Déli Hírlap, 1990. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)

1990-08-24 / 196. szám

Nem verhetik a katonákat Ű.i magatartási szabályo­kat léptettek életbe a kínai hadseregben. Ezekre állító­lag azért volt szükség, mert az országon belüli ellensé­ges erők, és a nemzetközi imperializmus ügynökei igyekeznek szétzilálni a kí­nai hadsereg egységét és összeforrottságát. A kom­munista párt által megideo- logizált legfontosabb szabá­lyok tulajdonképpen külön­böző tiltásokat tartalmaz­nak. Kifejezetten tiltják például a tiszteknek, hogy verjék és megalázzák a ka­tonákat, és pénzbüntetéssel sem sújthatják őket. A tisz­tek nem fogadhatnak ei ajándékot, nem nézhetnek pornófilmeket, és az iszá- kosságtól, a szerencsejáté­koktól is tartózkodniuk kell. A katonákat viszont arra intik, hogy fenntartás nél­kül teljesítsék a tisztek pa­rancsait, és ne vigyék túl­zásba a demokratizmus kö­vetelését. A kerékpár láthatóságát a szembejövő jármű fényszó­rójának vakító hatása je­lentősen rontja. Általában akkor a legkedvezőtlenebb a helyzet, amikor a szem­ből jövő jármű az előttünk haladó kerékpárra! egyvo- nalba ér. Mind a hátsó vö­rös prizma, mind a jármű kivilágítása szükséges, mert a kettő egymást kiegészíti. Legkedvezőtlenebb, ha a szemből jövő távolsági fényszóróval, a kerékpárt követő pedig tompítottál halad. Ilyenkor a kivdágí- tatlan kerékpárt csak 16—20 méterről lehet meglátni. A kivilágított kerékpár ilyen­kor 110—410 méter közötti távolságból már látható. szőtt-e I. Pepi, az óbirodal­mi — VI. dinasztiabeli — fáraó hitvese az uralkodó ellen. A szakkarai piramiskerü­let a piramisépítészet szülő­helye — itt épült az első pi­ramis is, Dzsószer lépcsős pi­ramisa, a fáraó zseniális épí­tésze és bizalmi embere Imhotep tervei szerint, aki jeles államférfi, tudós és fő­pap volt egy személyben, s „az alsó-egyiptomi király pecsétőre”. Igaz ugyan, hogv a III. dinasztia előtti idők­ben már használták a követ alkotóelemül, de a Dzsószer piramisnál alkalmazták leg­először monumentális építke­zéshez. Az egyiptomi archaikus kor uralkodói még királysí­rokba és masztabákba (kő­pad — arab nyelven) temet­keztek. őket követték az óbirodalom piramisépítő fá­raói, akik közül sok szakka­rában építkezett. Ezután kö­vetkezett a IV. dinasztia nagy piramisépítő fáraóinak kora. Sznofru fáraó egymaga hármat is építtetett Da'nsur- ban, illetve Medumban, ám kétségtelenül a leghíreseb­bek a gizai piramisok, a Kheopsz, Kefren és Mükeri- nosz piramisegyüttes. I. Pepi, akinek korából az újonnan feltárt piramis szár­mazik, már az óbirodalmi vi­rágkor leáldozása után ural­kodott és ez megmutatkozik a piramisépítészet hanyatlá­sában is. 1. Pepi a VI. di­nasztia legjelentősebb kirá­lya volt, aki több mint öt­ven évig ült a trónon. Egy előkelő abüdoszi család két lányát vette feleségül. Az idősebbiktől származott első fia, akit korai halála után az ifjabbik nővér fia, II. Pepi követett a trónon — hatéves korában. Feltételezések sze­rint I. Pepi egyik hitvese összeesküvésének lett áldoza­ta. Az ún. „Kossuth-emigrá- ció” tagjaként körülbelül négyezer honvédtiszt, politi­kus, értelmiségi érkezett az USA-ba. Közülük mintegy nyolcszázan vettek részt az amerikai polgárháborúban. Érdekesség, hogy a szabad­ságharc menekültjei közül csak kevesen telepedtek le végleg az új hazában. Több­ségük visszatért Európába, szétszéledt, vagy hazatért Magyarországra. A kanadai bevándorlás csak a század első évtizedeiben kezdődött. A legtöbb magyar a húszas években telepedett le Ka­nadában, amikor az USA korlátozta a bevándorlók: számát. Egy felmérés szerint napjainkban a kanadai ma­gyarok száma százezer körül mozog, míg az USA-ban mintegy 800 ezer magyar él. Fiókbankká változik át Csalt a rajtuk lévői hozhatták el A városi kapitány fogadóórája A Miskolci Rendőrkapi­tányság vezetője, dr. Tuza László rendőr alezredes au­gusztus 27-én, 13 órától fo­gadóórát tart. Előzetes be­jelentkezés a 35-103/20-55-ös telefonszámon. Helye: rend­őrkapitányság, Miskolc, Prie- szol u. 4. szám. Közéjük tartozik a szakka­rai piramiskerületben újon­nan felfedezett piramis is, amelynek restaurálási mun­kája ez év tavaszán döntő szakaszába jutott. A piramis kőtömegében levő szarkofág megvizsgálásától azt remé­lik az Egyiptomi Régészeti Hivatal szakemberei, hogy választ kapnak arra a kér­désre: vajon összeesküvést Ila vonaton érkezve Sá­toraljaújhelybe, kilépünk az állomásépületből, egy külön­legesen szép épület ragadja meg a figyelmünket. A hely­beliek tréfásan Bacchus, az­az a mitológiai boristen templomának nevezik. Ért­hető, hiszen a bornak és a templomnak a jegyei egy­aránt megtalálhatók benne. Amikor ugyanis 1913-ban Thoroczkay-Wigand Ede ter­vei szerint megépítették, az azóta eltelt 77 esztendő alatt mindenkor a világ egyik legrangosabb borának, a to­kajinak a szolgálatában állt. így hát méltán juthatott ré­gen és juthat ma is az új­helyiek eszébe Bacchus ne­ve, mert a kalotaszegi stílu­sú épület alatt szerteágazó pincelabirintusban 12 ezer hektoliter jóféle tokaiit ér­lelne!: a borkombinát pin­cemesterei. Az épület közepén felma- gasodó főtorony — négy sarkában négy kisebb to­ronnyal — pedig akarva- akaratlan templom benyo­mását kelti az arra járók­ban. Az első és második szint közötti falrészeket a történelmi borvidék tíz hí­res szőlőtermelő községének, városának, éspedig sorjában Zombornak, Ezdobényének, Barátszernek, Bodrogkeresz- túmak, Tolcsvának, Olasz- liszkának, Sárospataknak, Sátoraljaújhelynek, Tokaj­nak. Tárcáinál: színez kerá­miából készített hajdani cí­merei ékesítik. A bortemplomot a bor­kombináttól a közelmúltban megvásárolta a Magyar Hi­telbank, hegy a pénzintézet helyi fiókbankját hozza lét­re benne, i Előbb azonban kívül-belül teljésenF felújít­ják Bacchus egykori temp­lomát, ezért van most kö­rülállványozva az épület. A tetőzet és a tornyok már eredeti szépségükben látha­tók. Jelenleg a belső helyi­„Kora hajnalban vadászgépek zúgására ébredtünk fel, nem akartunk hinni a fülünknek, szemünknek.” (Szabán Gabriella felvétele) — Mindenük odalett, ke­vesebbel tértek haza, mint amivel kimentek... — fo­gad» szomorúan,, s mégis örömmel, hiszen élnek, annak a fiatalembernek az édesanyja. aki feleségével együtt tegnapelőtt érkezett haza Kuvaitbői, az Irak ál­tal lerohant kicsi arab ál­lamból. Wepera Zsuzsa és Petrovics Ottó kissé még fá­radtan az izgalmaktól me­sélnek a történtekről. — Tavaly karácsonykor mentem ki Kuvaitba dol­gozni, természetesen azért, hogy valamennyire megala­pozzam anyagilag e házas­ságunkat, Villamosmérnök­ként egy telefonközpont ki­építésén dolgoztam a Buda- vox embereként, a felesé­gem csak nyárra, júniusban utazott le hozzám. » — Milyen eseményekből lehetett arra következtet­ni, hogy valamiféle kato­nai akciót tervez Irak ltu- vait ellen? — Szinte semmiből. Igaz, hogy július 18-án Irak köz­zétett egy fenyegető memo­randumot, azonban 25-én tévé és rádió egyaránt azt mondta, hogy elsimították a nézeteltéréseket, minden rendben. AuSúszfus elsején ugyan hallottunk arról, hogy csaknem ezer iraki katona vonult fel a határo­kon, azonban mindezt erő­fitogtatásnak véltük. Másodi­kén pedig, már arra ébred.- tünk, hogy hajnalban va­dászgépek zúgnak el felet­tünk, igencsak alacsonyan. Elrohantam tankolni, hogy legalább benzin legyen a kocsinkban, ha menekülni kell, sőt ekkor még haza is tudtunk telefonálni, hogy minden rendben van, leg­alábbis élünk. Az a város­rész, ahol mi laktunk, nem volt közvetlen harcok szín­helye. dé a távolból hallot­tuk, hogy bombáznak. A polgári lakossággal végül is azt lehet mondani, rende­sen bántak. — A külföldieket azért megkülönböztetett figye- lemben részesítették a hír­adások szerint... ^ Kínai szélgenerátor. Peking közelében található ez a 250 ezer kW energiát termelő szélgenerátor. A Szecsuán tarto­mánybeli Töjang városában, a 2-es számú nehézgépipari művekben építették, amerikai technológia