Déli Hírlap, 1990. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)

1990-08-04 / 180. szám

Felhívás a műgyűjtőkhöz f Hermán Ottó Múzeum képzőművészeti osztálya a Me­gyei Módszertani Központtal együtt folytatja azt a sikeres sorozatát, melyben a táj kép­zőművészéit mutatja be video- portréfilmeken, Tenkács Tibor. Tokajban élő festőművészről, Kunt Er­nőről. Mazsaroff Miklósról már láthatta a közönség az elkészült filmeket a Miskol­ci Városi Tv műsorában, a múzeumi hónap rendezvé­nyein. A Miskolcon élő két művészről; Seres Jánosról és Tóth Imréről is befejeződött már az izgalmas beszélgeté­seket tartalmazó portré for­gatása. A világot értve — figyelő művészek szóbeli megnyilatkozásai, alkotásaik válogatott bemutatása a kor­társak számára is izgalma­sak. hiszen a műfaj adta 16 —18 percbe sűrítve emberi karaktereket, művészi hit­vallásokat. — néhány eset­ben alkotási folyamatokat is láthatnak. A sorozatot ter­vező intézmények és mun­katársaik bíznak abban, hogy a technika jóvoltából a jövő nemzedékeinek is lesz lehe­tősége művészeinket ember­közelből megismernie. Jelenleg Csabai Kálmán Munkácsy-díjas festőművész­ről forgatnak filmet. A nép­szerű művész kiállítási da rabjai oly hamar . kerültek magántulajdonba, hogy mun­kájukat azzal kell kezdeni­ük: fel kell kutatni a mű­vész plein-airben készült, meghitt tájképeit. Szívesen vennék mindazok jelentke­zését akik képeiket a film­beli szerepeltetésre rendel­kezésre bocsátják, s ezzel se­gítik . a művész életútjának mind hitelesebb bemutatá­sát. Japán hét kezdődik Ma délután 6 órakor a lenyugvó nap fényénél kez­dődik a felkelő nap orszá­gának hete Miskolcon. A múzeum Papszer utcai épü­letében a japán írásművé­szetet (a sodo-t), bemutató kiállítás nyílik és pompás fo­tókat láthatunk Japánról. A kiállítást, mely augusz­tus 8-ig látható dr. Németh Lajos művészettörténész nyitja meg. Utána a japán kultúra mai helyzetéről hangzik el előadás, Minami- zuka Shinyo-tói. A gazdag programot kínáló japán hét rendezvénysorozata hétfőn folytatódik tovább, és csü­törtök estig tart. BÉLYEGGYŰJTÉS Aggteleken, a Baradla-bar- 1 angnál lévő Barlangmúzeum­ban szeptember 23-ig tekinthe­tő meg az a bemutató, melyet a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem részéről dr. Lénárt László és a Zempléni Múzeum állított össze barlangföldtani bélyegekből és képeslapokból. A tárlatot a 80 éves. szervezett magyar barlangkutatás tisztele­tére rendezték meg, nagy kö­zönségsiker mellett. ★ A Miskolci Közúti Igazgató­ság Bélyeggyűjtő Kör és a „Ka­zinczy” Bélyeggyűjtő Kör aug. 1—31. között „A keresztény vi­lág a bélyegek tükrében” cím­mel bélyegbemutatőt rendez a MABÉOSZ Észak-magyarországi Területi Iroda Miskolc. Széche­nyi ti. 83. sz., I. emeleti ki­állítótermében A kiállítási anyagot Pintér Ferenc, a Mis­kolci Közúti Igazgatóság kö­rének tagja állította össze saiát anyagából, de a tablókon sze­s/ÁROS/ MISKOLC (VTVJ Vasárnap reggel-háromne­gyed 7-kor a megszokott csatornán sugározza műsorát a Miskolc Városi Televízió. A nézők riportot láthatnak a Diósgyőri Papírgyárról, ahol a magyar bankók pa­pírjait készítik, majd megis­merkedhetnek egy bükki üveghutával. A szerkesztők arra is kíváncsiak voltak, hogy a Kőbányai Sörgyár állítólagos