Déli Hírlap, 1990. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)

1990-08-11 / 186. szám

llatforinton házából, húszforintos kenyér? XXII. ÉVFOLYAM, 186. szám ARII: 4,20 1990- AUG. 11., SZOMBAT FORINT Buszok második gyermekkora A lélkrna és a fehér ára ma n—mm—mmm Amikor az utast >|c Bőséges a kenyérválaszték, többféle sütőipari terméket kínálnak még a diétázóknak is. Ám a nyár végétől bizonyosan meggondoljuk majd, miből mennyit veszünk, s melyik kenyérfajta áll el több napon keresztül, hisz legalább tizenkét szá­zalékkal kerülnek többe a szabadáras sütőipari termékek. (Kerényi László felvételei) megszorozzák a kilométerrel... A nagyvárosi tömegközle­kedés kemény dió szerte a világon. Santiagóban például tucatnyi magántársaság üze­meltet autóbuszokat, ezeknek részben közös, részben saját megállóik vannak. A menet­rend meglehetősen esetleges, ugyanakkov a buszokat bár­hol le le&et inteni útközben is, akár a taxikat nálunk. Miskolc annyiban emlékez­tet Santiágóra,, hogy itt is volt már' égy kísérlet a tö­megközlekedés reprivatizáció­jára. Mint arról lapunkban olvashattak, egy merész vál­lalkozó a Zsarnai-piacra- in­dított járatokat, a vállalkozás azonban összeütközés áldeza • la lett: nem tudta kikerülni az eléje tornyosuló! teljesít­hetetlen előírásokat... • ROSSZ HÍREK A MENETRENDBEN A tömegközlekedés repri­vatizációját egyébként ko­molyan t'oritplgatják a köz­lekedési tárca szakértői: er­ről éppen hétfőn rendeznek országos konferenciát a DKV-nál, az MKV debrece­ni testvéryállalaíánúl. Való­színű azonban, hogy bármi­lyen formában is működik majd a tömegközlekedés Mis­kolcon, elsősorban megbíz­ható és elfogadható költsé­gek mellett üzemeltethető járművekre lesz szükség. A város kasszája szinte üres, nagyobb arányú javu­lásra pedig — legalábbis rö­vid időn belül — számítani nem lehet. Az MKV — fi­gyelembe véve a tárgyi fel­tételeket — erre az évre 7,2 százalékkal tervezte, hogy csökkenti teljesítményét, ami kevesebb utas szállítását, vagy ugyanannyi utasnak rö- videbb távolságra való szál­lítását jelenti, tekintve, hogy a vállalat teljesítményének mértékegysége a férőhely szo­rozva a megtett kilométerek számával. A valódi lehetőségek azon­ban rosszabbak még a terve­zettnél is, ezért az említett 7,2 százalékos csökkenés az év utolsó négy hónapjában eléri majd a 10 százalékot is (a járatsűrűség változása a szeptember 1-jén megjele­nő új menetrendben lesz ol­vasható). • AZ ÚJ OLCSÓBB A kelleténél kevesebb, rá­adásul öregecske autóbusz­állomány ismeretében külö­nösnek tűnt a Borsodi Autó­javító Vállalattól kapott in­formáció, mely szerint az MKV felbontotta szerződését, a továbbiakban nem tart igényt az évi 25 csuklós autóbusz felújítására. A hír igaznak bizonyult, s a döntés mögött a józan számvetés áll: ma egy csuklós busz teljes felújításának költsége eléri az 1,5—1,8 millió forin­tot, egy új pedig 2,5 millió forintba kerül. A teljes felújításra 350 ezer kilométer megtétele után kerül sor, gyakran azonban már 300 ezer kilométer után is jelentkeznek a kétségbe­vonhatatlan tünetek. A vég- elgyengülés jelei elsősorban a karosszériában, s.-főként, annak — úgynevezett zárt-’ •szelvényű- -profilból hegesz­tett — vázában sokasodnák meg: sajnos, ez a legdrágább munkanem. A felújított" busztól azon­ban nem lehét olyan futás­teljesítményt elvárni, mint egy újtól, a tapasztalatok szerint mintegy 180 ezer ki­lométerre elegendő életerőt lehet beléjük lehelni. Köny- nven belátható, ez a „máso­dik gyerekkor” egy kilomé­tere már többe kerül ,a vál­lalatnak, mint az új buszok által megtett kilométerek. • HADRAFOGHATÓK A KOCSIK Az MKV műhelyeiben egyébként — teljes joggal — büszkék az ott folyó mun­kára: noha a buszok a busz­kor végső határáig futnak, igen kevés a menet közbeni meghibásodás. legtöbbször csak defekt, vagy a légrúgó- zás hibája miatt kénytelen egy-egy kocsi kiállni a szol­gálatból. A buszok motorjait igyekeznek a legjobb mű­szaki állapotban tartani. Autós