felhasználásával. „Lépcsőt ácsolnak számá­ra, felmegy azon az égbe” — hirdetik a piramisszöve­gek az isten-fáraó megdi­csőüléséről. Mintegy négy és félezer éve, hogy az első óbirodalmi fáraók temetke-; zési helyül piramisokat emeltettek, s ezek a csodá­latos és misztikus építmé­nyek még ma is megíejtcni- valókii tartogatnak a régé­szek, egyiptológusok számá­ra, s ezek közül is néhányat csak a legutóbbi időkben sikerült feltárni. Egy piramis titkai Összeesküvés a fáraó elleni Magyarok a tengerentúlon Szórványosan már a 18. század végén kerültek ki magyarok az Amerikai Egyesült Államokba. Az első magyar kivándorlási hul­lámban az 1818—S9-es sza­badságharc menekültjei ke­restek maguknak új otthont a tengerentúlon. Kuvaititól menekült miskolciak Döbbenetes, mi lett az országból* — Valóban így volt. Meg­szűntek a nemzetközi tele­fonkapcsolatok, s az angol, illetve amerikai állampol­gárokat elkezdték begyűjte­ni, és a termelőüzemekhez irányítani. Magyarán: élő pajzsként velük akadályoz­zák meg, hogy bármiféle katonai akció történjen el­lenük. Mi egy ideig abban reménykedtünk, hogy repü­lőn tudunk távozni, de dél­re lezárták a repülőteret. Egy másik magyar család­dal költöztünk ekkor össze, majd a követségre men­tünk. Igencsak kellemetlen helyzetbe kerültünk, ugyan­is hónap végén már nem­igen maradt pénzünk és pillanatok alatt felszökött az élelmiszerek ára. Tőlük kaptunk szerencsére segít­séget. Végül is a magyar kormány tárgyalásai ered­ményre vezettek, így 149-en haza tudtunk jönni. Öten maradtak még fogságban, sajnos nemigen tudjuk, mi lesz a sorsuk. Minket is csupán abban a ruhában engedtek haza, ami rajtunk volt, semmilyen személyes holmit nem hozhattunk át. a határon, holott egy ka­mionban, a (buszkaraván mögött álltak. Eredetileg még úgy tudtuk, hogy a gépkocsikat és minden egyebet hazahozhatunk, de nem így lett. A nyolc hó­nap munkája számunkra teljesen kárba veszett, a bankból már nem tudtuk kivenni a pénzünket, és semmi esély nincs arra, hogy valaha is visszakap-: juk. Döbbenetes volt ennek a gazdag országnak a pusz­tulását látni, ahogyan fiatal arab suhancok, akik talán az egész dolog lényegéről mit sem tudnak, lerohanták ezt a békés országot. Sze­rencsére nekünk sikerült legalább az életünket meg­mentenünk, bár nem lesz könnyű elfelejteni az élmé­nyeket. Nagy Zsuzsanna // Örült árak „Ez egyszerűen őrültség! Ennyit fi­zetni a lakásért...” méltatlankodik felhá­borodottan az egyik dél-amerikai követség magas rangú hivatal­noka Moszkvában, s minden okunk meg­van rá, hogy feltéte­lezzük, nem valami különálló egyéni véle­ménynek ad hangot. A „valutarobbanás”, amely fejfájdítóan szédületes sebességgel éri el a szovjet álla­mi és szövetkezeti vállalatokat es intéz­ményeket, most érez­tette először áldatlan hatását kifejezetten a külföldiek esetében is. A szállodák, ame­lyek pénzügyi önálló­sághoz jutottak, szé­dületes mértékben fel­emelték szolgáltatása­ik árát. Egy moszkvai hotelben egynapi szál­lás száz rubeljébe ke­rül a külföldi diplo­matának. A chilei ideiglenes ügyvivő, aki két szobát bérel, egyi­ket lakásnak, a mási­kat hivatali helyiség gyanánt, a két szo­báért egy hónapra 27 ezer dollárt kénytelen kifizetni. Sok diplo­mata vár lakáselhe­lyezésre, s addig is is­merősöknél, vagy sza­badságra ment kollé­gák lakásán húzza meg magát. A vendéglőkben is emelkednek az árak.. Az egyik valutás ven­déglőben, amely talán csak annyiban külön­bözik a hasonlóktól, hogy itt a pincérek rossz kiejtése emlé­keztet valamennyire az angol nyelvre, egy adag spagetti kb. tíz dollárba, egy bifsztek pedig 14 dollárba ke­rül. fi örülállvány ózták Bacchus templomát ségek felújításán és a pénz­intézeti tevékenység kíván­ta átalakításán dolgoznak. A tervek szerint ez év vé­gére elkészülnek a munká­latokkal, s így 1991-ben Bacchus öttornyú bortemp­loma Hermésznek, azaz a kereskedelem és pénzügy mitológiai istenének temp­lomává változik át. H. J.

Next

/
Thumbnails
Contents