Déli Hírlap, 1990. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)
1990-08-06 / 181. szám
Nem lesz gavallér a tanács Az irkák éra Égetni tilos! Mit fizetnek az elsősöknek? A közúti közlekedésről szóló törvény végrehajtására kiadott 30 1988. (04. 21.) miniszteri rendelet 31. §-nak (2) bekezdése megtiltja a közút lakott területen lévő szakasza mentén 100 méter távolságon belül tarló, széniét,; vagy más anyag égetését. Ezzel ugyanis veszélyeztetik az útmenti tás növényzetet, tüzet okozhatnak a hóvédő erdősávban, a füst pedig veszélyezteti a forgalom biztonságát, a látótávolság hirtelen leszűkítésével. Kérik ezért a mezőgazdasági üzemeket és a magánszemélyeket, hogy tartsák be az égetési tilalmat — tájékoztatta a Déli Hírlapot Stoll Gábor, a Miskolci Közúti Igazgatóság műszaki igazgatója. A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 181, SZÁM 1990. AUG. 6„ HÉTFŐ ARA: 4.20 FORINT Nemcsak a tanszerek kerülnek sokba, az iskolatáskák is méregdrágák. Hiányosan, de tucatjával érkeznek a kérelmek Tanulják a vagyonellenőrzést Ingatlanbérlet, mint belépő A szülők csak nevetnek, ha azt hallják: Magyarországon ingyenes a közoktatás. Persze keserű kacaj ez, hiszen akinek van általános iskolás korú gyermeke, jól tudja: a tanév kezdetén jelentős kiadásra számíthat. Tavaly a kormányzat, illetve a megyei tanács levett valamennyit a szülők vállára nehezedő tcherböl. Kifizették az alsó tagozatosok füzeteit, tankönyveit. Idén azonban már nem lesznek ennyire gavallérok. László Ferencnétől, a városi tanács iskolai csoportjának főelőadójától tudjuk, hogy a művelődési miniszter rendelete szerint — az előző kormány miniszteréről van szó, hiszen ezt a rendeletet tavaly szeptemberben adták ki — az iskoláknak az idén csak az első osztályosok tankönyveit kell kifizetniük, függetlenül attól, sogy a szülők rászorulnak-e erre, vagy sem. Tavaly a füzetekre sem kellett áldozni a családi költségvetésből Most viszont az említett rendelet a tanszerekkel már nem foglalkozik. Érdemes itt megemlíteni, hogy az elmúlt esztendőben Miskolcon 538 forintot térítettek az elsősök szüléinél: az iskolák. Ebből körülbelül csak 100 forint volt a tankönyvek ára. Látható tehát, hogy nem a könyvek, hanem az irkák jelentik a nagyobb kiadást. Most is a füzetek, tanszerek kerülnek többe. Érdeklődtünk a Tanácsház téri papírboltban, ahol megtudtuk. hogy nem is annvi- ra a kötelező füzetek a drágák. Az elsősök egvségcso- magja ebben az üzletben például 93 forint 20 fillér, a másodikosoké 85 forint 20 fillér, a harmadikosoké 82 forint 20 fillér, a negyedikeseké 98 forint 50 fillér. Csakhogy nem csupán az egységcsomagban található füzetekre lesz szükség az iskolákban. A legtöbb helyen már a beiratkozáskor a szülők kezébe nyomják a listái, hogy mit vásároljanak meg feltétlenül. A emberek aztán ezzel a listával keresik fel a papírboltokat. S ha mindent megvesznek amit kérnek tőlük, gyakran 1000—1200 forinra rúg a számla. Mindebből tehát idén az iskoláknak a művelődésügyi miniszter rendelete szerint néni kötelességük egy petákot sem megtéríteni. Az más kérdés, hogy ha az intézményeknek nemcsak a könyvekre futja a pénzéből, — a központi költségvetés fedezi ezt a- összeget — akkor valamennyit a füzetek árából is magukra vállalhatnak. Ma még nem tudni pontosan, hogy melyik iskolának milyenek lesznek a lehetőségei, — hallottuk László Ferencnétől — ezért nem árt, ha a szülők érdeklődnek majd az iskolákban, ahol persze különösebb kíváncsis- kodás nélkül is megkaphatják a választ. Az elmúlt tanévben a másodikos, harmadikos és negyedikes gyermekek is Az a tény, hogy szinte mindannyian szegényedünk, ma már (szomorú) közhely; az infláció hatása igencsak érezteti hatását a családi költségvetésben, melynek hiányosságait is hitelekből lehet(ne) fedezni, legalábbis átmenetileg. Azonban a bankok általában olyan feltételekhez kötik a személyi kölcsönök folyósítását, hogy az éppen a leginkább rászorulókat zárja ki a boldog adósok köréből... © BESURRANÓ KÖLCSÖNKÉRÖK Marad tehát a hitelfelvétel talán legősibb és leginkább bevált módja, a zálog után folyósított kölcsön. Az elmúlt évtizedek szemforgató ideológiája nem szívesen vette tudomásul a zálogház létezését, azonban — tekintettel arra, hogy remek üzlet — éppúgy ragaszkodott hozzá, mint az államilag szentesített szerencsejátékokhoz, a totóhoz és a lottóhoz. Ennek a felemás megítélésnek köszönhetően mindenki igyekezett úgy be- suttyanni a Zenepalotával szemben lévő Zálogházba, mint egy családos ember a piros lámpás intézményekbe: zaciba vágni valamit szégyennek számított, míg áruvásárlási kölcsönnel, mezőgazdasági kölcsönnel, la- káskorszerűsítési kölcsönnel ingyen jutottak a legszükségesebb tanszerekhez és könyvekhez Miskolcon. Erre azért volt lehetőség, mert a megyei tanács állta a számlát. Ebben az évben azonban — a városi tanácson szerzett értesülésünk szerint — már nem tehetik meg ugyanezt. Akinek mégis annyira rosszak a körülményei, hogy nem tudná megvásárolni a könyveket, füzeteket, az iskolában kérheti, hogy ingyen jusson hozzá ezekhez. Az intézményeknek ugyanis, ha szűkösen is, de van pénzük rá. hogy a rászorulókat így segítsék. öntudatosan nézhettünk polgártársaink szemébe. Tudakozódtunk a miskolci Zálogházban, vajon érzik-e forgalmukon a rohamosan csökkenő életszínvonalat, nőtt-e a sor a becsüsök pultjainál. Meglepő, de számszerű növekedést nem igen mutatnak az adatok, valószínű éppen olyan kialakult ügyfélköre van a Zálogháznak, mint számos más, vidámabb intézménynek. A statisztika egy ponton mutat változást, ami mégis mindennapjaink szaporodó gondjait jelzi; jócskán megnőtt az „átírások” száma, azaz mind többen kérik adósságuk átütemezését, s anyagi helyzetük helyrebil- lenésétől remélik, hogy ki tudják majd váltani a betett zálogot. © SZÍVTELENSÉGRŐL SZÓ SINCS Egyébként meglepően kevesen hagyják végleg veszni zálogba tett értékeiket: a havonta itt megforduló sokszáz ékszerből csak másfélszáz marad itt végleg, s kerül a BÁV üzleteibe. Nem mindenki tudja, a Zálogház azért annyira nem „lelketlen”, hogy csak az ékszer becsült értékének ötven százalékát fizetné ki a kölcsön futamideje után jelentkező tulajdonosnak (ez az ötven százalék az adható kölcsön felső halára), hanem Nehéz helyzetben vannak a megyei vagyonellenörző bizottság tagjai. A hatáskörükről és a jogaikról szóló végrehajtási rendelkezések még nem adattak írásba, ezért az eléjük kerülő, széleskörű kérelmek ügyében csak hosszas viták és nagy körültekintés után tudtak dönteni múlt pénteken, megalakulásuk óta az első érdemi ülésükön. Mint ismeretes, ennek ;a testületnek kell döntenie ügyiéikor a felvett összeg és az értékesítési ár közötti különbözeiét is. Amit a feledékeny ügyfél elbukik, az a kamat- és a kezelési költség. © KÖNNYEK A NAGYI NYAKLÁNCÁÉRT Utóbbi mértéke évi 31 százalék, és 3,5 százalék, amennyiben három hónapon belül lezajlik a kölcsönügy. utána a kezelési költség 5,5 százalékra nő. Hasonló feltételekkel hamarosan konkurenciára is számíthat a Zálogház: Miskolcon, a Tokaj Bank is megkezdi e téren tevékenységét. Ide kizárólag aranyékszerekkel érdemes menni, a bank nem foglalkozik a „bátyus” üzletággal. A becsült érték feléig terjedhet a kölcsön összege, évi 30 százalék kamat mellet, és 3 százalék kezelési költséggel (minden megkezdett hónap újabb fél százalékkal növeli a kezelési költséget). A dolog annak előnyös — már amennyire egyáltalán előnyről lehet beszélni ilyen kamatok és ilyen infláció mellett —, aki nem tud megfelelő kezeseket keríteni, s ma egyre nehezebb ilyenre bukkanni. Ha nem sikerül visszafizetni a kölcsönt, úgy nem kell a kezesek (jogos) felháborodásától tartani, legfeljebb a nagymama nyakláncáért illik néhány könnyet hullatni. Kájé minden olyan, a megye köz- igazgatási határán belül fekvő ingatlan adás-véieiéről, bérletéről, jelzálog-bejegyzéséről, s egyéb ügyletekről, amelyek az állami tulajdont érintik. A folyamatban levő ügyek tartoznak az ellenőrző bizottság engedélyezéséhez,- kivéve a tanácsi alapítású vállalatokat/ amelyekről va- gyonügynöki hatáskörben kell határozni. , A bizottsághoz eddig 36 kérelem étkezett állami túr lajdonú elidegenítésre, vagy megterhelésre, bérleti jogviszonyra. Ezek közül 14-et hiánypótlás címén visszaküldték, miután kérelmezőik nem csatolták a szükséges iratokat, igazolásokat. Általános tapasztalat, hogy maguk a kérelmezők nem ismerik még a vagyonei lenőrzési bizottság elé terjesztendő anyagokkal kapcsolatban az alapvető jogszabályokat sem, s ezért fordulhat elő olyan, hogy nem az ingatlannal rendelkezésre jogosult terjeszt oe kérelmet, vagy hiányzik a szerződés, az értékbecslés. Ilyen körülmények között igencsak nehéz a 30 napos határidőn belül döntésre előkészíteni, és határozni az ügyek felől. Ez alkalommal öt döntésre érett ügyről tárgyalt a Veresné dr. Jakab Zsuzsa által vezetett hattagú bizottság. Ugyanakkor három halasztásra nyújtottak be javaslatot. Zádorfalva községi közös tanácsa szán tóművelési ingatlan cseréjei kérte: a termelőszövetkezet tulajdonát képező területen vízbázist létesítettek, s emiatt kellett hasonló aranykorona értékű földrészt adni cserébe a tsz- nek. A bizottság ezt jóváhagyta. Mezőkövesden állami tulajdonban lévő szőlőművelési ágú mezőgazdasági ingatlan értékesítésének engedélyezését kérte a városi tanács városfejlesztési és üzemeltetési osztálya. A terület vegyes tulajdonú, felerészben állami, felerészben pedig magántulajdonban. Az 1968 óta művelés alatt nem álló földterületet most elővásárlási jogával élve magán résztulajdonos kívánja megvenni. A vagyonei lenőrzési bizottság a föld értékesítéséhez hozzájárult. Ugyancsak Mezőkövesden kezelői jog átadását kérték egy állami tulajdonban lévő belterületi ingatlanon. Minthogy lakossági célt szolga! a jogügylet, ezért a bizottság ehhez is hozzájárult. Érdemben nem döntött ugyanakkor a Borsodi Autójavító Vállalat Zsolcai kapui telephelyére zálogjog bejegyzés elfogadásáról. A vállalat az Állami Fejlesztési Intézettől kért másfél milliós támogatás ellenében folyamodott a 2 millió 230 ezer fo- i rintos zálogjog bejegyzésé- ’ nek engedélyezéséért. Minthogy azonban tanácsi alapítású vállalatról van szó, • e hatáskör várhatóan a vagyonügynökséghez tartozik majd, ezért eljárási határidő módosítást szavaztak meg a testület ’agjai. Legszélesebb körű vita a Budapesti Haléríékesítő Vállalat kérelme körül bontakozott ki. A Halértékesitő Vállalat a bizottság engedélyét kérte, hogy a Miskolci Ingatlankezelő Vállalattól bérelt és városunkban, a Bai- csy-Zsilinszky út 1—3 szám alatt lévő üzlete és raktár- helyisége bérleti jogát apportként vihesse kft.-be. A Halért Vállalat ugyanis megállapodást kötött a Gála Kereskedelmi Vállalattal francia pékség kft. létesítéséhez, és ez a 2 és félmilliót érő bérleti jog lenne a belépő. Ezt az üzlethelyiséget a Halért már elbontotta, a Gála Kft. az új társaság működéséhez szükséges gépeket beszerezte, s ezért sürgős volna, hogy a bérleti jog apportját szerződésben is rögzíthesse a Halért. A vagyon- ellenőrzési bizottság a kérelmet azzal adta vissza, hogy érdemi döntéshez ez egyelőre nem alkalmas. Miskolc várostól Kell egyebek mellett nyilatkozatot szerezni az érintetteknek arról, hogy ez az ügylet a város majdani önkormányzatának érdekét sem sérti, ugyanakkor kielégítő jogi, szakmai, és gazdasági indoklással kell a kérelmet kiegészíteni. Három ügyben határidőhosszabbítást szavazott meg a testület, egy ügyet azzál utasított el. hogy arra a bizottság engedélyezési joga nem terjed ki. A vagyonellenőrzési bizottság várhatóan hetenként ülésezik majd, elhatározásuk szerint minden pénteken 9 órától. Ülései nyilvánosak, amelyre minden érintettet, érdeklődőt várnak. (r) (bujdos) Aki szegény, az átütemeztet (Zúloq)háztűznézőben Bátyus üzletág, kialakult