Déli Hírlap, 1990. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)

1990-08-04 / 180. szám

Karcsúsít vagy erősít Előnyös fürdőruhák A fürdőruha sokat meg­mutat alakunkból. Ezért kü­lönösen fontos, hogy a für­dőruhák jó szabásúak legye­nek, kihangsúlyozzák ala­kunk előnyeit, és elrejtsék kisebb hibáit, hiányosságait. Néhány tanács, melyet aján­latos figyelembe venni: 1. Nagymellűeknek: Ha önnek kissé nagyobb melle van, ügyeljen arra, hogy az egyrészes fürdőru­hájának külön szabott mell­tartó része és széles pántja legyen. A fürdőruha hátán pedig előnyös a külön pánt, amely biztos tartást ad a nagy mellnek. Űszás közben is kellemes és >ó érzést biz­tosit. 2. Soványaknak: Ha önnek túl vékony a lába, combja, vásároljon két­részes fürdőruhát, de nem 1—2 pántból álló alsó-, illet­ve felsőrésszel. A nadrág le­gyen derékig érő, és comb­nál nem felszabott, hanem kis fodorral díszített. A mell­tartó a mell felső részénél fodros legyen, a mell alatt blúzszerűen folytatódjon. 3. Teltkarcsúaknak: Előnyös az egyrészes, hosz- szában csíkos, a combnál magasan felszabott fürdőru­ha. A csíkok megnyújtják az alakot, a felszabott nadrág optikailag hosszú lábat csi­nál. Még ha combnál erős is a lába, előnyös a magasra felszabott nadrágrész. Az elöl mélyen, V-alakban ki­vágott egyrészes fürdőruha, melynek két oldalán más — sötétebb színű anyagból hosszú csík a díszítés, kar­csúsítja az alakot. 4. Kismellűeknek: A kis mell nagyobbnak látszik, ha a fürdőruha se­gítségével ráirányítjuk a fi­gyelmet, azaz fodorral, hú­zással, színes pántokkal, bordűrökkel, csipkével Ki­emeljük. Tehát csak a für­dőruha felső részét hangsú­lyozzuk, a többi része lehet sima, egyszerű vonalú, egy­színű. 5. Keskenyvállúaknak: Ha önnek keskeny a vál­la, és széles a csípője, olyan fürdőruha az előnyös, amely hátul mélyen kivágott, kis nadrágrésze van, és keskeny, a váll külső részén húzódó pánt tartja. Levél a VPÜESZ­Tisztelt Főszerkesztő Ür! Július 21.én a Déli Hírlap négy hasábos cikket hozott le Szaba­dos aláírással. A cikkben számunkra becsmérlő kijelentések vannak. Sanda gya- nusítgatások és dehonesztáló mondatok váltakoznak ebben. Kérem T. Főszerkesztő Ür! Én elhiszem, hogy egy lapnak, mely most indul útjára, kellenek a szenzációk. Azt viszont nem hiszem, hogy e szükséges szenzációkat éppen olyasmivel kapcsolatban kell tálalni, ami nagyon szomrú emlékeket idéz. Nem hiszem, hogy ép­pen azokat kell igaztalanul és értehetlen rosszindulattá támadni, akik mernek, akarnak tenni azok érdekében akik szenvedtek és akiket a sok külömbözö szervezet nem karol fel, éppen azokat, akiket köteleségük lenne, hiszen egy szervezetnek nemcsak tag­díjakat keil beszedni, hanem azért kell tenni is valamit. Kérem, miután Szabados Ür e cik megjelentetése előtt nem volt hajlandó annyi fáradságot venni, hogy felkeressen bennünket és tájékozódjon, vajon nem e hazug beugratásban részesítik e amikor mindenféle baromságot mondanak néki, ezeket a téves vagy netán rosszindulatú hazugságokat tessék minnél hamarabb helyreigazítani. Ezt követeli az elemi emberi erkölcs és a sajtó igazmondási kö­telezettsége. Én nem fenyegetődzöm sajtó perekkel, erre sem időnk sem pénzünk nincs. Mi most minden időnket arra koncentráljuk, hogy az elesett szerencsétlen sorsú embereken segíteni tudjunk és pedig nem pénzért! Kérem, azzal kezdi Szabados Ür a cikkét, hogy több telefont kaptak akik beléptek a szövetségbe. Hát kérem T. Főszerkesztő Ür, egyszer illő lett volna néven nevezni azokat akik kételkednek. Ugyanis ezek vagy süketek, vagy gonoszok vagy esetleg az ellen­ség emberei. A gyűlésen mi tisztán és érthetően elmondtuk, hogy amely adatlapot mi benyújtunk a BM-nek és ennek száma ma már kétezer körül van, névsorba szedjük és ezt a névsort egy példány­ban átadjuk a BM-illetékesének s a másik példányt pedig aláírat­juk, hogy igazolhassuk az átvételt s ezt a példányt irodánkban őrizzük. Aki ezekután még ilyen marhaságot telefonál az valóban nem lehet normális. Tovább, érthetően és kiemelten, több esetben is exmondjuk mindenkinek és ezt elmondtuk miskolcon is, hogy az adatlap beadasa, elintézése és a tagbelépés között semmi köte­lező közös nincsen. Aki akar és vállalja, hogy mint tagjaink sorá­ban küzdő volt politikai üldözött belép hozzánk, annak adunk le­hetőséget belépni. De ismétlem, több esetben kijelentettük és ezt teszem most is. aki nem találja érdemesnek szövetségünket, hogy vállalja a tagságot, annak éppen úgy megcsináljuk az adatlap be­juttatását, mint annak aki vállalja a tagságot nálunk. Az is egy rosszindulatú és gonosz beállítás, hogy a tagdíj mini­muma havi 50.-— írt. Mindenki, akinek van füle a hallásra, hall­hatta többször is a Miskolci, a Szerencsi és a Zemplénagárdi nagy­gyűléseken is, hogy a tagdíj mértékét mindenki a saját lelkiisme­retére és zsebére bízva fizeti. Természetes, hogy adminisztratív okokból három havonként kell fizetni. Sajnos, hogy igy van, saj­nos. mert ennyire leszegényedtek az emberek, többszáz olyan em­berünk akad, aki még a havi 10 frtos tagdíjat sem bírja fizetni s mégis ezeknek is mindent megteszünk ami tőlünk tellik s ez nem kevés. Rá kell térnem a leggonoszabb állításra, amit Szabados úr meg­eresztett. Hangsúlyozza a drága jo újságíró úr, hogy dr Töttös Ez­redes úr elismerte, hogy visszünk be ilyesmiket, de hát ezt min­denki maga is megtehette volna, mondja Szabados Ür. Nos kérem, volt ugyebár egy rendelet, hogy a volt hadifoglyok­nak és más sérelmet szenvedetteknek jár az 500 írt. Sok sok újság­ban megjelent a hír, de sehol nem mondta el senkinek, hogy mi­képpen jutnak ehhez. Igaz a BM messze, a feladatán túlmenően leírta,hogy hozzájuk kell fordulni, sőt időt s pénzt nem kímélve rövidített formában az 1990. III. 28-as rendeletet is. Am mégis a valós helyzet az, hogy egyes érdekvédelmi szervezetek közreműkö­dése nélkül nem sikerült az illetékes sérelmet szenvedettekhez el­jutatni a lehetőséget a nyugdíjkiegészítés megadásához. Itt e helyen maga Szabados Ür is (vagy a Déli Hírlap?) leírja, hogy miképpen lehet hozzájutni az adatlaphoz vagy egyébéhez, ami biztosítja az 500 irtokat. Itt két kérdés ötlik fel az olvasóban, ami jól mutatja az előző részek rosszindulatát. Maga a BM írja le. hogy „esetleg egyes érdekvédelmi szerveze­teknél is belehet nyújtani a kérelmeit. . V* Nem tudom mit gondol Szabados Ür rólunk? Mi vagyunk a volt politikai üldözöttek elsőrendű érdekvédelmi szervezete, Mi vagyunk azok. akik nem a nagypolitkára kacsingatunk, hanem tesszük vál­lalt munkánkat. Szervezzük tagságunkat, mert az olyan szervezetek, mint a Pofosz, aki valószínűleg inspirálta Szabados Urat e cikk megírására, bizony hogy nem képvisel senki más érdekét csakis asaját magáét. Mindenki ellenség, aki nem a Pofosz előtt hajbókol. Nagyon csúnya dolog ez kérem. Mi a Pofoszt testvér szervezetünk­nek tartjuk s erről valamennyi gyűlésünkön mégis emlékezünk sőt mégis hívtuk mindig a Pofosz vezetőit gyűléseinkre, mégis csak az ellenségeskedés a válasz részükről. Bizonyos Komjáti Ür a Mis- kolci Pofosz vezető egész telefonhadjár.vtot vezet a mi Borsodme- gyei vezetőnk ellen, feldúlva annak családi békéjét. Ez a bajtársi- asság? Szerencsen a Tanács elnöke és a titkár úr, készségesen és. teljes szívvel az ügy érdekében segítettek nekünk, hogy mielőbb hozzájuthassanak a szegény elesett emberek a rászorultak a pén­zükhöz. Mégis mi töiténk két nap múltán, mikor az utcára kerül­tek plakátjaink? Juhász Gábor Ür, akit nem ismerek, bár kerestem munkahelyén, elment a Tanácshoz és részrehajlással, kivétc'ezéssel vádolta a Tanács vezetőit. Juhász Ür a helyi MDF s egyben a Helyi Pofosz vezető is. Programunkban ott áll, fehéren feketén, hogy a mi céljaink kö­zött az megvan, hogy tiltakozunk az újfajta diktatúra ellen. A kommunista diktatúra egyik jellemzője volt, hogy minden fontos vezető pozíciót kommunistákkal töltenek be. Nos a mai pártveze­tők közül rengetegen a Pofosz vezetői közül kerülnek ki. Mécs Imre. Hornyák Tibor. Krassó György és még hosszú a sor, mind a pofosz vezető tagjai s mindnyájan más más pártokban töltenek be vezető pozíciót. Ezzel körvonalazódik egy jobboldali diktatúra. Íme a látványos példa. Egy MDF vezető s egyben Pofosz vezető is máris diktatórikus módszerekkel akar eljárni. Pedig mi a mi bű­nünk? Csak annyi, hogy előbb kezdtük el és egyáltalán elkezdtük Az antibiotikumoknak el­lenálló gonorrhoea gyakori­sága a négyszeresére szökött fel 1884 óta — jelenti az USA Atalantában lévő beteg- ségelienőrző központja. Fel­mérésük szerint 1988-ban csaknem í? ezer olyan go- norrhoeás megbetegedést re­gisztráltak az Egyesült Álla­mokban, amelyet nem lehet penicillinnel kezelni — ez 90 százalékos emelkedést je­lent. Florida, New York és Los Angeles a betegség „tűzfészke” — innen jelen­tették a friss megbetegedé­sek 64 százalékát. A köz­pont munkatársai új aján­lásokat készítenek elő az antibiotikumnak ellenálló némi betegségek megelőzé­sére, diagnózisára és keze­lésére, jóllehet a kezelésre alkalmas más gyógyszerek drágák és a kezelés is bo­nyolult. Ha az alma két színű... Piros felében több a vitamin segíteni azokat akiket képviselünk. T. Szerkesztő Ür. En meghívnám önt és Szabados urat. Jöjjenek e! a mi székházunkba Bp. 1011 Péterffy Sándor ut 42. alá. Mutatok ott olyan, egyszerű emberek által írt leveleket, amelyek jól mutat­ják. hogy a szegény, clnyomorodott emberei; mennyire nem értik e* nem tudják, hová s merre kell kereskedniük a saját érdekükben. Bemutatnánk a tagnyilvántartásunkat, melyet nem mer ma meg­tenni egyetlen párt vagy akár a Pofosz sem. Megmutatnánk önök­nek azt a sok hálálkodó