olvasóink nyilván nagyra értékelik azt az ered­ményt, hogy sikerül az olaj- fogyasztást 1000 kilométeren­ként egy liter alatt tartani (ez használt Ladára jellemző érték, csak a busz motorja vagy tízszer nagyobb). Az utazóközönség meg­nyugtatására azért egy jó hírrel is szolgálhatunk. Még az idén ősszel 10 szóló, és 13 csuklós buszt vásárol az MKV, a hadrafogható kocsik száma tehát nem csökken. Kájé „Értetlenül állok az előtt, hogy hogyan lesz a kilón­kénti hatforintos búzából húszforintos kenyér.” — nyilatkozta a minap Nagy Ferenc József, földművelés- ügyi miniszter, s tárgyalá­sokba kezdett a gabonafor­galmazókkal, és a sütőipar­ral. Addig — mindössze há­rom hónapos időtartamra — kétféle kenyér árának eme­lését felfüggesztette. Ez valójában azt jelenti, hogy az úgynevezett félbar­na, és a gyári fehér kenyér ára maradhat egy ideig vál­tozatlan, míg a többi ke­nyérféleség, beleértve a sza­badáras pékárukat is, bizo­nyosan többe kerül majd. A megyei gabonafelvásárló * vállajatok, régóta hangoztat­ják, hogy bejelentették eme­lési szándékukat a sütőipar­nak, így senkit sem érhet váratlanul, ha várhatóan a nyár végétől magasabb ára lesz mindennapi kenyerünk­nek. A miniszter három hóna­pot adott, s hiába véli tűr­hetetlennek a: tárca vezető­je, hogy egy alapvető élel­miszer ennyire megdrágul­jon, amikor már a szállítás­nál többletköltségek jelent­keznek, s megnőtt az elekt­romos áram, valamint a ke­mencék fűtésére használt gáz ára is. Minden esetre a végső ár kialakítása még függ a miniszteri tárgyalá­soktól. Az indonéziai szigetvilágból érkezik magyarországi látoga­tó körútra a Pápua Egyház küldöttsége. Augusztus 13-án, hétfőn délelőtt tiz órai kezdet­tel tartanak beszámolót egy­házuk és népük életéről a Re­formátus Székházban (Kossuth u. 17.). Molnár Mária, diakonissza testvér 63 -évvel ezelőtt kezdte misszionáriusi mun­káját Mánusz és Pitilu szi­getén, ahol még a század- fordulón a kannibalizmus, a hadifoglyok megölése és a győztes lakoma során meg- evésük gyakorlatban volt. Ettől remélték, hogy azok­nak harci ereje beléjük száll. A liebenzelli Misszió is­kolájában készült fel Mol­nár Mária arra, hogy Jézus életét és tanait megismer­tesse a fekete lakossággal. Tudjuk, milyen küzdelmek­kel járt ezer évvel ezelőtt hazánkban is a keresztény­ség magvetése. Az istentisz­teletekhez a melanéziai szi­geteken is hozzátartozott a betűvetés, a Bibliaolvasás megtanítása, a betegek ke­zelése és gyógyítása, az Annyit azonban már most megtudtunk a Miskolci Sü­tőipari Vállalattól, hogy a hatósági ár az egykilós gyá­ri fehérkenyéren kívül ki­terjed még a zsemlére és a kiflire is. A gyártás költsé­gei viszont megemelkedtek, s ennek terheit saját nyere­sége terhére egyelőre a sü­tőiparnak kell viselnie. Kér­Még mindig nem mondhat­juk, hogy mögöttünk a múlt. Most éppen a gyászos emlé­kű, népi nevén tehóként szi­dott intézmény, a település­fejlesztési hozzájárulás ügye köszönt vissza Miskolcon. Már éppen szedelőzködtek volna a városi tanács végre­hajtó bizottságának tagjai a testület legutóbbi ülésén, amikor szót kért dr. Sárvári Károly, a tanács pénzügyi osztályvezetője. Több ezer adóívet ad postára a napok­ban a városi adóhivatal — mondotta, s ezek a település- fejlesztési hozzájárulásra vo­natkoznak. A tanács ugyan veles, főzés es. táplálkozás, egyszóval az egész emberi élet megújításának munká­ja Ebben fáradozott Molnár Mária 1927 és 1942 között, amíg a japánok sortüze a második világháború során ki nem oltotta életét. Mind­halálig szeretettel végzett munkáját megsokszorozva folytatták tanítványai, a második és harmadik gene­ráció inár szakképzettséget, sőt egyetemi képesítést is szerzett az egyház ökumeni­kus kapcsolatai révén. Hogyan él , ma a Pápua Egyház, miként folytatja küldetését kortársai között, erről szól a nagyíagú kül­döttség tájékoztatója. Láto­gatásukkal a magyar refor­mátus egyházzal való össze­tartozásukat erősítik, megbe­csülik Molnár Mária misszi­onárius magvetését, aki