Déli Hírlap, 1990. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)
1990-08-29 / 200. szám
A Szabad Demokraták Szövetségének választási programja jó lenne, ha a nosztalgiavonat mellett ott állna a jelen korszerű vonata is... A vasút (majdnem) csodaszer Sínem vagyunk (h) Füstös és fényes múlt Az emberiség egyik legnagyobb — ha nem a legnagyobb — találmánya két- ségbevonhatatlanui a kerék. Ennél már csak az volt nagyobb ötlet, amikor a kerék alá — előbb fából majd acélból — pályát fektettek, és a vasból készült úton megindult diadalútján a vasút... • LÁTNOKI ÖTLET A vasút létrehozásában — többek között — az volt a zseniális, hogy már megszületésekor megoldásokat nyújtott olyan problémákra, melyek akkor még nem is léteztek, vagy még nem ismerték fel fontosságukat. Stephenson maga is jórészt abban látta a vasúti közlekedés jövőjét, hogy „nemsokára olcsóbb lesz vasúton utazni, mint gyalogolni”. A kitűnő feltaláló még nem sejthette, hogy az emberiség hamarosan odáig jut: puszta fennmaradása függ attól, képes-e megfékezni a környezetszennyezést, a növekedés öngyilkos tendenciáit. Mert mit tud a vasút a többi közlekedési ághoz viszonyítva? Először is kicsi a helyigénye: a vízi közlekedéshez szükséges minimális csatornaszélesség 55 méteres, az autópálya 35 méteres, a kétvágányú vasúti pálya mindössze 15 méteres sávot von el végleg a drága földterületből. A levegő- szennyezés szomorú versenyében a vasút „szégyenletesen elmarad”: a teherautók 30 egységnyi, és a személyautók 8,3 egységnyi szennyezőanyag kibocsátásával szemben a vasút mindössze egyegységnyi meny- nyiséget termel (beleértve a hőerőmű kibocsátását is). Amiben azonban igazán az élen áll a jó öreg vaspálya, az az energiaszükséglet. Itt a következők szerint alakul a sorrend: teherautó 8,7 egység, repülő 5,2 egység, személyautó 3 egység, a vasút egy egység... • A TRIANONI SZEMAFOR Az ötletnél tehát úgy látszik ma sincsen jobb, csak mindig fel kell frissíteni a technika legújabb eredményeivel, s nem szabad elmaradni a többi ország színvonalától, Az elmúlt században — mely a vasút első fénykora volt nem kellett szégyenkeznünk: az alapvető európai hálózat 1835-ben épült ki, és 1846-ban már nálunk is szabadot jelzett a szemafor Pest és Vác között. A magyar vasúti hálózat gerincét a legnagyobb magyar, Széchenyi István álmodta meg a múlt század közepén, kimagasló szelleméhez méltó színvonalon. Ma (felületes) bírálói kifogásolják a Budapest-centrikus kialakítást, amely vád alaptalan. Széchenyi koncepciójában hasonlóan fontos szerepe volt a körkörös vonalaknak, melyek meg is épültek, csak éppen Trianon óta ezek már nem a MÁV fennhatósága alá tartoznak ... A példaértékű és szövevényes Széchenyi—Kossuth vitának van egy érdekes vasúti vonatkozása. Kossuth annak idején a Bácskában megtermett gabonát akarta minél rövidebb úton Fiumébe Fiume kikötőjébe szállítani, míg Széchenyi makacsságának köszönhetően a Pest— Fiume összeköttetés épült ki. Széchenyi úgy vélte, ha gabonát exportálunk, akkor gyarmati nívón kereskedünk, ha viszont a gabonát a fővárosi malmok megörlik, s a lisztet adjuk el, az már közelebb van Európához ... • KÖVETKEZETESEN ÉS TISZTELETTEL A következetesen és tisztelettel Utasnak titulált utast, a MÁV ma következetesen (és kevés tisztelettel) csökkenő színvonalon szállítja. Nem is csoda, hiszen a MÁV- hoz képest a gyakran idézett állatorvosi ló egy makkegészséges, szilaj csikó. Számtalan baja közül elég egyet megnevezni: ahhoz, hogy a vonalak 25 éves maximális életkorát ne haladják meg, évente 4—500 kilométernyit kellene felújítani. Ezzel szemben mindössze 100 kilométernyire futja... A bajok gyökere valahol ott keresendő, hogy a MÁV az egyetlen vasút a világon, melyet az állam arra kényszerít, hogy működjék vállalati formában, s hozzon hasznot is. Szerte a világon számos konstrukció él (és virul), többnyire vegyes felállásban : Svédországban például a nagyforgalmú vonalak hasznot hoznak, a többit az állam támogatja. A MÁV — legyen ma bármilyen állapotban — óriási vagyon, s hatalmas lehetőségeket rejt magában, mint ahogy beláthatatlan következményekkel járna megbénulása. A 7408 kilométeres hálózat, 15 ezer kitérő, 12 ezer híd, 773 állomás és a sokezer alkalmazott, szinte áttekinthetetlenül bonyolult szervezetet alkot, rendbe hozatalához nagy körültekintéssel, de kellő határozottsággal kell hozzáfogni, méghozzá minél előbb ... (Folytatjuk) Ká jé TISZTELT MISKOLCI POLGÁR! A Szabad Demokraták Szövetsége nem a maga politikai pozícióit kívánja erősíteni az önkormányzati választásokon, hanem támogatja a helyi közösséget abban, hogy a leghozzáértőbb, a legmegbízhatóbb polgárok kerüljenek a megválasztott testületekbe, akik nem fogják gyáván kiszolgálni a központi hatalom akaratát. Igyekszik elkerülni a közvetlen pártküzdelmeket, azt kívánja, hogy a létrejövő önkormányzati testületek nyitottak legyenek, a helyi lakosság ellenőrizhesse működésüket. Nemcsak jogilag, hanem gazdaságilag is erős településeket kíván, és fellép azért, hogy a nehéz anyagi helyzetben lévő települések központi támogatást kapjanak. Olyan távlatokat akar felmutatni, amelyek bevallottan magukon viselik a rendszerváltás kényszerű gyötrelmeit, de kivezetik az országot a válságból. Az SZDSZ emberhez méltó életfeltételeket kíván minden település minden lakójának: nemcsak jogot, de tiszta, iható vizet, utat, csatornát, orvost, iskolát. Lehetőséget a hívőknek hitük gyakorlására, minden feltétel biztosítását a gyerekek neveléséhez. Minden ellenkező rágalommal szemben a szabad demokraták kötődnek a nyugati keresztény értékekhez. Változatlanul valljuk; a hitoktatás szabadsága része a vallás- szabadságnak. Az egyházak elidegeníthetetlen joga, hogv hitelveiket tanítsák, a hívő szülők és gyermekeik elidegeníthetetlen joga, hogy e tanítást bármiféle hátrány elszenvedése nélkül igénybe vegyék. Legyen hittanoktatás. Nincs központi stratégiánk. Pártunk föderatív alapon szervezett. A helyi szervezetek maguk döntik el, kit támogatnak. Nem kell, hogy a jelölt tagja legyen az SZDSZ-nek, csak azt szeretnénk, liberális szellemű önkormányzat jöjjön létre. A mi feladatunk lebontani az elavult struktúrát, és helyébe emelni az új Miskolc rendjét. A változás letéteményesei mi magunk, miskolci polgárok vagyunk. Magunknak kell megtervezni és megvalósítani városunk jövőjét. A helyi politikában szeretnénk a magánvállalkozások és a magánberuházások fellendítését és a privatizáció széleskörű kibontakoztatását. Olyan közgazdasági környezetet akarunk kialakítani, ahol nem a központi elvárások, hanem a piac és a pénz irányít. Hisszük: a rengeteg hibát csakis és kizárólag szakértelemmel lehet kijavítani. Nem hiszünk forradalmi csodákban. csak a realista szak'” dásban, minden szinten Tudjuk, nem választási kívánságlistát, megalapozatlan ígéreteket, hanem számon kérhető programot kell nyújtani. Nem kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy elképzelés nélkül, kapkodva. *T«kembe- rek hiányában kezdjük el a munkát. TISZTELT POLGÁR! MISKOLCI A 3. oldalon találja programunkat. Nem törekedhettünk arra. hogy az egészet önök elé tárjuk, mert a hely, a terjedelem véges. Ezért azt (i formát választottuk, hogy néhány szemelvényt közlünk. Demokratikus elveken működő párt vagyunk. Képviselőjelöltjeink kiválasztásához a tagság jóváhagyása szükséges. A nyári szabadságok miatt a szavazásra csak a lapzárta után kerülhet sor. Képviselőjelöltjeink listáját így csak egy későbbi időpontban közölhetjük. (Folytatás a 3. oldalon.) XXII. ÉVFOLYAM, 200. SZÁM 1990. AUG. 29., SZERDA ÁRU: a,20 FORINT Csak a kezest nézik meg jobban Kaphatnak hitelt a digépesek Elterjedt a híre, hogy a Digép dolgozói — mivel a vállalatot szanálásra ítélték — nem kaphatnak hitelt a takarékpénztártól. Az aggodalmakról már a Digép vállalati ülésein is szóltak a dolgozók, s ezzel kapcsolatban kértek felvilágosítást a vezetőktől. Magyarország érintetlen Kell-e tartani a koleraf árvány tói ? Miután sertések ezreit kellett leölni a külföldről hozzánk beszivárgott sertéspestis miatt, érthető módon aggodalommal hallgatták sokan azokat a híreket, miszerint Romániában koleramegbetegedéseket észleltek, s hogy Bulgária emiatt ellenőrzéseket vezetett be néhány határátkelő helyen. Bár a romániai koleramegbetegedések központja, a Dunádéba messze esik tőlünk, Magyarországon, és megyénkben sem észleltek kolerafertőzést, nem árt vigyázni. Dr. Munkácsy Magdolnától, a megyei Köjál osztály- vezető főorvosától tudjuk, hogy nemcsak Romániában, hanem a Szovjetunióban is észleltek az idén nyáron koleramegbetegedéseket. Megmutatta nekünk azt a nemzetközi járványügyi értesítőt, amit az ENSZ egészségügyi világszervezete küld meg rendszeresen. Az egyikben benne szerepel kolerafertőzött körzetként Románia, Tulcea és Galati térsége, valamint a Szovjetunió, ahol Sztavropol város kempingjében 45-en betegedtek meg kolerában. A kórokozó mindkét esetben Vibrió cholerae volt, pontosabban artnak egy változata, az „El-Tor”. Ez utóbbi azért lényeges, mert a főorvosasszony hangsúlyozta;, itt nem a klasz- szikus értelemben vett koleráról van szó, amelynek meglehetősen magas a halálozási aránya. Ez a válfaj jóval enyhébb lefolyású megbetegedést okoz, amely halállal csak akkor végződhet, ha minden kezelés hiányában az állandó hasmenéstől egyszerűen kiszárad a beteg. Egyébként a kolera a múlt évszázadban okozott feljegyzett világjárványt, és most éli a hetedik világjárvány idejét, amelynek kezdetét 1961-től számítják a szakemberek. A jelenlegi, hetedik világjárvány kórokozója ez a bizonyos „El-Tor” válfaj, amely nevét egy városról kapta, ahol a Mekkába induló zarándokok között lépett fel a megbetegedés. Az: is jó tudni, hogy Európában a megbetegedésekből ritkán lett járvány, mert a megfelelő egészségügyi óvintézkedésekkel idejében elfojtották a terjedést. 1989-ben például 11 eset volt Európában. Magyarországon egy sem fordult elő. A kolera kórokozója egyébként bármikor behurcolható, s még a szigorú higiénés rendszabályok sem jelenthetnek teljes biztonságot. Ott, ahol a vízellátás, a szennyvízkezelés, az élelmiszerhigiéné, vagy a személyes higiéné — például a kézmosás hiánya — nem megfelelő, átmenetileg meghonosodhat a kolera kórokozója. Figyelemre méltó, hogy hűtött §lflmiszerben négy hétig is elélhet! Nem könnyű elkülöníteni első látásra a kolerás betegeket, a hirtelen kezdetű, nagy foiyadékveszteséggel járó hasmenéses megbetegedés ugyanis nem ritka nyáron. Az orvosok azonban a legkisebb gyanú esetén is azonnal jelentik az esetet a Köjálnak, ahol fel vannak készülve mind a vizsgálatokra, mind a járványmegelőző intézkedésekre. Magyarországon szerencsére hatékony a járványmegelőző munka. . A főorvosasszony úgy vélte: nem kell nyugtalankodni a kolerás fertőzésveszély miatt. Annál inkább sem, mert például a már említett ENSZ-kiadványok egyikében még azokra az országokra sem írják elő a kötelező kolera-védőoltást a beutazóknak, amelyeket egyébként a kolerafertőzött területek között tartanak számon... (Kiss) Az OTP megyei igazgatóságán érdeklődtünk, hogy mi igaz a híresztelésekből. Egyetlen szó sem igaz — szögezte le válaszában Nagy László igazgatóhelyettes. az OTP megyei vezetése egyértelműen cáfolja ezt. Egyébként sem élnek semmilyen megkülönböztetéssel egyetlen megyei és miskolci vállalattal, azok dolgozóival, szemben sem. Tehát, a Digép dolgozóit sem részesítik diszkriminációban, és ezután is fordulhatnak az OTP-hez hitelkérelmükkel. Az viszont igaz, hogy minden esetben jobban megnézik a kezesek munkahelyét, hiszen a takarékpénztárnak biztosítania kell magát, hogy pénzét visszafizetik. Ez tehát mindig így történik, és nemcsak a Digép dolgozóinak hitelkérelmét vizsgálják meg alaposan. Ha valakinek a hitelfolyósítás közben szűnik meg a munkahelye, az kérhet átmeneti haladékot a részletfizetésnél. Fontos, hogy erről még időben értesítse az igazgatóságot. Ám akkor, ha egy házaspár építkezésbe kezd, és eközben megszűnik az egyik fél munkahelye, a házaspár másik tagjának munkaviszonya viszont még fennáll, az OTP folyósítja a hitelt. Akik jövőre tervezik, hogy felépítik családi házukat, jó ha már most gondolnak arra, hogy lakáscélú ifjúsági takarékbetétet nyitnak, legalább ezerforintos havi elő- takarékossággal. 1991. július elsejétől ugyanis csak így adhat számukra építési kölcsönt az OTP.