sort, melyben köszönik, hogy akad vala­Az alma C-vitamin tar­talma fajtánként ingadozik. Tíz dekájában átlagosan 2—10 milligramm van. A nálunk termesztett almafaj­ták közül a legtöbb találha­tó a téli aranyparmenben (15—25 milligramm). Sor­rendben utána következik a Londoni Pepin 8—10 milli­grammjává!, majd a Jona­tán 6—8 milligrammal. A többi almafajtában 3—6 mil­ligramm van. Az alma C-vitamin tartal­ma nem nagy ugyan, de ha naponként egy-két darabot eszünk belőle, már hatható­san hozzájárulhatunk vita­minszükségletünk fedezésé­hez. ki. aki seejir. Tehát, összefoglalva. Kérem a T. Főszerkesztő Urat. hogy lapjá­ban a Volt Politikai Üldözötteket rossz színben feltüntető cikk el­lentételeként, kérem közöljék ie fenti soraim summáját, célunkat, munkánkat, eredményeinket s azt, hogy ez, ami 21.én megjelent csak gonosz rágalom. Tisztelettel maradok állampolgári Tisztelettel Bp., 1998. Július 25. BERÉNYI L. GA^OR szervező titkár Alvás és álom A vizsgálatok során kide­rült, hogy a C-vitamin nem egyenletesen oszlik el a gyü­mölcsben. A legtöbb közvet­lenül a héj alatt van, a gyümölcshúsban kevesebb található. Ha az alma egyik fele sárga, a másik fele pi­ros, akkor a piros almafél tartalmazza a több vitamint. Ezért ha csak fél almát adunk gyermekeinknek, ügyeljünk arra, hogy a pi­rosabb fele jusson nekik. Sajnos, a tárolás folyamán az alma C-vitamin-tartal- ma csökken, főleg akkor, ha a tárolóhelyiség hőmérsék­lete plusz 5 C-íok fölé emel­kedik , Az ember hajlamos rá. I hogy az alvás fontosságát j alábecsülje, vagy ne figyel­jen rá. Pedig életünk csak­nem egyharmadát alvással töltjük. A szükséges alvásmennyi­ség az embereknél genetikai­lag meghatározott, s min­denkinél más és más. öt óra alvás éppúgy normális, mint kilenc óra, ha az felel meg az illető szükségleteinek. Ha valaki hosszú időn keresztül csak egy órával kevesebbet alszik, mint amennyi szüksé­ges, akkor érzékenyebbé, fá­radékonyabbá válik, s szel­lemi és fizikai teljesítőké­pessége is csökken. De mi is történik az al- i vás során? Négy fázist kü­lönböztetünk meg, amelyek éjszakánként 4-szer 5-ször váltakoznak. Egy-egy fázis 60—90 perces időközönként kerül sorra. 1. szakasz: a könnyű al­vás: az izmok elernyednek, a vérnyomás csökken. A testben méregtelenítési fo­lyamat kezdődik, a szerve­zet izzadással olyan mérgező anyagokat választ ki, ame­lyeket napközben gyűjtött össze. 2. és 3. szakasz: az úgyne­vezett mélyalvás: az anyag- cssie eléri mélypontját, out pán néhány hormon kivá­lasztása zajlik, amelyek élet­fontosságú funkciókat bizto­sítanak. A tudósok úgy tart­ják, hogy a mélyalvás a test és a lélek általános regene­rálását szolgálja. 4. szakasz: az úgynevezett álmodési szakasz: az agyban megkezdődik a' tapasztalatok elrendezése. Ez a szakasz te­szi lehetővé az alvás közbe­ni tanulást is. Hiszen azok, akik valami újat kívánnak elraktározni, vagy akiknek valami újhoz kell alkalmaz­kodniuk, azoknál erősebb ez az alvási szakasz. Éppen ezért a gyerekek számára a kiadós és zavartalan alvás iSIP MtfiS. * , A szóbanforgó cikkben az állt, hogy van egy olyan szervezet — a Volt Politi­kai Üldözöttek Bajtársi Szö­vetsége —, amely összejöve­telt, tagtoborzót hirdet egy- egy városban, ahol képvise­lőjük felajánlja a szövetség segítségét leendő tagjainak. Mégpedig ahhoz, hogy — mint volt politikai üldözöt­tek — megkapják a nekik járó 250—500 forintos nyug­díjemelést. A kérelmet el­juttatják a Belügyminiszté­riumba. Éppen ez ügyben kerestek meg bennünket többen: attól féltek, hogy esetleg becsapták őket, be­szedték tőlük a három hóna­pi tagdijat — maximum 50 forintot —, de a kérvényt nem továbbították a BM-be. A minisztérium igazgatási osztályának vezetője el­mondta, hogy tud a Volt Politikai Üldözöttek Bajtár­si Szövetségéről, név szerint ismeri vezetőjét, aki szokott vinni hozzájuk ilyen kérel­meket. Azt írtuk, hogy „Te­hát minden esély megvan arra, hogy a szövetség ve­zetője telefonálóink és a többi érintett kérelmét to­vábbítja a Belügyminiszté­riumba. Megjegyeztük, hogy „a három hónapi tagdíjként beszedett összeg nyilván­valóan az ügyintézés közve­títői díja”. Lényegében ez lenne ré­szünkről a „sanda gyanúsít- gatás”, a „dehonesztálás”. Apróság, de a Déli Hír­lap nem most indult az út­jára — miként ezt a levél­író megállapítja hanem több, mint huszonegy éve. Ez ott szerepel a iapfej alatt, (igaz, római számmal.) Berényi L. Gábor levelén nem változtattunk, a gépe­lési és ilyen-olyan hibákat a hitelesség kedvéért hagy­tuk benne. Egy tévedésüket azért- korrigáljuk: nem dr Töttös; hanem dr. Tütös. És nem Ezredes, hanem Sándor. (Ci­vil.) Egyébként nem állítottuk, hogy a tagdíj minimuma 50 forint. Berényi L. viszont azt állítja, hogy állítjuk. Mi azt írtuk, hogy maximum ötven forintot fogadnak el. Azt írja a szervező titkár, hogy az övék a volt politi­kai üldözöttek elsőrendű érdekvédelmi szervezete. Amely eddig csaknem két­ezer adatlapot nyújtott be a BM-nek. Azt is írja, hogy „Ám mégis a valós helyzet az, hogy egyes érdekvédel­mi szervezetek közreműkö­dése nélkül nem sikerült az illetékes sérelmet szenvedet­tekhez eljuttatni a lehetősé­get a nyugdíjkiegészítés megadásához”. Azaz: az el­ső-, másod-, harmad- és so- kadrendü szervezetek segítsé­ge nélkül, nem sikerült vol­na az érintetteknek elkülde­niük adatlapjaikat, igazolá­saikat a BM-be. 170 ezer ügy vár feldolgozásra, eny- nyi kérvény jutott el a BM- be. Ebből csaknem kétezer a fenti szövetség révén. Azért valahogy a további 16S ezer is odakerült. Azt írja a szervező titkár, hogy „egyszer illő lett vol­na néven nevezni azokat, akik kételkednek”. Miért lenne illőbb néven nevezni azokat az idős embereket — egyébként nem titkolták el személyazonosságukat —, akik kételkednek (a VPÜBSZ tisztességében), mint hazug beugratóknak nevezni őket, olyanoknak, akik mindenfé­le baromságot mondanak, esetleg süketek, vagy gono­szok, vagy az ellenség em­berei. Mert Berényi L. Gá­bor ilyeneknek titulálja azo­kat, akik hozzánk fordul­tak. Egyben feltételezi, hogy a „testvérszervezet” — a POFOSZ — inspirált min­ket a cikk megírására. Most a POFOSZ mond mindenfé­le baromságot, vagy beug­rattak minket, vagy mi va­gyunk a süketek, gonoszok? A VPÜBSZ munkájához további sok sikert kívánunk. Segítsenek azoknak, akik hozzájuk fordulnak, és mél­tók a segítségükre. Miként ezt próbáljuk tenni mi is. Szabados Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents