljesen új termékszerkezet­tel lehet megmenteni a Di- gépet. Még a régi, meglehe­tősen elhasznált gépeken is lehet olyan terméket gyárta­ni, ami jól eladható külföl­dön. Szerinte ilyen például a nagyfordulatú dugattyús kompresszor, amit valami­kor már gyártottak Diós­győrben. Ez jóval nagyobb fordulatra képes, mint amit most másutt készítenek. A meglévő öreg gépeket lehetne úgy rekonstruálni, hogy kettős minőségű előre­lépést idézzenek elő. így válna lehetővé, hogy az Eu­rópában található régi cső­gyárakat felújíthassák, és a rekonstrukcióra vállalkoz­hatna a Digép. Gumilánctal­pas traktorokat is lehetne gyártani, s például a Decem­ber 4. Drótművek találmá­nyának felhasználásával ki­megcsúszása. A traktor egyébként teljes mértékben hidraulikus meghajtású len­ne, ami azt jelenti, hogy többféle mezőgazdasági fel­adatot is el tudna látni. Ké­szülhetne még a Digépben egy úgynevezett négyzetes sűrítésű prés is. • DÖNTÉS ÉS FELELŐSSÉG Dr. Tóth József véleménye szerint olyan vezetési mo­dell kell a gyárba, amelyik lehetővé teszi, hogy a válla­lat valamennyi vezetője együtt döntsön, azt közösen hajtsa végre, és együtt vál­lalják- a felelősséget is. Azt is elmondta, hogy nem nyúj­tott be pályázatot a Digép vezérigazgatói székének be­töltésére. Mint ismeretes, lapunkban is megjelent az a levél, amelyben a mostani vezér- igazgató, Kovács Zoltán le­váltását üdvözli többek kö­zött az MDF Miskolci Ipar- gazdasági Tanácsadó Testü­leté. Ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta Kis Péter, az MDF miskolci szervezetének ügyvezető titkára, hogy ta­nulságos az eset számukra, hiszen szerencsésebb lett volna akkor közreadni ezt a levelet, amikor már végleges és hivatalos döntés született ebben az ügyben. Az MDF igényt tart a különböző ta­nácsadó testületek segítségé­re, ám közvetlenül nem kí­ván abba beleszólni, hogy ki lesz a Digép vezérigazgatója, még akkor sem, ha ennek a vállalatnak és az ott dolgo­zóknak a sorsa nem közöm­bös számukra. most is, amikor nyilvánvaló küszöbölhető a lánctalpak (vadas) rendelkezésre álló pénzből fására vonatkozó javaslatait. (bujdos

Next

/
Thumbnails
Contents