lúgos sörét, a vak­lármának bizonyuló kelle­metlen esetet a Borsodi Sör­gyárban hogyan ítélik meg. Lehetséges-e egyáltalán ilyesmi? A nézők a MOVI és a városi televízió doku­mentumfilmjének ősbemuta­tóját is megnézhetik az egy­órás műsorban. A filmet az alkotók tavaly nyáron Ta­polcán forgatták, s a rende­ző Mester József egy sajá­tos „népi szórakozást” mutat be a nézőknek. A megrázó hatású képsorok a mai ma­gyar valóságról szólnak. repel a Szent Gábriel Bélyeg- gyűjtő Kör anyaga is. A tár­lat szombat, vasárnap és ün­nepnap kivételével, naponta 8— 15 óra között, illetve csütörtö­ki napokon. 17 óráig tekinthető meg díjtalanul. Időpont egyezte­tése mellett, a csoportos láto­gatók részére tárlatvezetést is biztosít a rendezöbizotlság. A helyszínen a területi iroda dol­gozói filatelista irodalommal és a Mátyás király emlékívekkel is rendelkezésre állnak. ★ A „Kölcsey Ferenc születésé­nek 200. évfordulója” elnevezésű bélyegzést a nyíregyházi 1. r«z. postahivatal alkalmazza, augusz­tus 3-án. 5-én és 8-án, feltehe­tően Szatmárcsekén. Augusztus 4-én a Miskolc. 1. Sz. Postahivatal a diósgyőri várban alkalmi postahivatalt üzemeltet, 13—19 óra között, ahol a „Mathias Rex 1990.” fel­iratit bélyegzést fogják alkal­mazni. A helyszínen számos postai kiadvány mellett meg­szerezhető a MABÉOSZ által kiadott Bibliatheca Corviniana magyar, német és angol nyel­vű emlékív is. Ez utóbbi Má­tyás király halála 500. évfordu­lójának emlékét örökíti meg. A Siófok 1. Sz. Postahivatal­ban lehet megszerezni a „Ba- latonmineral 90, IV. Balatoni Nemzetközi Ásványgvűjtö Ta­lálkozó” feliratú bélyegzést, augusztus 12-én. Augusztus 4 én. Tatán rende­zik meg a „Minimarathon”-t, melyről a Tatai 1. Sz. Postahi­vatal bélyegzéssel is megemlé­kezik. Az álmosdi postahivatal is bélyegzéssel emlékezik meg „Kölcsey Ferenc születésének 200. évfordulójáról”, augusztus 8-án. „Reneszánsz nap a diósgyőri várban” alkalmi levelezőlap je­lent meg augusztus 3-án. Aki­nek akkor nem sikerült meg­szerezni az elsőnapi és ese- ménybélyegzőt, az a ..Mathias Rex 1990.” bélyegzéssel még pó­tolhatja az elmaradást augusz­tus 4-én, 13—19 óra között a diósgyőri várban működő alkal­mi postahivatalnál. sTermésze- tesen az elsőnapi bélyegző nél­kül!) R. L. A határőrség a miskolci Hová tartozik a jövőben a határőrség? Mit jelent az, hogy úgynevezett NSZK-tí- pusú határrendőrség létre­hozására törekszik a Bel­ügyminisztérium? Többek között ezekre a kérdésekre válaszol a miskolci rádió hétfő reggeli vendége, Pró- kai Béla alezredes, a mis­kolci határőrkerület pa­Magyarok a pápai audi­encián. llt Kómába ifoEib ünflSíságc! kapnak a helyi szét vezetek elájul a I Beszélgetés a szervezet vezetőivel Lapunkban is olvashatták a Világjáró Utazási Iroda hirdetését, amelyben — egyebek között — pápai audienciára invitálják az ér­deklődőket. Mit kapunk a pénzünkért Rómában? — kérdeztük Polyeszkó István­tól, az iroda egyik tulajdo­nosától; — Irodánk nemrég ala­kult meg, de már korábban is szerveztünk utakat. Ezek közül igen nagy sikerük volt a rómaiaknak, olyannyi­ra, hogy egy márciusi cso­portunk teljes létszámban jelentkezett egy újabbra. Ügyfeleink a Szent István Házban szállnak meg, ami egy apacarend tulajdona. Az apácák valamennyien ma­gyarok, legtöbbjük ’56-bán ment ki. A rendfőnök-asz- szony Genoniva nővér, ő az idegenvezetőnk is. Nemrég a vendégünk volt. megmutat­tuk neki Miskolcot és a me­gye több nevezetességét. Visszatérve Rómába: a pá­pai audiencián 8—10 ezer ember vesz részt a Vatikán­ban, a mi ügyfeleink a Szent István házi apácáknak köszönhetően az első sorban. A pápa minden nemzet fiait, lányait anyanyelvükön kö­szönti, így a magyarokat is. Akik — mert az első sorban állnak — kezet is csókolhat­nak Öszentségének. Sok-sok fotó őrzi ezeket a pillanato­kat.. változásairól rádióba n rancsnoka. Mindemellett szó lesz tevékenységi körük négy újabb eleméről: a közrend­védelmi. menekültügyi, ren­dészeti, igazgatási munka részleteiről. Az adás szer­kesztője hétfőn reggel 6 órától 8 óráig várja az ez­zel kapcsolatos hallgatói kérdéseket a 35-510-es tele­fonon. Egy korábbi számunkban beszámoltunk a TIT átala­kulásáról. Az országos Veze­tőség most végigjárja a he­lyi szervezeteket, hogy job­ban megismerjék munkáju­kat. Dr. Bálint György, a TIT ügyvezető kollégiumá­nak elnöke az elsők között kereste fel Miskolcot. A té­véből jól ismert Bálint gaz­da nagyon szívesen állt a rendelkezésünkre.- Milyen célkitűzésekkel látott neki a munkának? — Megmondom őszintén, váratlanul ért a felkérés, hogy egy évig én legyek az ügyvezető kollégium elnöke. Ez az időtartam már ön­magában is meghatározza azt, hogy milyen taktikát .kell követnie az embernek. Mindéképpen két részre kell bontani a feladatokat. Az elsőbe tartoznak azok, ame­lyeket ilyen rövid idő alatt végre lehet hajtani. Azt azonban nem szabad elfelej­teni, hogy a szervezet hosz- szú távon működik, és a to­vábbi munkát is elő keli készíteni. Nagyon fontos feladat megszilárdítani az újjáalakuló helyi szervezete­ket. Tisztázni kell bizonyos szervezeti kérdéseket, el kell dönteni a TIT-lapok sorsát is. Köztudott, hogy mi a helyzet a lapkiadás körül; ma már nem könnyű élet­ben tartani az újságokat. Pedig annak idején például az Élet. és tudomány több, mint 180 000 példányban kelt el. Mindénképpen kife­lé fogunk fordulni; van egy technikailag jól felszerelt nyomdánk is, amit jobban ki lehetne majd használni. Nyíltabbá szeretnénk válni. Fontos, hogy be tudjuk csa­logatni a kétkedőket a szö­vetségbe. Védőernyőt tu­dunk biztosítani a kisebb csoportoknak, és együtt fel­lépve nagyobb eredményt érhetünk el más fórumokon is. Viszont azt szeretnénk elkerülni, hogy a központ valami centralizált vízfej legyen a tagok felett. — A. következő lépés a tartalmi koncepció megha­tározása. Várhatóan a Par­lament elé fogunk kerülni valamilyen formában, ezért is sürgős, hogy kidolgozott programunk legyen. A kö­zeljövőben ünnepli a TIT alapításának százötveriedik évfordulóját. Sokan azzal vádollak bennünket, hogy egy erőszakkal összeeszká- bált szervezet vagyunk. Pe­dig a természet- és társada­lomtudományok nem vá­laszthatók szét. A különböző természettudományok mára már annyira beépültek a társadalom mindennapjaiba, hogy ismeretük nélkül már élni sem tudnánk. Ezek al­kalmazása. oktatása az, amit a TIT fel tud vállalni. Több célkitűzésünk van. A szervezeti megújulás, és hogy a tevékenységünket a kor követelményeihez iga­zítsuk. Csak egv példát em­lítenék. Várhatóan a jövő­ben egyre több mezőgazda- sági vállalkozó lesz az or­szágban, és míg eddig egy tsz-fcen, vagy állami gazda­ságban eleg volt egy agro- nómus. aki meghatározta a munkák menetét, most ezek­nek az egyéni gazdáknak is el kell sajátítani ezt a tudo­mányt.- Mennyire lesznek ön­állóak a helyi csoportok, és hogyan gazdálkodhatnak majd? — Erre talán én tudnék válaszolni — veszi át a szót dr. Antal András, a Szövet­ségi Iroda megbízott veze­tője, aki elkísérte az elnö­köt erre az útra. — Telje­sen autonóm szervezetek szövetségévé alakultunk. Minden tagcsoport cégbe­jegyzéssel működik, ez ga­rantálja az önállóságot. Egyébként nincs olyan kül­földi példa, hogy egy okta- tással-képzéssei foglalkozó társaság vállalkozásként működjön. Mert mi nagy­részt ezzel foglalkozunk, azt szeretnénk, hogy a jobban működő, nagyobb bevételre szert tevő egyesületek támo­gatnák például a nem köz­vetlen haszonnal járó okta­tást végzőket. A pénzmoz­gás okos közvetítésében le­het szerepe a Szövetségi Irodának. ‘Magunknak kell előteremteni a .működésünk­höz szükséges fedezetet, mert a támogatás, amit ka­punk, nagyon kevés. Szor­galmazzuk, hogy a tagok keressék a lehetőséget, hogy együtt dolgozhassanak a he­lyi önkormányzattal. Egyéb­ként sok változás történt a gazdálkodásunkban. Eddig az országos elnökség dönt- tött az éves költségvetésről, és mindenkinek ehhez kel­lett alkalmazkodnia. Most a negyvenegy tagegyesület mondja meg, hogy mennyi­vel támogatja a szövetséget.- Az imént szó volt arról, hogy a jobban működő ta­gok támogatnák a kisebbe­ket. Nem váltott ki ez el­lenérzést, hiszen az el/núlt évtizedekben ugyaner a szisztéma létezett? — Nem, ez nem merült fel — veszi vissza a szót dr. Bálint György —, nálunk senki sincs arra kényszerít­ve, hogy maradjon a szövet­ségen beiül. Bármikor ki le­het lépni, ennek semmi aka­dálya nincsen. Ügy tűnik, a tagok is rájöttek, hogy egy­ségben az erő. Ez tipikusan az a szervezet, amely alulról építkezik. Sok spekuláció volt, hogy változtassuk meg a nevünket. De hát miért? Százötven éven keresztül jól működött, ellátta a felada­tát, bár újítani mindig lehet rajta. És a néven akarták elverni a port.- Korábban támadták a TIT-et, hogy sok párteitőer- nyős talált itt menedéket. Mi erről a véleménye? — Szerintem kollektív fe- ' lelősség nincsen. Mindenki­nek a saját tetteivel kell el­számolnia. Nincs az életnek olyan területe, ahogy ne lennének egykori párttagok. Nálunk ez nem volt olyan látványos, és meg is mon­dom miért. A mi felada­tunk, hogy oktassunk, a tu­dást terjesszük, ez eg\ ön­fenntartó társaság. Itt meg keli élni, talpon kell marad­ni. Tehát akármilyen ember nem jöhetett hozzánk.- Minden tagegyerölethez ellátogatnak? — A kollégium, ti: vnek elnöke vagyok. héttagú. Megbeszéltük, ki melvik he­lyi szervezethez megy el, íg.v mindenkihez eljutunk. Ezek a konzultációk azért fontosak, hogy a szeptember hetedikén tartandó közgyű­lésen egységes álláspontot tudjunk kialakítani minden kérdésben. Remélem, hogy tárgyilagos és eredményes közgyűlést tarthatunk. Ha ott pontosan meghatározzuk a teendőinket, akkor tény­leg jól fogunk működni, és bizonvítani tudjuk, hogy szükség van ránk. Horváth Szabolcs

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents