Déli Hírlap, 1990. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)
1990-08-10 / 185. szám
* Ez egy remekbe formázott készült. Miska-kancsó... A kép a fiatalok emődi fazekastáborában (Kerényi László felvétele) Könyv(szakma)égetés Aggódó olvasók Nem lesz Művelt Nép? Egy pillanatig sem akarom azt állítani, hogy létezne „jó erőszak” és „rossz erőszak": az erőszak olyan amilyen, értelmetlen ostoba, brutális (és mágnesként vonzza a tömegeket a mozikba.) Azt viszont ál- litőm, hogy a '80-as évek moziját elborító eröszakhullámoi fel lehet használni jó ügy érdekében is. Példa erre Alán Parker Lángoló Mississippi című filmje, mely most látható a mozikban. Parker bebizonyítja, hogy ugyanannyi vaklőszerrel, ugyanannyi pirotechnikai bravúrral, ugyanannyi mű- vérrel éppen olyan izgalmas film készíthető, mint a megszokott bárgyúságok, melyekben egy nagy marhaforma ember (esetleg félig gépember) le-föl járkál és lövöldöz. Parker belenyúlt a nagy amerikai hálószobaszekrénybe, amelyben az art afelé sűrűn idézett mondás szerint „minden családban lóg egy csontváz”. A nagy amerikai hálószobaszekrényben a „vietnami háború” címkét viselő csontváz mellett ott lóg a „négerkérdés” feliratú csontváz is. Parker az utóbbit emeli ki, a nézőt meg nyakon fogta, és elviszi a vén folyóhoz, a Mississippihez, mely méltóságteljesen hömpölyög lefelé medrében, hiszen arty- nyi mindent látott már: Tóm Sowyer bájos csínyjeitől a jazz megszületéséig, s ki tudja hány néger embertelen életét és embertelen halálát. A vén folyót ez sem tudja kihozni a sodrából, ellenben a film, mely a négerkérdésről szól, igencsak képes mindvégig fenntartani a magyar néző érdeklődését (aki pedig esetleg teljességgel érzékiden a cigánykérdés problémaköre iránt. 1964-et írunk, s egy ízig-vérig déli kisvárosban megülji.§£ .Jiérgm ....fioljárjogi,: aktivistát a helyi Klu-KluxKlán tagok/ Megérkezik az FBI, amelyet először csak a nyomozó, a most is remek Gene Hackman és méltó partnere. Willem Dafoe képvisel, majd egyre többen lesznek a „washingtoni fiúk”, akik tulajdonképpen a fehér Amerika rossz lelkiismeretét személyesítik meg. A Hackman alakította FBI-ügynök a kétségbevonhatatlan főszereplő: ő valamikor egy déli kisváros sheriffje volt, éppen olyan, mint a cselekmény helyszínéül szolgáló kisváros gyilkolni sem rest sheriffje. Ezért aztán jól kiismeri magát a helyi trükkök között, s kideríti a kidért tendőket. Ezalatt a néző is kezdi kiismerni magát Alán Parker trükkjei között, melyekkel a székhez tudja szögezni a közönséget. E trükkök egyike: Miskolc, Park u. 8. sz. alatt (Vörösrák mellett) A szaküzlet vágott- és cserepes virágok, münövények, selyemvirágok, virágkompozíciók és -dekorációk, virágkötészeti kellékek, növénytermesztési és ápolási segédeszközök, kisgépek, szerszámok széles választékával várják a tisztelt vásárlóit noha négerkérdésről van szó, a szereplők mégsem fekete-fehér figurák, hanem hús-vér alakoK, akik hol fehérek, hol meg feketék. Akárcsak mi, mindannyian... Kiss József Aki rendszeresen olvas, következésképpen rendszeresen vásárol könyvet, az olyasféle viszonyban van az utcai könyvárusok pultjával és az igazi könyvesboltokkal, mint a tisztességben megőszült családapák a könnyűvérű hölgyekkel: olykor elcsábulnak. de aztán visszatérnek a családi tűzhelyhez ... • ÉG VELED, NULLSZALDÓ Miskolcon a családi tűzhelyet a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat Területi Irodája alá tartozó 9 bolt jelenti, a könnyűvérű hölgyeket pedig a — zömmel Széchenyi utcai — tíz-tizen- két utcai könyvárus. Utóbbiaknak azonban csak mintegy fele valóban „könnyű- vérű”, azaz magánkönyvterjesztő, a másik fele a Művelt Néphez tartozik. Az országos helyzet pontosan jellemzi a miskolci állapotokat is: a vállalat, egyben a könyvterjesztés eddigi formája összeomlófélben van. Az idén még elmegy lendületből a gépezet, de hogy mit hoz a 91 -es esztendő, azt csak találgatni lehet, illetve tanulmányozni a törvénytervezetet. A kulturális kormányzat — úgy tűnik legalábbis — feláldozta a könyvkereskedelmet a költségvetési hiány oltárán: az eddigi adókedvezmény megvonása például azt jelenti, hogy a Széchenyi utcai — szerény nyereséggel, illetve nullszal- dóval működő — könyvesboltok egycsapásra veszteségessé váltak. • OLVASNIVALÓ AZ APEH-NEK Alapvető és érdemi megoldásra lenne szükség, hiszen itt nincsen szó „adminisztrációs vízfejről”, mint számos más ágazatban: a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat miskolci területi irodája hat főt számlál, s még ide tartozik Borsod, Heves, Nógrád, Szabolcs és Hajdú-Bihar megye is. A költségek — legalábbis lényegesen — aligha csökkenthetők tovább. A területi irodák, melyeket, valamikor területi bolt- csoportoknak hívtak, csírái lehettek volna egy leányvállalat-hálózatnak, mára azonban minden gazdálkodási jogkört megvontak tőlük, ráadásul a cégnek nincs vezérigazgatója, a gyeplő a lovak nyaka között, akik — érthető módon — nem nyargalnak tovább, hanem tanácstalanul nézelődnek, nem tudják mi lesz velük. A könyvkereskedelem mindenesetre nem egyszerű doKatonazene és fonográf-hangverseny Nyári mulatságok anno 1902 r" Élénkítő konfetticsata • ISegyven pár a négyeshez A „boldog békeidők” híreit olvasgatva azt tapasztaljuk, hogy jó öteletek nélkül akkortájt sem boldogultak a vállalkozók. A vállalkozáshoz már akkor is hozzátartozott a hírverés, a reklám, melyek egy része a szerkesztőségi „színes hírek” sorai között is meglapult. Néhány miskolci példát ajánlunk újbóli elolvasásra... „Katonazene a polgáregyletben” közölte a Szabadság című lap 1902. június 14-i száma, majd pár hónap múlva ugyancsak e lap adta hírül, hogy fonográf-hangversenyt rendeznek a Polgár Egyletben. Az eseményeket a korabeli cikkből így ismerhetjük meg: ..Még nem régen is kedvezőtlen hírek keringtek a városban a Polgár Egyletről, hogy alig van már tagja, hogy anyagi zavarokkal küzd, s pártolás hiányában mentői hamarabb befogják zárni.” A bajok láttán összehívták az egylet közgyűlését, ahol új vezetőséget választottak az egylet élére, a vendéglő vezetését pedig „egy ügyes ember vette át”. Az ő kezdeményezésére 1902. június 11-én, „a helyben állomásozó 65. gyalogezred zenekara” hangversenyt adott” az egylet kerthelyiségében, amelyet ez alkalommal díszes és nagyszámú közönség keresett fel. Ogv értesültünk — közölte a hírlapíró —, hogy az igazgatóság elhatározása szerint, ezentúl minden második szerdán fog ilyen zeneestélyt rendezni. „Ezt a tudósítást reménykedő hivogatás egészítette ki, mivel tudatta, hogy a polgáregyleti estek „a tagoknak éppúgy,- mint az egész közönségnek szórakozási helyéül szolgáljon a közelgő nyári szezonra.” Ezeken a sajátos zeneesteken az „ízletes ételekről, valódi jó italokról és pontos kiszolgálásról a Polgár Egylet vendéglőse, Koch János gondoskodott”. Kedvezőtlen idő esetén a zeneestet az egylet tágas termében tartották meg. Az augusztus 2-án megjelent lap már fonográf hangversenyről adott hírt. „Koch János vendéglős ma este egy újdonsággal lepi meg a nagyközönséget: a Polgár Egylet a helyiségében egy nagyszabású fonográfhangversenyt tart. A hangverseny számai között cigányzene fog játszani, míg a szokásos tűzijáték és konfetticsata ismét élénkíteni fogja a zeneszámokat. ízletes konyháról és kitűnő italokról gondoskodva lesz; a bemenet szabad.” A sárguló újságlapok között megmaradt egy rózsaszínű röplap, amely 1902. július 17-én, este 8 órára a Korona Szálló dísztermébe hívogatta a nagyérdeműt. Akkor tartotta előadását „Az első székelyföldi tudományos színház” a következő műsorral: „Színre kerül: 1848, dicső szabadságharczunk. Ezt követi OLSCHANSZKY Vilmos és leánya, a csodaszép MISS LONNY szalonakrobata excentrikus humoristák vendégjátéka. Magyarország vidéki városaiban eddig még nem látott amerikai újdonságok: Orosz tánezok (paródia), Hypnotizáiás, Szél- tánezok, Orient Expresz. Előadják Olschanszkv Vilmos és Miss Lonny. Képek: Makkai Zsigmond székely parasztképviselő életéből, Makkai Zsigmond szíves en- gedelmével.” Hogy mekkora volt a vendégjáték sikere, arról nem szólnak az egykori dokumentumok... Fennmaradt viszont az 1902. évi Péter-Pál juniálisok egyikének híre. „Szombaton tartotta a kath. nőegylet tavaszi mulatságát a Vörösrákon, — írta a lap július 2-i száma —, amely ez alkalomra teljes díszbe öltözött. Drapériák és lapino- nok (sic!) díszítették a táncz- helyiséget, amelyben egy kicsiny, de intim társaság mulatott. A táncz 8 óra után kewiődött, s így egy óra múlva az I. négyeshez mintegy 40 pár állott fel... Tulajdonképpen egy sokszor összeszokott, jó ösmerős társaság mulatsága volt ez, amelyet áz urak és a hölgyek a rendes házi zsúr helyett a szabadban rendeztek. A fényes mulatság pezsgő hangulatban reggelig tartott, illetve másnap estig, mert a rendezőség vasárnap délután még morzsa-bálra volt hivatalos az Ujházy Kálmánná vendégszerető házánál.” Tallózásunk elején katonazenészekről szóló hírek vannak, akik egyébiránt önálló hangversenyeket is adtak. Az egyik. 1902. június 21-én tartott, hangversenyük műsora ez volt. „1. Liszka: Kaposvári induló. 2. Suppé: Szép Galathea, nyitány. 3. Gleisner: Békepálma, keringő, 4. Popp: Ábránd a -Tra- viata« operából, fuvolaszóló, 5. Ludwig: Mindig lej- íebb, polka, 6. Schreiner: össze-vissza, egyveleg, 7. Schneider: Rózsakeringő, lengyelke. 8. Backó: Magyar egyveleg, 9. Fahrbach: Dia- bolin, gyorspolka.'’ A katonazenészek a 65. gyalogezredbeliek voltak, a színhely a Seper Szálló kerthelyisége. a Széchenyi és Kazinczy utcák sarkán, a Három Rózsában, mely mára csak nyomaiban maradt meg... Az öreg ház falai zeneszó helyett autók zaját verik vissza .,. Iglói Gyula lóg, több mint kereskedelem, de legalábbis más, mint a többi A képződő nyereség azonnal könyviormát ölt, hiszen a könyvesbolt akkor vonzza a vevőt, ha ott mindent megtalál. Az év végen papíron elfogadható mértékű nyereség valójában könyvek alakjában áll a ráktárban, méghozzá azokban a könyvekben nyugszik, melyek nem keltek el. Adózni viszont kell, ám az APEH nem fogad el egy láda könyvet adó fejében. • 5 SZŰK ESZTENDŐ A kívülállóban felmerül a kérdés: miért nem tud az állami könyvterjesztés kiülni egy napernyő alá az utcára, s ugyanolyan haszonnal kereskedni, mint az aluljárók konjuktúra-lovag- jai? Nos kiülnek ők is, csak éppen marad a hátrány. E hátrányból él ma az okos, áki könyvkiadásra vállalkozik. Leszerződik X ezer példányra valamelyik állami könyvterjesztő vállalattal (ez a „tuti” pénz), ez nagyjából fedezi a kiadás költségeit. Nyomat még a könyvből Y ezer példányt, ezt odaadja az utcai könyvárusoknak (ez lesz az extraprofit). Az utcai könyvárus bepattan nyolcéves Wartburgjába, elcsörömpöl a nyomda' raktárába, és másnap már árulja is az újdonságot. Ugyanaz a könyv 2— 3 hét múlva ér az állami könyvterjesztő vállalat boltjába, vagy annak utcai árusához, mert nekik többszáz helyre kell kiszállítani a szóban forgó művet Neme*- medvestől Battor.yáig ... Sokan az „állami könyv- terjesztés áfiuma elleni orvosságot” a privatizálásban látják, meg is van rá az esély, hogy ez bekövetkezik. Könyvesboltot magánvállalkozónak megvenni, pedig nem más, mint a pénzügyi öngyilkosság körülményes és kínos változata. Érzik ezt a törvényalkotók is, a törvénytervezet igyekszik szebbé varázsolni a kancsal menyasszonyt. Eszerint a megvett könyvüzletnek csak 5 éven át kell könyvet árulnia, (addig is csak a forgalom 50 százalékáig). Lehet találgatni, mi lesz 5 év után a könyvesboltból: snack-bár, vagy kukkoló- show? (kájé) Tizenegy ország szakemberei A Gépipari Tudományos Egyesület augusztus 28-30. között rendezi meg VII. pneumatika-hidraulika konferenciáját és kiállítását a Miskolci Egyetemen. A konferencia célja a szakterület legújabb eredményeinek ismertetése, a hidraulika-pneumatika jelenlegi műszaki színvonalának bemutatása és a század végéig várható fejlődés érzékeltetése. A tanácskozáson kiemelt témaként szerepel az erektronika, a PLC-s vezérlés és a számítástechnika alkalmazása A rendezvényen 59 előadást tartanak tizenegy ország szakemberei, akik kutatóintézetekben. egyetemeken, nemzetközileg ismert és elismert vállalatoknál dolgoznak. A bevezető előadást Wolfgang Backé professzor. az aacheni egyetem hidraulika-pneumatika intézetének igazgatója tartja, A fluidtechnika jelenlegi helyzete és varható fejlődése címmel. A kiállításon 25 hazai és külföldi cég vesz részt.