Déli Hírlap, 1990. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)
1990-08-09 / 184. szám
2^ Precíz és igen gondos munkát igényel a növényszaporítás (Kerényi László felvétele) Egyszerre kei lene a pénz Svájci msnia, NSZK-beli tapasztalatok Vegyszer nélkül Az NSZK-ban egyre nagyobb a kereslet az olyan mezőgazdasági eredetű termékek iránt, amelyek nem láttak sem műtrágyát, sem növényvédő szert. Még 1975- ben csupán kétszáz mező- gazdasági üzem termelt 4000 Külpiacra szaporítanak Ismét lesz biolabor Amikor néhány évvel ezelőtt hírt adtunk a Miskolci Patyolat Vállalat akkori vállalkozásáról, nagy reményeket fűztek a biolabor . megnyitásához. A Patyolat úgy hitte, az új üzlet segít majd a pénzügyi, és a foglalkoztatási gondjaik megoldásában. A kezdeti sikerek után jöttek a gondok. Ennek oka elsősorban a Mericlon Gt. megváltozott felvásárlási politikája volt, s később ezt a céget is megvásárolta egy francia vállalkozó. Külföldön mindig is nagyobb sikere volt a biotechnikai laborban szaporított növényeknek, míg nálunk nemigen terjedt el a gazdálkodók körében. Ma is az a jellemző, hogy inkább az országhatáron kívül vásárolják ezeket a növényeket, így aztán nem is lehet csodálkozni azon, hogy az értékesítésben meglehetősen járatlan Patyolat Vállalat biolaborja egy idő után már csak veszteséget termelt, és végül bezárták. Legalább másfél évig álltak kihasználatlanul a nagy értékű behogv egyszer újraindítsák a labort. Most végre megtalálták azt a vállalkozót, akivel társulva megalakították a Mériplant Kft.-t, és bár még nem kezdődött meg a termelés, hamarosan újra élet' lesz a miskolci biolaborbán. A vállalkozó nem is igen akart beszélni terveiről, hiszen még csak most kötik a szerződéseket, s ha pontosan tudják majd, hogy mennyi növényt tudnak eladni, akkor ehhez viszonyítva veszi'- fel az alkalmazottakat. — Minden azon múlik, hogy milyen piaci kapcsolatokat tudunk kiépíteni — mondta Marínon Miklós vállalkozó, a kft. ügyvezetője. — Semmiképpen sem fogjuk veszteséggel üzemeltetni ezt a labort. Bizonyos vagyok abban, hogy jó piacot találunk majd ennek a külföldön keresett mezőgazdasági terméknek. A nálunk dolgozók teljesítménybérben kapják fizetésüket, éppen ezért érdekük lesz a kiváló minőségű növényszaporítás. Az őszi hónapoktól legalább 30—40 érettségizett lánynak, asszonynak fogun!; munkát adni. Egyre többet kacsintgatunk külföldre, tájékozódunk az ott bevált módszérekről, hátha alkalmazni tudnánk itthon egy-egy máshol már bevált ötletei. Miután a környezet- és természetvédelem hazánkban csupán néhány éves, tanulságos lehet az a beszélgetés, melyet S. W. Georggal, a Hesseni Természetvédelmi Centrum igazgatójával folytattunk a minap. — Mióta működik a centrum, s milyen a felépítése? — Az NSZK-ban tartományi központonként alakultak ki a hozzánk hasonló természetvédelmi központok. Szervezetünk 14 éves, s huszonnégy, a tartományban működő különböző kisebb szervezetből, egyesületből áll. Megtalálható ezek között sport, vadász, erdő, madarász és botanikus társaság is. Egymillió kétszázezer tagunk van, s 1990-ig jórészt a tartomány finanszírozta tevékenységünket, illetve a tagdíjhozzájárulásból állt a költségvetésünk. Ennek ellenére munkánkra nincs sok befolyása a tartománynak, az egyforma elosztás érvényesül nálunk. A héttagú vezetőségből csupán egy képviseli a tartományt. Ez a demokratikus rendszer egyébként még az NSZK-ban is egyedinek számít, hiszen a kisszervezetek mondják meg, mik az igények, s mégis a tartomány finanszírozza tevékenységüket. Előfordulnak más természetvédelemmel kapcsolatos magánkezdeményezések is, melyeket szintén támogat a tartomány, ám jóval kisebb mértékben; Elsősorban svájci minta alapján építettük ki ezt a rendszert, onnan kaptunk igen sok, hasznos ötleteket. — Mennyire vesz részt a politikában központjuk? — Ha manapság meg akarjuk oldani a természetvédelem problémáit, politizálni kell. Igen fontos, hogy a politikai pártoknak legyen környezetvédelmi programja, s centrumunk is arra készteti a politikusokat, hogy népszerűsítsék és támogassák ezeket az elképzeléseket. Csak akkor lehet ugyanis igazán eredményeket elérni ezen a területen, ha a népesség nagyobb fele hajlandó megérteni céljainkat, hajlandó tenni érte, és aktívan részt venni benne. Ma már sokan belátják, hogy mindez saját érdekük. Minden politikai párttal van kapcsolatunk, így a zöldekkel is. Elsősorban szákmai vitákon, tanácskozásokon találkozunk, de a bármikor bekövetkező változások miatt egyik párttal sem, így a zöld párttal sem paktálha- tunk le. A környezetvédelem érdekeit egyenlő energiával akarjuk képviselni, bárhogyan alakuljanak is az erőviszonyok. — Magyarországon az a tapasztalat, hogy az egykori környezetvédelemben aktív mozgalmak embereit, úgymond felszippantotta a zöld párt, s így ez a független réteg gyakorlatilag megszűnt. Önöknél is így történt ez? — Tagjaink abszolút függetlenek, szuverének, jogukban áll dönteni arról, hogy ak'arnak-e valamely pártnak a tagjai lenni, avagy sem. Ám szervezeteink nem kapcsolódnak egyikhez sem. — Mivel foglalkozik a centrumuk? — Tizenegy főállású alkalmazottunk van, akik megszervezik, hogy iskolákban, oktatási intézményekben táborokat, előadásokat, ismeretterjesztő programokat tarthassunk. Véleményünk szerint ugyanis a fiataloknál kell elkezdeni a természetvédelemre való nevelést. Ezentúl kisebb-nagyobb akciókat is szoktunk szervezni, illetve tudományos méMfís, mint a többi Képeslapár ipokat keresünk Képeslapárusokat keres a Déli Hírlap Kft. Olyan könyvterjesztők, ajándékpavilonok, dohányboltosok, mozgóárusok jelentkezését várjuk, akik vállalják a Déli Hírlap Kft. által kiadott, kiváló minőségű, színes, fóliázott miskolci képeslapok árusítását. Ezek mások, mint a többi: olyan városrészeket, épületeket ábrázolnak, amelyek Miskolcot új oldaláról mutatják be. Az érdeklődőket a 18-223-as telefonszámon történt előzetes egyeztetés után, a Déli Hírlap szerkesztőségébe Bajcsy-Zsi- linszky út 15. szám, III. em.) várjuk. réseket, tanulmányokat készítünk. Néhány természetvédő nálunk tölti el civil katonai szolgálatát, ők is segítenek nekünk. — Mit tudnak ajánlani a jelenlegi helyzet ismeretében Magyarországnak? — 19Sű-ban jártam először Önöknél. Miskolcon a Holo- cén Természetvédelmi Egyesület vendégeként. Már akkor is láttam, hogy a problémákkal jórészt tisztában vannak, csak éppen a pénz hiányzik. Ügy látom, ez azóta sem változott.- Minden hektáron „biotáplálékot”, ma az ilyen üzemek száma mintegy kétezer, s az általuk birtokolt terület 40 000 hektárnyi. Ezekben a talaj termő- képességét állati trágyával, pontosan betartott vetésforgóval, és köztesen termesztett pillangós növényekkel tartják fenn. (Ez utóbbiak — köztudomásúan — olyan baktériumokkal élnek szimbiózisban, amelyek megkötik a levegő nitrogénjét.) Ezekben áz üzemekben -gyomot is rendezések, de a vállalat vezetői nem mondtak le arról, V. Zs. Nincs mennyiségi korlátozás Francia kapcsolatok Zöldséget, mézet, csigát esetre szerintem nem szabad spórolgaíni környezetvédelmi technológiákra, egyszerre kell valahogy megszerezni hozzá a támogatásokat. Ugyanis a toiöozgatás-foltoz- gatás ideje alatt további, hatalmas károk keletkezhetnek. vegyi eljárások alkalmazása nélkül távolítják el. E biogazdaságok területe ma még csupán fél százaléka az NSZK mezőgazdaságilag hasznosított területének, ám a „biogazdák” száOlyan gazdaságpolitikát kell folytatni, melynek a környezetvédelem szerves része. Meg kell azonban azt jegyeznem, hogy nálunk már kialakult a piacgazdaság, de még mi is csak most tudjuk ezt továbbfejleszteni ökoszociális piacgazdasággá. N. Zs. ma az utóbbi időkben háromévenként megkétszereződött. Az általuk megtermelt tej, hús, zöldség stb. azonban távolról sem elégíti ki a keresletet, s ezért az ország az ilyen árukból évi 500 millió márkás behozatalra szorul. A biotáplálék a szokásos árúnál 20—40 százalékkal drágábban adható el. Nem először látogatott Miskolcra a Magyar Gazdasági Kamara lyoni irodájának vezetője, Hevér György. Ezúttal elkísérte az Észak- magyarországi Gazdasági Kamarába Dworák Éva, a kamara Európai Gazdasági Közösség tagozatának titkára is. A keddi konzultációra meghívták mindazokat a vállalatokat és társaságokat, amelyek üzleti kapcsolatba kerülhetnek francia cégekkel. Hevér György elsősorban arról szólt, hogy miért nem Párizsban működik a Magyar Gazdasági Kamara ki- rendeltsége. Ott ugyanis Divattanácsok Mihez mi Gyakran állunk tétován szekrényünk előtt, és töprengünk, mit vegyünk fel, illetve mivel. Mi illik nadrág —tunika—szoknya—blúz ösz- szeállításunkhoz. És mit tegyünk a fejünkre divatos, bő hátú kabátunkhoz, felve- hetjük-e a kockás kosztümhöz a csíkos pulóvert? Vannak alapszabályok. Sportos összeállításhoz nem illik a nagy szélű kalap, a miniatűr táska. Öltözékünk díszeit is — gyöngyöt, bizsut, brosstűt — az alkalomhoz és ruhánk jellegéhez válasszunk. Alkalomra fényes, soksoros gyöngyöket, karkötőt viselhetünk. De groteszk, ha valaki kiránduláshoz aggatja tele magát strasszok- kal, vagy akár arany ékszerekkel. Ilyen alkalomra legfeljebb fagyöngyöt, fémláncot. zománc bizsut viseljünk. Színösszeállításunkat alapvetően a divat határozza meg. Nagyon szép, ha egy azonos szín különböző árnyalatait variáljuk öltözködésünkben. Egy francia divatcég a minap» így hirdette divatbemutatóját: „tetőtől talpig borsózöldben”. S a manökenek a mélyzöld kabáthoz világoszöld ruhát, szoknyát, estélyi ruhát viseltek, borsózöld cipővel, táskával, kalappal, kesztyűvel. Az azonos színek világosabb és sötétebb változatai mindig szépek együtt. De soha ne hordjunk egymáshoz közel eső tónusú színeket — például sötétkéket feketével vagy barnával. A drapp meg a szürke sem szép együtt. Öltözékünket mindig úgy állítsuk össze — s erre gondoljunk már a vásárláskor is —, hogy két, három, de legfeljebb négy színt használjunk fel. Nem szép látvány, amikor valaki a szivárvány valamennyi színében tündököl. Vagy, ha ötféle pirosat, zöldet hord együtt. Az már rég nem szabály, hogy azonos színű legyen a cipőnk, sálunk, fejrevalónk, táskánk és kesztyűnk (bér még ma is elegáns). De ízlésesen öltöző nő azt sem engedheti meg magának, hogy e kiegészítők mindegyike más színű legyen. Kockás mintás kabátunk egyik színéből válasszunk sapkát, sálat, másik színét ismételje meg cipőnk, csizmánk és táskánk. Napjaink divatjában gyakran alkalmazzák a különböző mintás anyagok kombinációját. Hordhatunk kockáshoz csíkosat, pettyeset, virágmintásat —, de ilyenkor még jobban vigyázzunk a színek harmóniájára. A nálunk is kapható többféle színkombinációjú cipőket csak akkor vegyük fel, ha legalább az egyik színt megismételjük még öltözékünk más darabjával is (táska, blúz, bizsu). Kikészítésünk színei — szemhéjfesték, rúzs — harmonizáljanak ruhánkéval. Piros blúzhoz ne használjunk bordó rúzst, ciklámen pulóverhez ne fessük szánkat tűzpirosra. Nyugodtan használhatunk öltözködésünkben élénk, határozott színeket, csak az összhangra, megjelenésünk egészére és egyéniségünkre ügyeljünk. régóta törekednek arra, hogy megszüntessék az egészségtelen főváros-központúságot, ezért a magas szintű iparral rendelkező vidékeken kedvezményekkel csalogatják a hazai és a külföldi tőkét. Magyarországnak is nagyobb lehetőségei lehetnek Franciaország iparosodott megyéiben az üzleti kapcsolatokra. 1987 végén költözött a kamara képviselete Lyonba, ahol a környéken igen fejlett kis- és középüzemek találhatók. Elsősorban ezekkel lehetne tehát kapcsolatba lépniük a hazai cégeknek. Franciaországban az utóbbi hónapokban egyre inkább érdeklődnek a jó minőségű magyar áruk, elsősorban a mező- gazdasági és élelmiszeripari cikkek iránt. De mindig szívesen fogadják az akácmézet, a gyorsfagyasztott zöldséget és gyümölcsöt, valamint a csigahúst. Jelentősen növekedett Magyarország francia exportja; évekkel ezelőtt még mindössze 90 millió frankot tett ki, tavaly már elérte a 310 milliós határt. A franciák készek vegyes vállalatok alapítására, éppen ezért a kamara lyoni irodája partnert keres a hazai cégekben. Az 1988 decemberében kötött kereskedelmi és kooperációs megállapodás az Európai Gazdasági Közösséggel is a jó kapcsolatokat szolgálja — mondotta Dworák Éva, a tagozat titkára, s hasonló előnyökkel jár számunkra a diszkriminatív mennyiségi korlátozás felfüggesztése, valamint a vámpreferencia-rendszer, az úgynevezett JSP. Azóta mintegy 25 százalékkal nőtt az árucsereforgalom a közös piaci országokkal. November 19-én és 20-án egy nagyszabású közös piaci üzletember-találkozót rendeznek Budapesten, s ide minden érdeklődőt szívesen várnak, aki rendelkezik olyan áruval, ami eladható külföldön. Ugyanakkor a vegyes vállalatok alapítására is keresik a lehetőséget. V. Zs.