ne­kik szentelte életét. Az előadás angol nyelven hangzik el, a vendégek bi­zonyára szívesen dedikálják a Molnár Mária életéről szóló könyvet, amelyet Be- liczay Angéla vallástanárnő írt. Dr. Szőnyi György déses, hogy vajon a napnak minden időszakában hozzá­juthatnak-e a vásárlók az olcsóbb kenyérfajtákhoz. A többi sütőipari termék szabadáras, s az eddigi szá­mítások alapján átlagosan 12 százalékkal kerül majd többe a közkedvelt Erzsé­bet- és a házi jellegű ke­nyér, valamint a Csabai eltörölte a tehót, annak be­vezetése után egy évvel, de nem engedte el a hátrálékot azoknak, akik a megadott határidőig nem fizették be a rájuk rótt összeget. Aki tartozik, ki tudná egyenlíteni ugyan a szám­lát, de elvi okokból nem teszi. (Hogy milyen elvi okokra gondolhatott az osztályveze­tő? Nem kell sokáig kutatni közös emlékezetünkben. A tehó bevezetésének annak idején senki sem örült, a vá­ros politikai vezetői erőltet­ték a dolgot. Az állampárt egyik akkori ismert helyi politikusa nyíltan politikai kérdést csinált belőle, hogy az emberekkel elfogadtassák: szükségük van a város la­kóinak a településfejlesztési hozzájárulásra ...) Ha az adósokon most mégis be akarja hajtani a tartozást, s ezért valamiféle erőszakot alkal­mazna velük szemben a hatóság, az adóhivatal bi­zony mérhetetlen ellenszen­vet vonna a fejére, ami az ott dolgozók embe­ri méltóságát mélyen sérte­né. Körülbelül 8300-an van­nak, akik nem fizettek. 2,8 millió a hátrálék. A pénz­ügyi osztály vezetője azt kérte, hogy a végrehajtó bi­zottság tegye lehetővé a ta­nács elnökének: lemondhas­son a város erről a pénz­ről. Ha erre nem kapna fel­hatalmazást az elnök, dönt­sön a tanácsülés. Ezt az ügyet rendkívül ké­nyes kérdésnél: minősítette. Kis Péter, a Magyar Demok­rata Fórum városi titkára. Mert igaz ugyan, hogy alig­ha lehetne igazságosnak ne­vezni a tehót, de ha az adó­soknak elengednék a tarto­zást, mi történne azokkal, akik viszont —, ha fogukat szíva is, de — befizették? Hogyan tudná nekik visszafi­zetni ezt a város? Másrészt egy ilyen döntéssel igencsak rozslángolt, vagy a búzaci­pó. Az áremelés vonatkozik a diétás kenyérféleségekre, és a sóskiflire is. A Miskol­ci Sütőipari Vállalat nem tervezi, hogy még augusz­tusban megemeli az árakat, ám szeptembertől bizonyo­san többért adják termé­keiket. (vadas) rossz példát statuálnának a város vezetői. Hiszen várhatóan az új önkor­mányzatnak is kell majd helyi adókat kivetnie. Ha most elengednék a tehó- hátrálékot, azzal szinte báto­rítanák az adózókat, hogy ha nem tetszik nekik valamilyen rájuk kivetett adó, ne fizes­senek, majd csak lesz vala­hogy . . . Hogy a tanácselnök vagy, a tanács döntsön-e, er­re a kérdésre maga dr. Ko­vács László adta meg a vá­laszt. Döntsön a tanács! — mondotta. Így a végső szót a városatyák mondhatják majd ki ebben az ügvben, augusztus végén, vagy szep­tember első napjaiban ese­dékes ülésükön. Dr. Kovács László osztot­ta azt a nézetet, hogy való­ban példaértékű lesz ‘ez a döntés. De nekik kell vál­lalniuk, s hogy ezt a tanács­elnök is tudja, efelől semmi kétséget sem hagytak szavai. „Ebbe a tőrbe beledőitünk, ezt nekünk kell végrehajta­ni” — mondotta. A mondat második felével nyilván arra utalt, hogy a tanács nem térhet ki sa­ját korábbi döntése követ­kezményei, s az újabb dön­tés elöl. Ami pedig a tőrrel kapcso­latos megjegyzést illeti: kény­telenek vagyunk úgy gondol­ni, hogy a tanácselnök úr a tanács — és benne a saiát — szerepét a tehó beve­zetése körül ma már koránt­sem úgy látja, mint néhány évvél ezelőtt, s úgy érzi, raj­tuk is sebet ejtett a do­log. Aki tartozik, most tehát kapott még néhány nap ha- •ladékot. A tanácsülésig min­denesetre a fiókba zárják az adóíveket, a postázással meg­várják, hogy miként nyilat­koznak a városatyák. . (bujdos) Egyházi kiiidöltség Miskolcon egészségápoiás és családi ne­Ebbe a tőrbe beledüilünk...” - mondta a tanácselnök \ isszaköszön a tehó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents