Déli Hírlap, 1990. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)

1990-08-30 / 201. szám

Az állam elmulasztotta, az állampolgár bepótolja,.. % II vízóra jó, ile hol a lámnoaíás? A pazarlás négy stációja • Primitív szerelvények A mostani aszály nemcsak a konkrét károk miatt aggasz­tó, hanem azért is, mert egves szakértők szerint tartós idő­járási változásról, hosszú távra ható tendenciáról van szó. Ennek egyik következményeként az ezredfordulóra ivó­vízhiányt jósolnak Európának. Miskolcon az utóbbi évek­ben elszoktunk attól, hogy ivóvízhiánnyal kelljen számol­nunk. A jövőben azonban minden valószínűség szerint a víztakarékosságnak kell uralkodó szemléletté válnia, külön­ben baj lehet. HU HIÚ és mi\ A Bükk-fennsik kellős közepén, Se- besvlzen, ideális környezetben az idén már hatodik alkalommal nyitotta meg kapuit a nem­zetközi fotóművé­szeti alkotótábor. A résztvevők a ha­zai fotóművészek két jeles képviselő­jétől - Jung Zseni­től és Eifert János­tól - tanulhatják a természet- és aktfo­tózás fogásait, ugyanakkor egy­mástól is tanulnak: esténként közösen vitatiák meg az el­készült képek eré­nyeit és hibáit. Ezt nevezik Sebesvizen „székgalériának”... Cikk a 3. oldalon. (Kerényi László felvételei) A szemafor kérdőjelet mulat Sínen vagyunk (2•) Hegyeshalom, feltételes megálló Nemrég hírt adtunk arról, hogy a legnagyobb vízpazar- lási tényezőt lehetne meg­szüntetni a Miskolcon is for­galmazott olasz meleg- és hidegvízmérő óráknak a la­kásokba való felszerelésével. A hosszú, forró nyarat okolják az orvosok azért, hogy sokaknál a szokásos­nál gyakrabban üti fel a fejét olyan beíegséglünct- együttes, amely a nyári ví­rusok garázdálkodására utalhat. Járványos mérete­ket ugyan nem öltött a kór­okozók által előidézett be­tegségcsoport, de nagyon kcllemeMer. tünetei pár na­pos rosszulléttel keserítik meg a legenyhébb lefolyású betegségben szenvedők éle­tét is. Dr. Mikler Lászlótól, a Semmelweis Kórház II. fer­tőző osztályának helyettes főorvosától megtudtuk: a korábbi hetekben, hónapok­ban a csecsemők körében kezdett terjedni az úgyne­vezett Retro-vírus, amely miatt több kis beteget ke­zeltek sikeresen. Az utóbbi időben azonban erőteljesen csökken az ilyenfajta tüne­tekkel beszállítottak száma. Jelenleg már csak egy-két eset fordul elő. Mint el­mondta: a csöppségeknél kü­lönösen arra kell ügyelni, hogy hányás, hasmenés ese­tén már néhány óra után is megóvják a kiszáradástól. Ezért a kórházban is infú­zióval kezelik a csecsemő­ket és gyermekeket. Más a helyzet a Entero- vírussal. Ez a vírusfajta is különösen a nvári hónapok­ban terjed, a szájon át fer­tőz, s elsősorban az emész­tőszerveket támadja meg. A Vajon hol tart most a víz­mérőóra ügy? Győz-e az ész­szerűség, vagy minden megy tovább, feléljük, tönkretesz- szűk a jövőnket... A tisztánlátáshoz tudni kell, hogy a szakértők az megyei Köjál járványügyi osztályvezetője, dr. Munká­csy Megdőlne elmondta: az Entero-vírusnak több fajtája létezik. Tavaly például az úgynevezett Echo—11-es okozott nagyobb fertőzés- hullámot. Miután ez nem kötelezően bejelentendő be­tegség, tulajdonképpen pon­tos adatok sem áilnak ren­delkezésre a Köjálnál ar­ról, hogy milyen széles kör­ben okoz betegséget napja­inkban az Entero-vírus. La­boratóriumukban legalábbis ez ideig nem mutattak ki ilyen jellegű fertőzést. A tünetek egyébként há­nyás, hasmenés, izomfájda­lom, légúti fájdalmak, szö­vődményként pedig bakte­riális fertőzések is fellép­hetnek. Megelőzésére a higiénés előírások betartását ajánlják a közegészségügyi szakemberek. Az étel ala­pos főzése, sütése, a gyü­mölcs többszöri mosása se­gíthet azon, hogy ne terjed­jen a vírus. Aki viszont már megkapta a betegséget, annak — különösen, ha lá­za is van — legjobb azon­nal orvoshoz fordulni. Ha orvos nem látja, akkor szén­tablettával lehet elejét ven­ni a nagyobb bajnak. Járvány tehát nincs ugyan, de elővigyázatra mindenütt szükség van, míg ezeknek a vírusfajtáknak kedvez a m’leg időjárás. • r. ivóvíz-pazarlásnak három ío területei kúlönttik ei: az ivó­víz ipari célra való íeinasz- nálásat — holott megtenné nem ivóvíz is —, a közterüle­ti vízpazarlást — közkulak stb. — és a bérházi lakások mérés nélküli hideg- és me- legvizíogyasztását. De ide so­rolhatnánk negyediknek a vízárat is, szakértők szerint még most is túl olcsó a víz. Ezen a legkönnyebb változ­tatni, így vízáremelésre to­vábbra is számítanunk kell. Ez azonban nem hozhat megoldást, ráadásul megint az állampolgárokkal kíván­ják megfizettetni azt, amit az állam elmulasztott eddig, hiszen úgy építették fel a la­kások százezreit, hogy nem lehet mérni lakásonként a vízfogyasztást. Némi ciniz­mus kell ahhoz, hogy an­nak ismeretében emelgessék a vízdíjakat: a fogyasztók mérés híján nem is tudnak takarékoskodni a saját zse­bükre. Azt pedig ugye nem lehet elvárni, hogy valaki azért fürödjön gyorsabban, hogy a szomszéd nyugodtan tudjon autót mosni... Nos, az olasz Maddaléna cég olyan vízmérőórákat ho­zott be Magyarországra — a vízművek segítségével Mis­kolcra is —, amelyek olcsók, és megbízhatóan mérik a fo­gyasztást, lakásonként. A mis­kolci vízművek a forgalma­zó, és szerencsére akkora az érdeklődés az órák iránt, hogy alig bírják a hitelesítéssel a tempót tartani. Az összkép azonban mégsem ennyire ró­zsaszín, ugyanis Miskolcról kevesebb a vevő, és több a megyéből. Sok az érdeklődő szövetkezeti, társasházi kö­zösség, de általában próba­ként szerelnek fel órákkal egy-két lakást és később döntenek a teljes körű be­vezetésről. Úgy tűnik, hogy az első nagy megrendelő az avas-déli lakásszövetkezet lesz. Ha lesz, mert az órák hi­ába kiválóak, a nehézségeket a primitív és rossz minősé­gű panelházi szerelvények okozzák. Ahány lakás, any- nyiféle vizes rejtvény, azaz szerelési megoldás nehezíti az egységes órafelszerelést, ráadásul többnyire kiderül: olyan rossz állapotban van­nak már a csövek, csőköté­sek, hogy nem elég csak az órákat felszerelni, fel kelle­ne újítani a vizes rendszert is. További nagy gond, hogy nincs tisztázva a vízmérők leolvasásának és a vizdíj számlázásának jogi szabályo­zása a lakásonkénti mérés esetén. Magyarán: hiába van most saját órája valakinek, ezt sem a vízmüvek, sem a távhőszolgáitató nem fogad­ja el mérőhelynek — legfel­jebb egy társasházi közössé­gen belül lehet a mérés alapján osztozni a vízdíjon. Állítólag ezt hamarosan ren­dezik majd. * Továbbra is érthetetlen azonban számunkra, hogy ez az egész vízóraügy miért nélkülözi az átfogó állami támogatást. Való igaz, hogy rá lehet kényszeríteni az embereket az órafelszerelés­re, a vízdíjak emelésével, de ez nem más, mint az állam mulasztásának a magánem­berek rovására való pótlása. Abból a pénzből, ami a víz­ügyi mamutszervezetek fenn­tartására, az újabb víznyerő­helyek felkutatására jutott bőséggel minden évben, tá­mogatni, segíteni kellene az órák feszerelését. Már csak azért is, mert a legjobb be­ruházás az el nem fogyasz­tott vízre költött pénz, hi­szen ebből nem lesz szenny­víz, nem károsodik a kör­nyezet, és nem merítjük ki idő előtt, igencsak véges ivóvízforrásainkat... Nem kell ahhoz közleke­dési szakembernek lenni, hogy valaki felmérje a MÁV jelenlegi állapotát. A dühös irtások által gyártott éle, meiy szerint a MÁV a Má­szik Áll Várakozik szavak rövidítése, sajnos, nem áll távol a valóságtól... A vasút- ma Magyarországon saját színvonalától is jócs­kán elmaradt, ugyanakkor — bármilyen hihetetlen — legolcsóbban még mindig a vasúti tranzitszállítással le­het dollárt előállítani. • DRÁGA SZEMÉLYVONAT A komor kép áttekintésé­hez célszerű ismerni az alapszíneket. A vasút telje­sítménye tavaly megközelí­tette a 12 millió „utaskilo­métert”, ami a megjósolt csökkenéssel szemben növe­kedést jelez. A hatalmas utaslétszámnak azonban csak 2 százaléka lépi át a ha­tárt. Ezzel szemben az ösz- szes áruszállítási mennyi­ség 57 százaléka a határo­kon kívülről érkezik, és arra is távozik. Nagy üzlet a tranzitszál­lítás, s még nagyobb lesz hamarosan, hiszen például Ausztria és Svájc máris vonakodva engedi át terü­letén a nemzetközi teher­autó-forgalmat, környezet- védelmi okokból. Nagy kér­dés azonban, tudjuk-e tar­tani a megfelelő színvona­lat, s rrem kerülnek-e meg majd bennünket a szerelvé­nyek? (Jugoszlávia máris komoly vetélytárs, s hama­rosan azzá válhat Csehszlo­vákia is.) Ma már tudjuk (régeb­ben is tudni lehetett, csak kimondani nem volt cél­szerű), elhamarkodott és rossz ötlet volt felszámolni a kisforgalmú vasútvonala­kat (lásd: Bodrogköz), a vasút több, mint egyszerű közlekedési mód, túlzás nél­kül meghatározó tényező a települések életében. A mos­tani koncepció szerint fel nem szednek pályát, legfel­jebb szüneteltetik a forgal­mat, ha szükséges, hiszen egészen bizonyosan szükség lesz rájuk. A műszaki anomáliák mel­lett számos egyéb furcsa­ság is gátolja a MÁV meg­felelő működését. Nálunk az utasok 13 százaléka uta­zik mindössze gyorsvonaton, holott a vasútnak olcsóbb a gyorsvonat, mint a személy- vonat, hiszen azt meg kell állítani, majd újra indítani számtalan állomáson. (Per­sze, a jegyárak is ebbe az irányba befolyásolják az utas döntését.) A tarifákkal más baj is van: lehetetlen automatizálni a jegykiadást, míg efféle díjtételek a jel­lemzőek : nyolcvanhárom forint húsz fillér. Az igazi nagy mumus a közelgő Bécs—Budapest vi­lágkiállítás, mely óriási fel­adatok elé állítja (állítaná) a MÁV-ot. Kellően átgon­dolt és előrelátó tervezés hí­ján már-már úgy tűnt, győz­nek a „gyorsvasút-pártiak”, ami műszakilag roppant ele­gáns megoldást, és giganti­kus költségeket jelentett vol­na. (Legyünk önkritikusak: a sajtót is elbűvölték a fu­turisztikus elképzelések ...) A japán, vagy francia mintájú gyorsvasút meg­építésének azonban elsősor­ban földhözragadt számítá­sok mutatnak tilos jelzést. Ezek a vasutak úgy képesek rentábilisan üzemelni, hogy ütemes menetrend szerint — 15 percenként 1500 utas­sal — indulnak és érkeznek. Nálunk — leszámítva a vi­lágkiállítás hónapjait — egy­szerűen nincsen ennyi utas. ® KEMÉNY DIÓ, ’95. A helyzet azonban nem rossz (ha nem is rózsás). A hosszú évekkel ezelőtt el­kezdett felújítási munka eredményeként Győr és He­gyeshalom között számos szakaszon máris 140 és 180 km'órás haladásra alkalmas szakaszok vannak, s — bár­milyen hihetetlen — a vo­nal Hegyeshalom—Bécs-sza- kasza alacsonyabb műszaki színvonalú ... Világkiállítás-ügyben van még számos kérdőjel. Egve- bek között: majdnem min­denki Bécs irányából sejti a tömegeket, ugyanakkor nem tudni, vajon hogyan fogják bírni vonalaink a Románia, Csehszlovákia. Ju­goszlávia, Szovjetunió felől érkező utasszázezreket? A Bécs—Budapest közötti utazási időt egyébként „ol­csóbb módszerekkel” is le­het csökkenteni: ha például Hegyeshalom csak jelképes határ lenne, s nem kellene megállni az expressznek... (Vége) Kájé >jc A MÁV ma a „csúnya hercegnő”, senki sem szerei: sem az utasok, sem a dolgozók. A MISKOLCIAK NAPILAPJA xxii. évfolyam, 2oi. szám I ARA: 4.20 1990. AUG. 30., CSÜTÖRTÖK | FORINT Járvány nincs, de... Nyári vírusos tünetek A betegei a kiszáradástól kell óvni (kiss)

Next

/
Thumbnails
Contents